Békésmegyei közlöny, 1879 (6. évfolyam) július-december • 64-142. szám

1879-10-19 / 111. szám

•Ee'késmegyei Közlöny" 1879. 110. szám. saságiak győztek — Az osztrák-magyar közös miniszter a hadügyi költsegek leszállítását illetőleg, elha tározta, hogy nagy mérvű szabadságolást fog elrendelni; 15 emberrel fogják csökkenteni minden század aktív számát. — Az ínségesek ügyében a kormány segélyezni fog ott hol lehet és a sújtott helyeken az adóvégrehajtásokat is felfüggeszti. — Birmahból — Indiából irják, hogy az ottani angol követség kénytelen volt Mandalayt elhagyni. Az elutazás, a futás jellegét viselte magán. — Az ismeretes kabuli katasztrófát, mint most kiderül, nem a zsold ki nem fizetése okozta, hanem az, hogy az angolok disznóbőrbe kötött nyomtatott koránokat hoztak, mint a molláhk a vallás sz 'ntsógtelenitésének magyaráztak s ennek folytán lázították fel a népet. — Párizsból irják, hogy Wadding ton miniszter állása meg van renditve. — Az oroszok a Krimmben Kerts mellett első rangú erődítését szándékoznak építtetni. — Montenegro nagymennyiségű lő- és élelmi szert szállít az albán határhoz. — Berlinből okt. 16-diki kelettel jelentik, hogy a napokban Bécsben bizalmas értekezletek folytak bécsi és német parlamenti tagok közt ipari érdekek fölött. A legújabb harang-felszerelés története és előnyei. — Békésmegyei találmány. — I. A ki a „Békésmegyei Közlöny" eddigi pályafutását elfogulatlan figyelme tárgyává tette, állandóan tapasztalható, hogy megyénk érdekeit e lap szerkesztősége nemcsak szivén hordá, de oly fáradságot és költséget nem kímélő áldozatokat is hozott, melyeknél figyelmet érdemlőbb áldozatokat alig mutathat fel bármely vidéki lap is az ország területén. Ez az oka már annak, hogy e lapnak berendezése, minden megyei kiválóbb mozzanatot felkaroló technikája, nemcsak a fővárosi sajtó igen tekintélyes orgánumainak méltányló elismerését, de egyes vidékek kiváló figyelmét is kiérdemelte ós felköltötte. És ez nem bók, mit mondani alólirottnak sem termé szetében nem áll, sem pedig rászorulva nincs; csak nyilvános hangadás mintegy annak igazolására, a miért e szerény közlemény, e la,p hasábjain kíván megjelenni, oly dolgot hozván nyilvánosság elé, melyről eddig — habár születésihelye ami Békésmegyénk — a krónika mélyen hallgatott. E czikk nem igényli a szerkesztőségnek sem fáradságát, sem pedig költségét; de mert igen sokszor ő már igen sokat áldozott, méltó hogy szerény jutalmat nyerjen abban, hogy ez eddig köztudomásra még nem jutott dolog, illetőleg találmány születési körülményeit, a „Békésmegyei Közlöny" vigye el a szélrózsa minden irányába. Ennyit bevezetésül. * * * „De hát mit érdekli a közönséget a harang-felszerelés" — mondod talán tisztelt olvasó ? Sőt még azt is mondod, mondhatod legalább, hogy bármint legyen is a harang felszerelve, csak harang az ; nem kellemes zene, mely búg, zúg, bömböl, s vész és halálra emlékeztetve rontja a jó kedvet. Igazad van tisztelt olvasó, némi leszámítással mind ugy van a mint mondottad ; csakhogy aztán ugy van az is a mit ón mondok, hogy t. i. a harang is olyan szerszám, a mely ép ugy az emberi szellem produktumai közé tartozik, mint egyéb találmány, s igy története és felszerelése előnyeinek megismerése is, ép oly érdekes a találmányokban gyönyörködő előtt, sőt talán közművelődési szempontból is, mint bármi más produktum, melyet az ipar, illetőleg emberi kéz állított elő. Sőt ha mélyebben vizsgáljuk a dolgot, még többet is mondhatunk. Bátor vagyok tehát kérdezni: az egész föld, egy ország, egy megye, vagy csak egy-egy községnek is mily óriás tőkéje fekszik a harangokban ? Nem egyik igen nagyfontosságú nemzetgaz dászati kérdés-e tehát az alapon azon második kérdés: mi módon leghelyesebb a harangok felszerelése, ugy, hogy ezek az időe 1 ő11i romlás e 11 en, a tornyok pedig a rázkódás eszközölte károk ellen lehetőleg biztosítva legyenek? Fi kérdésre az volna a legegyszerűbb válasz : „oly módon, hogy nem kell semmi harang!" E feleletet már magam is nem egyszer hallottam, s nem egyszer mélyedtem felette gondolatokba. Bizony nem volna rosszab semmivel, ha a szép tőkének csak a felét is iskolákra, s általában a népnevelésre lehetne fordítanunk. Hanem én ez esetben először az öldöklő ágyukat óhajtanám ily czélra fordítani, és csak azután a harangokat, a melyek létele és szava mégis nem a muló anyag, de az el nem muló szellem érdekeire hívja fel figyelmünket, a „létért való küzdelem" zajából De hagyjuk e kérdést egy más alkalomra. Lássuk az igért történetet, ismerjük meg a legújabb harang-felszerelés eszméjének bölcsejét. E ma már az egész müveit világ figyelmét magára vont eszme, találmány bölcsője Szarvas városa volt, hol az ev. egyháznak valami Melián nevezetű buzgó egyéniség egy 24 mázsás harangot ajándékozott. Ezt a harangot csak a földre épített állványra helyezték, hol aztán igy szolgált sok éven keresztül. S oly erősen járt, hogy 2 vagy 3 ember is szükséges volt, ha vele harangozni akartak. Szó sem lehetett tehát arról, hogy e harang gyenge tornyukba feltétessék, hol pedig ma már negyed magával hívogatja az élőket, siratgatja a holtakat és dicséri az urat Garzó Gyula. (Il-ik közlemény következik) Külföldi hirek. — Párizsban e hó 12-én ünnepelte a magyar egylet Zichy Mihály születés napjának évfordulóját. — Angol vállalkozók vasutat terveznek közép-afrikán keresztül. — Szaloiliki erődítését határozta el a török kormány. — A konstantinápolyi nagykövetség tisztviselőinek fizetését javítani akarja a kormány. Ráférne ez a mi alsóbb rangú hivatalnokainkra is. — Kossuth iratainak kiadására nézve e hó 15-én Baracconéban megköttetett a szerződés az Athenaeum és Kossuth között. — A spanyol király esküvője jövő hó 29-én lesz. — Heidelsheimban f. hó 13-án két személyvonat összeütközött, 13 utas súlyosan megsebesült, hárman meghaltak. A hibás vonatvezető agyonlőtte magát. — Krakkóban a czukrászok Kraszevszki tiszteletére tartott lakomára egy kileucz négyszögölnyi tortát küldtek, melyből 900 ember lakott jól. — A sok ezerhez egy uj betegséget fedeztek fel Tiflisben. A beteg teste reszketni kezd, veres lesz és nyilt sebek támadnak ; aztán gyógyítják, de nem tudják és aztán — belehal az ember mint — rendesen I Ausztriai hirek. — Egy japáni herczeg látogatta meg Bécset, innen Budapestre is tett kiráudúlást. — Königstcin Sarolta bécsi színésznő férje, kitől a nő válni akart, midőn 3 szor jelentek meg a bíróságnál a békéltetés végett, egy üvegecskéből tosfort ivott. Még élve vitték kórházba — A Bécsben kötendő 5°/

0 milliónyi kölcsön megbukott, mivel az Oltoman bank visszavonta közreműködését. Hazai hirek. — Két uj biztositó-intézet alakult mult héten a fővárosban, összesen 45 millió frank nagyobbára franczia tőkével. — Tóth Kálmán jeles költőnket szélhűdés érte, és pedig nyelvét, ugy hogy beszélni nem tud (Már jobban van. Szerk) — Ma és kedden fognak a budapesti lóversenyek megtartatni. Blaskovics „Kincsem"-je ismét szerepelni és valószínűleg itt is győzni fog — Temesvár legidősebb asszonya özv. Leitneruó e napokban halt meg 107 éves korábau. — Mac-Mahon, a franczia köztársaság volt elnöke Trencsén-Töplitzbe érkezett vadászatra. — Nagyröczén Ferdinánd] Károly birtokán egy kerülő medve helyett a tulajdonos 18 éves fiát lőtte agyon. — Martonvásáron az urasági park mellett egy finom öltözetű, elégett arczu férfi holttestét találták. Megfojtás által öletett meg, azután elégették arczát, hogy rá ne ismerjenek. — A marmarosi petroleumforrás fúrása halad előre, a kut 20 méterig mólyittetett már. — Nagy tüz volt 15-én Kecskeméten. — A délvidéki földrengés még egyre tart, — Hirek érkeznek, hogy a felvidéken oly nagy az ínség, hogy éhhalál is fordult már elő — ha igaz. Fővárosi hirek. — Nem kerüli el senki sem sorsát. Blabánó asszony, a népszínház csalogánya sem kerülte ki az éles szemű adókivetők figyelmét. 900 frt erejéig adóztatták meg. — O felsége okt. 20-án, holnap, Budapesten kihallgatást fog adni. — Lenhossék József, az anatómia híres tanára, ma üli tanárkodásának 25-ik évfordulóját. Az ezrek jó kívánságához, mi is hozzájárulunk ! MEGYEI HIREK. * Előfizetési felhivás a „Békésmegyei Közlöny'' czimü hetenként háromszor megjelenő politikai, társadalmi, gazdászati s vegyes tartalmú lap 1879-diki YI. évfolyamának utolsó negyedére. Előfizetési dij: 1 frt 50 kr. mely legczélszerübben postautalvány nyal küldendő be. Azon t. cz. előfizetők, kiknek előfizetése m. hó végével lejárt, kéretnek annak minél előbbi megújítására, hogy a szétküldésben fennakadás ne történjók. A kiadóhivatal. — Figyelmeztetés. A „Békésmegyei Naptár" szerkesztősége figyelmezteti a t, cz. hirdető közönséget, hogy a naptárnak, mely az egész megyében szét fog küldetni, hirdetési része is leend. — Egy egész oldal hirdetés a kincstári illetékkel együtt 4 frtba, fél oldal 2 írtba, egy harmad oldal 1 frt 50 krba számíttatik. Mindazon kereskedő, iparos és vállalkozó urak, kik czégiiket ily hirdetés által is a megyében ismertté akarják tenni, felkéretnek, hogy azt legfeljebb folyó évi októberhó 25-ig alólirott szerkesztőséghez, a hirdetés világos jelölésével és a fentirt megfelelő hirdetési dij csatolásával beküldeni szíveskedjenek. A „Békésmegyei Naptár" szerkesztősége. fl: Megjárták. A gyulai adófelügyelő ur egy „csomó" végrehajtót, 4 darabot kiküldött Békés városába adót exequálni. A végrehajtók előpénzzel is láttattak el, ki 30, ki 40 frttal. Le mire a végrehajtók Gyuláról Békésre kéjutaztak (?) volna, az alatt a város szépen kifizette adóját, s a végrehajtók „szépen" hoppon maradtak. Most aztán az adófelügyelő ur vissza követeli a végrehajtóktól az előpénzt, de bizon ezek most nem igen akarnak visszafizetni semmit, részint mert már költségeskedtek, részint pedig mert már nincs miből. Vájjon kinek a nyakán marad most ez a költség? Hirtelen halál. — Gyarmati András gyulai jómódú gazdálkodó (53—54 éves), e hó 14-én a reggeli órákban kiment tanyájára, hogy szokott munkáját végezze; hozzá is kezdett, midőn egyszerre csak hátrahanyatlott, s többé fel sem kelt. Fia nem messze dolgozván tőle, csak hamar oda fut s kérdi tőle, hogy „mi baja?" „A szél ütött meg" nyögé az apa, s ezzel örökre elaludt. Egy özvegyet és két figyermeket hagyott hátra. fl: Gyula város képviseleti közgyűlésén, mely e hó Í3-án tartatott, a következő nevezetesebb határozatok hozattak: u. m. A polgármesteri fizetés— melyet a város 1200 frtban állapított meg — felebbezés következtében ezen határozat megváltoztatván, végérvényesen 1500 ftra felemeltetett. A mértékhitelesitői hivatal, a gépészeti (autographiai) és rendőrbiztosi teendőkkel (?) köttetik össze, mely tisztségért 500 frt dij jár. A félévi korcsmáltatási jogot Deutsch Mór nyerte meg 550 ftért. — A magyarító pénztár gyarapítására 20 frt szavaztatott meg, s egyúttal megengedu trtt. miszerint a városban ennek gyarapítását a gyűjtési k is eszközöltethetnek. Végül megemlítjük még, hogy Mogyoróssy kedves „bátyánk" régészeti kérvénye sem veszett el az éji homályban, mert amit kért, az megadatott; t. i. ő a város területén létező történeti emlékű régiségek kutatása s ásatása iránii segélyezés végett fordult a városhoz, s ez utalványoztatott neki azonnal '.'0 frt segélydijt, mit különösen kíemelendőnek tartunk. fl: A Gyula polgári - kör választmánya e hó 13-án megtartotta ülését, hol is a következő tárgyak fordultak elő: Az ügyészi jelentés előterjesztő hogy a kör több tagját be kellett perelni és kitűnt hogy számos olyan tag van kinél még csak a remény sincs hogy valaha rajta (leélvezett) tagsági diját lehetne bevenni. A pénztárnoki jelentés, a körnek anyagi oldalát, helyzetét kedvezőnek tüntetné ki, ha némely tag és részvényes urak dijaikat „pontosabban" fizetnék le. Tag pedig bála Istennek volna már vagy 330, ez pedig olyan szám, minővel megyénk nem tudjuk melyik köre dicsekedhetik. Végül vitás kérdés lett a könyvtárnak, mikor, és mily összeg erejéig leendő gyarapítása ? A könyvtárnok valóban szivén hordozá tisztét, s ugyancsak erős érvekkel küzdött a könyvtár eladázhatlan gyarapítása mellett, de keveset nem akarnának áldozni, sokat pedig a jelen pillanatban nem lehet; ezen kérdést tehát a jövő havi ülésben — midőn nagyobb összeg lesz készletben — fogják végleg megoldani. Megjegyzendő, hogy a megrendelésnél tervbe vett könyvek — gyulai levelezőnk szerint — a hazai irodalom terén első helyet foglalnak el.