Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) január-június • 1-124. szám

1880-05-06 / 87. szám

Békésmegyei Közlöny" 1880. 87. szám. viszonyai tekintetbe vétele mellett — egy kilometer 3 öl vagyis 5, m/7 széles kőut kiépítése, ka a kőanyagot a mokrai kőbányából 60 klmtr. távolságról utmozdony által szállíttatik, 17,705 frt 18 krba, vagyis egy mértföld mintegy 13,500 frba kerül; — ha azonban a kőanyag szállítása a meglevő vasutak által történik, ezen esetben egy kilometer kőut 16653 frt 40 krba. vagyis egy mórtföld mintegy 126,300 frtba kerül. Miután azonban e megye természetes viszonyai a közönséges kőutak építése elé pénzügyi szempontból is nagy akadályokat gördítenek, ennek folytán más útépítési rendszerhez kell fordulni és azért bátorkodtam a kongótéglautak rendszerét is ezen alkalommal figyelembe venni. — A közelítő költség költségvetésből kivehető, hogy egy kilometer kongó tégla-ut kiépítése 15,370 frtba, vagyis egy mértföld 116,500 frtba kerül. Az egyes útépítési rendszerek megbirálásánál főképen az útépítéshez javaslott anyag keménysége figyelembe veendő. — A kőutak — ha az alaptalaj nem süppedő — tagadhatatlanul a legtartósabb utak, de tekintettel a megye helyi viszonyaira és a nagy távolságra, melyből ezen kőanyagot szállítani kellene, műszaki és pénzügyi szempontból ezen útépítési rendszer a megyében nem alkalmazható. a kongótégla-utak kiépítése olesóbb, egyszerű és a megye talajviszonyainál fogva volna leginkább keresztülvihető. — Ezen rendszernek a kőkavics-utak felett következő előnyei vannak. 1) A kongótégla-utak olcsóbbak és kiépitésök után egy testet, egy tökéletes boltozatot képeznek, és azonnal használhatók, holott a kőutak sok javítást igényelnek s kiépitésök, valamint gyakori kijavítások után a szétterített kavics által a közlekedés nagyon meg van nehezítve. 2) Esőzések által a kongótégla utakon sár nem képződhetik, mivel az ahoz megkívántató anyag hiányzik. 3) Az ily utak fentartása igen egyszerű s aránylag igen csekély költséggel jár. Ezen útépítési rendszer különösen a tette mint ön. Halálosan beleszeretett Natbáliába. Szülői — bár a leány polgári származású volt — beleegyezésüket nem tagadták volna meg tőle, de Nathália már Tengel menyasszonya volt. — Hogyan? Ama öreg, sovány, orsólábu tiliszteusó ? — Ugyanannak. Mikor még gyermek volt, atyja ifjúkori barátjának odaígérte - neki atyja akaratának engedelmeskedni kellett, Ferdinánd dühöngött és aztán mély búskomorságba esett Később egyszerre ismét felvidult Tengellel megismerkedett és házához járt. Talán reménylett a boldogtalan, okkal vagy ok nélkül, mit tudom! De egy napon nyomtalanul eltűnt. — Nyomtalanul eltűnt? — Azaz kalapját, óráját és tárczáját a közel folyó partján találták, de holtteste nem ta láltatott föl. — Tehát öngyilkos? — Ugy látszik! — mormogá O. tanár fogai közt, miközben gyanúsan mosolyogva vállat vont. — És Náthália? Mi történt vele? — Nathália egy félévvel később gyermekszülés következtében meghalt. Gyalázatos módon engem későn hivattak. Midőn odaérkeztem, szegényt már eszmélet nélkül és szótlanul találtam — gyermek és anya veszve valának — hiszi ön ? És csak nagy fáradsággal vittem keresztül, hogy községeken keresztül és a vasúti indóházakhoz vezető utakra ajánlható. Mielőtt azonban ezen ügyben végleges indítványomat megtennem, bátorkodom a tekintetes bizottságot tisztelettel kérni, miszerint engemet megbizni méltóztatnék, hogy a Nagyváradról nyerhető kavics útépítéshez való alkalmazhatóságát vizsgáljam meg, mert ebbeli tapasztalásom alapján talán más útépítési rendszert is hozhatnék javaslatba. Ha azonban hosszabb utvonatalak kiépítése ellen fontosabb pénzügyi nehézségek keletkeznének, akkor nem marad egyéb hátra s különösen a szeghalmi járásban tespedésben levő közlekedésünk emelésére, mint a másodrendű vasút rendszeréhez folyamodni, miről különben legközelebb kimerítő véleményemet a tek. bizottságnak előterjeszteni lesz szerencsém. B.-Gyulán, 1880. évi május 1-én. Haasz József, m k. mérnök. MEGYEI KÖZÜGYEK. Alispáni jelentés, Felolvastatott Békésmegye 21-es bizottságának május 3-án tartott gyűlésén. Méltóságos főispán ur! Tekintetes közigazgatási bizottság ! A saját hatáskörömhöz tartozó közigazgatási ág mult havi állapotáról szóló rendszerinti jelentésemet a következőkben terjesztem elő. 1. Közegésség A Gyulán, Csabán és Szarvason szórványosan még mindig jelentkező roncsoló-toroklob, Csabán mutatkozó agy-gerinczhártyalob, Gyomán még uralkodó vörheny és Vésztőn már 24 esetben járványosán fellépett hólyagos himlőt kivéve, melyből 3 eset halállal végződött, az egésségügy különben elég kedvezően végződött. A hasznos házi és gazdasági állatok közt kórtünetek nem észleltetettek. Megjegyzem, hogy Gyulán a legelőre kihajtott jószág az állatorvos által megvizsgáltatott és egésségesnek találtatott. Vájjon az Í874. XX törvény 28. §-ának, miszea lelketlen asszony, a szülésznő, a további gya korlattól eltiltatott. Amint hallom, a vigasztalbatlan özvegy, ki egy fél év előtt megint egy fiatal nőt vett el, őt segélyezi. — Ez ugyan igen feltűnő! Még egyszer vállat vont a tanár és jelentőségteljesen mondá : — Higyje el, semmi sem történik oly titokban, hogy napfényre ne jönne. Bárcsak még megérném ! II. Alig telt el nyolcz nap ezen beszélgetés után, midőn épen Lyser a tanár kórodájában volt, egy szegény ördögöt hoztak, kinek jobb karja és kézcsuklója el volt törve. A sérülés magában véve semmi esetre sem volt veszélyes, és midőn a tanár megvizsgálta, mondá, hogy teljes fólgyógyulása annyi mint bizonyos. Annál föltünöbb volt azon körülmény, hogy a beteg egy jó ideig egészen eszméletlenül feküdt, és minden hozzá intézett kérdésre feleletet nem adhatott. A tanár ismételve megvizsgálá testét, de a már emiitett sérüléseken kivül a legkisebb seb sem találtatott, még a legcsekélyebb zúzódás sem. — A szegény ördög! mondá végre a tanár — valami fölött halálra ijedhetett. Azután a rint a szarvasmarha mielőtt telelő helyéről közös legelőre hajtatnék, megvizsgálandó és számbaveendő, a járásokban elég tétetet-e f jelentések hiányában remélem ugyan, de biztosan nem állithatom. II Közbátorság. A személybiztosság egy esetben támadtatott meg, mely támadásnak Szabó Ferencz békési lakos áldozatául esett, a ki Ecsedi Imre cseléd által czivódás közben súlyosan megsebesíttetvén, ennek következtében meghalt. A vagyonbiztosság Gyulán mily lábon áll, jelentés hiányában nem mondhatom; egyébként a járásokban 26 esetben iőn megháborítva, melyek közöl 21, a régiekből pedig 15 kiderittetett. Az ajánlott levelekben küldött pénz sikkasztás tárgyában a nagymélt. földmivelés, ipar és kereskedelemügyi in. kir. miniszter ur által vizsgálat rendeltetvén, azzal Badics Gyula budapesti kerületi felügyelő bízatott meg, mely vizsgálat eredményéről azonban értesítve nem vagyok. (Folyt, köv.) Külföldi hirek. * A török csapatok egy része Castrati mellett az albánokkal egyesült. Nyolczezer albán Ali alatt Kucsiba szándékozik betörni. Hodo bey, az albánok főnöke, Tusit elfoglalta. Az albánok több lőszerraktárt foglaltak el. — Bratiano, á konstantinápolyi román képviselő kijelenté a porta előtt, miként sértésnek veszi, hogy a szultán fejedelme névnapja alkalmából üdvözletet nem küldött. Késznek nyilatkozott a török fővárost elhagyni, ka fejedelme elégtételt nem nyer. A porta kijelenté, hogy sérteni nem akart, és a spanyol királynak sem szokott ily alkalommal szerencsekivánatot küldeni. — Hatezer montenegrói harczos Podgoriczába indult, hogy a Tusinál központosított albán csapatok előnyomulását Podgonczára megakadályozza — Oroszország karszi kormányzóságban fekvő Oszorgesi várost a tűzvész megsemmisité. Házak, bazárok, mecsetek, fürdők elhamvadtak. A nyomor határtalan. MEGYEI HIREK. — Békésinegye 21 es bizottságának \ 1880. május havi ülése. (Folyt, ós vége.) Haasz József államépitészeti kir. mérnök havi jelenhordárokhoz fordult, kik őt oda vitték, és kérdó őket : Ki ugyan ezen ember? — Szolga Tengel tanár házábót! — volt a felelet. 0, tanár meghökkent és tovább akart kérdezősködni, mikor a beteg megmozdult, szépéit kinyitá, azokat vadul körülforgatá és rimánkodva nyögött. . . j — Távolítsátok el tőlem ! Távolítsátok el mellemről a halált, a halált! Oh, agyonnyom csontkarjaival! Segítség! Oh segítség! — Szegény legény! szóla a tanár. Igy áll a dolog veled? De, légy cseudes, a halál ne bántson téged, és ami karodat ós kezedet illeti, azt majd megint rendbe hozzuk, hogy nem sokára uradhoz visszatérhess. Erre a beteg fölegyenesedett és kiálta : — Átkozott legyek, ha én valaha ezen átkozott ember házába visszatérek. — Hollá! kiáltá Lyser. Amint látszik, ön ördöngös ember? (Folyt, köv.)