Békésmegyei közlöny, 1879 (6. évfolyam) július-december • 64-142. szám

1879-09-04 / 92. szám

,BÉKÉ9MBGYEI KÖZLÖNY" 1870. 92. SZÁM. parlamentáris kormány, a második baj, a kormány lehető elfajulása, túlkapása ellen, egy életképes szervre, s ez az autonom megye." — Hát jó 1 Csakhogy szembeszökően egy körben mozgó állítás és nagyon is érzik rajta a „peticzio princzipii" hiánya' Mert a mig a külhatalom ideben egy erős kormányt, a parlamentárist, akar biztosítékul látni, addig ez az erős kormány — uti figura dooet — itt czentralizál; és azért körben mozgó és elvhiányban szenvedő, mivel a második baj orvoslására szánt mai „autonom megye" önállóságát, életképességét, csak állítja, holott éppen annak bizonyítása vala a kérdés ! Végül a magam részéről e vita végezetéül csak emlékébe kívánom tisztelt ellenfelemnek idézni Kossuth nagyhazánkfiának 1F67. május 22-ről irt, s a „Magyar Újság" 1867. 21-ik számácan közölt Deák Ferenczhez intézett nyílt levelének e sorait : „ És látom az ez irányban nézeteidet képviselő magyar lapokban azon agitacziót, mely a megyei institucziónak — hazánk ezen utolsó reményhorgonyának — elmállasztására, országpolitikai s alkotmányőri állásából kivetköztetésért, és puszta adminisztraczionális bureaukká sülyesztésére irányoztatik." „Mindezeket látva és megfontolva, okom van kérdezni : minő lényeges állami, minő alkotmá nyos biztosíték marad még fenn, melylyel nemzetünk magát az áldozatokért nem mondom vigasztalhatná, hanem legalább mysztifikálhatná, hogy még mindig nemzet, még mindig alkotmányos? . . . ." Ki felelhetne e kérdésre 1 ? Kábdebó Fereucz. — Iskolába ! Itt az uj tanév. A szentélyek megnyílnak ismét, az apostolok ajkukra veszik az igét, hogy terjesszék vele azt a fényt, mely megvilágosítja majd a népek lelkeit, hogy azok megértsék, szeressék egymást, hogy boldogok lehessenek. Igen, tanítók, ti apostolok vagytok, nektek a legszentebb hivatás jutott : tanítani a népet, a hit orszáf át elárasztani az ismerés fényével, kiragadni az embert a porból, hol tudatlansága az állattal egy sorba helyezi öt; nagy részetek van nektek a nemzetek felszabadításában, — mert hiszen csak müveit nép lehet szabad, — ós a népek boldogitásában, mert hiszen csak szabad nép fér meg boldogan egymás mellett. Legyetek üdvözölve a tanév kezdetén I Szép ünnep ez nektek, a munka kezdetének ünnepe. Szállja meg kebleiteket a köteles érzet, munkálkodjatok s legyetek kitartók. I — A zalaegerszegi Deák-szobor-ünnepély nélkülözött minden politikai jelleget. Maga Szél Kálmán s többen s innen a fővárosból is pár képviselő s ott elliatározták, hogy az ünnepélyre épen azért nem mennek el, nehogy ezzel a néhány fővárosi lap által kolportált híreknek valószínűségi látszatot kölcsönözzenek. A gyomai ref. egyház temploma történetének rövid, kivonata, mely az 1879. évben megujjitott templom, illetőleg kiépített torony uj gombjába tétetett örök emlékezetnek okáért. Az 1682-ik évben Gyoma község lakosai, kik akkor mind helvét hitv. voltak, a törökök által széjjel űzetvén, — mint egyház lenni is megszűntek. — Azonban 1717-ben a szétosztáskor és alatt érintetlenül megmaradt kőtemplomot újra birtokukba vévén, községgé, s igy egyházzá is alakultak. — E templomnak mikor és mely hitfelekezet által lett építéséről semmi tudomás, — annyi bizonyos, hogy azt, a csaknem folytonosan tartó háborúskodás miatt, kijavítani nem merészelték ; — hanem,. 1718. helyébe nádból oszlopokra építettek templomot. Ez tartós nem lehetvén 1725. sövényből fontak egymásikat, és csak 1735. építettek vályogból. 1760. fából és 1775. ismét vályogból. — A mostani torony alapja pedig letétetett — 1791. s bádog fedélzetét 1816. az akkor januárhava 29-én dühöngött rettenetes vihar levetvén, helyébe, — miután 12 esztendőn keresztül csonkán állt, 1828-ban zsindelytető alkalmaztatott, — de a mely, az 1807-ben épített templommal s két nagyobb haranggal együtt, az 1848. évi nagy tűzvész martaléka lett. — Ilynemű szerencsétlenség ismétlődését elhárítandó, az egyház, ugyanazon évben, templomát és tornyát ércz-fedél alá vétette, az első felelős magyar kormánytól kért 10.000 frt segélyből — és a tüz alkalmával még meglehetős állapotban maradt kis harangot, közelebb említett két nagyobb haranggal együtt újonnan őntette, a mint ez magokon a harangokon is tisztán olvasható. A régi templomok nagysága épen nem tudható, a jelenlegi, belvilágát tekintve 251. és egy láb hosszú es 9 öl, 4 láb széles, vagyis a jelen számítás szerint 18.37. méter széles, 40.22. méter hosszú. Ez utóbb emiitett, érczfedél alá vett templom és toronytetőt 30 év után, a viszontagságos idő megrongálván, az 1878. évi október hava 13-án tartott egyházi, képviselete gyűlés által tekintetes Halmay Andor mérnök-építész által benyújtott renoválási tervezet általános tetszést nyervén, egyhangúlag elfogadtatott, s a szerződés 22,200 szóval, huszonkétezer kétszáz osztrák értékű forintokban megköttetett. Mielőtt az átalakítás részleteiről bővebben szólanánk, itt látjuk helyén megemlíteni azon körülményt is, hogy tudniillik a hosszas használat következteben már megviselt régi három harangunk a Posdeck-féle uj felszerelés elvei szerint, vas koronákkal láttatott el, egy érczsulyát tekintve, 30 mázsa 54 font, ugyancsak említett elvek szerint felszerelt uj nagy harang állíttatott, a hívek minden terheltetése nélkül, az egyház harang pénztári jövedelméből, — s mind a négy harang tűzmentes vas állványokra helyeztetett, mely vas állványoknak, a falakon keresztül vitt végeire srófolt vaskorongok, (első ilynemű az országban) nyolcz helyen kötik be tornyunkat. E harangok felszerelése, az építési szerződés megkötése után, az építésnek azonban előtte történt, azon okból, hogy a már majdan atalakitandott disztorony ablakait, a harang, és az állványok beállítása alkalmából ne kelessék többé lebontogatni. — Szükségesnek ítéljük továbbá azt is megjegyezni, hogy templomunk renoválásának gondolata, a szerződés megkötése előtt már évekkel előbb foglalkoztatta egyházunk elöljáróságát ós híveit, valamint hogy a renoválás nem versenyzési viszketegból, mint hangoztatták ez időben némelyek — de elodázhatatlan szükségből származott, járulván ehez a tüzőri kérdés megoldása is, miről világosan tanúskodik a „Békésmegyei Közlöny" czimü megyei lap 1877. évi folyamának 49. száma is. * * * Az átalakítás részletei a szerződés pontjai szerint : A templom falára egészen körül attik fal tétetett, mely falnak külseje kuftseini czementből öntött balluszterekkel diszittetett, s 12-ős siléziai horgany bádoggal fedetett be, az építészetnek legújabb elvei szerint. — A torony anyafala, az óra felső kerületének magaslatával vízszintesen kiépíttetett, a melyre szemecseit vasból készült szerkezet, illetőleg trégerekre helyeztetett el, a járdával kiürített vékonyabb 3 öl magasságú őrtorony, aranyozott veresréztetővel, gombbal, egy lapos és egy buzogány csillaggal. — A torony illetőleg az épület, villámhárítóval láttatott el, a templom hajója a toronytól, mint szinte a templom padlása is, vasajtókkal választattak el. — A harangok fölé egy vastrégereken nyugvó másik boltozat, az őrszoba felé hasonlóan vastrégereken nyugvó harmadix boltozat, a negyedik legerősebbet, az őr-toronyszoba talapzata képezvén. Mind e boltozatok vasajtókkal vannak egymástól elválasztva. — A harangoktól az őrszobába vasgrádics vezet, a harangok ablakai mind vasból készültek, valamint az őrszoba ablakai is, hol azonban belől üveg ajtó, illetőleg ablakolt is vannak, és egy tüzelő hely, illetőleg vaskályha. — A templom magasabbra emelt tűzfalának két vállára, valamint az őrtorony járdájának is még sarkára öntöttvasból készült vásák (6 darab) tétettek, s a templom vizvezető csatornái is egészen a földig lehozattak. — Az óra táblái körül díszes vizvezető párkányzat építtetett, melynek alja kufsteini czementből öntött 32 conzollal diszittetett, majd óratáblák is adattak s a mutatók megaranyoztattak, A templom farára czinből készült vitorlás gomb tétetett, az egész épület ugy kívül, mint belől kitataroztatott, az idő viszontagságainak kitett helyeket (párkányzatok) vízhatlan mésszel simittattak, az egész épület kivül és belől vegyészetileg előállított mésszel diszittetett az ajtók és ablakok pedig kireperáltattak és befestettek. Egyházunknak ezen építés idejében lelkipásztorai voltak : Bencze István, Garzó Gyula rendes ós Pinczér János segédlelkész, kántora Pásztor József, rektora, illetőleg tanítója Kis Bálint, öreg Zöld Sámuel, stb. — Gondnoka (kurátora) Bíró László, egyházi rendes pénztárnok Szilágyi Péter, templomópitési pénztárnok pedig Csapó Mihály kiérdemelt gondnok s jelenleg presbyter volt, ki e terhes kötelesség vitelére minden dij nélkül önként vállalkozott. Presbyterek, ós a képviseleti gyűlés tagjai voltak, kik a renoválást megszavazták a következők : Bencze István elnök, Grarzó Gyula lelkipásztor, Fekete Mihály gondnok, Szilágyi Péter perczeptor, Csapó Mihály, Szerető Imre, Kató József, Pikó Béla, Bíró László, ifj. Nagy András, Cs. Szerető János, H. Kovács András, Fekete András, Vincze Gergely, Krucsó Gergely, Kiss István, Nagy A. Sándor, Izsó B. János, öreg Kiss Bálint, szintén kiérdemült gondnok, ifj. V. Kovács Péter, Harmati Sándor, Szabó József, Kéri Péter, Püski Péter, Izsó Sándor, G. Szabó Imre, Nagy A. András, Szendreí Gerzson, ifj. Bíró János, Szántai József, Imre Sándor, Bíró Sándor, Illyés János, Zöld Gábor, Kató István, Erdei János, Cs. Szabó Gergely, Pikó Pál, Oláh János, Nagy István, Kovács G. János és a gyűlésre meghívott Halmay Andor építész ur. Végül örömmel és méltánylással jegyezzük meg, hogy a helybeli városi képviselő testület Kruchió József bíró ur elnöklete alatt egyelőre 1000, szóval ezer osztrák értékű forintot szavazott meg a tüzőri toronyszoba fölszereléséhez, kilátásban helyezvén még 2000 osztrák érték forintot, — a nélkül, hogy a későbbi időre nézve ez alapon akár jogot, akár kötelességet vállalt volna magát az épületet illetőleg, kivévén a toronyórát, a mely a város tulajdona, s igy állandó gondozása is az ő kötelessége. — Nemkülönben, nagyságos kápriórai Wodiáner Albert helybeli uraság is 366, szóval háromszáz osztrák érték forinttal járult ugyancsak e czólra, illetőleg a tüzőri torony felszereléséhez. E kivonatot megbízatásból, készítette s leirta Gyomán, 1879. aug. 23. Pinczér Endre, m. k. jelenlegi ref. legéd lalkéiz. A mindenható Isteni kegyelem, ós gondviselés őrködjék e díszes épület felett mind az időknek végeiglen, Amen 11 Bencze István, m. k. Garzó Gyula, m. k. idősb lelkipásztor, s a pres- ifjabb lelkipásztor, s a biteriumi közigazg. eln. presb. tanügyi eln. Biró László, m. k. gondnok. MEGYEI KÖZÜGYEK. Leírása a b.-csabai heti vásár rendezésének egyes vásárczikkek árulási helyeinek kijelölése szempontjából. A csabai járás szbirája a csabai hef ós országos vásárok áruhelyisógeire vonatkozó és Csaba város elöljárói által alkatott tervrajzot helyben hagyva megerősítette. AJ Általános rendszabályok. 1. Könnyű közlekedés szempontjából, a lehetőségig tágas utak és utczák hagyandók. 2. Heti vásáron tul semmiféle sátor, állvány a vásár helyén kint nem hagyható, hanem az vagy haza, vagy a Schwarz ház végiben kijelelt sátor lerakó helyre viendő. 3. Heti vásáron kívül, mindennapos kofák, gyümölcs és élelmi szerekkel, templom téren, a járda mindkét oldalán helyeztetnek el. B) Részletes beosztás. 1. Templom-téren. 1. Sütők, hentesek, mészárosok Schwarz ház közvetlen szomszédságában,