Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) január-június • 1-124. szám

1880-02-26 / 39. szám

„Békésmeffyei Közlöny" 1880. 44. szám. nélkül varr, és kitűnő kenyeret süt. — Csornán Sopronmegyében Klein nevű pék házát csak a véletlen mentette meg a légberepüléstől. Valaki ugyanis egy hasáb fát dobott a sütőház elébe, melybe egy mesterségesen furt lyukon egy font puskapor volt betöltve, de mielőtt a kemencze­fütő azt tűzre dobta volna, a por szóródni kez­dett és igy iöttek rá arra, hogy a hasáb fát va­lami gonosztevő dobta a háza elébe. MEGYEI HIREK. * A budapesti katonai főhadparancs­nokság is megegyezését nyilvánította abba, ho^y a 14. számú huszárezred Csabán elhelyezett szá­zada itt tartózkodása idejét f. é. május hó l-ig meghosszabbithassa s illetőleg hogy e század az em­iitett időben kezdje meg elszállásolását Szarvason * A Biharmegyével közös Fekete-Körös remetei uj hid felépítése tárgyában az árlejtés Békésmegye székházának kisebb tanácstermében f. é. márczius hó 20-án d. e. 10 órakor fog meg­tartatni. * A b.-csabai zenekar f. évi márczius 1-én a „Zöldfá"-hoz czimzett vendéglő termében zártkörű táuczmulatságot fog tartani. Beléptidij személyenként 60 kr., családjegy 1 frt. Reméljük hogy valamint mindég, ugy ezennel a zenészek eme mulatsága jól fog sikerülni. * Gyoillán a közegésségügyi bizottság f. hó 24-én gyűlést tartott, mely gyűlésen a rend­szeresített, két egyenlő hatáskörrel egybekötött orvosi állomásra pályázott férfiak oklevelei és működésükről tanúskodó bizonylataik vizsgáltat­tak meg. Örömmel tudathatjuk, hogy a pályázott 11 orvos közül egyik jelesebb a másiknál, s most a választó közönség dolga, hogy ezen jeles férfiak közül melyik kettőt jutalmazza meg bizalmával. * Gyoinán az „Alsórészi polgári olvasó­kör" f. hó 25-én d. u. választmányi gyűlést tar­tott, mely gyűlés tárgya az olvasó-helyiség kibé­relése és a reánk nemsokára bekövetkezendő tör­ténelmi nevezetességű márczius 1 >. nemzeti ünnepély megtartása volt. * A Viz állása Békésmegyében. F. hó 23. Békésen 472. Gyomán 396. 24-én Gyulán 339 Remetén 433. A jég Gyulán február 24 én állott, 28-án este a jég Kis Jenőn felül megindult, Ze­rénden felül szintén megindult, a vadászi határ­ban pedig akadozott. árendából élni a csöndes — Nizzában! — A beszélő csecsemő. Ungmegyében most a kö­vetkező babonás-ijesztő történet jár szájról-szájra a nép közt. Egy ur a napokban Ungvárról Mun­kácsra utazott, s amint Szerednyét elhagyta, az ut mellett a havon egy pólyás csecsemőt látott feküdni. Lászállt a szánról s megnézte. A cse­csemő élt s ugy látszott) hogy semmi baja. Em­bertelenség volt volna szegényt ott hagyni, tehát magához vette őt s folytatta útját. Midőn a rá­kosi korcsmához közeledett, a gyerek megszólalt. „Mért vettél magadhoz 8 hová akarsz vinni ?" kérdó az erre nem kis csodálkozásra gerjedt úrtól. „Azért vettelek föl, hogy meg ne fagyj, s viszlek magammal Munkácsra," — feleié ez. — „Fordulj vissza azonnal, s tégy le engem oda, ahonnét fölvettél, azon a helyen nem fagyok meg" — mondá a gyermek parancsoló hangon. Az ur megrettenve engedelmeskedett, s a gyermeket visszavitte előbbi helyére. — Midőn máé letette őt s távozni akart, a gyermek igy szólt: „Megállj, fordulj el tőlem s nézd meg jól, hogy mit látsz." Az ur engedelmeskedett s nagy­szerű látvány tárult szemei elé. A meddig ellátott, egyik oldalon gyönyörű vetések érett kalászai hul­lámzottak; a másik oldalon pedig rengeteg erdő nyúlt el csupa gyümölcsfákból, melyeken a szebb­nél-szebb gyümölcsök csüngtek. — „Most fordulj vissza" — parancsolá a gyermek. Az ur visszafor­dult s elszörnyedt az ujabb látványon. Egy elpusz­tult tájat látott, mely végeslenvégig csupa sirgödrö­ket, sirhantokat, szerte heverő emberi csontokat s hullákat mutatott. — „Jegyezd meg magadnak — szólt ismét a csecsemő — hogy mit láttál, azt jelenti, hogy az idén oly gazdag termés lesz amilyen még sohasem volt, de nem lesz a ki hasznát vegye," s ezzel eltűnt a hó alá. ez év elejétől még mindig elfogad s kívánatra mutatvány­számot szívesen küld a kiadóhivatal (Budapest: UH á-ut 24.) Törvénykezési terem. * Jegyzéke a b-gyulai kir. tszéknél 1880. évi febr. hó 27 ik napján előadandó polg. ügyeknek. Előadó: Herbeith. Február 27. 138.1880 Ifj Drenyovszki Pálné felperesnek, Onoai Pal alperes ellen, 2739 frrt 84 kr. s járul, iránti rendes pere 141. Bérelek Tóth György fel­peresnek, Benedek Tóth Juliánná alperes elleni ingatlan tulajdonjoga iránti rendes pere. 400. Vincze Sándor fel­peresnek, Marti Ilona s társai alperesek ellen, tulajdonjog bekebelezése iránti rendes pere. 710. Özv Gyepes Józsefné felperesnek, özv. Csomos Mihályné és társai elleni ingat­lan tulajdonjoga iránti rendes pere. 1094. Özv. Keller Györgyné felperesnek, Keller János alperes ellen 600 frt tőke iránti rendes pere. Alföldi dolgok. * Debreczenben a napokban anya és fia lettek a gondatlanságuknak áldozatai, kik a ke­menczébe galyat raktak száritás végett, mely előbb párolgott s azután meggyuladt, és igy e szerencsétlenek az ebből kifejlődött gőz áldoza­taivá lettek. — A nagyváradi vasúti indóház­nál mult szombaton nagyobb mérvű tolvajlást kö­vettek el. Négy teherszállító kocsit törtek fel s azokból két málhát és két ládát loptak el. — Nagyváradon í. évi márcziushó 4-én Pokorny Jenő a „Sas" vendéglő nagytermében irodalmi felolvasást fog tartani. — Kisújszállási Szegő József közhonvéd a napokban akként boszulta meg magát, Sapi József szakaszvezető társán, az ez utóbbi által rajta elkövetett brutálitásért, hogy azt egy karabinnal hátbalőtte, ki a kapott seb­ben meghalt. Különfélék. * Jó tanács Sándor czárnak. A téli pa­lota légberöpitése két kávéházi vendégnek alkal­mat adott, hogy a nihilisták üzelmeiről eszme­cserébe mélyedjenek. Az egyik közülök különö­sen kellemetlennek találta a czár mostani hely­zetét, s megmentésére csak egy módot tartott lehetőnek — S mi lenne az? — kérdó társa. — Ha ón lennék a czár — mondá a jó taná­csoló — bérbe adnám Oroszországot Rothschild­nek. Milyen pompásan és nyugodtan lehetne az Irodalom és művészet. * A „Magyar Nép világ" 8-ik számának tartalma: Aí egyhuszasos leány. Elbeszélés, irta: Jókai Mór. Foly­tatás A hervát parasztokról, irta: Tisszó Viktor. A gőzös ház, irta: Vern Gyula. Téli rege. (Vers,) irta: Rudnyán­szki Gyula. K Papp Miklós. (Képpel) Temetés. (Vers.) (Képpel) Királyunk kastélyai. (Képpel.) A piros bugyellá­ris. Elbeszélés, irta: Kazár Emil. Folytatás. Az angol ki­rályné a parlamentbe megy (Képpel.) Zsarnok sorsa szol­gák bosszuj*. Merényieta czár ellen Az olasz trónbeszéd A pápa a házasságról. A íranczia kamara. Az uj osztrák miniszterek A horvát bán lemondásáról. A delegáczió végső ülései Képviselőjelölt. A szegedi főispán fölmentése. A szegediek segélyezése és a kölcsön. A némét birodalmi gyűlés. Kölcsön Szegednek s a Tiszaszabályozásra. Mi új­ság Gazdákn k. Üzleti szemle. — Gazdasági érdekeink emelése, fejlesztése te­rén kétségtelenül igen elismerésre méltó tevékenységet fejt ki a Gonda Béla műegyetemi m tanár által szerkesz­tett „Gazdasági Mérnök" czimü képes hetilap, mely a mezőgazdaság és vízhasznosítás s az ezzel kapcsolatos ipar- és forgalom ügyének előmozdítását tiizte feladatául A midőn e közhasznú lapot a müveit gazda közöuség kü­lönös figyelmébe ajánljuk, tájékozásul ide igtatjuk ez év­ben közölt nagyobb czikkei közül néhánynak a czimét, milyenek: Gazdasági érdekeink és a szakirodalom. A me­zei komócsinról (1 ábr) Dr. Roditzky Jenőtől. A mosonyi öntözött mürét (1 ábr) Gonda Bélától. Porlianyitó ós gyö­kérmetsző gép (1 ábr.) Péter Dénes találmánya. Termel­jünk olcsón! Diószeghy Sándortól Az épitési modorokról, (3 közi. 6 ábrával) Pfaff Ferencztől. A buza kapálásáról, (6 ábr.) A kis birtokok tagosításáról. A mély szántásról, (3 közi. 1 ábr.) Kukoricza morzsoló, (1 ábr.) Az állami gépgyár hiányai. Katona Endrétől. A földadó-kataszter. Dabner Rudolftól. Az erdők befolyása a légköri tünemé­nyekre. A hamu, mint trágya-anyag. Korits*nszkytól A Tiszavölgy rendezéséhez Gr. Károlyi Sándortól. A kosár­füz művelése és felhasználása Gátvédelem, (5 ábr) Szojka G -tói. Közmunkánk vezetéséről. Schwarczel S.-tól. Az ön­tési majorság a kapuvari uradalomban, (1 abr.) Az eperfa­és selyemtenyésztes érdekében, stb. Ezeken kivül rendesen közöl a lap üzleti tndósitást hazánk és a külföld neveze­tesebb gabonapiacza ról, kőzöl mindennemű építkezési, szállítási, birtokeladási és haszonbérleti hirdetményt, hazai és külföldi híreket stb. A „Gazdasági Mérnök" megjelenik minden csütöétökön, képekkel gazdagon illusztrálva. Elő­fizetési ára félévre 4 frt, egész évre 8 frt. Előfizetéseket Gazdászat, ipar és kereskedelem. * A csabai heti piaczou febr 25-én ga­bonanemüekben a forgalom igen csekély volt. Egyfelől a gyér kínálatok, másfelől a vételkedv korlátolt volta miatt. Behozatal vidékről egyálta­lában nem volt s csakis a helybeliek közül jöttek fel néhányan mustrával. Ennek oka a beállott esőzésben és az enuek fo ytáu megromlott utak­ban keresendő. * A czukorkiviteli praemium megszün­tetésére egy csaknem európai mozgalom van ke­letkező félben, AZ a mozgalom, mely Anglia, Belgium és Hollandiából már régebben megindult a czukorkiviteli tilalom megszüntetése végett, akkor Francziaország ellen volt irányozva, hol a kiviteli praemium egy bizonyos adózási mód se­gélyével szintén gyakoroltatik. A mostani moz­galom azonban, mely egy czukor-konvenczió meg­kötését czélozza, ugy hogy az ezen konvenczióhoz járuló államok köteleznék magukat, hogy a répa­czukor kiviteli praemiumait megszüntetik, mig azon államokkal szemben, melyek nem lépnek a konvenczióba, repressaliákat alkalmaznak, neve­zetesen a beviteli vám felállítása által, Ausztria­Magyarország ellen van intézve, miután Franczia­országban szintén nagy kiterjedésű mozgalom indult meg a czukorkiviteli tilalom megszünteté­sére, nálunk pedig a hiányos czukormegadóztatás s a magas visszatérítési tételek következtében oly magasságra emelkedett a kiviteli praemium, hogy czukor-termékeink, daczára a nagy szállí­tási költségeknek, még Londonban is erős ver­senyre keltek a gyarmati czukorral. A megindult mozgalom nem kicsinylendő. Anglia több városá­ban gyűléseket tartanak, n utikás meetingeket rendeznek e tá gyban. Küldöttségek keresik fel a kormányt, renressaliát kívánnak a kormánytól az idegen kivitt li díjtétel ellen. Az angol parlament e tárgyban már s/.ukirtő bizottságot is hívott egybe. A lapok ez irányban a legintensivebb ak­cziót fejtik ki. S maga a kormány sem idegen­kedik ez eszmétől. Mi a mi teendőnk? Az öreg .Presse" szerint az egész mozgalomra csak az lehet üdvöz hatással, ha a czukoradót szolid alapra helyezik s a kiviteli praemiumot eltörlik. Legújabb hirek. * Svédországban nagy szenzácziót kelt egy mérnök találmánya, mely abban áll, hogy a haladó vasúti vonat a vasúti állomásokkal távirdai össszeköttetésben le­gyen. — Az idegen udvaroknál működő orosz nagykövetségek kormányuk által felhivattak, hogy az illető rendőrsé­gekkel összeköttetésbe lépve, kérjék fel azt, hogy az ott tartózkodó gyanús alattvalókra figyelemmel legyenek. — A pétervári kor­mányzási ünnepély minden pompa nélkül fog megtartatni. — János Abissinia kirá­lya Debra Tábort, hol ellene felkelés tört ki, elhagyta és Tselgába menekült. — Plevlje környékén a csavargók osztrák őrjárókra lőttek, a nélkül azonban, hogy valakit megsebesitettek volna. Felelős szerkesztő: Főmunkatárs: dr. Báttaszéki Lajos. Garzó Gyula.

Next

/
Thumbnails
Contents