Békésmegyei közlöny, 1880 (7. évfolyam) január-június • 1-124. szám

1880-02-22 / 36. szám

Békésmegyei Közlöny" 1880. 3(5. szám. A rendőrségnek, mint ilyennek, függetlennek kell lennie minden más hatóság beavatkozásától. Teljesítenie kell habozás és fontolgatás nélkül, gyorsan és pontosan az igazságszolgáltatási közegek megkereséseit, mi sokszor azért nem történik nálunk ugy mint kellene, mert a legsürgősebb esetekben előbb az alispánt vagy szolgabírót kell megkérdezni, hogy szabad-e? A rendőrségnek függetlennek kell lenni a közönségtől is, az uralkodó cliquektől, mi községi, megyei rendőrségi szervezetünk mellett abszolút lehetetlenség; tisztelet a kivételeknek, de ritkán történik meg nálunk, hogy az u. n. „befolyásos egyének", kiknek a megyénél, városnál vagy községnél döntő szavuk van, legeklatansabb kihágási esetekben is felelősségre vonatnának és csak a „misera plebs" az, mely féken tartatik. A szolgabíró, a csendbiztos, a kapitány, a megyei családok és magzatjaival, a „Pepi" a „Gyurival" és a „Náczival" nagyon jó lábon áll, legtöbb esetben „per tu" velük, — mikép lehet tehát kívánni is miszerint előforduló esetben ellenükben is rendet csináljon, pedig éppen a befolyásos családok kedves megzatai szoktak lenni azok, kik egy kis utczai bőgés, ablakbetörés és egyéb skandalumokkal méltóztatnak a falusi va^v kis városi unalmas élet egyhangúságába némi változást idézni elő. Ez bizonyára inkább a mindennapi szomorú praxisból vett ok, de mi a gyakorlat emberei vagyunk és sok intézményünk, törvényünk gyarlóságát annak tulajdonítjuk leginkább, hogy az elvont elmélet féfiai alkotják, vagy legjobb esetekben olyanok, kik gyakorlati, tapasztalataikat rideg aktákból, de nem az élet könyvéből, a mindennap szem előtt látottakból merítik. Igaz, hogy a jól szervezett, fegyelmezett rendőrség, melynek szálai a kormány kezében futnak össze, a nép élet- és vagyonbiztonságának őre helyett, előforduló esetben, önkényü kormány kezében, fegyverré válhat a népszabadság ellen; de ha nincs is ily rendőrség s a kormány önkénykedni akar: van neki arra más eszköze elég, a soldateska, szükség esetén a — „szomszéd." A rendőrség hiánya nem teszi tehát lehetlenné a népjog sértését. Legyen tehát legalább jó rendőrség, mert oly állapotok, midőn a nép ellen használtatnék, úgyis rendkívüliek, különben is a rendőrség a nép elnyomására csekély, hanem élete és vagyona megvédésére arra elég: ha jó és fegyelmezett. Poliíikai hirek. * A szerzői tulajdonjog targyában öszszehivott enquotte Pauler igazságiigyminiszter elnöklete alatt tartott hatedik ülésében a zeneszerzeményekre vonatkozó részt tárgyalta. — Az országgyűlési szabadelvű párt csütörtöki értekezletén tárgyalás alá vétettek a hátrálókos szőlődézsmaváltsági tartozások törlesztéséről, — az államkölcsönök tőketörlesztési járulékainak fedezéséről, — és a földtehermentesitési kötvények törlesztéséről. Az évi járadékok fedezéséről a tvjavaslat vita nélkül elfogadtatott, a szőlődézsmaváltsági tvjavaslat hosszabb eszmecserét idézett elő, azonban ez is és a földtehermentesitési kötvónyekrőli tvjavaslat is szintén elfogadtatott. — Az országgyűlési egyesült ellenzék a folyó évi államköltségvetést előleges értekezleten részletes tárgyalás alapjául elfogadta, de a párt külön álláspontját Apponyi Albert gróf határozati javaslatban fogja a képviselőház elé terjeszteni. A csabai gabnakereskedés. I. Mindazon aszocziationális törekvések közt, melyek a társadalmi jólét előmozdítására irányozvák s melyek a legközvetlenebb sikerrel oldották meg eme törekvést: tagadhatlanul első helyet foglal el a kereskedés. Oly igazság ez, mely nem szorul a nemzetgazdászat tudományos érveire, mert hisz az emberi nem egyetemleges történelme, valamint a mindennapi élet lépten-nyomon ezer s ezerféle alakban bizonyítja ezt. Már az ó-szövetség első emberei szükségét kezdek érezni a kölcsönös cserének, mely az élet kényelméhez való mindennemű szükségletek beszerzésére irányult. — Igy jött létre a csere-viszony alapján az ipar harmamadik s igen fontos ága : a kereskedelem. Talán nem fog jelen •— inkább helyi érdekeket foglaló — mivelődéstörténelmi rajzunkból kiríni, ha (kereskedelemről lévén szó) megismertetjük az első kereskedelmi ügyletet, melyet Ábrahám Ephronnal, a hethiták főnökével, Machpela barlang és vidéke megvétele iránt kötött. Ennek története, miként azt Ungewitter „Die Geschichte des Handels, Indnstrie und Schifffarths" czimü munkájában előadja a következő: Elhalálozva Ábrahám neje Sára, Ábrahám a holttestet egy ősi sírboltba akarta elhelyezni. A hethiták felszóiiták őt, választana e czélra az övéik közül egyet; és Ábrahám Machpela barlangot választá vidékével együtt, melyet annak tulajdonosa Ephron készséggel oda is ajándékozott volna neki, ha brahám azt elfogadja. — De Ábrahám nem akará ingyen s igy egyességet kötöttek 400 ezüstbe (sechel.)*) Az ó-kor kereskedő népei közül a történelem: a phőniczieket, hindukat és carthagoikat emeli ki. Igaz, hogy ezek kereskedése mindig csere-üzletekben alapult, de az is kétségtelen, hogy a különböző népeknek egymással való érintkezése s megismerése, elterjesztő a kereskedelmet a világ minden részében s hatalmas jövedelmi forróssá teve. Csak Kr. e. a 4-dik században jöttek azon gondolatra, hogy a nemes érczeknek: arany, ezüst, vas, réz, platina stb. határozott értéket tulajdonítsanak s hogy a vert pénzeket kényelmes, mesterséges eszközzé alakítsák. Á gabnakereskedésnek első nyomát a bronzkorszakban találjuk, a midőn ugyanis gabonáért ruha- vagy fegyvernemüt, majd *) A seoliel ezüstből készített gömbölyű pénz nem volf, egyik oldalán három pálmaággal, másikon a szövetségi szekrény rajzával ékitve. — Értéke a mai franczia pénzérték szerint 3 frank s !0 czentime volt, a mi o, é. 1 frt 24 krnak felel meg. Szerk. selymet, theát, bort, olajat stb. cseréltek ki. A legelső gabnakereskedő népnek a carthagoiakat mondhatjuk, kiknek kereskedése három világrészre terjedt s kiknek karavánjaik a tengerpart mentében felkeresték Egyptomot, az úgynevezett „gabnakamarát." Lehetetlen — de czélunktól elütő volna is — egy czikk keretében elősorolni, hogy azóta a gabnakereslcedelem milyen dimensiókat öltött, csak azt akarjuk még felemlíteni, hogy ma már 2 világrész : Európa és Amerika áll e téren mint versenytárs egymással szembe, s hogy a gőz s villany szászada oly tényezővé emelte azt, melynek alapos megismerése nemcsak a tudományos nemzetgazdászt, hanem -—• különösen hazánkban — mindenkit egyaránt érdekelhet. A ki a liarmincz év előtti Csabát a maival összehasonlítja, az — ha nem is bir a mivelődés-buvár mély tekintetével, konstatálni kénytelen oly mérvű haladást, mely egy-egy város történetében csaknem páratlan. A legfelületesebb vizsgálódás, a puszta szemle is bizonyságául szolgál ezen állításunknak. g. (II. közi. köv.) Külföldi hirek. * Szt. Péterváron a merénylet elkövetése óta arról beszélnek, hogy a czár 25 éves jubileuma nem fog megtartatni. — Londonban a kormány körökben az a hir kering, hogy Anglia, Németország és Ausztria-Magyarország közt formaszerti konvenezió jött létre, mely legközelébb aláíratni fog. — A porta Tripolisba csapatokat küld az ottani zavarok lecsendesitésére. Tripolisban tartanak az általános felkeléstől. — A „Voltaire" leghatározottabban állitja, hogy a muszka czárnő, mig mielőtt otthagyta volna Cannest, már ott halt meg. Ezen titkolódzás okául azt adják, mivel a tervezett jubileumi ünnepélyeket, melyekhez a czár babonás előitéletekkel ragaszkodik, nem akarják elhalasztani. Ausztriai hirek. * Az osztrák költségvetési bizottság tárgyalta Jiricsek határozati javaslatát a közekt költségvetésre vonatkozó kérvények tárgyában, melyet később maga az indítványozó visszavont. — Zubovics jelenleg Bécsben robbantja a jeget. A napokban a Scbueidergrud nevii csatornatorkolat jegét 140 frt lőporral akarta felvetni de a a kísérlet nem egészen sikerült. Fővárosi hirek. * Az 1848—49-ki honvédegyletek orsz. központi választmánya elhatározta, hogy a f. évi márczius 15-dikét egy a menház javára rendezendő, zeneestélylyel egybekötött tánczmulatsággal fogja megülni. — Kossuth irataiból az első kötet már sajtó alatt van, a mű franczia, angol, olasz és német nyelven is meg fog jelenni. — Budavár bevételénél elesett honvédek emlékkövének felállítása érdekében a honvédegylet kérvényt nyújtott be a közmunkatanácshoz alkalmas hely kijelölése végett. — A philoxeráról dr Staub Mór tanár f. hó 22-én az I. kerületben nyilvános előadást fog tartani. i