Békésmegyei közlöny, 1879 (6. évfolyam) július-december • 64-142. szám

1879-11-18 / 124. szám

VI. évfolyam. 1879. 136. szám. B.-Csaba, deczember 18-án. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Is/fegjelen.Il^: :b.etenls:é:n.t ^árca^LSzor: vasárnap, l^ed-d. (félíven) és cs-ü-törtölsön.. Előfizetési dij : helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve: egy évre 6 frt; félévre 3 írt; évnegyedre 1 frt 50 kr. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség és kiadó-hivatal: Főtér, Schwarcz-féle ház, a postával szemben. Egyes szám ára 10 kr A keddi szám ára 5 kr kapható Biener ÍJ. és Grünfeld J. kereskedő uraknál B -Csaban. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „]Vyilttér"-lien egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, Biener B urnái és Takács Árpád ur nyomdájában, vidéken minden postahivatalnál 5 kros postautalványnyal MEGYEI HIREK. — Meghívás. A „b.-csabai nőegylet" f. hó 22. délutáni 5 órakor, a csabai polg. leányiskola helyiségében tartandó rendes évi közgyűlésére megjelenni az egylet alapitó- rendesés pártoló tagjai tisztelettel főikéretnek. Csabán, 1879. nov. 16. Az egyleti elnök által. — Tárgyak: 1. Évi jelentés. 2. Választások. 3. Netaláni indítványok. (Sz. J.) Gyulán e hó 15. a „Korona" termében megtartatott az első felolvasási- szavalati-, zene- és dalestély. Műsor a következő volt: „A nők helyzete a társadalomban." Irta s felolvasta Aszalay Gyula ur. — Dal „A kornevillei harangok"-ból Kovács Szidónia úrhölgy zongorakisérete mellett énekló Vangyel Sándor ur. — „Költemény." — (Madár Hiadartól — Jámbor P.-tól) szavalta Rombay Ilona úrhölgy. „Az első hópehely" költ. irta Szabó János ur, felolvasta Oláh Gy. ur. — „Életképek" (rajz) irta s felolvasta Hajnik Béla ur. Végre „Népdalok" Kovács Szidónia úrhölgy zongorakisérete mellett éneidé Vangyel Sándor ur. Az egész estélyről általában elmondhatjuk, hogy mint ily nemű első estély, eléggé sikerült volt. A felolvasást Aszalay ur kezdte meg ; felolvasásának tárgya nem felelt meg a várakozásnak, a mennyiben mi a mai nők helyzetét véltük majd megismerni . Aszalay ur azonban — eltérve tárgya czimétől — bár jóllehet a czini nagyon is tág értelemben volt föltéve, mindig — csekély kivételi il — az ókori zsidónők, phőniczaiak, szyriaik, atbenik, sparták stb. nőit, ezeknek szokásait, műveltségűket tünteté elő, mig az ősmagyarnők viszonyait, nem különben a jelen korét is csak rövid egy pár szavakban körvonalozta. Különben a mű ugy bel- mint külszerkezetre nézve helyes volt s nagy gondra mutat kidolgozása. Vangyel Sándor ur éneke nagyon tetszett a közönségnek s ha mellé vesszük a praecziz zongorakiséretet, melyet Kovács Szidónia kisasszony játszott, ugy bizonnyára netn hiába ujráztatták meg e darabot. Rombay Ilona k. a. Hiador „Madár" czimü költeményét szavalta, kitűnő hangsúlyozással. — Meg is tapsoltatott szavalata végével. — Hajnik ur „Életképek" czimü müvét olvasta föl, sziutén tetszés mellett. Nevetségessé tette a kor kinövéseit, s balszokásait. O'áh György ur Szabó János „Az első hópehely" czimü költeményét olvasta föl tetszés mellett. Végre Vangyel ur Kovács Szidónia úrhölgy ismételt kitűnő zongorakisérete mellett magyar népdalokra „gyújtott rá," melyeket háromszor kellett ismételni. Ezzel 9 óra felé vége lett a felolvasásnak, s már készültek haza, hogy a sok jót fejükbe, szivükbe megtartva vele feküdjenek, vele álmodjanak. De nem lehetett, mert táncz lett hirdetve, tehát ha már megtoldták a programmot, isten neki, ezt is lejátszuk, igy gondolt a publikum ; játszottak is reggeli 4 óráig lábukkal. Közönség meglehetős szép számmal volt ; 50 kr. bementi dij mellett, (a mi kissé sok) 40—45 frt a bevétel. * Orosházáról panaszt küldöttek be hozzánk azon a vasúti pénztárnál divó különös szokás ellen, hogy apénztárt akkor nyitják meg, midőn már a postavonat a pályaudvarba berobog. Igy aztán az utazóközönségre nagyon kéuyelmetlen az ott már összegyűlt néptömeg közt utat törni, mig jegyet válthat. Jó lenne ha az igazgatóság intézkedést tenne, hogy a pénztár előbb nyitassék ki és ne legyen épen utolsó perezre téve a jegyváltás lehetősége. * Gyomán még mindig skarlát uralkodik a gyermekek közt. Az iskolák ez okból ez iskolaévben még meg sem nyíltak. * A megyei alispán ur legutóbbi jelentésében olvassuk, hogy az öcsöd-szt.-andrási ut, habár a pénz folyóvá tétetett, munkaerő hiányából el nem készült Egész szerénységgel bátrak vagyunk megjegyezni, hogy a mostani Ínséges időbon annyi munkást lehetne kapni a mennyi csak kell, csak utána kellene kissé nézni. Mutatja Szeged példája. Ott óriási munkák végeztetnek és munkás van ott feles számmal, kiket többé alkalmazni sem lehet. Hisz örül most a nép, ha munkát kap, hogy éhezni ne kelljen a télen! * Lajíunk nyomdásza Takács Árpád ur valóban gyönyörű muukát készített a b.-csabai népbank részére. Nevezett népbanknak ugyanis kuponjai fogytak el s Takács ur 2-féle szinnyomathan készité ei az ép oly nehéz mint jó izlést megkívánó munkát * A- tél beköszöntött egész szigorával, habár eddig csak hideggel és nem hóval. Vasárnap készült az első havazáshoz nálunk, de nem lett belőle semmi. * Szeghalmon Diczel Elek póttamester nov. 16. reggel agyonlőtte magát. * Szeghalmon nov. 22. zártkörű tánczestély leend a polg olv. egylet helyiségében. * Lapunk fel. szerkesztőjének egy előfizetési felhívása jelent meg a „Büntetőjog tudományi Szemle" czimü szakfolyóiratra, mely jövő évi januárhó elsejétől, több fővárosi és vidéki szaktekintély közreműködése mellett, 4—5 ives havi füzetekben fog kiadatni. Az előfizetési felhívásból a következőket emeljük. A szakfolyóirat programmja : felölelni minden büntetőjogi mozzanatot, ismertetni, magyarázni az uj büntető- ós rendőri törvényeket és azok gyakorlati alkalmaztatását előkészíteni, esetleg ellenőrizni, szóval azon uj aerának irányát, melyet a büntetőjog kódifikatjója nemzetünk jogi életében teremtett, ugy elméleti mint gyakorlati tekintetben kimeritőleg művelni, esetleg a laikussal is megismertetni, mert a törvényt mindenkinek tudni kellvén, nézet szerint, épen a szakemberek kötelessége a laikusoknak is érthetővé tenni azt, a miért is különösen a gyakorlatból merített közleményekben a lehető legnépszerűbb nyelvvel iparkodand élni, ily körülmények között nem lévén barátja annak az érthetetlen irálynak, mely egyes egyéuek, ugy szólván monopoliuma marad, hanem azt óhajtván, hogy a törvény megértése — tehát annak alapelvei — közkincscsé váljanak, mint az más müveit nemzeteknél úgyis vau A folyóirat tartalmát fogják képezni: a) Elmeleti irányú vezérczikkek a büntetőjogtudomány köréből, b) Az uj büntetőtörvényekre vonatkába gondolatokkal. Tudod, hogy kis leánykája születésénél elvállaltam a komaságot. Tudod, hogy mint szeretem most is 1 Mikor aztán nem parancsolhattam érzelmeimnek s egy önfeledt órában keresztlányom helyett ennek anyját találtam megcsókolni, tudod jól, mi lett a vége. Megvetett Kitiltott. S én elmentem messze. A főváros zaja terhelő volt. Magány kellett. Benne sem találtam meg a nyugodalmat. Igy tengettem napjaimat a két véglet közt, mignem atyámat látogattam meg. ü itten korcsmáros S én itt maradtam a lapnál. Ismered atyámat. Nem akarok többet irni 1 Nagyon rosszul ment ü/.lete. Megbocsátom, hogy megfeledkezett magáról. Váltót hamisilott. Ah és kicsiny öt testvéremet a legnagyobb szégyennek tette ki. Í Éu nagykorú vagyok. Keresztnevünk is egy. Igy mielőtt őneki baja eshetett volna, én vállaltam el a vétket. E levél vivője, az én kedves öreg czimborám segített ki a bajból De a név meg volt becstelenitve.... Sejted a többit. Könnyelmű voltam, de aljas soha. Jellemben gyönge, de nem becstelen. Akaratom nem szilárd, de roszakaratom nem volt soha. Megnyugodva térek az önásta sirba. Tudom, hogy elfelejtik nevemet. Elmosódik emlékezetem. De te legalább kedves emlékezettel gondolsz rám. Felidézed árnyamat a sírból. Elbeszélgetsz vele. A pajkos diák-élet gondtalansága, a jó órák emléke mosolyt csalnak ajkaidra Majd meg szánni fogod a szerelmes ifjút. Kónynyezui fogod a szeretcsétlen öngyilkost. Isten veled ! Légy boldog. Gerő." A „BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖM" TÁRCZÁJA. Régi dal. Rágondolok magányos szobámban. A méla csendben visszaszállnak a rég feledett emlékek. Megujulnak a rég nem zengett, régeu elkopott dal töredékei. Megtört, fájó akkordjai föl-fölsirnak. Aztán kiegészülnek a töredékek. A körvonalak teljes alakokká szélesülnek. Az árnyak testté válnak. Meghallgatja asszonyom a régi-régi dalt. Épen ilyen őszi est volt akkor is. Épen igy pattogott barátságos kályhámban a tüz. Épen ilyen borongó félhomály terjedt el a szobában Az ernyő-fedte lámpa csak az öreg, megviselt karszéket s az ócska iró asztalt világitá meg. Az íróasztalon akkor is megkezdett és be nem végzett rajzok hevertek, töredékek, érdekes és érdektelen levelek. Akkor is ugy kavargott a cz'garette illata, füstje a szobalevegőben. Akkor is oly szeszélyes alakokat rajzolt a sürü, terjengő füst árnya a virágos falakon. Akkor is eszemben volt ez a régi-régi dal. Csakhogy akkor még nagyon is uj volt ! Ezen a hideg késő őszestén kopogtatást hallok ajtómon. Szabad. Idegen öreg uri ember köszöntött be. ősz szakála mellére csüngött alá. Hajlott fejével olyan alázatosan bóliugatott. Szürke, fénytelen szemeiből szelídség, jóság sugárzott. — Mivel szolgálhatok ? — Hirt hozok V. Gerő úrtól. Holnap a reggeli vonattal utazom tovább. Ezért kerestem föl az est Óráiban. — Gerőtől ? Igen, uram tőle! Nagyon megszerettem. Az apja sem szeretheti jobban. Az ő könnyelműségét még édes anyja sem bocsátaná meg neki, mint én. Innen elköltözvén, városuukban hozzám jött lakni. Ott kedélyes délutánon át elbeszélte történetét. De nem erről akarok én szólni. Azt tudja jól uram, ön is. Könnyelmű, de jó fiu. Most azonban nagy bajban van. Azaz, hogy nincs már semmi baja I — Hogy-hogy ? — Mert ... de ez a levél mindent megmagyaráz. S ezzel nehéz, fekete pecsétes levelet adott. Sietve bontám fel. S a levélben a következőket olvastam. „Kedves barátom 1 Mire levelemet veszed, tán olvastad az „Összetartásban," hogy a lap főmunkatársa zilált anyagi helyzete miatt szivén lőtte magát. Előtted és Janka előtt tisztán akarok állani. A világnak nem szabad tudni a valóról semmit. Hadd szórják tele az öngyilkos sírját a guny töviseivel, tudom hogy a te baráti szereteted letörli, a te könyed elmossák onnan 1 Tudod, hogy Jankát mint szerettem. Elfogsz hozzá menni és elolvasod e levelet. Szerettem őt forrón, igazán. Nem vádolom, hogy jobban megszédítette a vagyon, a duskodás, mint az én szerelmem s az a kötet vers, mely érte látott napvilágot. Nem törődtem avval, hogy a kritika pálezát tört felettem. Elég volt, ha neki tetszett! Tudod jól, hogy mily rezignáltán vettem a hirt, hogy a gazdag Hegyessyvel jegyet váltott. Tudod, mily ostobán viseltem magamat lakadalmán. Tudod mint tépelődtem éjszakákon át s mint gyötrém lelkemet