Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) január-június • 1-124. szám

1880-02-26 / 39. szám

B.-Csnbn, 1880. VII. évfolyam 39. szám Csütörtök, febr. 2C>-án. Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként ötször: vasárnap, kedd, szerda, csütörtök és szombaton. Előfizetési dij : helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve : egy évre 8 frt; félévre 4 frt; évnegyedre 2 frt Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség: Főtér, Schwarcz- féle ház. a postával szemben. Kiadó-hivatal: Takács Árpád nyomdája. Egyes szám ára 4 kr. A szerdai és szombati szám ára 3 kr. Kapható Grünfeld J könyvkereskedő urnái B -Csabán Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a szerkesztőségben, a kiadóhivatalban Takács Árpád urnyomdájábat?, vidéken a posta-hivataloknál 5 kros postautalványnyal. Az országgyűlési képviselők mentelmi joga. ii. Az ezen párbajügyben érdekelt felek közt, maguk a párbajt vivók és a segédek közül hárman, a törvényhozás tagjai és igy védi őket immunitásuk. Csak az egyik segéd Beniczky ur, nem országgy. képviselő. A többieket sem lehet hallgatni, mig az országgyűlés beleegyezését nem adja; csak Beniczky ur fogható ez idő szerint még perbe. S ha megtörténik, hogy az országgy. felső és alsó házai tagjaik ki nem adását határozzák el, mi nem lehetetlen, mert az nem annyira a dolog érdemétől, mint a többséget előteremtő hangulattól függ, akkor mi történik? Beniczky urat, ki nem tagja az országgyűlésnek, elfogják a törvény értelmében marasztalni, a többieknek s épen annak is, ki illetéktelen beavatkozása által a párbajra okot adott, semmi baja sem leend. Nem anomalia ez ? Nem égbekiáltó igaztalanság ? Nem absurdum, mely minden jogérzetet lábbal tipor és a népnek abbeli hitét, hogy a törvény előtt mindenkinek egyenlőnek kell lennie, teljesen megingatja ? Ugyanazon egy bűnügyben az egyik vádlott, mert tán nem volt alkalma magát népszerűvé tenni, mert tán nem volt elég pénze, hogy ittason, s igy képviselő nem lett: az elmarasztaltatik, a többiek azonban hozzáférhetlenek! Mi következik ebből, s mily tanuságul szolgál ez ? Mondjuk ki röviden! Az, hogy az országgyűlési képviselő sérhetetlenségének, mentelmi jogának, közönséges bűntetteknél,- vétségek vagy kihágásoknál nincs jogosultsága, nincs értelme, és nem egyéb mint más polgártársai rovására űzött arisztokratikus kiváltság ! Ép oly jogtalan és a kor szellemével össze nem férő kiváltság mint 1848 előtt az volt, melyet a nemes jobbágy fölött, melyet az uralkodó vallás, a többi nem | uralkodó vallások fölött gyakorolt! Következik tehát belőle, hogy az országgyűlési képviselők immunitási jogának csak politikai bűntények és vétségeknél van értelme, hogy csak ez esetben igazságos, csak ez esetben nem sérti azon elvet, hogy minden polgár, bárki volna is, egyenlő legyen a törvény előtt. Népképviselői minőségében, politikai nyilatkozatai és cselekedetei miatt, történjenek ezek akár a házban, akár azon kivül: igenis sérthetetlen legyen addig, mig maga azon testület, melyhez tartozik, nem talál elegendő alapot és okot arra, hogy a végrehajtó hatalomnak további elbánás végett kiszolgáltatja. Ez szükséges, hogy az abbeli félelem nélkül gyakorolhassa képviselői tisztét, miszerint a kormány vagy bárki is, zaklatni, üldözni fogja, ha olyasmit mond, ir vagy tesz, a mi a hatalmon levő uraknak nem tetszik. Ennek igenis van értelme. De nics értelme annak, hogy egy gazember, ki a privátéletben csal, lop vagy sikkaszt: azért ne legyen azonnal felelősségre vonható, mert képviselő. Azt fogják ellenvetni, hogy^pBs, ha az ilyen egyén elleni bünfenyitő eljárás A „BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" TÁRGZÁJA, Ida húgomnak. Soh' se hittem volna rosz leány felőled, Hogy ily vigan varrjad czifra fejkötődet. Haragszom is azért, hát nem iut eszedbe, Alig hot>y feltűzöd azt szöszke fejedre : Kiskörünkből téged Elrabolt a férjed. És az áldott anya, hogyha hü leánya, Mint a dalos madár, melynek megnőtt szárnya Elrepül . . . elhagyja, busul majd utána, Fürge kis gyermekét keresi . . . hiába 1 Kiskörünkből téged, Elrabolt a férjed. Van egy kis bánatunk, de örömünk nagyobb, Látva boldogságod, mely szemedből ragyog. Nem haragszom én rád. . . Varrd a fejkötődet Vigan, mint az élet megnyil majd előtted : Kiskörünkből téged, Elrabolt a férjed. Van itt leány elég, egy pótol majd téged Talán csak kapok még én is feleséget, A kit a jó anyánk gyermekének mondja Ez viseli gondját. . . Élek én is, hogyha Kiskörünkből téged Elrabolt a férjed. B.-Csaba, 1880. febr. 21. L. Nagy férfiak szerepe a történelemben. — Zsilinszky Mihálytól. — Alig lehet a gondolkodó emberre nézve valami érdekesebb és megragadóbb, azon nagyszerű drámánál, melyet az emberiség történelme számtalan jelenetben fölmutat. Alig lehet vonzóbb, s moudhathám csábítóbb kutatási tárgy annál, melyet a föld terjedelmes színpadán ezer- ós ezerféle viszonyban élő és küzdő emberek bonyodalmas harcza nyújtani képes. Mennyi nagyság tűnik fel ott, keverve ala* csonysággal; mennyi fény, követve sötét árnyaktól; mennyi nemes érzés, fenséges gondolat és tiszta törekvés, meghiúsítva véletlen és kényszerű, természetes és mesterséges akadályok által! Az ember szeme káprázik e látványnál; a sziv fölemelkedik e harcznál, ós az értelem keresi a fonalat, mely a végtelen zűrzavarból világosságra vezet; keresi az összefüggést, a törvényt, mely az egészet áthatja és megérthetővé teszi. És minél nagyobbszerü e feladat, minél titokteljesebb ez összefüggés: az értelem és sziv annál inkább van kihiva annak kikutatására. Ösztönszerűleg érzi, hogy az emberi cselekedetek történelmében kell lenni valami magasabb rendnek, kell lenni egy általános törvénynek, mely nélkül s -m igazság, sem tudomány nem volna képzelhető. Nem is hiányoztak nagy elmék, kik ezzel a kérdéssel tüzetesen foglalkoztak, kik a természet tüneményeiben mutatkozó törvények alapján merész theoriákat állítottak fel, s ezek folytán nemcsak a múltnak, lmnem a jövőnek ismeretét is lehetőnek tartották. A ki a természeti törvényt — úgymond — a történelemben is ismeri és elismeri, az előre megmondhatja a jövőt. „Ha az ember majdnem teljes bizonysággal meg tudja azokat a jelenségeket előre mondani, a melyeknek törvényeit ismeri; — ha ott is, a hol e törvényeket nem ismeri, követve a tapasztalást, a jövő eseményeit nagy valószínűséggel előre láthatja: miért volna az a kísérlet, a melylyel az emberiség jövő történetének a mult eseményei alapján alkotott képét, némi valószínűséggel öszsze lehetne szerkeszteni, pusztán ábrándszerü képzelmény? A természeti tudományokban a hit egyetlen alapja az a gondolat, hogy az ismert vagy ismeretlen általános törvények, mélyek & világegyetem jelenségeit irányozzák, szükségkópiek és állandók; miért volna tehát ez elv kevesbbé érvényes az emberek szellemi ós erkölcsi tehetségeinek fejlődésére, mint a természet más