Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) január-június • 1-124. szám

1880-03-28 / 60. szám

Be'késmegyei Közlöny" 1880. 67. szám. Legyen szabad az eszmék tisztázásához hozzájá­rulni. Hogy Rosenthal Ignácz ur kissé íel van háborodva azon nem csodálkozom, mert szokatlan valami, különösen minálunk, hol az egyleti élet még parlagon hever és liol mindenkinek arra kellene iparkodnia, hogy a részvétel legalább mégegyszer oly általános legyen — mondom, szokatlan és ino­portunus valami az egylet taggá közzé való belé­pésnek indokát bírálgatni és azt csupán élelmes­ségnek tulajdonítani. Mindazonáltal, szerény néze­tem szerint, Rosenthal Ignácz ur nem választotta a helyes utat, külömben nem épen méltatlan fel indulásának kifejezésére, mert mi köze van a gazd. egylet igazg. választmányának Mokry ur privátpasszióihoz ? Az illető nyílt levél kizárólag az ő egyéni müve, annak megírására az egylettől felhatalmazást nem kapott, azt nem is irta alá egyleti titkári minőségében s igy az egylet vá lasztmánya vagy épen nem felelhet Rosenthal ur kérdezvényére, vagy ha felel, egyebet nem mond­hat, mint azt, hogy neki az egész dologhoz semmi közte, mert nem gátolhatta meg, hogy Mokry ur ne játsza el az ily privátpasszióinak gyermek­játékait. — Az illető nyilt levél tehát nem egyéb mint Mokry ur privátuózeteit kifejező publiczisz­tikai dolgozat. Más kórdós vájjon tapintatos dolog volt-e az illető statisztikai adatoknak a zsidókra vonatkozó részéhez az általa felállított következ­tetéseket kivonni s vájjon az ő köveztetései egy­általán igazak ós igazoltak-e ? Még akkor is, ha igazak, éppen nem kellett volna szemére hányni a zsidóknak, hogy csak érdekből, élelmes­ségből támogatnak egy megyei közügyet, mert ezt utóvégre mindenki kisebb nagyobb mórtékben teszi vagy legalább egy kis malicziával bárkire rá lehet fogni, hogy nem csupán a jó ügy miatt teszi a mit tesz, de jobb mindig ellenkezőjót fel­tenni és hinni, mert az emberek szivébe senki és Mokry ur sem tekinthet. Ép ugy magát Mokry urat is lehetne gyanúsítani, hogy a gazd. titkári állá-t az igen élelmes, ismeretes buzanemesi­tósi müveletek keresztülvitelére használta fel és a biztosítási ügy köiűl is azt lehetne mondani, mi­szerint a haszon, provisió oroszlánrésze az övé ós hogy egyáltalán oly saját jó hasznát szem előtt tartó egyénnek ismertetik, ki „élelmesség" dolgá­ban három zsidón is tul tesz. Ezt némi malicziá­ával bátran el lehetne mondani róla. Biztos fény­képen azonban az egylet évkönyveiből constatál­ható, hogy neki kétségkívül legtöbb haszna van a gazd. egylet létezése által s azért ő is csak 2 frtos tag. — Azért tehát nem volt különösen részéről tapintatos dolog „élelmességet" szemére vetni másnak. De az illető állítás nem is igaz. Nézze bárki meg az egylet évkönyveit és meg fog győződni, hogy az izr. tagok csak oly arányban szaporodtak mint egyáltalában az egyleti tagok összesége. 1876-ban, midőn a bizt. óv már el­múlt, kötetett meg csak a szerződés a magyar általános bizt. társulattal ós ekkor már körül­belül 108. izraelita tagja volt az egyletnek 825 tag között; most van 160 tag 938 között. Szapo­rodott tehát a zsidótagok száma közel 4 év alatt 52-vel, mit például én, tekintve hogy igen sok izraelita haszonbérlő ós vagyonos ember van me­gyénkben, igen kevésnek tartok. De nézze meg bárki az évkönyvben az uj tagokat név sze­rint és meggyőződhetik, hogy azok legtöbbnyire boltos kereskedők, kiknek soha egy talpa­latnyi földjük sem volt, kik tehát ugy szólván semmi hasznát sem veszik tagságuknak különösen a biztosítás tekintetében és kik alkal­masint azért iratkoztak be és fizetik a 2 frtot, mert felszólították reá s mert nem ismeretlen dolog; hogy az izraelita, ha teheti nem vonul vissza valamely szép czél előmozditásától. Azok pedig kik gazdászok, kevés kivétellel már 1874-dik évben voltak tagok, tehát sokkal a bizt. előnyök életbelépte előtt. — Végül nem mu­laszthatom el azon általánosan ismert tényt fel­említeni, mely Mokry ur inszinuaczióját teljesen tönkreteszi t i hogy azóta mióta a m. bizt. tár­sulat ez előnyöket ígérte, nincs egyetlenegy va­lamire való biztosító társulat mely ugyanazon előnyöket ne nyújtaná, sőt vannak melyek még nagyobb conczessziókat csinálnak a gazdáknak a nélkül hogy valakinek épen egyleti tagnak kellene lennie, tehát óvenkinti 2 frt fizetése nélkül is, még nagyobb előnyökben részesül­het s ugy bizonyos, hogy ha az ember — legyen az görög, török vagy zsidó — mégis az egy­let tagjai közzé lép és 2 frtot is fizet, teszi azt mert az egylet czélját akarja előmozdítani ós a magyar bizt. társulatot mint hazai legszilárdabb intézetet támogatni — legalább ép oly joggal, sőt az általam felhozott érvek alapján, tán na­gyobbal lehet ezt felhozni a belépés indokául, mint az ellenkezőt t. i. az élelmességet, haszon­lesést I B.-Gyulán, márcziushó 26-án. Tisztelettel: Egy nem izraelita egyleti tag. — Hibaigazítások. A csütörtöki szám ve­zérczikkének czimében „hátgirincz" helyett olvd hátgeriucz. Ugyanezen czikk utolsó szavát: „há­lószeba" helyett olvd. „hálószoba." Rosenthal Ignácz ur beküldöttjóben, 2-ik oldal 3-ik hasáb, utolsó sor, „a hol a zsidók majdnem egy harma­dában" olvd. „majdnem egy negyedében-" Lapunk mai számához féliv mellék­let van csatolva. Irodalom és művészet. • A „Vasárnapi üjság" márczius 21-ki ezáma kö­vetkező tartalommal jelent meg: Szigoti József. — Ano­nymus. Költemény. Eperjesi Bélától. — Zsiga bácsi. Rajz Irta: Hentaller Elma. Az első burgonyák. Az állati mag­netizmusról. A gőzház. Verne Gyula regénye. A Szent-Gott­hard alagút. Kossuth a népes irodalomról. Ujabb adalékok a branyiszkói csatáról. (Négylevél). Rácz őrház a tiszai gá­ton. Vándornépség. Hermán Ottótól. A kolozsvári jótékony bazár. Az országos képzőművészeti társulat közgyűlése. Irodalom ós művészet; közintézetek, egyletek, egyház és iskola, miujBág ? szerkesztői mondanivaló, sakkjátték stb. rendez hati rovetok. * A „Magyar Népvilág" 12. számának tartalma: Futó gondoltatoké a szabadságról. (Vers,) irta : Ányos Pál. Közli: Ompolyi Ernő. Hogy tette boldoggá Balog Mihály uram a leányát. Elbeszélés, irta: Vértesi Arnold. Hogy alapították a belga királyságot. (Szén-René Téliandié után ) Átkozott tavasz (Béranger költeménye ) (Vers,) irta: Szabó Endre. A gőzös ház, irta: Vern Gyula. A csodagyerek, irta Csáktornyai Lajos. Ányos Pál, irta! Fndrődi Sándor. Nagy hétre. (Képpel.) A trónörökös eljegyzése. Az angol válasz­tási mozgalmak. Hieronimi. Mi történt az országgyűlésen. Románia és monarhiánk. Szerbország, parlamentben. Orosz­országban. A franczia szenátus. Gorcsakov orosz kanczellár. A német birodalmi gyűlésen. Szeged fölépítése. A tiszari­déki vasút. Az osztrák rájkszrátból. Mi ujség. Gazdáknak. Üzleti szemle. Legújabb hirek. — Grant tábornok, ki az egyesült amerikai államokban az elnökségre lett kiszemelve, — hir szerint — visszalépni szándékozik a jelöltségtől. — Eugénia czászárné Southamptonban már hajóra szált, hogy a zuluföldre menjen. — Loris-Meli­koff gróf intézkedett, hogy a legfőbb végrehajtó tanácsba a birodalom minden kerületéből két-két paraszt képviselő is hivassék. Felelős szerkesztő: Főmunkatárs: dr. Báttaszéki Lajos. Garzó Gyula. t é S Becses fi^elméloe ajánlóra, I Alólirott van szerencsém a n. ó. közönség becses tudomására juttatni, miszerint több éve­ken át a bel- és külföldön művészetemben szerzett tapasztalataim után, szülővárosomban B.-Csabán állandóan letelepedtem és a Micskó vendéglő sorában Riesz W. ur házában arany h $zi$t mírm üzlotot nyitottam. Készítek mindennemű arany és ezüst uj munkákat, továbbá mindennemű kijavításokat és tajt pipáknál előforduló munkálatok szilárdan és műizléssel dolgozva pontos kiszolgáltatás ós jutányos árhoz. Becses pártfogását kérve alázatos szolgája 49 (3—3) LÖVY ADOLF, arany és ezüst művész. Vetőmagnak ajánlgalólirott legfinomabb minő­ségű . Aiát-árját és zabot. 53) 6—2) Löwinger Lipót, B.-Csabán. |(48) 6—2. Q3

Next

/
Thumbnails
Contents