Békésmegyei közlöny, 1879 (6. évfolyam) július-december • 64-142. szám

1879-10-30 / 116. szám

•Ee'késmegyei Közlöny" 1879. 110. szám. oly felhívással adatik ki a járási szolgabiráknak s Gyula város polgármesterének, hogy a területkörükön levő közlakoi-ság megélhetési és élelmezési viszonyait őrködő figyelemmel kisérvén s e részben beható puhatolásokat tartván, a tapasztalandókról részint személyes észleleteik, részint pedig a községi elöljárókról nyerendő adatok alapján kimerítő jelentéseiket, első esetben f. évi november hó 23-ig, azontúl pedig minden hóban a közigazgatási bizottság ülését legalább 5 nappal előzőleg ide mulhatlanul terjesszék be. Gyulán, 1879. október hó 23. Jancsovits Pál, alispán." * Ezt is jó tudni. Az idén Mindszentek napja szombatra esik és igy halottak napja nem november 2. vasárnap, hanem november 3-án, hétfőn lesz. Ennek folytán a sírok kivilágítása vasárnap este történik. * A novemberi előléptetés alkalmával tomkaliázi Thomka Elek tettleges állományú lovas hadapród tiszthelyettes — csabai születésü — a honvédségnél hadnagygyá lett kinovezve. Ugyanakkor Miskolczy Bar nabás ur, volt gyulai kir. közjegyző, a szabadságolt állományban a lovasságnál főhadnagygyá lett előléptetve. * Berber Mór helybeli terménykereskedőt a szolgabírói hivatal a 100 irton felüli adófizetők ellen teljesítendő végrehajtásokra végrehajtóvá nevezte ki. * Szucsu Mózes ur csabai házába tegnapelőtt betörést kísérlettek meg. A tettes a Frnda ház melletti ablakon akart behatolni: a házi eb ugatására a kocsis elősietett, de mire odaért : a gazember megugrott, a kapun hirtelen átvetvén magát. A feljelentés megtétetett, és folyik a nyomozás. Kérdéses, lesz-e ennek eredménye, miután nincs semmi mi nyomra vezetne. — A Körös vize megyénkben normális állapotban van, miből azt következtetni, hogy a Körös-csatorna vizét nem a hegyekről lefolyó, hanem inkább az Aradmegyében összetorlódni szokott hó és esőlé szokta oly magasra szaporítani, hogy az annak folytán veszélylyel fenyegeti a Körösmenti békésmegyei lakosokat. Ezen felfogás pedig sok békésmegyei az élővíz csatorna társulat mostan tárgyalás alatt levő ügyével hozza kapcsolatba. Ez ügyben ugyanis e hó 25. egy közös értekezlet tartatott Aradon, (részt vettek Békésmegyéből : Dobay János gyulai polgármester, Szemián Sámuel csabai főjegyző, Mezey Lajos békési jegyző a békési bíró, Marsovszky kormánybiztos ur elnöklete alatt, hol a csatorna-szabályozás ügyében egy uj terv terjesztetett elő, melynek lényege azon eszmében öszpontosul, hogy az aradi vadvizek beömlése a Nádormalom csatornába, miből állítólag a békésmegyeiek egyedüli veszélye származik, végleg megakadályoztutik s ez által a Csahosér káros nyitvatartása feleslegessé válik. Igy lenne a két — békési és aradi — ellentétes érdek kiegyenlítve. (i) Békés város belsejében két folyóvíz van ; egyik sem használható s igy nagy része a közönségnek kénytelen a városon kivül eső csatornavizét használni ; do itt azon nehézség van, hogy nincs a merítésre alkalmas padló, minek az a következménye, hogy a vizhe kell bemenni a cselédségnek térdig — miután €gész természetes a betegség bekövetkezése. Figyelmeztetjük a városi érdemes elöljáróságot egy a révész előtti lejáratról alkalmas láp, vagy padló elkészítésére, hogy igy a vízhordó közönségnek némileg elégtél ethessék. — Nem lehet elhallgatni — ha már a vízről szólunk — a békési hitelesítési hivatal kútját sem, — melynek alkalmazása egyátalában meg nem felel a kívánalomnak, lévén az gémmel ellátott s igy a vizhuzásra felette alkalmatlan. — Itt hol annyi vizet meri tenek, sokkal czélszeriibb volna egy szivattyúval ellátott kut, mely habár többe kerül, mégis átalakítandó lenne. — Szerezzen magának az érdemes elöljáróság erről biztos meggyőződést, különösen szüret alkalmával s be fogja látni és ösmerni e felszólalás jogosságát. (i) A békési községi orvos állomás betöltéséről tétetett emlités ezen lap ujdonsági rovatában, pedig az, hjgy ezen állás már be lett töltve, nem áll ; mert csak akkor fog betöltetni, ha a rendszere* pályázat megnyílik és lejár. Addig helyettesítés történhetett, s egy dr. Frey ur, e minőségben lehetett csak alkalmazva. (i) Békésen fáradoznak egy leánynevelő intézet létesítése körül, mi aligha sikerül. Kevésből óhajtanák kiállítani, mi egyátalában nem lehetséges, kivált ha figyelembe vesszük azt, hogy sokat követelnek a felfogadandó nevelőnőtől 1 (i) Békés városa négy — mond négy — utczai lámpát tart fenn, de azt is csak néha napján gyújtja meg, sőt még eddigelé az idén nem is láttak világosságot, pedig elkelt volna a koromsötétségben. (i) A békési rendőrség figyelmet felhívjuk a járdák tisztántartására, valamint az azon ácsorgó embereknek onnét való eltávolítására. Mutassák már meg egyszer auktoritásukat, hátha használ a veres zsinóros öltözet. Eddig az volt a kifogás, hogy nem tuduak tekintélyt szerezni, mert nincs alkalmas öltözetük és fegy verők! (i) A békési vendéglősök ide hagyják Békést s mennek jobb jövőt keresni Szegedre. Nem is csoda, hiszen a bérbeadó vendéglő-tulajdonosok oly magas bérösszeget követelnek, hogy a szegény bérlő nem képes kikeresni annak bérösszegét. Hát még az ő saját élelme, hogy s mi módon kerüljön ki? Figyelembe vehetnék a vendéglőtulajdonosok a mostoha időjárást s némi bérösszeg leengedésében részesíthetnék a szegény bérlőket, mert jobb a bizonyos kevés, mint a bizonytalan sok. — Póstelek község távolsága a megye többi helységeitől métermértékben: Gerlától Kétegyházáig, 26.5. Kígyósig, 22 3. N-Kondorosig, 34.2. L.-Ladányig, 44.6. Orosházáig, 48.4 Öcsöd'g, 78 1. Sámsonig, 65.4. Szarvasig, 58 8. Szeghalomig, 50.8. N.-Szénásig 48.4. Szt.-Andrásig, 63 5. Tárcsáig, 31.3. Szt.-Tornyáig, 54.1. Gy.-Váriig, 17 1. Vésztőig, 30.1. Bánfalvánig, 56.9. Békésig, 11.4. Berényig, 20.9. Csabáig, 9.5. Csorvásig, 30.9. Dobozig, 7.6. Endrődig, 43.7. P.-Földvárig, 56.9. F.-Gyarmatig, 60.7. Gyomáig, 41.7. Gyuláig, 11.4. * Heti naptár. Vasárnap okt. 26., Dömötör; hétfő 27., Frumentius; kedd 28., Sim. és J u d.« szerda 29., Z e n o b i u s ; csütörtök 30., Kolozs; péntek 31. F a r k a s ; szombat november 1., Mindszent; vasárnap 2., Tóbiás. Törvénykezési terem. * Jegyzéke a gyul kir. tszéknél. 1879. okt 31-ik napján előadandó polgári ügyeknek Előadó: Herberth. 11077.79 Erdődi József felperesnek, Erdődi Sámuel és érdektársa alperesek elleni tkkvi bekeblezés érvénytelenitése iránti nyitott rendes pere. (jazdászat, ipar és kereskedelem. Hivatalosan jegyzett piaczi árak. (B.-Csabán, október 29.) Buza . , Árpa Kukoricza Zab Szalonna Repeze I. rendű II. rendű 100 kilogramm 13.60 6.50 6.50 5.80 48.— 8.50 11.20 5.60 5.80 5.— 45.50 8.Belanka Pál, városi esküdt. Legújabb hirek. — A magyar képviselőház okt. 28-ki ülésében gr. Szapáry pénzügyminiszter az 1880 ik évi költségvetést terjesztette elő, mely 18 millió deficzitet mutai fel. — A Budapesten levő vasúti hivatalnokok takarék-előlegezési egyleténél 14000 frtnyi hiányt fedeztek fel. Az összeget az alföld-fiumei vasutuál Budán lakó egy tisztviselője, Tresinszki István, ki a pénzt kezelte, sikkasztotta el, ki öngyilkossági kísérletet követett el. — A közép Tisza vidékén Szolnok mellett a milléri zsilipen át a tiszai ár 200 holdat borított el. — Jedóból, Japán fővárosából távirják, hogy japánchinai háború van készülőben. — Sándor és Pál orosz nagyherczegek 27-én Berlinbe érkeztek. — A bécsi kormány beterjesztett a képviselőházhoz egy uzsoratörvényt. Csstrn^LoIk:. Hegyi exxilélselr. (Szüreti rajzolatok.) II. Még nem dobolt Galambos Máté uram, a község öreg, mogorva dobosa. Szüret előtt vagyunk. Fent bolyongunk a hegyeken, szikláról-sziklára, szakadékról szakadékba. Csak egy alak járdogál egyedül a világosi hegyeken. A távoli kecskés még füstölög. A kladovai erdő felett még a köd sürü palástja leng. Kiálló, árnyos sziklára telepszik. Elnézi a félénk vadgalambokat, mint rebbenek föl a közöli csúcsról; s mint szálldogálnak a narancs-sárga lepkék a kakukfüves halmok fölött. Mint öleli elnyúló zöld karjaival a repkény a még romjaiban is büszkén magasló tornyot; s mint himbálóznak a szederindákon s hamvaskökénybogyók közt a fürge madárkák. Aztán képzeletével Aradnak utczáin kalandoz. Látja mint vonulnak át dübörögve a megrakott szekerek a köves utakon. A szekereken ágynemüek és baromfiak társaságában szüretre készülő asszonyságok ülnek. Fejők négy-öt kendővel lekötve, arezok kopott zöld fátyollal eltakarva. A lóvonaton könnyű podgyászszal utazó városi gavallérok. A vasúton tolongó népség várja az indulást. De már látja körösvölgyi mozgonyát. A füstfelleg időnkint elfedi az ablakokon kitekintgető arezokat. Már hallja az átható, elhúzódó füttyét. Fölhat magányába, az érkezők zsibongása s a várakozók örömrivalgása. Aztán tovahalad a vonat De ő még mindig látja a zajgó tömeget. Ki kocsin, ki gyalog keresi fel övéit, ismerőseit. Látja a szives házi gazdát vendégeit kínálgatva. Az asztalon kávé, sonka, szalámi, hideg pecsenye, vaj, méz, gyümölcsök, párolgó tea . . . Mintha bizony szüretkor két gyomor állna a vendég rendelkezésére ... Aztán elmereng a magányban. A hova azért jött, hogy üdvözölje a csendes ormot. Hogy viszontláthassa a búsoló omladékot. Hogy bolyongjon a rég nem látott erdők rengetegében, viruló völgyek nyílt ölében. Hogy járdogáljon kis falucskákbau a nép között. Hogy nézegesse háboritlanul a kipirositott arczu oláh fátákat, a mint a hordókat mosogatva, lopva mosolyognak. Ha majd a kolnákba tér: mindezekre úgysem lesz ideje. Nem engedi a házigazda. Nem eresztik a vidám czimborák. Aztán meg a házikisasszonynak is udvarolni kell. De melyiknek? Még azt sem tudja, hová menjen? Kihez? Sokhoz kellene . . . Oly nehéz a választás 1 Ezért kereste föl előbb e szent magányt. Hogy üdvözölje a csendes berkeket, az illatos völgyeket, kökónybokrokkal fedett hegylejtőt, a mély hasadékokat, a zugó patakot, az üde forrásokat s a hegy tetején borongó várnak puszta ormait Rég nem látta őket. Nagyon, nagyon rég. Mint gyermek, midőn elszorult szívvel, felhevült lélekkel mélyedett el a mult világába. A mikor harezrobaj hangzott a most csendes ormokon. Ágyudörgéstől, puska-ropogástól rengett a most néma föld. A barnult, füstölgő falakon lándzsák fénylettek. A lövésekből nyilak süvöltének a támadók felé . .. Azóta! Az élet gondja elfeledtető vele ezeket az emlékeket. Most felujulnak újra. S a szent magányban oly édes a merengés I Előlebeg a feledés setét öléből a játszi gyermekkor. A víg gyermekbarátnők pajzán mosolga újra felragyog. Iugerkedései újra csipdesik. De most nem fáj 1 Tombolnak a nádparipák. Pattog a négyes ostor . . . íme 1 nem messze tőle, a hegyi uton csakugyan ostor pattogása hangzik. Azt vélte hogy fát szállító oláh nógatja a szegény párákat. De az ostor pattogásba vidám kaczaj is bevegyül. Vidám, ezüstcsengésü női kaczaj. Feltekint. Egész karaván. Nők, ifjak a négy-ökrös szekéren. A virágos napernyőt elfedik az arezokat. De a hangok, a nevetések oly ismertek! A fogat megáll. Leszállnak. — Kit találunk itt 1 . . mondák mindnyájan. — Hozta isten A magányos alak is elmosolyodik az üdvözlés és kézszorítás közben. Hiszen, épen, a kiken merengett, azok álltak ő előtte. A kedves gyermekbarátnők. De mennyire megváltozva. Most egy része viruló hajadon, másika hamis menyecske. A nádparipák gondtalan lovagjai, a bujócskák hősei ma már boldog vőlegények, vagy munkás férjek. Jószágok, hivatalok, hirnevök van. A magányos alak vonásaira e csodás véletlen találkozáson, szomorú mosoly ül. De csak futó mosoly. A viszontlátás öröme elűzi onnan a szomorú merengést. — Mily véletlen I Kijövünk ökörszekéren, mert máson nem lehet, hogy megnézzük a várromot! S itt találunk egy régi jó barátot. Emlékezik-e f Oh, hogy ne emlékeznék ? 1 Bejárják a füves udvart. Az ifjak megmászszák a falakat. Benéznek a fedett nyílásokba, melyekben a pásztortűz hamva alatt még szunnyadozott a meleg zsarátnak. Megnéznek mindent. Mintha őket is löketné a boldog gyermekkor varázsa, futkosnak, mint a bohó gyermekek. Csevegnek. Enyelegnek. Egyszerre azon veszik észre magukat, hogy dél felé jár az idő. — Velünk jön, szólnak a magányos alakhoz. — Hozzánk száll. A mi vendégünk lesz, szólnak másfelől kedves női hangok. — Azt az uton megbeszéljük, szólnak a férfiak. Felülnek a kocsira. A négy ökör lassan ballag a lejtős uton. Egy kocsma előtt három czigány huz egy régi-régi nótát. Keserves-kínosán. A társaság felnevet. Kaczagja a rívó hegedülést. De a magányos alaknak szivére nyilai a nóta, emlékeit rezzenti meg a sor : Nem ugy van már, mint volt régen 1 Mészáros István. Felelős szerkesztő : §r. (§ittaszéki £ajos.