Békésmegyei közlöny, 1879 (6. évfolyam) július-december • 64-142. szám

1879-08-14 / 83. szám

BÉKÉSMBGYBI KÖZLÖNY" IS7S. 83. SZÁM. tököt mondott! Az angolok átkeltek a folyón, julius 4-én, s megrohanták Szetivájó 20000-nyi seregét, s ugy tönkreverték, hogy a fekete király Ulundi romjai felett gondolkozik az angol politika felett, melynek súlya oly iszonyúan ránehezedett megtört vállaira, mely gondolatokat még borúsabbakká tesz azon körülmény, hogy a meghódított főnökök határozottan kijelentették, miszerint ő kigyelmét királyuknak többé el nem ismerik. Építhet tehát magának pásztorkunyhót a ugomei erdőben, hova elvonulni méltóztatott csekély kísérete és szerelmetes kedves feleségecskéivel. Jó leczke volt e harcz a diadalmi mámortól megbódult angolnak, és jó leczke a feketéknek is, kik unalmukban most már megtanulhatnák e kis versec&két : „Ne higyj komám a . . . . Akármiként hitegetnek; Hogy ha ád is utleveldt, Mint a kerek köpönyeged, S pecsétet üt olyat rája, Mint a holdnak karimája, Nincsen abban semmi virtus : Verje meg a Jézus Krisztus I" — Konstantinápolyból jelenti a Reuter-ügynökség : Khaireddin pasa visszautasította a neki fölajánlott pensiót, Hirlik, hogy uj változás készül a minisztérium kebelében. E szerint Szavfet pasát neveznék ki nagyvezirré, Aarifi pasát külügyminiszterré, Khaireddin pasát az államtanács elnökévé, Szadik pasát pénzügyminiszterré, Mahmud Nedimet tengerészeti miniszterré ós Szerver pasát közmunkaügyi miniszterré. — Londonból jelentik a „Neue freie Presse"-nek. Az angol kormány erélyes akczióra készül a kisázsiai reformok végrehajtása végett. Layard helyébe állítólag Lord Dufferin fog kineveztetni. Montagne Oorry, Beaconsfield bizalmas barátja, külön misszióban Konstantinápolyba megy. Kis-Azsia részére törtónt más kinevezés is arra vall, hogy miután az oroszok kiürítették Törökországot, erélyesebb ákcziót kezd Anglia. — Gróf Andrásy lemondása. A félhivatalos „P. Lloyd" aug. 11 -ki száma megbízható forrásból közli azon hírt, hogy gróf Andrássynak Terebesre való visszavonulása legszorosabban összefügg annak már küszöbön lévő lemondásával. A budai palotájában az összes lakóknak felmondtak, s ezt arra magyarázzák miként a gróf Budára költözik, mások ismét annak tulajdonítják, hogy gr. Andrássyné szándékozik a jövő télen a budai palotájában egynehány estélyt rendezni. Az anyák hibái. A legtöbb szülő vagy nevelő szóval akar nevelni; parancsol, prédikál, moralizál, int fenyeget és ha ez nem használ, büntet persze szavakkal, üres phrázisokkal. Ez szomorú csalódás; mert nevelni annyit tesz, mint cselekedni! A nevelő tettei eszközlik a nevelést és ezek által nyernek csak szavai tartalmat és értéket. A nevelés az anyától rezignácziót kiván; mert csak akkor használ az anya szava, ha a gyermek látja, hogy anyja is képes magától megvonni. Sok anya a gyermektől azt követeli, hogy mondjon le olyasmiről, a mi ő rá nézve, tudniillik a gyermekre látszólag élvezettel bir Az anya rábeszéli, példázgat neki, inti, fenyegeti és végre bünteti, de hasztalan ! Hogy is mondana le az élvezetről ? hisz nem látta soha, hogy anyja ilyesmit tett^olna, hogy anyja valamit vont el magától! Es ezt jobban tudja gyermeke, mint ő maga, ki nem ügyel magára. Ellenben ha látják, hogy anyjok mennyit áldozott értök, könnyen lehet őket bármire is szoktatni. Továbbá, mig az anya nem fél gyermekét, férjét, vagy másokat tréfából is megcsalni, addig gyermekei nem lesznek őszinték és igazság szeretők. A tisztaságot, rendet pontosságot, elővigyázatot, szerényféget, illemet és jó magaviseletet a gyermeknek anyjától kell ezer meg ezerszer látnia, hogy azt utánozza. (Emellett természetesen a gyermekek a házban környezőktől is sokat sajátítanak el.) Azért vigyázzon az anya saját tetteire, ha ezt teszik felhasználhat minden alkalmat, hogy gyermekeit wiuden jóra szoktassa és elkerülhet minden haszontalan beszédet és boszankodást. -Én gyermekeimet a legnagyobb szigorral nevelem," mondá hozzám a minap egy anya. Vizsgáljuk csak közelebbről ezen nevelést! A kicsinyek anyjuk előtt egy jó darabig játszanak, egyszerre a lárma a szigorú anyának terhére válik és a vesszővel csendet szerez magának Valóban, ez különös szigor. Ami számtalanszor szép, az egyszerre csúnya dolog lett, a mi egy óráig meg volt engedve meg volt engedve, a másik órákban büntetést von maga után!!! Más helyen pedig a gyermek csak ugy magára hagyatik, nem részesül barátságos szóban, az anya tevékenységét nem vezeti hasznos munkára, ha vétkezik, a roszalást nem hallja senkitől, nem kérdezi senki cselekedeteinek okát, csak mindig büntettetik, mert hisz ez mind a szigorúsághoz tartozik ! Pedig büntetni nem nevelés, a büntetés a nevelésben az utolsó eszköz, gyakran használva hatását veszti, azért igen ritkán kell használni és nem az anya azon eszköze legyen, melylyel boszuját, haragját érezteti. Testi büntetésnek csak akkor van helye, ha a gyermek öntudatosan vétkezik. Az anya arczkifejezése, magatartása mindig nyugodt legyen ós kedélye barátságos, mindig hasonlítson a nyugodt tenger sima tükréhez, melynek fenekéről a szeretet sugározzák. Örökös harag ós káromkodás, pórias kifejezések, hangos lármázás, végnélküli morgás nem nevelés. Ez teljesen czélnélküli oktalan cselekedet az anyára és gyermekre egyiránt káros magatartás. Azon bau a valódi szigor alól sem menthető fel az anya, ez azonban nem egyéb, mint kapaszkodása az egyszer nyilvánított akaratnak azaz konsequentia. Hogy ez keresztül vihető legyen, szükséges, hogy az ily szilárd elhatározás csak ritkán nyilváníttassák, legjobb ha az anya parancsai barátságos óhajok alakjában fejeztetnek kí és ezek használni fognak. A szabályok, törvények halmazát az anya sem tarthatja emlékezetében, kevésbbé a gyermek. Fődolga az, hogy minden parancs mielőtt kiadatik, jól fontoltassék meg és ne legyen az csak a veszély kifolyása, melvet előbb-utóbb vissza kell voDni, mert a gyermek nem tudja vagy épen nem akarja teljesíteni Az ily szigor nem zárja hi a barátságot sőt anélkül nem létezik. Az anyai szeretet a legnemesebb és legédesebb érzelem, melyre emberi sziv képes, ezért tiszteljük becsüljük az emberiség ezen geniusát. De fájdalom legtöbb esetben nem érdemli meg a nevet az, amit anyaszeretetnek nevezünk, sokszor ez csak hamis ráfogás. Mily hatalmat gyakorolnak a gyermekek anyjukra az által, hogy ámítják őket, fájdalmasan sirnak, veszekednek, durczáskodnak, vagy hízelegnek és miért teszik ezt ? Mert jól ismerik anyjuk gyenge oldalat, ezt ügyesen használják fel, saját akaratukat keresztül viszik, mi által még kényesebbek, és alattomosabbak lesznek. A legnagyobb gyengeség, ha az anyát minden sirás ugy meghat, hogy a gyermek kérését nem utasíthatja vissza, és egy parancsot sem vihet keresztül. Az ilyen anya minden igyekezete mellett sem lehet jó anya. Az anyának léleknyugodtsága mellett lélekerővel is kell birnia. Ismeritek kedves olvasóim az anya fájdalmát, ha gyermeke által gyaláztatik meg. Tán láttátok már a könyeket, melyek a szemből a szivbo csordulnak és a szemrehányásokat, melyek a pokol tüzével égetnek ? Tán láttatok már egy anyát megtörött lélekkel és megőszült fővel ki ideje előtt vesztette rosszúl nevelt gyermeke miatt boldogságát ? Bizonyára láttatok már hisz napjainkba ez nem oly ritka eset ! Ismertek-e olyan anyát is ki örömtől sugárzó arczczal megy gyermeke karján végig az utczán és szeméből atható büszkeség mintha mondaná : „Ez az én gyermekem." Vannak pillanatok, midőn ennek szeméből is tódulnak a könyek, de ezek az örömokozta könyek, melyek felfrissítik a lelket erősitik a testet! Mondjátok a két nö közül melyikkel találkoztatok többször ? Végszavamban még egyszer emlékezetekben hívom e két alakot, mert ezek a nevelés jutalmát és büntetését szeméye sitik. A. J. MEGYEI KÖZÜGYEK. Alispáni jelentés. Felolvastatott a közigazgatási bizottság aug. 4-én tartott gyűlésén. Méltóságos főispán ur! Tekintetes közigazgatási bizottság ! Az alispán hatásköréhez tartozó közigazgatási ügyek állapotáról szóló rendszerinti havi jelentést, a következőkben van szerencsém előterjeszteni: I. Közegészségügy. A Körös-Ladány és Endrőd községekben előfordult vörheny eseteit kivéve, a közegészsógí állapot megyeszerte kedvező volt. A hasznos házi ós gazdasági állatok közt sem ragály, sem járvány nem mutatkozott. II. Közbiztonság. A megyei főcsendbiztos jelentése szerint, a közbiztonság a lefolyt hóban 16 lopási és egy jelentékenyebb csalási eset által háboríttatott meg. Ezek közül kiderítetett 14 lopás és egy csalási eset. A régibb keletű vagyonbiztonság elleni büntettek közül öt derittetett fel. Felderittettek továbbá a mult 1878. óv folyamán, a megye és a szomszédos törvényhatóságok területén nagy számban felmerült házbetörések tettesei is. Jóllehet, hogy a fentemiitett bűnesetektől eltekintve; a közbiztonság állapota egyébként a lefolyt hóban kielégítőnek bizonyult, mindazáltal méltó feltűnést okoztak a Gyula városában ugyanazon hó folyamán előfordult betöréses tolvajlások, melyek rövid időközönként egymást követőleg mintegy rendszerességgel s példátlan vakmerőséggel elkövetve, a város lakóinak nem kis nyugtalánságot okoztak. Igy julius hó 10-én Szabados Antalnak, 15-én Ternovszky Mihálynak, 15-én Démusz József, 20-án Oladovies Andrásnak boltjai feltörettek; 22-ón Kecskés Máíyás, 26-án pedig Miskucza Péter közlakosoknál történt betöréses- tolvajlás, mely alkalmakkor pénz és élelmi czikkek tolvajoltattak el. E^en rendkívüli esetek, rendkívüli intézkedéseket igényelvén minthogy ily viszonyok között a város kilencz tagból álló rendőrsége az éjjeli őrjáratokra elégtelen, a rendőrök mellé még 8 kisbíró rendeltetett ki, sőt mintegy 90 helybeli polgár is az őrjáratoknál való segódkezósre szóllittatott tel, a mit ezek el is fogadtak. A városi hatóság továbbá a vendéglők ós korcsmák éjjeli záróráinak korlátozására vonatkozólag is szigorú rendeletet bocsátott ki s megkereste a gyulai kir. törvényszéket, hogy az idegen illetőségű fegyenczeket börtönbüntetésük kiállása után, illetőségi helyükre való elkisértetés végett a rendőrségnek adassa át, mivel egy idő óta ilyetén egyének a közbiztonság veszélyére kereset nélkül a városban csavarognak. (Folytatás köv.) LEVELEZÉS. Vésztő, aug. 7. T. szerkesztő ur ! Ha valaki összehasonlítaná a keresztény községek és tanítóik közötti viszonyt a zsidó községek és tanítóik közötti viszonnyal, ugy találná, hogy' ez utóbbiaknai a czivakodás majdnem mindennapi dolog, mig előbbieknél ez csak igen ritkán fordul elő. E czivódásnak Izráelben, nem mondjuk, hogy néha a tanitó urak is nem okai, de legeslegföbb kezdeményezői ennek némely üres fejű felületesen müveit urak, kik valóságos deszpotizmussal szeretnének a tanítók fölött uralkodni. Végre mi bennünk is feltámad a becsületérzet, s midőn megelégeltük már a kényszer nyomását, bátorkodunk mi is felszólalni, hogy bál tulajdonképen nem Muszkaországban vagyunk ós hogy a slendrián szokással már fel kellene hagyni, a mi'-rt aztán a leginpertinensebb módon dühöngnek ellenünk az iskola elnyomói s a tanitók sanyargatói. Igy a napokban egy vésztői izraelita egyik leánya annyira vitte a dolgot az iskolában, hogy nyilvánosan daczolt és ellenszegült a tanitó parancsának, minélfogva a fegyelem tentai tása szémpontjaból a fegyelmi szabályok értelmében testi büntetésben részesült. Megtudván apja hogy leánya megbüntettetett, hörcsök módjára dühöngött a tanitó ellen, s a kit előtalált az izraeliták kő ül, mindegyikét felhívta, hogy jöjjenek reám mert én vagyok az a anitó ós Isten tudja mit tegyenek velem. De a többiek elég higgadtsággal birván tapodtat se mozdultak. Nem boldogulván igy a kedves apa egy tenta foltos levélben nagyon sürgetve magához hivatott s csak Isten tudja, hány font gőzerő volt nála kitörőben midőn bementem szobájába, mit azonban higgadtságommal vissza tartanom sikerült. Előadta aztán, hogy csak tauulni küldi hozzám leányát s hogy kényszeríteni fog arra, hogy ne büntessem többet meg, mert az az ő leánya ! Egyébiránt tehet a tanitó leányommal a mit akar de büntetni nem áll jogában ! mert különben 5 htt a világ. Igaz ugyan, hogy az illető apa a vésztői izraeliták kö: t a legvagyonosabb, de az is igaz, hogy soha életében egy fillért sem áldozott az iskola feltarthatásához, s egy krajezárért a vógelpusztulástól alig ha inegmea-