Békésmegyei közlöny, 1879 (6. évfolyam) július-december • 64-142. szám

1879-12-02 / 130. szám

BÉKÉSHEGYEI KÖZLÖNY Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. ilx^eg'jelerj.Ils: ixeten-Irérit Ixárorr^szor: -vasáxnap, ls:ed.d. (félíven) és cs-ö.törtöl^ön._ Előfizetési dij: helyben házhoz hordva vagy postán bér­mentve küldve: egy évre 6 frt; félévre 3 frt; évnegyedre 1 frt 50 kr. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség és Iciadó-liivntal: Főtér, Schwarcz-féle ház, a postával szemben. Egyes szám ára 10 kr A keddi szám ára .5 kr kapható Biener B. és Grünfeld J. kereskedő uraknál B -Csaban. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, Biener B urnái és Takács Árpád ur nyomdájában, vidéken minden posta­hivatalnál 5 kros postautalványnyal. MEGYEI HIREK. * Zsilinszky Endre ur, a csabai másik lap fe­lel ős szerkesztője, szives volt a Wallfisch Mor-felei „N\ilt-tór" lapjában leendő felvételét megengedni, be nem várva lapunk szerkesztőjének nyilatkozatát arra nézve, vájjon közli-e vagy nem ? Minthogy lapunk szer­kesztője kinyilvánította e „Nyílt-tér" megjelenésésével egyidejűleg, hogy némi ortografiai hibák kijavítása mellett, közölni fogja szórói-szóra : mindenki következ­tetheti, hogy mily súlyt tulajdonit magának a Wallfisch Mór-féle szidalmaknak. Ha bizonyos állat bántatlanul megugathatja a holdat, miért ne dicsérhetné egy Wall­fisch lapunk szerkesztőjét a maga módja szerint, kü­lönösen oly ügyben, hol mint ügyvéd egy szegény, — teljesen vagyontalan embert felebaráti szeretetből vé­dett, saját zsebéből még a bélyegköltséget is adta és szerencsésen sikerült is megmentenie saját sógora tisz­tátalan körmeitől és mindent elnyelő czethal-gyom­rától? Ilyen tettért egy Wallfisch által szidalmaztatni : az valóságos dicséret és jutalom. — Szinte jól esik \ Külömben is, lapunk szerkesztője egészen másféle jutalmakhoz is hozzá van már szoktatva. Öt esztendeig fáradozott és lelket-testet ölő munkával nem törődve, ugyszólván a megye irodalmi központjává tette Csabát. S mivel jutalmazta meg a csabai intelligenczia szláv jellemű és hajlamú része? Azzal, hogy a hatodik évben egy most már teljesen szükségtelennek bizonyult lapot alapított, azt remélvén, hogy az övé meg fog bukni. Hála az ugyan kisebbségben levő csabai és különösen megyei magyar elemű és jellemű résznek (mely nem dobja el azt, kifacsart czitromként, ki a megye hasz­nára iparkodott lenni), lapja nem bukott meg s habár nagyobb áldozatokkal, de fentartotta magát és pedig legalább ugy mint az, melyet az előbbeniek egész testtel-lélekkel támogattak. Ha ily „jutalmat" nyugodt rezignaczióval el tudott tíirni : egy Wallfisch jutalma is elfér a többi mellett. Ha tehát mégis felszólal : teszi azt mert szokatlan és egyenes lelkű emberek közt olő nem forduló dolog az, hogy egyik lap szer­kesztője a másikat, a nyilttérben is, ily módon meg­támadtatni engedje — addig mig meg nem győződik, hogy azon újság, mely a támadásra okot adott, a jogos védelmet megtagadta. Ámbár 6 esztendő alatt arra! senki egyetlen egy esetet sem tud, hogy mi valakitől lapunkban , habár jogosan meg lett támadva, a védelmet megtagadtuk volna : kedves kollegánk nem várta be a legközelebbi szám megjelenését sem, hanem hitelt adott a beküldő hazug előadásának, mert hitelt akart annak adni, — igen kényelmes dolog lévén valakinek, kit nem szeretünk, ugy per mopsz, saját magunk veszélyeztetése nélkül egy „ütést" adatni, hanem hogy nemes, lovagias eljárás-e az ilyen, az más kérdés ! Konstatáljuk a tényeket s azzal ádió 1 — Az a hir kering megyénkben hogy a leg­újabban felmerült miniszterjelölti kombinácziókban me­gyénk főispánja Beliczey Istváu ur neve is felmerült és csak tőle függne egy tárczát elvállalni. — Vasárnap óta erős havazás van megyénkben. A beállt szánutra közlekedést igen meg fogja könnyíteni Békés, Szarvas és Kigyós felé. — B.-Csaba legderekabb és legidősebb polgá­rainak egyike, Nagy Antal ur, a b.-csabai közbirtokesság elnöke tüdőgyuladásba esvén, veszélyesen beteg volt. Örömmel jelezhetjük azonban, hogy csak volt. Dr. Réthy Pál és dr. Stiaszny József jeles b.-csabai orvos uraknak sikerült megmenteni a már 74 éves tisztes aggastyánt, ki néhány hét múlva fogja arany lakadal­mát ünnepelni. Adjon a mindenható erőt és egészséget neki, hogy e szép napot örömben ülhesse meg 1 * Egy csodagyermek, a kis hét éves Eibenschütz Ilona, ki most Aradon hangversenyez, készül Csabára egy zongora-hangversenyt adandó. Kétséget sem szen­ved, hogy a ritka tüneményü kis leánykának sok né­zője leend. * B -Csaba városának volt egy régibb kölcsöne a melyet néhai b. Radáknétól vett fel s melyre a leg­utóbbi időkig még 12000 frttal volt hátralékban. A napokban ment el a városi ügyész, Urszinyi János ur Kolozsvára ezen kölcsön végleges kifizetésére. Vasárnap tért vissza és nem győz eleget beszélni az erdélyiek vendégszeretete és finom magukviseletéről. * Egy Schmidt János nevű zongoramester jött el Aradról Csabára ki lapunk hirdetési rovatában ajánlja szolgálatait a közönségnek. * Egy hozzánk intézett iratban tudatja a tiszavidéki vasuttársulat, hogy 1880-ik évi január 1-től megyénk területén és annak szomszédságában levő állomásokra is tour- és retourjegyek lesznek kaphatók, melyek Budapestig is szólva ki fognak adatni. Egész évre is lehet majd előfizetni és egy Il-od osztályú menetjegy egy évre 157 frtba kerülend. * A „Békésmegyei Naptál-' holnap vagy hol­napután lesz már kapható, mit számos kérdezősködésre ezennel közzéteszünk. Politikai hirek. * Ismét miniszterválság előtt állunk. Mint hirlik Szapáry gróf már az indemnitási törvényjavaslat letárgyalása után leteszi tárczáját. Sőt ha valósul azon hir, hogy több erdélyi kormánypárti képviselő az adó­emelési törvényjavaslatokat vonakodik megszavazni, nemcsak réfzleges kormányválságot, hanem esetleg párt­szakadást is várhatunk állítólag. Mi azonban nem hisz­szük, hogy ennyire kerüljön a dolog. — A magyar regnikoláris bizottság be fogja jelenteni az ország­gyűlésnek, hogy a horvátokkal egyezségre jutni nem tudott. Külföldi hirek. * Valóban szomorú sors jutott a lefolyt oro z-török háború győztes török vezéreinek. Szulejman száműzetett, Mohmed Ali a mult évben az albánok handzsárja alatt vérzett el, és a még fiatal Achmet Muktár basát, ezen európai miveltségii vitéz tábornokot az arnauták mult héten Gusinjében meggyilkolták. (?) — Az orosz lapok sürgetik a háborút Perzsia ellen, mivel ez az afghán ügyben és a teke-turkománok elleni háborúban az an­golokkal tartott. — Allónzo király esküvője 20-én ment végbe. Izabella királyné kíséretében jelent meg a templomban. A bibornok a pápa képviseletében végezte a szertartást. meg is ütközünk, látván, hogy kissé sokat is kaczér­kodik szerzőnk a sirral. Épen azért nem fogjuk neki elhinni. De e hibák a kezdő hibái. Mig a szépségek — a költő fényoldalai. Technikájáról elismerőleg Írhatunk. Igaz, hogy manapság nem sok értelme van annak, ha a bírálat elismerését a jeles technika miatt adja. Miután a csi­nos verselő oly gyakori. De uem a költő. Ezek után hiszszük, hogy költőnk, ha kiforrja magát, tökéletes költeményekkel fog meglepni, ha csak őt is az élet gondjai nem fogják a versírástól vissza­tartani. No adja az isten. Ide irjuk a „költésze­tem" ezimü költeményt : És szól a szív: Borulj le, ember, És küldd az ég felé imád'! S kit szellemed fel fogni nem mer, A végtelent, Istent imádd! A „A bánat dalaiból." Megjelent „A bánat dalaiból" ezimü költe­mény-füzet Irta Vészi József. Csinosan kiállította a „Hungária" könyvnyomda és kiadó üzlet Szerző tulaj­dona. Ára 1 forint. A budapesti lapok megbirálták már, nagyrészt elitélték. Szemben a tulszigoru s részben igazságtalan birá latokkal, e sorok írója bővebbeu szándékozik velo fog­lalkozni, mert megérdemli. P^lőször is a költemények határozott tehetségre vallanak, bár a kezdő forrongása meglátszik rajtok. A szerző Burns remek négy sorát és Heine egy gyönyörű versszakát idézi. Azután a füzethez mért kissé hosszas előszóval vezet be, melyben a világfáj­dalom jogosultsága mellett kardoskodik. És ebben igaza van. De véleményem szerint azt, mi az előszóban van, a bírálónak kellene megirni s nem a költőnek. Ez az elŐ3zó — kihivó! S bár a szerző magát a világfájda­lom dalosának vallja, költeményei épen nem világfáj­dalmasak, egyet-kettőt kivéve. (Ezek ; Sárguló lomb; QuaeMvi, qui . . .; A viszhang; Költészetem.) Van ben­nök igazi búbánat, valódi fájdalom, nem affektált rezignaczió, nem erőszakolt keserű guny — de ez még mind nam világfájdalom. Sokkal elismerőbb bírálatban részesül ezen előszó nélkül, mert akkor csak mint bánatos költeményeket tekinti a kritika, s nem miut világfájdalmasakat. A költemények két részre oszlanak. Az I - XXI-ig a bánatos dalok arról zokognak, hogy a szerelem re­ménytelen — de kedvese még szereti, még övé. Azon tul halljuk a rezignaczió hangját. A kedves férjhez ment, de nem boldog. A költő látja halvány arczán a „megbánás átkát" s tudja, hogy az ő lelkét is bánat mardossa. Az első dalokat szerző nagyon ifjú korban irta. Ez látszik onnan, hogy egy versben gyakran is­métlés van két strófa közt, továbbá, hogy a szórend nem mindenütt tökéletes. Látszik technikáján, mely nem oly tökéletes, mint a későbbi időből valók. Későbbi verseiben már ízléstelenséggel is talál­kozunk. Igy „megláttam, hogy tágabb lett terme­ted ilyenkor árt a nagy felindulás." Vagy kedveséről igy ir hogy rpióczaként kiszívtad a véremet." Vagy midőn kaczagva kéri őt, hogy az legyen majd Legméltóbb vége a komédiának Hivj meg lányodhoz keresztapának. Különben e hang már nem is őszinte. A guny sem mindig természetes nála. Jó, hogy visszatérünk az igazi fájdalomhoz, hol költőnk valóban otthon van. Igaz, hogy gyakran nagyon is monoton e fájdalom, gyakran ugyanazt olvassuk másképen kifejezve, gyakran És szól az ész: Isten magad vagy, Zúzd össze ősid vak hitét; Ezt nézd erőnek, azt anyagnak, A többi mind üres beszéd. És szól a sziv: A napra nézz fel, Soha sem fogy ki melege ! Mily áldást oszt örök hevével Az Űr el nem muló kegye!

Next

/
Thumbnails
Contents