Békésmegyei közlöny, 1879 (6. évfolyam) július-december • 64-142. szám

1879-12-11 / 134. szám

„ueKtjsniegyei rvoziony iö'<». 134. szám. lek közti kibékülés létre fog jönni. — A magyar delegáczió legközelebbi értekezletén elnökségre Hay nald bibornok ; alelnöknek Prónay József: jegyzőkne Miske Imre báró, Baross Gábor, Hegedűs Sándor Háznagynak pedig Wodianer Albert báró lett kandi dálva. — A Veliktl mellett állomásozó montenegrói őrséget decz. 2-án több ezer albán rohanta meg, mi nek következtében négy-öt montenegrói zászlóaljat in ditottak a veszélyben forgó őrség segítségére. Az albá nok vissza lettek verve, de mind a két fél nagy vesztességet szenvedett. Magyarország képviselőházához emlékirata a magyar gazdák II. orsz. értekezlete által kiküldött végrehajtó-bizottságnak az ország mezőgazdasági helyzetéről. (Folytatás.) Midőn azonban az országos gazdaértekezlet határozatai első pontjául „önálló földmivelési minisztérium" felállítását mondotta ki, tá volról sem gondolt központi hivatalnokok terjeszkedése, uj osztályok alakítása és egy csoport uj tisztviselői állás teremtésére, javaslatának indoka csupán az, miszerint szükségesnek tartja, hogy midőn egy ország közgazdasági viszonyai oly válságos állapotban vannak, melynek orvoslása, lehet, évtizedekre ható öntudatos, ernyedetlen kormánymüködést igényel, ezen működés megfelelő volta érdekében a kormánynak egy tagja legfőkép ezen, belügyeink legfontosabb ágazatának szentelje tevékenységét, leginkább ezen ügy érdekeit gondozza és képviselje. Ez indokát merítette azon meggyőződésből, hogy az ország érdekeinek szivénhordozására hivatott törvényhozó testület a gazdasági állapotok javítása érdekében szükséges törvényes intézkedéseket halogatás nélkül helyes érzékkel megalkotandja és a földmivelési miniszternek a gazdaság emelésére szükséges és megfelelő összegeket rendelkezésére állitandja. Mert ha tudjuk is, hogy jelen viszonyaink között milliókat nem igen áldozhatunk, de azon összegeket, melyekre az anyagi létünk alapját képező földmivelés fentartása ós fejlesztésére szükségünk van, a t. képviselőház meg nem tagadhatja, mivel ez anynyi volna, mintha azon kútnak, melynek vizéből élünk, forrását elapadni engednők. — Nézetünk egyébiránt az, hogy az „önálló földmivelési minisztérium" felállítása az állam pénztárára háramló minden nagyobb teher nélkül, csupán a minisztériumok uj és czélszerübb csoportosításával is könnyen keresztülvihető. Mert ha már maga az „önálló földmivelési minisztérium" felállítása, mely az állam- és közalapítványi birtokok és az összes állami és közalapítványi erdők kezelésének és rendezésének kézbevételével — hivatásának megfelelő hatáskört találva, ugy az állam gazdálkodására, mint magára az egész ország gazdaságára a legjobb eredményeket mutathatná fel, alig számbavehető kiadásokkal járna, — mindenesetre a legkönynyebben és minden költség nélkül létesíthető a mostani viszonyainknak leginkább megfelelő „közgazdasági ministerium" felállítása. Keresztülvihető ez azon egyszerű és hogy ugy mondjuk természetes beosztással, melyszerint a postaés távírda ügyek vezetése kivétetvén a jelenlegi minisztérium hatásköréből, ezen ügyek a tulajdonképeni illetékes közmunka- és közlekedési minisztérium keretébe hélyeztetnek be és bátorkodunk ez alkalommal, habár csak mellesleg is, azon nézetünknek kifejezést adni, hogy a posta és távírda egyesítése, — tekintettel az ez által elérendő évi megtakarításokra, mindenesetre gyorsabb megoldást érdemelne. A létesítendő „közgazdasági minisztérium" felölelné tehát a földmivelés, ipar és kereskedelem ügyeinek kizárólagos gondozását, legmagasztosabb feladata fogván lenni, e legfontosabb érdekeket egymással összhangzatban minél nagyobb virágzásra juitatni. És midőn ily szervezéssel a központi képviselet mi ujabb terheket sem róna az állam pénztárára, a nagyobb és sikeresebb működésre elengedhetlenül megkívántató külközegekkel is fog ezen minisztérium megfelelő módon és szintén anyagi áldozatok nélkül rendelkezhetni. Első sorbani munkatársul és szakkérdésekbeni tanácsadóul fogja bírni az ország központjában felállítandó .gazdasági tanácsot," mely az ország különböző vidékeinek viszonyaival teljesen iemerős gazdák és a gazdasági tudomány minden ágazatából kiszemelt szakértőkből lesz összeállítandó. Ezen nem tulsok tagból álló testület hivatva lenne a közgazdasági miniszter által elébe terjesztendő tervezetek, indítványok felett véleményt, illetve javaslatot adni, s az ország gazdasági szükségeiből merített önálló indítványokat tenni. A nélkül, hogy további indokolásul a külföldnek hasonló testületeire hivatkoznánk, elegendőnek tartjuk megemlíteni, miszerint nálunk is három ily országos tanács létezik, u. m. az oktatásügyi, közegészségügyi és képzőművészeti tanács, melyek alakítására kétségkívül az adott okot, hogy az általuk képviselt ügyekes a kor mány elég fontosaknak és szakszerüknek ismerte arra, hogy azokba vágó intézkedései körül a külön szaktanács támogatását nélkülözhetőnek nem tartotta. Azt hisszük, hogy a hazai föld mivelés iigyét ugy fontossága, mint szakszerű volta szempontjából bátran hasonlíthatjuk a fentérintett ügyekhez. (Folyt, köv) 8. pont. Több tárgy nem lévén — elnök a jelenlevők részvétét és buzgalmát megköszönve: a gyűlést bezárja. Kelt mint fent jegyzetto Vidovszky János, e- jegyző. Olvastatott es hitelesíttetett: B.-Csabán, 1879. évi november hó 26-án. Beliczey Antónia, egyl. elnök. Kis Vilma, Lőwinger Lipótné, hitelesítő bizottsági tagok. Külföldi hirek. „csabai nőegylet" 1879. évi, november hó 22. ártott rendes évi közgyűlésének jegyzökönyve. (Vége.) A szegedi árvízkárosultak részére küldetett: 162 darab ruhanemű. Helybeli egyes szegényeknek kiosztatott összesen 5 köböl buza; 4.85 hg. szappan; 30 hg. liszt; 2.50 hg. szalona; 47 lit. bab; 13 lit. borsó; 30 lit. cása; 23 lit. lencse; 1/

2 véka aszalt gyümölcs; 2 darab sódor; 16 darab ruhanemű. Készlet a ruhatárban: 30 lit. bab; és 23 darab ruhanemű még pedig: 2 férfi ing; 2 lábravaló; 4 férfi-kabát; 2 mellény; 2 nadrág; 2 pár csizma; 1 pár czipő; 1 kalap; 1 női téli kabát; 2 női nyári kabát; 1 női ruha; 1 gyermek ruha; 1 kötény; 1 pár téli férfi harisnya. Ezek volnának tisztelt közgyűlés, miknek előterjesztését — alapszabályszerüleg, kötelességünknek tartjuk; kérvén önöket szíveskedjenek ezen jelentésüket tudomásul venni." Ezen eluöki előterjesztés a közgyűlés által egyangulag helyeseltetvén, tudomásul vétetett a pénztári cészletnél előforduló 77 frt 40 krnyi kérdéses összeg sédig az egylet pénztárához csatoltatni és oda beviteeztetni rendeltetett. 3. pont, Az egyleti első alelnökség és raktárnokságról időközben leköszönt Omazta Józseíné és Launer Sámuelné úrhölgyek tisztsége betöltendő lévén, a közgyűlés kívánságához képest az titkos szavazás utján eszközöltetik. Szavazatszedő bizottság tagjaiul: Szeberényi Istvánné, Moczkovcsák Káro'ynó és Launer Károly kéretvén fel, a szavazás eredményéről következő jelentést tesznek: Beadatott az első alelnökségre 38, c raktárnokságra 37 szavazat Az első alelnökségre Baranovits Kálmánná 15, Vidovszky Károlyné 12, Omazta Szilárdné 10, Beliczey Rezsőné 1; a raktárnokságra: Fáy Nórné 19, Havran Pálné 6, Áchim Jánosné 4, Báttaszéky Lajosné 3, Vidovszky Károlyné 2, Bartóky Istvánné 2, Baranovits Kálmánná 1 szavazatot nyert. Ezek szerint szótöbbséggel: első alelnökül Baranovits Kálmánné, raktárnokul Fáy Mórné úrhölgyek választattak meg. 4. pont. Választmányi tagokul: egyhangúlag felkiáltás utján megválasztattak: Áchim Miliályné, Bartóky Istvánné, Beliczey Rezsőné, Félix Ákosné, Gajdátb Pálné, Havran Pálné, Kocziszky Jánosné, Koricsánszky Lajosné, Lőwy Albertné, Nagy Józsefné, Bajcsy Jánosné, Báttaszéky Lajosné, Berudt Ferenczné, Freund Zsigmondné, Halmay Andorné, Kis Vilma, Kohn Ignáczné, Kubek Sándorné, Lőwinger Lipótné, Németh Lajosné, Omazta Szilárdné, Réthy Mari, Rosenthál Mártonná, Sárcsevits Betti, Silberstein Ignáczné, Such Albertné, Szeberényi Istvánné. Sztraka Györgyné, Takáts Sománé, Vidovszky Károlyné, Reiner Simonná, Rohoska Györgyné, Rosenthál Zsigmondné, Schwarz Salamonná, Soltz Gusztávné, Such Sománé, Sztraka Ernőné, Szucsu Irma, Urszinyi Jánosné, Willim Jánosné úrhölgyek. 5. pont. A számvizsgáló-bizottság tagjaiul egyhangúlag, felkiáltás utján megválasztattak: Omazta Szilárdné, Bartóky Istvánné ós Báttaszéky Lajosné úrhölgyek. 6. pont. Jelen jegyzőkönyv hitelesítésére az elnökön kivül: Kis Vilma és Lőwinger Lipótné úrhölgyek választattak meg, felkiáltás utján egyhangúlag. 7. pont. A tárgysorozat rendjén indítványok tétele következvén, azon kérdés vettetik fel: nem volna-e hajlandó az egylet, a jövő farsangon, saját pénztára javára egy tánczvigalmat rendezni? Ezen kérdés tárgyalása a választmányhoz határoztatott. általtétetni, mely egyúttal felhatalmaztatott: a viszonyok számbavételével egészen belátása szerint intézkedni. * Lipcsében az oroszországi nőhallgatók ellen az egyetemen Lechner superintendens kezdeményezése folytán nagy vita folyt, melyben kimondatott az: hogy tegyenek az orosz nők hazájokban ugy a mint nekik tetszik, de a lipcsei egyetemen a nőket férfiakkal közösen oktatni nem fogják. — Kuezitzben egy földmivelő kétszer halt meg. Midőn már ki volt teritve és már megsiratták, egyszerre csak felült koporsójában s intett kezével hogy irni akar s avval visszahanyatlott és újra meghalt. — Prágában a tüzérségi laboratóriumban robbanás történt, egy épület belseje lerontatott, de emberi élet nem esett áldozatul Bécsben. Ausztriai hirek. * Jakobini bécsi nuuczius a jövő óv elején Romába utazik, hol a pápa nagyobb számú egyházi főméltóságot konzisztoriumban akar összegyűjteni. — Bécsben e héten közös miniszteri tanácskozások fognak tartatni a Németországgal való tárgyalások érdekében és a delegacziók egybehivása végett. — Langer Antal egyike a legnépszerűbb és legtermékenyebb íróknak agyvelőgyuladásban elhunyt. Hazai hirek. * Szolnokon a tiszavidéki vasút külső indóházánál egy muukást — névszerint Hegedűs Jánost — a mint a sinekről a havat seperte egy vasúti mozdony — akként szaggatta széjjel, hogy a fő az egyik oldalon, a lábak a másik oldalon gurultak odább, a csonka törzs pedig a sinek közt középen maradt. — Nagy-Váradon a beállott erős hideg folytán az árvízveszély tetemesen csökkent. — Váradi Gábor a técsöi kerület képviselőjéül újra egyhangúlag lett megválasztva. Beregmegyébcn a felvidéki választó kerület szabadelvű párti választói Abonyi Emil földbirtekost léptették fel képviselőjelöltnek. Fővárosi hirek. * A budapesti m. kir. egyetemi joghallgatókat segélyző-egylete f. évi deczember havában — 138 frt erejéig — 25 szegény sorsú joghallgatót látott el segélylyel. — Budapesten a IV. ker. belvárosi választók értekezletén polgármesternek Kamermayer Károlyt, első polgármesternek Gerlóczy Károlyt, másod alpolgármesternek Rupp Imrét, árvaszéki elnökül pedig Kaszenszky Józsefet határozták a központi 45 ös bizottságnál javaslatba hozni. (Hát nálunk Csabán mikor l'ogjuk az első polgármestert kandidálni ? !) MEGYEI HIREK. * Lapunk mai száma mellett veszi a megyei t. cz. olvasóközönség a jövő, hetedik évfolyamra szóló előfizetési felhívást. Ajánljuk jóakaróink szives figyelmébe. Ugy hisszük a megye minden részrehajlatlan fia örömmel veendí, hogy Békésmegyének oly lapja leend, mely ötször jelenvén meg hetenként, a nagyobb szabású lapok sorába ép és azon helyzetben lesz, hogy minden országos, megyei, községi mozzanatot gyorsan és részletesen közölhet. * A bosszú. Csaba város képviselőtestületének jeddi gyűlésén, melyen igen gyér számban jelentek meg a képviselő urak, Haan Lajos lelkész ur Zsilinszky Mihály ur apósának indítványára és más rokonok támogatása mellett, Zsilinszky Endre ur lapját a község közlönyévé avatták és anyagi segélyben is részesíteni íatározták. Hogy a fiatal lapot a mi lapunk ellenében, mely 6 év óta tesz szolgálatot a megyének és e községnek, a község közlönyévé választották: ahoz nincs szavunk, de hogy anyagi segélyben is részesitik, mikor mi eddig is 6 éven át ingyen és gyorsabhan hoztunk minden a községi életre vonatkozó nevezetesebb mozzanatot, s mikor azt ezentúl is megteendjük, midőn tehát merő felesletre<ség arra pénzt költeni, ahoz igenis van szavunk s nyiltan kimondjuk, hogy ez nem egyéb mint ellenünk való bosszú és egy porczio vastag nepotizmus. No de mi ki fogjuk heverni ezt is és rezignáczióval viseljük ezt a jóakaratú „csapást" is. Csodáatra méltó volna, hogy a város ily privát ámbicziókat