Békésmegyei közlöny, 1879 (6. évfolyam) július-december • 64-142. szám
1879-07-31 / 77. szám
VI. évfolyam. 1879. 7 2. szám. B.-Csaba, j i ilius 31án. BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként háromszor : vasárnap, kedd (féliven) és csütörtökön. Előfizetési dij: helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve: egy évre 6 frt; félévre 3 frt; évnegyedre 1 frt 50 kr. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség és kladó-hlvatal: Főtér, Schwarcz-féle ház, a postával szemben. Egyes szám ára 10 kr. A keddi szám ára : 5 kr. kapható Biener B. és Grünfeld J. kereskedő uraknál, B.-Csabán. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyllttér"-ben egy sor közlési dija 2b kr. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, Biener B. urnái és a nyomdában, vidéken mindeu postahivatalnál B kros postautalványnyal. Előfizetési felhívás a „Békésmegyei Közlöny" czimü politikai, társadalmi, hetenként B.-Csabán háromszor megjelenő lap hatodik évfolyamának második felére. Előfizetési dij: helyben házhoz hordva vagy vidékre postán küldve : Félévre: . . . . 3 frt. Negyedévre: . . I frt 50 kr. Egy hóra: . . . I frt. Az előfizetések vidékről lpgczélszeriibben post autalvány által eí-zközöltetnek. Helyben a kiadóhivatalban, Biener B. ós Grünfeld J. uraknál lehet előfizetni. Hirdetések jutányosán eszközöltetnek. Mit csináljunk idei termésünkkel? Minden évben szoktunk e lapok hasábjain ama kérdéssel foglalkozni, vájjon a gazda, midőn az aratáson jobbára már tul van, termését értékesitliéti-e kellőleg vagy lebet-e kilátása gabonájának kellő értékesítésére ? Az idén is foglalkozunk e kérdéssel annál is inkább, mert gazdáink ezen év terméséhez fűzött reményeit nagyon megnyirbálta a víz egy részről s az aratást közvetlenül megelőző meleg másrészről, s a kevés gabonatermés mellett a gabonaár alacsony volta kezdetben hangos panaszokat hivott a gazda ajkaira. Ha a gabona árában nagyobb áremelkedés, a mely már az aratás folyamán nálunk csaknem minden évben észlelhető volt, az idén elmaradna, annak oka lenne, hogy a gabonakereskedők magtárai az elmúlt évek terméseiből még nem ürültek ki s miután tájékozást a külföld szükséglete s hazai termésről nem igen nyerhettek, a vételkedv még nem éledhetett fel. A mult hét eseményei azonban oly tüneteket hozott felszínre, melyek csaknem biztossággal következtetést engednek vonni a gabonaár legközelebbi nagyon kedvező alakulására. Az ország különböző gabonatermelő vidékeiről hozott tudósításokból azon értesülést nyerjük, hogy a milyen eredményt tüntet fel az aratás nálunk, átalában véve olyan eredményt tüntet az fel az egész országban. Az árviz és sok esőzés következtében felnőtt belvizek roppant károkat okoztak mindenfelé s az a lecsapó hőség, mely az aratást közvetlenül megelőzőleg nálunk megtizedelte érésében a gabonakalászt. Más vidékeken is érezhetővé vált, minek következtében az idei termelés még a középestől is távol maradt s igy annyi bizonyos, hogy Magyarországnak sokkal kevesebb gabonája leend, mely a külföldi piaczon való értékesítésre vár, mint a megelőző években, a kínálatnak tehát természetszerűleg csekélyebbnek kell lenni. Igaz, hogy ez most közvetlenül az aratás után nem lesz szembeszökőleg észlelhető, mert a gazdák felhalmozódott pénzbeli kötelezettségeiket kiegyenlíteni óhajtván és pedig minél előbb, ennélfogva készletüket gyorsan piaczra fogják vinni, de ez nem lesz tartós, de nem is lehet, mert az elárusítható gabona sokkal kevesebb, mint a közelmúlt években volt. A mi a gabonát vásárolni szokott külföldet illeti, a hírverő szétbocsájtotta már a hírt, hogy Francziaországnak tetemes szükséglete marad fedezetlenül Francziaország ez idei gabonatermése mellett s a franczia kormányhatóságok bár mennyire is iparkodnak kimutatásaikkal beigazolni, hogy középes termésű az év, a franczia hírlapik nagy számokban fejezik ki azon összeget, melyért Francziaországnak gabonaszükségletének kielégítése végett külföldre kell mennie. Angolország még a legjobb termésű években sem képes saját gabonatermelésével kielégíteni gabonaszükségleteit, de Angliának termése is az idén határozottan rosz, s igy Franczia ós Angolország kétségtelenül nagy keresletet fognak megindítani a gabonapiaczokon, sőt Anglia már meg is indította ha nem is búzára, de lisztre igen, tömeges megrendeléseket tevén a hazai gőzmalmoknál, melyeknek lisztje kitűnő nevet szerzett magának a külföld előtt is. A gabona árának emelkedésére tóhát alapos kilátásaink vannak s igy a készletnek, a menynyire lehetséges, visszatartása fölöttébb ajánlatos. Igaz ugyan, hogy Porosz-, illetve Németország október hó 1-től fogva felemeli a vámokat s a jövő óv január havában a német állami vaspályákon a szállítási tariffa magasabb lesz s igy a gabonakereskedők talán sietni fognak még okt. hó előtt külföldre juttatni a gabonát, s igy a gabona elárusitására ez ideig hathatnak közre kedvezőleg a konjukturák, de Németország ezen vámpolitikai magatartásából származó hátrányok A „lÉMEÍ Szeghalmi tárczalevól. (Műkedvelői előadás, táncz, apróságok.) Ha „Ficzkó" rosz néven nem venné, e lapok tárczájából az ő kedélyesnek nevezett Csabája élményeinek leírását ezúttal kiszorítom, igérve, hogy ily udvariatlan nem gyakran leszek. Igen, mert mi falusiak, csak ugy elvétve részesülünk egy vagy más élvezetben. Galamb, dijlövészetünk nincs. Ha jó zenét akarunk hallgatni, Csabára szorulunk, miért a helybeli farahó-nemzedék egy kissé orrol is. Színészeket is csak akkor látunk, ha egy vagy más vándortársaság rászánja magát hozzánk ellátogatni, hogy azután deficzittel távozzék. De ne is fáradjanak hozzánk, hiszen nagyreményű ifjaink — s •leányainkból őket teljesen pótló műkedvelői előadásokra — mint a folyó hó 27-diki előadás igazolja — teljesen képesek vagyunk. Im e műkedvelői előadást akarom leirni, mely vérmes reményeinken felül sikerült. Hegy udvariatlan ne legyek — annak megemlítése után, hogy a szereplők mindannyian megérdemlett tapsokban s virágkoszorukban részesültek — először is a nőkről s/ólok. A „Miért nem házasodik meg a sógor?" czimü 1. felvonásu vígjátékban az Ernesztinet személyesítő Diczel Etelka k. a. — mintha már gyakorolta volna magát benne — az ideges követelő asszonyt híven szemólyet-itó Domokos Mariska k. a. ü^yes kis szakécsnó volt, elanynyira, hogy a kávéházi élvek s „krajczáros mosolyok" imádóját, Gergelyt, csaknem tulajdon háztartás vitelére birá. Ernesztine férje, a nagyhangú „Marczi" nemcsak e rögtönzött nyári színkört, hanem a budapesti nemzeti színházat is képes volna barriton hangjával betölteni ; e mellett elég ügyesen is játszott. Leghálásabb sztrepe volt Chrisztó Miklósnak (Gergely,) ki e kérdésre : Miért nem házasodik meg a sógor ? — oly tanulságos élettapasztalat előadást tartott, melyből bizony-bizony sokat lehetett tanulni, ugy a kedves, mamáknak, mint leányaiknak. Vajha az ily tanulságok, ne pedig a külső színpadi jelenségek maradnának meg a néző közönség emlékezetében I Egyébaránt érdekes színpadi alak, gyakorlott ügyes mimikával. Ezt követte a „Nyolczadik pont" szinte 1 felvonásos vígjáték. Ebben Kovács-Kertész Boriska úrhölgy (Santenis Júlia özvegy) kitűnően játszott, és mesterileg alakított. De azért máskor is szívesen látják. Komornája : Róza (Kűzdényí Zoina kisasszony) mosolygó alak. Többszöri felléptét óhajtják a kedves jelenségnek. Gerard Eaoul (Diczel Lajos) egy gyakorlott színész ügyességével játszott. De azért el nem bízta magát. Dubressil volt tengerész kapitány (Tatár Zoltán) fiatal ember létére érdemes nagybátya volt. A „pimasz párizsiakéra boszankodásával ismételve megnevettette a néző közönséget. Ha rosz néven nem vétetik, becses figyelmökbe ajánltatik az ez alkalommal fellépett műkedvelőknek, hogy akár magán-, akár párbeszédet tartanak : a közönség igényeit tekintve a megórthetőség szempontjából lehetőleg a néző közönség felé fordulva játszanak. A néző közönség közt lehetett látni F.-Gyarmat. K.-Ladány, Vésztő, Csökmő, Darvas, Békés, M.-Beróny, Gyula, D.-Ványa, Kondoros községeket képviselve. A bevétel 100 forinton felül volt s igy több, mint a Jakabffyné jutalomjátékánál, mi az érdekeltségnek nyilvános bizonyítéka. Az előadás végeztével, mely 10 órakor volt, megkezdődött a művészien díszített tánczteremben a táncz. Természetes, máson nem is lehetett kezdeni, mint a csárdáson. A négyest, mely 3 volt, először 24 pár lejtette, végül 20 pár. Tartott a fesztelen jó kedv reggeli 5 óráig. Sajnos, hogy gyászos körülményeknél fogva a helybeliek közül többeu elmaradtak. Bésztvettek pedig mint tánczosuők helyből : Diczel Etelka, Domokos Mariska, Kűzdényí Zoina, FJutorovics nővérek, Biszterszky Hermina, Bencze Julcsa kisasszonyok; továbbá Kovács-Kertész Boriska, Dr. Pup Józsefnó. Dr. Chrisztó Pálué, özvegy Sántáné, ifj. Kardos Ferenczné úrhölgyek. Csorvásró] Beck Stefanie úrhölgy. F.-Gyarmatról : Holtzer Etelka és Ilka, Tóth Lilla, Winkler N. kisasszonyok és Engl Mórnó assz. M.-Berényből: Yécsei Etelka úrhölgy. Kondorosról : Pethe Józseíué assz. Békésről : E. Mózes Katinka k. a. Csökmőről : Muhi Erzsike k. a. és Lázár Kálmán alügyészné Székes-Fehérvárról, s több mások, kiknek bfcses neveik ki feledését kérjük gyenge emlékezetünknek róni fel hibául. A műkedvelői előadás és táncz tiszta bevétele megközelíti a 200 frtot. Mint hallszik a helybeli kaszinó, aug. 10-ére szándékozik a királyerdőben mulatságot rendezni. Mily változatos az élet tarka eseményeivel! Mig itt a jókedvű fiatalság élvezi a jelent, amott egy czigány megunva az éhséget, a Berettyóoa veti magát, hogy terhétől, az élettől megszabaduljon. Ugyanekkor egy kedves
