Békésmegyei közlöny, 1879 (6. évfolyam) július-december • 64-142. szám

1879-07-20 / 72. szám

VI. évfolyam. 1879. 72. szám

. B.-Csaba, jiilius 20-án. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként háromszor : vasárnap, kedd (féliven) és csütörtökön. Előfizetési dij: helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve: egy évre 6 frt; félévre 3 frt; évnegyedre 1 frt 50 kr. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség és kiad.o-lilva.tal: Főtér, Schwarcz-féle ház, a postával szemben. Egyes szám ára 10 kr. A keddi szám ára : 5 kr. kapható Biener B. és Grünfeld J. kereskedő uraknál, B.-Csabán. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyllttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, Biener B. urnái és a nyomdában, vidéken minden postahivatalnál 6 kros postautalványnyal. Előfizetési felhivás a „Békésmegyei Közlöny" czimü politikai, társadalmi, hetenként B.-Csabán háromszor magjelenö lap hatodik évfolyamának második felére. Előfizetési drj : helyben házhoz hordva vagy vidékre postán küldve: ) Félévre: .... 3 frt. Negyedévre: . . I frt 50 kr. Egy hóra: ... I frt. Az előfizetések vidékről legczélszerübben posta— \italván;*y által eszközöltetnek. flely'oen a kiadóhivatalban, Biener B. és Grünfeld i. uraknál lehet előfizetni. Hirdetések jutányosán eszközöltetnek. Az eszmék vivnak. (H—.) Kik oly irigylendő, szerencsés helyze tben vannak, hogy az eszmék küzdelmeit nyugodt, békés, férfias szemlével kisérik, mint jó h advezér a pattogó bombák és süvöltő golyók k' özt a küzdő sereget: mosolyogva — olykor fájda Jmasan, olykor örvendetesen — nézik küzdelmét azion nagyszerű s nagy horderejű eszmék és el'mékuek, melyek a világ eseményeinek tengerén valamely hullám által fölemelteinek, s aztán előbb utóbb eszme és elme, akarat és erő, lángoló ész és kihűlt sziv ismét szépen lejutnak a fenékre, a tenger fenekére, tudniillik. Az évezredeket átélt legmagasztosabb és legáldásosabb eszmék ellen is mindig voltak és lesznek epigonok, legtöbbnyire magánérdekért vagy : saját nézetért küzdő több vagy kevesebb tudoi nányu és szerénységü harczosok, kik majd jónnajd roszakarattal küzdenek, vivnak, erősködnek, c csatáznak, olykor mint donquixotte : a szélmalom ellen, vagy máskor mint Sysifus : a sziklával. Nem volt még oly téves vagy káros eszme, a melynek ne lettek volna, vagy ne lehetnének hivei, sőt a latin költő már évezredek előtt megmondá azt, ami napjainkban is csakúgy és épen ugy történik, hogy : Ooelum ipsum petimus stultitia; magát az eget is készek vagyunk megtámadni oktalanul... De csodálkozni semmi fölött sem szabad, mert korunkban a csudálkozást egyenlőnek tartják a bárgyusággal, s századunk bölcsészeinek nem lehet más jelszava, ha az egész világ fölfordul is, mint azon trafalgári tiszté, kinek midőn jobb karját elvitte a golyó, leesett kardjáért lehajolva s baljával fölemelve mondá : all reight! minden rendjén van! Nevetséges dolog volna azt kívánni a mai szabad eszmék világában s azt követelni mindenkitől, hogy feltétlenül egyenlőn gondolkozzék, együtt érezzen s a maga érdekét és hasznát áldozza fel a közjóért. Ez igen szép, magasztos emberbaráti eszme, de ily elv mellett sem a hivatalok, sem a jövedelmek utján nem szokott bekövetkezni az óhajtott haladás. . Minden kornak és korszaknak, századnak sőt évtizednek meg volt a maga irány-elve, kedvencz-eszméje, mely vívott az előbbi kor vagy korszak elveivel és eszméivel s a küzdelem tartott mindig és mindenben mig nem teljesült a török közmondás, hogy a nagyobb hal megette a kisebb halat. Létért való küzdés ! ez korunk jelszava, mely minden téren valósul, s melynél az sajnálatos, hogy a tudományok s művészetek mai haladása mellett a valódi magasztos eszmék nem részesülnek oly kegyeletben és lelkesült pártfogásban, mint az anyag és ennek szolgái, s ma is bizonyára nálunk is ugy történnék, mint a munkásai tudományszeretetével kérkedő svájczi gyárossal történt, kmek azt mondá egyik baratja : tégy eléjök kenyeret és költeményt, ha éhesen is költeményeket fognak olvasni, ugy hiszem 1 Lenni vagy nem lenni, ez a kérdés; to be or not to be, that is the question, mondá Hamlet! Az egykor talán legfüggetlenebb polgár, legönérzetesb hazafi, legbecsületesebb ember, sokszor — végtelen tisztelet a kivételeknek, — ugy meghunyászkodik a „kenyér" előtt, hogy az elfogulatlan, higgadt s jólelkű ember még csak elitélni sem meri az oly sajnálatos helyzetben levő halandót a ki szolgál, hogy éljen. Maholnap a mesék országába fog tartozni a jótevője mellett önérzetességből és becsületességből éhenhalt oroszlán példája. — Lélek, lélek ! de miből élek ? mondá prózatlag az egyszeri czigány, s ugyanezt tartják a maiak is. A legmagasztosabb eszmék harczában sem szabad tehát téveszteni szem elől a „kenyérmezei" csatákat, melyek rendesen döntők szoktak lenni s elnézéssel kell lenni azok iránt, kik nem is annyira gyöngék, mint gyöngédek övéikkel szemben, s kik tudják ugyan igen jól : hol van az igazság ? de nem merik bevallani. Igy vagyunk a nagy világon épen ugy, mint széles magyar hazánkban, melynek ha sok baja és kellemetlensége van, csaknem kivétel nélkül oda megyen ki azok forrása, nogy az eszmék ugyan folytonosan vivnak, azok szolgálatában sokszor a legszebb erők jelentkeznek, de egy achillesi sarkuk van, az önzés, melyen azonban a megsebeztetés hálátlan munka. Ami pedig a meggyőződést illeti, ez korunkban mindig egyenlőn és következetesen megfelelő irányt tart a meggyőzetés lehetőségével. Az eszmék vivnak. Az igazság viv. A magasztos, igaz, dicső s emberiséget boldogító eszméknek legdicsőbb s legszebb remény-záloga : a föltámadás ! — A Bratiano-kormány beadta lemondását, ez a legújabb hír. — Zágrábból érdekes dolgokat irnak. E közleményből átvesszük a következőket : A Magyarország és Horvátország közti pénzügyi kiegyezés küszöbön álló megújítása alkalmából megújítják a horvátok régi követelésüket, hogy a katonai határőrvidék a horvát-szlavon „ anyaország"-gal egyesitessék. Magyarország minden erővel ellenzi e követelést, mert kormánykörökben attól tartanak, hogy a horvát képviselők számának szaporítása a magyar országgyűlésen a magyar parlament hatalmi viszonyait veszélyeset megváltoztatná. — Az osztrák alsóház elnökévé Lembergből jövő hir szerint dr. Smolka fog alkalmasint megválasztatni. Smolka ugyanis az említett forrás szerint az egyesült feudálisok, klerikálisok s nemzetiségek jelöltje, kik tudvalevőleg többségben vaunak az alkotmányhüpárt felett. — A Dunaszabályozás tárgyában a közlekedési miniszter felterjesztette a királyhoz jóváhagyás végett a terveket és költségvetést, melyek szerint a szabályozás az idén a vám palotától Ercsiig végrehajtandó lesz. A legfelsőbb jóváhagyás tegnap érkezett meg, s e szerint a munkálatok 301,582 frt 1 kr. erejéig megkezdetnek. — A királyi leirat felhatalmazza a minisztert, hogy az ált. osztrák építő társulattal megköthesse a szerződéseket s azokat jogórvényesen aláírhassa. Rendőrségi szabályrendelet. (Ajánlható a megyei közegeknek elfogadásra és különösen megtartásra. I. A szolgálati viszonyról. A köz égi rendőrség általában t. i. a rendőrbiztos s a közrendőrők, a község birájának, illetőleg az elöljáróságnak rendelkezése és felügyelete alatt áll; mehnek rendelkezéseit s parancsait feltétlenül s pontosan teljesíteni és n índenkor jelentéstétel kötelezettsége mellett foganatosítani tartozik. A járási szolgabirákat illetvén a járásokban s igy a községekben a csend, rend és közbátorság feletti felügyelet, oly esetekben midőn azt, az ebből kifolyó érdek szükségli, a szolgabirák a községi rendőrséggel — mindenkor az illető elöljáróság utján rendelkeznek — s annak szolgálatát igénybe vehetik. A megye főcsendbiztosa, kinek a megyei szervezési szabályzat értelmében, a községek rendőrségének szolgálati működése fellett őrködni és arra fegyelmi tekintetben felügyelni egyik feladata, a személy- és vagyonbiztonság érdekében és annak veszélyeztetése esetén, a községi rendőrség szolgálatát az elöljáróság utján szintén igénybe veheti, erről azonban a járási szolgabírót utólag értesíteni köteles. S végre, miután a községi és megyei rendőrség szolgálati működésének ugyanazon egy czélja van, t. i. a személy- és vagyonbiztonság megóvása, nehogy a két egy irányban működő s egy czélra törekvő rendőri intézmény szolgálatábani összeütközés jöhessen létre, de sőt ellenkezőleg, hogy a megkívántató és a sikert egyedül biztosító összműködés elérethessék, a községi rendőrbiztosok, illetve tizedesek, a megyei csendbiztosokkal folytonos összeköttetésben állanak, tapasztalataikat, észleleteiket azokkal kicserélik és és a közbiztonság érdekében is, annak veszélyeztetése esetében, egymást támogatva egyértel-