Békésmegyei közlöny, 1879 (6. évfolyam) július-december • 64-142. szám
1879-07-08 / 67. szám
VI. évfolyam. 1879. 7 2. szám. B.-Csaba, jiilius 8-án. Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. IVlegJelenilt hetenként háromszor : vasárnap, kedd (féliven) és csütörtökön. Előfizetési dij: helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve: egy évre 6 frt; félévre 3 frt; évnegyedre 1 frt 50 kr. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség és kiadó-hivatal: PŐtér, Schwarcz-féle ház, a postával szemben. Egyes szám ára 10 kr. A keddi szám ára: 5 kr. kapható Biener B. és Grünfeld J. kereskedő uraknál, B.-Csabán. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 26 kr. Elöllzethetni helyben a kiadó-hivatalban, Biener B. urnái és a nyomdában, vidéken mindeu postahivatalnál 6 kros postautalványnyal. Előfizetési felhívás a „Békésmegyei Közlöny" czimü politikai, társadalmi, hetenként B.-Csabán háromszor megjelenő lap hatodik évfolyamának második felére. Előfizetési dij : helyben házhoz hordva vagy vidékre postán küldve : Félévre: .... 3 frt. Negyedévre: . . I frt 50 kr. Egy hóra: . . . I frt. Az előfizetések vidékről bgczélszerübbeo postautalvány által eszközöltetnek. Helyben a kiadóhivatalban, Biener B. és GrUnfeld J. uraknál lehet előfizetni. Hirdetések jutányosán eszközöltetnek. MEGYEI HÍREK. (B. B.) Mező-Berényben az ismeretes jeles ügyvéd ifj. Hegedűs Mihály ur „Haupttreffert"—főnyereményt nyert. Nem ám lottó-sors-játék húzásán, hanem szerencsés sorsa kitűnő l-edveztnénye által, — ottan a hol a házasság köttetik — az égben ! A közelebbi csütörtökön, azaz f. hó 8-án vezette ugyanis oltárhoz, szive s lelke választottját, a megyei szélesebb körben, nemcsak ismert, de közbecsülésben is álló, kedves, szép, élénk, házi körében páratlan szorgalmú, minden szép és nemes tulajdonokkal felruházott Megele Róza kisasszonyt; a közügyekben fáradhatatlan tevékenységű, vendégszeretetéért is tisztelt Megele Bertalan földbirtokos ur kedves leányát. A nászünnep, br. Wenckheim Béla ő nagyméltósága kö«tudomásban lévő, mélyen szomoritó veszélyes állapota miatt, mint a mely bárói családhoz az arának édes atyja, gazdatiszti egykori kcteleztetéseinél fogva is hálaérzettel viseltetik, - jó formán a mind két részről terjedelmes család körében, minden zajosabb mulatozás nélkül, de szép dísszel tartatott meg. Násznagyok voltak a vőlegény részéről, Vetsey József kamuti uradalmi, a menyasszony részéről nagybátyja Bertótliy Gusztáv zalamegyei letenyei uradalmi tiszttartó urak. Nyoszolyó asszony Bertóthyné úrhölgy. Koszoruleányok Urszinyi Matild, Kratochvill Róza, Koszta Irén és Lux O" 7.1 kisasszonyok. Vőfélyek voltak a menyasszony ket fivért i : Megele Gyula és Géza, továbbá Kratochvill Gyula kir. közjegyző és orvos-tudorjelölt Jeszenszky Pál urak. Isten adjon nekik szép s boldog életet, melyet koszorúzzon a forró szeretet! (i) Öngyilkosság. Békésen e hó 5-ik napján az esteli órákban U. Szabó Jánus fia, Károly, 17 éves czipész apja házának padlásan felakasztotta magát. Öngyilkosságának okát az atyai szigor okozá. Ugyanis elkészítvén egy pár lábbelit, mely történetesen nem jó lett a megrendelőnek, ez visszavitte, mit az atya nem jó néven vett E fiát megdorgálá, ki az atyai szavakat annyira szivére vette, hogy többé nem akart életben maradni. (i) A békési városházat "meghosszabbították 4 szobával. Azon örömet, hogy a toldás kiegészítette az egészet, megünnepelték a művezetők vig zeneszó mellett. * Gelléri Mór ur, lapunk munkatársa, „A Magyar ipar és kereskedelmi lap" szerkesztésétől visszalépett. Mult hó 29-től uj lapot indított meg : „Magyar iparosok lapja" czimmel. Iparosainknak ajánljuk. — Munkácsi két rajza. Bartóky László b.-csabai kereskedő ur, Munkácsynak két ifjúkori rajzát őrzi, melyek mindenike a népéletből vett jelenetet ábrázol. Egyike kútra menő leányt tüntet föl, néhány mellókalakkal, másika pihenő munkásokat. Mindkét képen, irja a „Képzőművészeti Szemle," erősen érzik még a kezdő s különösen az autodidakta erőlködése, ugy a konczepczió mint az árnyalásban s a mi felötlő : alakjai egyátrdán nem magyarosak még, arait ugy magyarázhatunk, hogy e képek megelőzik azt az időt, midőn Munkácsy a magyar népet kellőképen megismerte s akkor a csabai tót s az aradmegyei oláh népélettel jött érintkezésbe s különösen w utóbbiak hatása alatt alkotta fennemlitett krétarajzait. A képek Bartóky ur birtokába egykorú vásárlás utján jutottak s egyszerű aranykeretbe foglalva szalonját ékesítik. * Lederer Dezső nagyváradi ifjú, ki a Csabán tartott legutóbbi műkedvelői előadások egyikén kitűnő hegedüjátéka által a csabai közönség figyelmét is nagy mértékben lekötötte, általa szerzett zenemüvekre előfizetést hirdet, 8 írtjával. Az előfizetési pénzek Nagyváradra küldendők, szerző czirae alatt. * Bulyorszky Lilla úrhölgy vasárnap távozott el Csabáról. — Pályaművek visszavétele. A békésmegyei gazdasági egylet által az, . istálózás lesrhelypsh mAdja" felett 187%-ben tartott irodalmi pályázatra beérkezett 5 mű közül a lapokban közzétett bírálat szerint egyik sem nyervén el a kitűzött dijat, a szerzők felhívatnak, hogy műveik lelett alólirottnál f. é. julius végóig rendelkezzenek, azontúl azok a szerzők nevét tartalmazó felbontatÁ „Ukíngyú KmIőej" tárcsája. A b.-csabai műkedvelői előadás és tánczvigalomról. — Julius ő-dikén. — Habár van egy derék „ficz!.'ó"-ja a t. szerkesztő urnák, ki megyénk társadalmi mozgalmairól egyszerű, de szellemes reíerádákat ir : mégis meg fogja engedni, hogy e terhet vele megosszam ós annak egy részét vállaimra vegyem. A nyájas olvasó pedig meg fogja engedni, hogy be ne mutassam magam. Ugy se vészit vele semmit, ha nem is tudja meg közelebbről ki vagyok, én pedig nyerek, mert észleleteimet feltűnés és befolyásolás nélkül tehetem meg. Leszek én itt is, ott is, mindenhol és mégis sehol. Látni, hallani fogok mindent, de engem nem látand, nem halland és nem ismerend senki. De nem kívánok a megyei társadalmi életnek láthatlan „daemonja" lenni, hanem inkább békés, engesztelő angyala, ki csak a jót, a szépet veszi észre, a rósz előtt azonban behunyvák szemei. Miattam tehát graszálhat a rosz, az ostoba dölyf, a kislelkü együgyűség: én azokat észre nem fogom venni, habár meg vagyok győződve, hogy utaimon sokszor kell velük találkoznom, ott hol tán legkevésbé várom, mert soraim czulja nem a megrovás, csak a jónak, szépnek méltánylása. A rosz képezi a mai korrumpált társadalomban a napi rendet, a jó a kivételt. Minek foglalkozni tehát azzal, mit úgyis mindenki tud és lát, lépten, nyomon tapasztal ? Ott egy hamis kártyás báró, itt egy rendjelekkel handlirozó képviselő, emitt száz, vagyonát elpusztított, uzsorások kezébe került nemes ember, amott ezer meg ezer öngyilkos. .. A napi rend, hogy a becstelenek mondanak most marasztaló ítéletet a becsületesek fölött; a buták bírálják az eszeseket, a pletyka, a gyanúsítás, ferdítés és ostobaság ül győzelmet azok felett, kik egyenes uton haladnak jól meggondolt lépésekkelés kik még némi elvvel birnak. Minek ezek és ilyenek ellen irni, minek szélmalomharczot kezdeni, mert bisz „gegen Dummheit und Schlechtigkeit kampfen Götter selbst veigebens." Maradok tehát a kivételnél és foglalkozom csupán — a jóval! Oly jól esik éjjel egy sötét erdőben a holdnak vigasztaló, világító sugarát, a sok árnyék közt egy kis fényt, az erkölcsi rothadás pusztaságában, a tiszta, emberi szépnek egy óázát látni, mely szép és jó, magáért és szépért ós jóért!... De azon veszem észre magamat, hogy ón is „roszszat" követek el. Beleesem a tárczairók szokásos hibájába, hogy mindenről beszélnek, csak az általuk kitűzött themáról nem. Hagyjuk tehát azt az unalmas „morfondirozást" és térjünk a — themára! A csabai társadalmi élet pusztaságába rövid idő óta egy hölgy önt uj életet fáradbatlan tevékenységével egy hölgy, kit a gondviselés ritka szépségen kivül, azzal áldott meg, mi az igazi magyar hölgyet jellemzi, a legigénytelenebb házias, polgári erények mellett, a közügyért buzgó szivvel. A székesfehérvári kiállításon házi munkálataiért kitüntetést nyer, itthon jótékony és társadalmi ügyek előmozdításában megnyeri sziveinket és — zsebeinket. Ki ezen nő ? Nevét nem irjuk ki. Úgyis tudják azt nyájas olvasóink. Nem mondjuk ki azért, hogy hízelgésnek ne vegye a „rosz" világ, a mit keblünk tiszta meggyőződéséből mondunk. De hizelgésnek tán azért sem fogja mondhatni senki, mert hisz mi mindenhol vagyunk ós mégis „sehol," bennünket nem ismer senki, és nem tudja meg senki és ő se kik vagyunk, s igy nem várhatunk töle semmit, még egy nyájas — pillantást sem ... Ezen úrhölgynek köszönhette első sorban a közönség a kellemes estét, melyet í. hó 5-én Csabán élvezett a műkedvelői előadás és az azt követő tánczvigalom által, Habár a tollúnk „járását" ma először ismeri meg a t. közönség, hogy egyáltalában bátrak vagyunk tollat kezünkbe fogni és müveit közönséghez beszélni : ezen tényből is következtethetik, hogy nem leszünk oly tapintatlanok műkedvelői előadást aesthetikailag bírálgatni és réfzletekbe bocsájtkozni. Itt tehát nem marad egyéb hátra mint szárazon a tényeket regisztrálni. Az előadás igen látogatott volt. Láttunk sok békési, gyulai kisasszonyt és fiatal embert. A műkedvelők, látva a válogatott közönséget, animóval játszottak, mert azon jóltevő érzeten kivül, hogy nemes czélért fáradoztak: a nagy érdeklődés fokozta buzgalmukat, fáradozásaiknak ebben legbővebb jutalmát látván. Az első — finomabb fajú — franczia vígjáték, ugy mint a második bohózatféle angol darab, kerekdeden, összevágóan folyt le és foly. tonos jó kedvben taitá a háladatos — mert koszorúk, bokréták és tapsokban nem fukarkodó — közönséget. Ugy hisszük, ily élvezetes előadás után, a tervben levő 5 hátralevő előadás is sikerülni fog, különösen, ha oly „jóízű-' táncz következik utána, melyen annyi s oly sok szép leány adott magának rándévút, hogy teljes lehetetlen volt belőlük bálkirálynót választani, mert ők egész kis köztársaságot képeztek. A táncz folyamában nagy erővel megeredő eső sem volt képes a kedélyes társaságot háborgatni, mely reggeli 5 óráig együtt maradt. * * * A szerkesztő ur sürgeti a tárcza végét, mert a „keddi" számra kell. Végzem tehát. Máskor többet szólok a themáról és kevesebbet a világ — romlottságáról. Most ez egyszer bocsánat, mert minden kezdet nehéz ! Géniusz.
