Békésmegyei közlöny, 1879 (6. évfolyam) július-december • 64-142. szám

1879-11-13 / 122. szám

•Ee'késmegyei Közlöny" 1879. 110. szám. er, azon tántoriíkatlan elve. miszerint lelkiis­merete tisztaságában, — a rágalmat ignorálja vagy egyszerűen valótlannak mondja, de mél­tósága alólinak tartsa a hosszú „tisztázgatást," mert az ilyen, igenis, magában véve már le­alázó aria, ki érzi önbecsét ; de az ártatlanul rágalmaztatás nem lehet oly lealázó sem reá, sem a hazára nézve, sőt ellenkezőleg, a rága­lom éle a rágalmazó ellen kell hogy forduljon tisztességes társadalomban és mindenki, ki a hazának tisztességes fia, a rágalmazót fogja kárhoztatni és nem azt, ki nem tisztázza magát mert érzi és tudja ártatlanságát! (II. közlemény követk.) Politikai hirek. — A szabadelvű párt hétfői értekezletén szó­többséggel fogadta el a bosnyák törvényjavaslatot. — A franczia kamarák f. hó 27-én fognak megnyittatni. —- Az angol hajóhad, miután az Angol-Török viszály ki van egyenlítve Maltában marad. — Kabulból irják az angol lapoknak, hogy az emir csapatai Turkesztán­ba n fellázadtak. — Napoleon Jerome herczeg udva­rát kezdi szervezni. Ugy látszik már megunta a sem­legességet. — A moszkvai rendőrség budgetje 800,000 rubelről lV a millióra emelkedett. jl legújabb harang-felszerelés története és előnyei. — Békésmegytn találmány. — (Utolsó kozl) V. Bár eddigi közleményeimből is sok tekin­tetben kitűnik a legújabb, illetőleg Pozdecli­féle harang-felszerelés előnyös volta, itt az ideje és helye mégis, hogy a kiválóbb és a figyelem­reméltóbb előnyöket, sorrendben is tárgyaljam. 1. A régidivatu fakoronás és szinte fából készült állványokon elhelyezett harangok, nem tűzmentesek; mig itt a korona és állvány mind vasból levén, őket tűzveszély nem érheti, s nin­csenek szakadatlan reperáczió alá vetve. 2. A régi úgynevezett angyalfülek helyett alkalmazott korong lehetővé teszi, hogy a ha­rang 12 különböző állásban erősitessék meg, illetőleg más-más helyre irányoztassék az ütő ve­rése. Ez a harangnak mesés tartósságot bizto­sit, ha t. i. szabályosan van szerelve a harang, s jó anyagból öntve. 3. A régi szereié ü harangozásnál divó óriás kondulás, mely legtöbbnyire a harang megrepedésének szokott oka lenni, itt nemcsak mellőzhető, de lehetetlen dolog. Sőt inkább elhagyáskor az ütés lassan és folytonosan gyengül, s a harang szava nem fül­sértő végső koppanással, de zenei kellemmel némul el. 4. Ha elhagyják a harangot, illetőleg vele mint mondani szokás, kéc vagy három verset húznak, nem kell a harangot megállítani, vagy a nagyobb harangok ütójót kötéllel fogni el, mint a ménesen a szilaj rugós csikót; sőt a harang, legyen kisebb vagy nagyobb, szépen tovább lóghat, csak ütőjét kell balkézzel meg­fogni, mely mindaddig egész kényelemmel meg­tartható, mig csak újból nem akarjuk megkon­dítani. 5. A régi rendszernél, ha a harang ütője törik vagy szakad, a harangozót, sőt a torony alatt a földön menő embert is agyonütheti. I)e itt nem történhet ilyen, miután itt a harang és ütő nem egymással, de egymás ellenében in­gának, melynek folytán tehát ha töi'nék vagy kiesnék az ütő, egyenesen zuhan a harangtest alá, hol nem áll, — s ha esze van nem jár senki sem. 6. A harangba kisebb ütő kell, mint minőt s '.ükségel a régi rendszer, miután a függővason v isráma van, mely vasráma tengelyei rézdoboz­b in vannak, olajjal kenhetők (magát a haran­g >t, illetőleg az éktengelyt soha sem kell kenni; s annyira könnyen járnak, hogy a szél még a legnagyobb ütőt is képes megmozgatni. — E körülmény illetőleg a suly lejebb szállítása esz­közli aztán, hogy az ütő, minden nehézkesség, dörzsölődés és ellenállás nélkül, teljes erejével sújthat a harangra, s oldaláról rögtön vissza­pattan, mi még aztán a hang tisztaságát biz­tosítja. 7. A kongások zenei tökélylyel szabályoz­hatók, annyira, hogy p. o. még a nagyságukra nagyon feltünőleg különböző harangok is, ugy szerelhetők, hogy szakértő veszi észre csak azt a difíerencziát, melyet más szerelés mellett, ki­rívó dolognak nevezne bármely hallgató. 8. Miután a harangnak nem kell oly nagy lengési ivet átfutni mint a régi rendszernél, a harang súlypontjának emelkedésre sokkal ke­vesebb erőt emészt fel, sőt annyira keveset, hogy mig a régi rendszer mellett, p. o. egy 30 mázsás harang húzásához, 2—3 erős ember kellett, itt kényelmesen húzhatja az ily nagy­ságú harangot a 12 éves gyermek is. Sőt szo­rult helyzetben, főként ha falban nyugvó tám­lákon vannak a harangok, egy ember három vagy négy harangot is huzliat, bár egy kis gyorsasággal, de mégis kevesebb erővel, mintha p. o. egy középnagyságú harangot húzna a régi rendszer szerint. Garzó Gyula. (Vége köv.) MEGYEI KÖZÜGYEK. Alispáni jelentés, felolvastatott Békéaaiegye törvényhatÓB igának nov hó 3-dikán taitott közgyűlésén. (folytatás.) Annyit azonban ezen ügy történeti vázlatának kiegíszitéseül felhozhatok, miszerint Karczag városának a csatorna kiépítése ügyében 1866 évi október 6-kán 63885. sz. a. a volt helytartótanács által hozott hatá­rozat ellen legfelsőbb helyre intézett fel folyamodása elintézetlenül küldetvén vissza, erről a magy. kir. köz­munka s közlekedési miniszter 1867. ápril 5. 601. sz. Í. kelt leiratában Békésmegyét oly hozzáadással érte­sítette, hogy a helytartótanácsi határozattal megálla­pított költségviselési arányt megváltoztathatnak nem tartja. — A megszerzett adatokból annak, hogy az e csatornán létezett s az idei téli árviz alkalmával Szta­ril Berettyó szab. mérnök által szivattyúk szállithatása kedvéért felbontatott hid ki által építtetett, nyomára nem jöhetvén, abból azonban, mert a csatorna Karczag városa által ásatott, arra, hogy a kérdéses hid is az ő költségén állíttatott fel, alapos következtetést vonnom lehetvén : minthogy e hid mielébbi felépítését a közle­kedés érdekei követelik, Jász-Nagy-Kun-Szolnokmegye alispánját e hid azonnali felépíttetésének elrendelésére oly hozzáadással kerestem meg, hogy miután az e hídhoz vezetó karczagi országút teljesen járhatlan álla­potban sinylik, ennek is kijavittatása iránt sürgősen intézkedni, s engem intézkedése eredményéről értesí­teni szíveskedjék. IV. V é d t ö 11 é s e k. A védtöltések közül eddig az utamat gátló ked­vezőtlen időjárás miatt csak az alsó Fehér-Körös szab. társulat gátrendeszerét vizsgálhattam meg a gyulai szolgabíró és a gyulai polgármester társaságában a lársulati mérnök közbenjöttével, mely szemle alkalmá­val tapasztaltakra a tarsulat figyelmét felhívni, s a közmunka 03 közlekedési m. kir. miniszter urnák is j „'leütést tenni nem késtem. Különösen felhívtam a társulatot arra, hogy miután az alsó Fehér-Körös csa­torna balpartjának a vári hídtól a vasútig hat méter koronával tervezett kiszélesítése és a legmagasabb viz­.-.ziuhez viszonyított felemelése Gyula város jövendőjé­nek biztosítása érdekében szerfelett sürgősnek és kívá­natosnak mutatkozik, miután e védmuuka oktober .tavában még meg nem indíttatott, ahoz mielébb hozzá­fogni el ne mulassza. Figyelmeztettem továbbá a tár­sulatot arra, hogy miután a Fekete-Körösnél létezett Lévay-fele fazsilip, gyenge szerkezete miatt felbontatott JS helye betöltetett, az e helyett tervezett kő és vas­/.silip mielébbi létesítéséről az Oláh réten öszpontosulni szokott ár- és belvizek levezethetése indokából gon­loskodiii siessen. És figyelmeztettem a társulatot azon örvényellenes viszásságokra is, melyek a társulat gát­endszerében még folyvást fenállanak, és a volt kor­uánybiztos által sem távolitattak el, minők például : i gyulavári erdőnek és szőlőknek közelsége, mely sok helyen a töltéseknél megkívántató szabad járás-kelést meghiusítja; a hullámtért elborító siirü bokrok, élőfák, sőt más tárgyak, milyen a vári hid melletti régi zsidó temető, a „Farkaskert" a remetei csárda stb. melyek nagymérvű iszapodást idéznek elő. Ezen jóakaratú figyelmeztetéseimre a társulat elnöke f. évi oktober 28-án kelt jelentésében azzal kivánt megnyugtatni, hogy a Fehér-Körös balparti munkálatok immár meg­inditattak, s a megállapított munka-sorrend szerinti védépitkezéseket a mérnök teljesitendi. A lévai fazsilip helyett egészen szilárd uj zsilip létesítése esak idő kérdése, melynek felállítását a tavaszig el kellett ha­lasztani. A jelzett törvényellenes akadályok elhárítása érdemében a társulat saját hatáskörében megtette az intézkedéseket, de ezeknek eredménye nem lett, a miért a megye segélyét veszi igénybe e visszásságok megszüntetése végett. Meg kell azonban vallanom, hogy a társulati elnök e válaszában kevés megnyugtatást találok, mert hogy a társulat eleget tett volna törvé­nyes feladatának akkor, a midőn az illetőkhöz az aka­dályok elhárítása czéljából figyelmeztetéseket intézett, ezt annál kevésbé ismerhetem el, miután a jelzett aka­dályok némelyike, például a szabad járás-kelést lehe­tetlenitő tárgyak közelségének megszüntetése csak kisa­játítás utján eszközölhető, mi a megyn hatóság teendői közé nem tartozik. Megjegyezni kívánom még, hogy miután az alsó Fehér-Körös csatorna medrét szerfelett eliszapoltnak találtam, miután e ténykörülmény az ár­mentesitő társulat védintézkedésének sikerét nagyban koczkáztatja, sőt meghiúsítással fenyegeti, mert a töl­tések folytonos emeltetését teszi szükségessé : a köz­munka s közlekedési m. kir. miniszter urat e körül­ményre oly kéréssel figyelmeztettem, miszerint e bajon saját hatáskörében segíteni, s a Körösberettyó kir. folyammérnökséget a csatorna medrének kotoroztatá­sára és mélyitésére felhatalmazni méltóztassék. A Berettyó szab. társulat által Szeghalom község tőszomszédságában megindított hiányos töltés építés miatt a társulat a kormány által Biharmegye felettes hatósága utján a kérdéses töltésnek kivánt módon szi­lárd és tömör földanyagból rendszeres felépítésére uta­síttatván : minthogy e miniszteri rendelet a Szeghalom község védelmére szolgáló töltések építésénél a társu­lat által figyelembe nem vétetett, mert a járási szolga­bíró jelentése szerint a Szeghalom alatti védtöltés a rjgi dudva-gátra építtetett, a miért ily laza szerke­zetben az átszivárgásnak ellen nem állhat és biztossá­got nem igér; ezen okból a közmunka s közlekedési m. kir. miniszter urat felkértem, hogy fenti rendeletének érvényt szerezni, s a társulatot védtöltéseinek szabály­szerű építésére kötelezni méltóztassék. (Vége. köv) Jancsovits Pál, alispán. LEVELEZÉS. Szarvas, nov. 11. T. szerkesztő ur 1 Mintegy három heti eső után, verőfényes nap sü­tött ki, habár az idő meglehetős hideg, ugy annyira, hogy a barátságos kemenczétől megválni nem igen van kedve az embernek. Magányunkból kibontakozva hiába keresünk egy kevés szórakozást eseméuyszegény községünkben. Vasutuuk elkészülése nem csekély beszéd tárgyát képezi majdnem minden körben. Régen szerettük volna már készen látni. Az em­bernek meg van már ama jó tulajdona mindig a leg­jobbat remélni ; igy jelen esetben is erősen hisszük t hogy a vasútvonal deczemberhó elején a forgalomnak mindenesetre átadatik. Sok függ az idő kedvező a vagy kedvezőtlen voltától. Azonban tagadhatatlan, hogy a munkálatok gyors előmenetele a hid felépítése ál»al is nagyban lenne előmozdítva, a mennyiben az innenső vonal fel­építményéhez szükséges anyagot a hidou áthordhatók lennének. A mint már e lapok ujdonsági rovatában említve volt, Schvarcz Adolf tánczmester f. hó 8 e „Bárány 1' vendéglő nagy termében táuczpróba-bált rendezett. — Mind a tánczpróba — mind a bál szépen sikerült. A növendékek szép eredményt mutattak fel, mi min­denesetre a tánczmester kellő ügyességéről tanúsko­dik Szép számú közönség vett részt a bálon, — mely ezeknek kellemes estét szerzett. Mintegy 50 pár tán­czolta a négyest. A jelenvolt hölgyek közül megemlít­jük a következőket : Kontúr Ilka, Potóczki Antónia és lika, Mihálfy Etel és Mariska, továbbá Kuczkai nővé­rek, Hegedűs Boriska, Néher Paula, Koucz Janka és

Next

/
Thumbnails
Contents