Békésmegyei közlöny, 1879 (6. évfolyam) július-december • 64-142. szám

1879-12-04 / 131. szám

neKesmegyei ivoziöny* löíy. 131. szám. midőn keresménye jóval csekélyebb lesz, nagy jövedelme elemi károk vagy a sors sújtó csa­pásai miatt jelentékenyen megcsappan. Előre gondol, hogy mit (enne az esetben ha jövedel­méből nem tesz félre a jövőre ? Hogy akkor a szokott javak élvezetétől is megfosztva lesz ! S a teste megsínyli s a lélek is igen megfogja érezni a szokott élvezetek hiányát. A takarékos ember tisztábban fogja fel mások viszonyait, környezetének helyzetét, tes­tületek, községek sőt népek viselt dolgait. ­Mért ? Mert önnönmagával tisztában van. Gond­jai elviselhetők, az élet apró-cseprő bajai eltür­hetők, a sors beavatkozása, tán sújtó keze — elszenvedhető. Mert ügyei rendben vannak. Mig ki folytonosan a maga ezer bajával van elfoglalva, a maga gondjain tépelődik, ön­okozta bánaton eped: az bizony nem ér rá, hogy másokkal bajmolórljék, vagy a nép dol­gaival foglalkozzék. Kedve sincs rá. A takarékos ember tehát, tisztábban fog­ván fel a mások ügyeit, viszonyait •— a nél­kül, hogy azokba jogtalan beavatkozni kívánna — tisztábban, élesebben és elfogulatlanabbul is itél. S ebből az ítéletből tudja átlátni az em­berek helyzetét, állását, népe hivatását, a tár­sadalom jelen voltát s az idők változásait. •— Hamarább merit tanulságot a nemzetek jele­néből, s biztosabb sejtelemmel nézhet azok jö­vőjébe. Mert boldog az az ember, ki feltudja a jelen hivatását fogni, s nem a mult másféle vi­lágához méri a jelent, sem a jövő ismeretlen ködképeihez alkalmazni nem akarja. A takarékos ember boldog. És a mellett, hogy saját magának létét biztos alapra fekteti: népe, nemzete s az egész társadalom előmozdítására szolgál. Hogy is mondja Schiller ? „Ki saját korának élt, az élt minden idő­nek ! 8 Névtelen Jegyző. Politikai hirek. — A delegácziók összehívásának napját csak azután fogják megállapítani, miután a reichsráth is letárgyalja a védtörvónyt. — Gr. Zichy Ferencz le­mondását ő felsége elfogadta és a volt nagykövetnek a Szent-István rend nagy keresztjét adományozta. — Gladstone, az angol szabadelvű párt vezéro ismét nagy beszédet tartott, melyben a kormányt megtámadja, és szemére veti, hogy pénzügyi politikája nem becsü­letes. — A porta hatorozottan megczáfolja a Muktár pasa felől terjesztett nyugtalanító híreket. A „csabai nöegylei" 1879. évi, november hó 22. tartott rendes évi közgyűlésének jegyzökönyve. (Folytatás.) Az egylet működéséről — az egyes segélyezése­kén kivül, melyek lentebb, a pénztári kimutatásnál fognak névszerint előfordulni — a következőkben kell megemlékeznünk : 1. A boszniai sebesült katonák részére, a magyar kir. honvédelmi minisztériumhoz 50 — továbbá a szol­noki hadparancsnoksághoz, ugyanazok részére, nagy mennyiségű élelmi-szer, fehérnemű, tépés és sebkötő elküldetett. 2. A szegedi árvizkárosultak részére : a polgár­mester kezeihez 50 frt készpénz, ruhanemüek és élel­miszerek küldettek. 3. Az egylet, a feloszlott kisdedvédő egylet által fentartott kisdedóvó intézetet pártfogásába vette ; — egyelőre annak lakbér fizetését vállalván magára. Az idei lakbér összege, egy e czélra rendezett műkedve­lői előadás jövedelméből fedeztetett. 4. Az egylet 500 frt alapitványnval, a helybeli nőképzőtársulat alapitói közzé lépett, a tőke 6°/ 0-i ka­matja : 30 forintnak, évenkénti befizetése kötelezett­ségével. Az egyleti alapszabályok 5-§-ának 'e) pontja sze­rint : „A közgyűlés tárgyai : az évi számadások és pénztári állapot megvizsgálására kiküldendő tagok megválasztása és ezek jelentésének íelíil vizsgálása" miután a mai közgyűlés, egyletünk első évi rendes kö-gyűlése, és igy a számvizsgálók megválasztásának joga, ma gyakoroltatik először s a megválasztandók, csak a jövő évi közgyűlésnek fognak vizsgálatuk ered­ményéről jelentést tehetni: hogy a tisztelt közgyűlés, a pénztár állapotáról mégis tájékozva lehessen, a tiszt ségileg megvizsgált és rendben talált pénztár állapo­táról szóló jelentést, jónak láttuk a jelen előterjesz­tésbe fölvenni. Az egyleti pénztár állapota következő: Összes bevételek 1878. okt. 1-től 18/9. .. november 20-ig 877 frt 80 kr. Összes kiadások, ugyanazon időre . 593 frt 43 kr. Pénztári készlet 1879. évi novemb 20. 274 frt 37 kr. Részletezve : I. A 867 frt 80 krnyi bevétel czimei: Alaptőkében befizettetett 25 frt — kr. Alapitvánvok kamatai és évdijakból be­folyt 5/ 4-ed évre 429 frt 10 kr. Pártoló tagok által befizettetett . . 76 frt 70 kr. Különféléből : Szini előadás tiszta jövedelme 76 frt — kr Hangverseny „ „ 179 frt 60 kr. Lovarda előadás „ 44 frt—kr.J. 337 frt Gyümölcs kiál. br. „ 25 frt 40 kr. Felolvasások „ 12 frt — kr. Összes bevétel, mint fent: 877 frt 80 kr. II. Az 593 frt 43 krnyi kiadás czimei : Beruházásokra kiadatott 14 frt 5 kr. Folyó költségekre: alapszabályok leíra­tása, felbélyegzése, kinyomatása; — irodai és posta költségek; gyűlések összehívása, és a bevételben előforduló bruttó jövedelmeknél felmerült költ­ségek 123 frt 26 kr. Köz-segélyezésekre kiadatott . . . 258 frt 20 kr. Személyek és családok segélyezésére . 197 frt 92 kr. Összes kiadás, mint fent: 593 frt 43 kr. A 258 frt 20 krt. tevő közsegélyezések részletezése: A boszniai sebesültek részére, a magy. kir. honv. minisztérium utján ... 50 frt — kr. A helybeli polg. leányiskola részére 1 öl tűzifa 13 frt 50 kr. A szegedi árvizkárosultak részére a pol­gármesteri hivatal utján 50 frt — kr. A helybeli polg. leányiskolának, a hang­verseny egyharmad jövedelme ... 38 frt 70 kr. A helybeli kisdedóvó lakásbérének kifize­tése, a műkedvelő előadás jövedelméből 76 írt — kr. A helybeli polg. leányiskola részére 1879. 500 forintnyi alapítvány 6 százaléki ka­mataiban 30 frt — kr ember halálra ítéltetett, egyik társa 13 évi kényszer­munkára ; a többi vádlottakat, köztük egy szép leányt dr. Smenzkaja Olgát a haditörvényszék felmentette. — Egy hamburgi nagy bank és hajóvállalkozó üzlet „J. C. Godefroy és fia" megbukott. — A nihilisták ismét sok bajt okoznak a czár hivatalnokainak. Miu­tán egyes emberek meggyilkolása nehézzé lett, most a vasúti sineket szedik fel; minek következtében az orosz vasutak az éjjeli közlekedést meg akarják szüntetni. Ausztriai hirek. — A reichsráth képviselőháza megkezdte a véderő-íörvény tárgyalását. A vitára 33-an voltak fel­jegyezve' heten a bizottság javaslata mellett és 26-an ellene. — A szász királyné a legszorosabb inkogni­tóban Bécsbe utazott, elhunyt atyja, Wasa hg. hátra­hagyott vagyonának rendezése végett. — Payer, az északsarki expediczió egyik vezérje maga czáfolja meg egy bécsi laphoz intézett táviratban a haláláról elter­jedt hirt. Fővárosi hirek. Összesen mint fent: (Folyt, köv) 258 frt 20 kr A fővárosból, ii. Budapest, deczember 1. A mult hét változatosságban gazdagon folyt le. Nemcsak a parlamenti zajos mozgalmas életet értem, melynek mozzanatairól untig bőven értesül az olvasó a budapesti politikai napilapokból; hanem és különösen az írói és művészi világra nézve volt változatos, gazdag. Alig hallottuk a kis ny o 1 cz éves Eibenschütz Ilona mesteri játékát, már is ujabb hangverse­nyek vonzották a műértő közönséget. Hallottuk Linde Hermáim német szavallatát, melynél az emlékezet roppant ereje hatotta meg a hallgatót. Az írói világban legnagyobb érdekeltséget minden esetre Kossuth „Irataim az emigraczióból" czimü mun­kája kelt. Mindenfelé arról foly a szó. Az utczán arról suttognak ; a kávéházban mohón, vágyódással olvasnak róla. Ifjú, öreg, szegény tanuló, gazdag bankár, képvi­selő egyaránt, ha olvas, bizonyára azon csüng tekintete, mely a nagy honfiú s már rég rhontalan" meg­jelenendő muukáiról szól. Azt mondják, hogy a tudó­sok bibliája Darwin könyve. Kossuth iratai a magyar nemzet bibliája lesz. Belőlök merítsen példát a nem­zedék, mely ma példátlan közönynyel tekinti hona jövőjét. És mintha a sors keze működött volna, midőn a legnagyobb magyar államférfiú, kiadja iratait, a legna­gyobb magyar költő, kit élőhalottnak gondoltunk, fel­támadjon és „Toldy szerelmével" lepje meg nemzetét. Midőn a Kisfaludy társaság ülésén Gyulai Pál, elnök jelentést tett, mély csendben hallgatták szavait, csak a mutató felolvasása után zúgott fel a riadó éljenzaj. Az államférfiú munkájában bár a múltról szól, a jövőre czéloz, a költő is, bár a mult homályából tünteti elő hőseit, lelkesedést önt a jelenbe, a jövőbe. Azok is — megnevezhetném — kiket soha költemény nem érdekelt, megnevezhetlen vágygyal, mely több a kíván­csiságnál, olvassák a remek költői beszélyt. A népszínház újdonsággal lepett meg, mely nagy tetszést aratott. A nemzeti szinház adta a „Csongor és Tünde" színjátékot, Vörösmarty legköltőibb müvét, melyet még nem adtak elő, színre hozva a nagy költő születésének évfordulójára Ma, a vasárnapi sétahang­verseny tarka tömeget hódit a vigadóba: de csak szórakozást nyújt mert csupán a fülre és nem a szívre hat vonzóan. Robin. Külföldi hirek. — Szt.-Pétervárt, mult héten tárgyalta a ha­ditörvényszék Mirszky merénylő ügyét. E 21 éves fiatal — Tóth Kálmán, jeles költőnk, hat heti súlyos szenvedés után felüdülve hagyta el a Batizfalvy-féle gyógyintézetet. — A minisztériumhoz egy szilas­balhási lakos folyamodott, hogy feleségének adjon var­rógépet. A minisztérium kérelmét nem teljesíthette, mert nem rendelkezik — varrógépekkel. — Teleki Sándor „Petőfi Iíoltón" czimű müvén dolgozik. Ez lesz székfoglaló felolvasása a Petőfi-társaság legközelebbi nagygyűlésén. Hazai hirek. — Vénecske vőlegény. Gusz nyug. kassai ta­nitó, ki 76 tavaszt ólt már át, most egy 28 éves nőt vezetett oltárhoz. Ez a harmadik felesége. — Van most öröm„ a Zasztava" hívei közt, mióta a király — mint e lap budapesti tudósítója irja — Mileticsnek megkegyelmezett. Újvidéken örömünnepet is rendeztek e hir vétele után. — Munkácsy egyik ismeretlen festménye található Dunavecsén egy vendéglőben. Ma­gát a fogadósnét ábrázolja, ki szép leány volt és Bu­dapesten bátyánál tartózkodott, ki Munkácsinak jó barátja volt. Itt festette a nagy művész 17 óv előtt ez arczképet. MEGYEI HIREK. fl: B.-Gyulán mult hó 29-én megtartatott a második felolvasási estély. Mint értesülünk ez is igen jól sikerült. # Zsebmetszö. Lakatos Mária gyulai hirneves zsebmetsző, ki e téren már sokszor mutatta be ügyes­ségét, most ugyancsak ott a mult heti piaczon ismét produkcziót tett egy Nadabán Mojsza nevezetű egyén zsebén, a honnan 7 frt 71 krt bűvölt ki. Az előadás jól ment volna végbe, de épen midőn végére ért, ve­szett rajta, mert egy szemfüles megleeste a műtétet, s feladta a büvésznőt. Gyulavárosa területére a bor- és husfogyasz­tási adó a jövő 18ír0-ik esetleg 1881-iki és 1882-iki évekre, évi 20200 frt dij mellett a város által meg­váltatott. •f~j " ílymen. Schröder István gyulavárosi írnok a mult napokban váltott jegyet Evald Eliz kisasszony­nyal Lúgosról, özv. Evaldné asszonyság kedves leá­nyával. Gyulán műkedvelői előadásokat szándékoznak rendezni, melyek még e hóban vennék kezdetüket. A bejövendő tiszta jövedelem a Wenckheim-emlékre fogna fordíttatni. Gyulai törvényszék. G\ulán a kir. tszék előtt e hó 1-éti tárgyaltatott Schveiger Mór csalási bűnügye. Vádlott nem a mindennapi csalók közül való. Ő az a hires ember, kit auguszt. hóban Szarva­son, hamis okmányok alapjáni kéregetés nvatt becsíptek, mint lapunk annak idejében emiitette. Schveiger alias Dr. Reich Emil, alias Dr. Dürnreich Emil königsbergi (csehországi) születésű, 41 éves, izraelita, nőtlen, csa­vargó, ki 7—10-szer volt már büntetve. Kiadta magát majd tanárnak az oroszországi, charköwi egyetemnél, honnan „nihilista volta" miatt meneküloie kelletett, majd pedig bárónak, például: Szarvas >n. Természetesen, az ehez való okmányokat ő maga gyártotta, s igy kö­vette el a nagymérvű sok izbeni csalásokat. Élete tör­ténetének leírására — ha ez Schveiger beszéde után megtörténhetnék — egy kötet sem volna elég, s ha mellé vennők Schveiger M. arczképének bű másolatát is, mely arczból és szemekből a ravaszság és csalfaság, konokság és hazugság tükrözik vissza, ugy ez olvas­mány nagyon érdekes lehetne. A tszék Schveigert álok­iratok készitése és álnév használata által elkövetett csalás bűntettében mondta ki bűnösnek, s ezért elfoga­tásától, azaz 1879. aug. 5-től számítandó 1 évi börtönre ítélte. Az ítélet jogerős. * „Irataim az emigraczióból" Kossuth Lajos e czim alatti munkájának az Athenaeum által közzétett

Next

/
Thumbnails
Contents