Békésmegyei közlöny, 1879 (6. évfolyam) július-december • 64-142. szám

1879-10-16 / 110. szám

VI. évfolyam. 1879. 114. szám. B.-Csaba, október 16C)-án. BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Ivdleg^elen-ils Ih-etex^l^érLt liáromszor: vasárnap, l^ecLd. (félíven) és cs-ü-törtölsön. Előfizetési dij : helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve : egy évre G frt; félévre 8 frt j évnegyedre 1 frt 50 kr Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség és kiadó-hivatal: Főtér, Schwarcz-féle ház, a postával szemben. Egyes szám ára 10 kr A keddi szám ára 5 kr kapható Biener B. és Grünfeld J. kereskedő uraknál B -Csabán. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Bíyilttér"-l>en egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadó-hivalalban, Biener B. urnái és Takacs Árpád ur nyomdájában, vidéken minden postahivatalnál 5 kros postautalványnyal. Czáfolat az „Ujabb viszhang"-ra. i. örvendek, hogy a fényűzésre vonatkozó felszólalásom érdekeltséget keltett, mert csak igy remélhető, hogy a mellette és ellene felhotott s tán felhozandó érvek tisztázni fogják a tényállást. Jó is lesz minden oldalról meghányni-vetni, mert mint egy életbölcs férfitől hallottam „az eszmék súrlódásából pattan ki az igazság szikrája." „Viszhang" czimü értekezésemben a fényűzés okául B táplálóiul a férfiakat mutattam be s ennek ellenében „Egy férfi a javából" azt állítja, (lásd e lapok 105. 6zámát) hogy „ha terheli is a férfiakat vád, •— az eltünőleg csekély azzal szemben, mely a szép nőnemet éri s mely egyszersmind megfejti azt is, miéit félnek ifjaink a házasélet rózsalánczaitól." Állit, de nem bi•onyit. Vagy tán ez a bizonyíték „Megengedem, hogy a férfiakat érheti a gyengédség vádja, s hogy talán ezen gyengédségnél fogva tul is megy (tán mennek ?) a lehetőség határán. Kedves neje kedvéért (?) nagyobb kiadásokba bocsátkozik, mint jövedelme megengedi és kénytelen kölcsön által fedezni a hiányzó összeget. A kölcsönért járó kamat már felemészti a rendes jövedelem egy részét és kényszeríti az illetőket vagy megszorítani háztartásukat, vagy pedig uj kölcsön által pótolni a mindig nagyobbodó hiányt." „Mi természetesebb, mint hogy az által a összevágó működést találunk; de ott van mégis az egész felett mintegy ellenőrző szerepre hivatva a mérséklő (moderátor). fXl i-A 4^áládi életben e szerep a férfit, az apát tóeth S&jíra ez gyenge vagy tán könyelmü s e mrátt a család a tönkrejutás örvénye szélére jut, mondjuk ki nyiltan — hogy egyedül ő a hibás. De hozzunk fel csak egy más példát. Egy csatározó hadseregnél minden katonának meg van a maga teendője, meg főleg a vezéreknek. S ha ezek bármelyike nem a kiadott terv szerint működnék, nemde a fővezérnek azonnal kellőleg kell intézkedni ? S ha félne ezt tenni s a hadsereg vereséget szenvedne, — nem a fővezér lenne-e a hibás? Ilyen szerepe van a családban az apának, a férjnek. A netaláni szemrehányásokon magát túltenni elég erővel kell birnia, hogy a család hajója ne zátonyra, hanem biztos révpartra érjen, vagyis: ne az érzelem, hanem az ész legyen az iránytű. Czikkiró érvelése tehát azon állításomat, hogy a fényűzésben a férfiak a hibások, nem döntötte meg. A mi czikkiró ezen állását illeti: „ha egy fiatal ember mai napság megnősül, akár gazdag, akár szegény nőt vesz magának, az eredmény mindenkor egy és ugyanaz marad" — t. i. a gazdag nő részéről a hozott vagyon elpazarlásának jogosultsága, a szegény nő részéről pedig a gazdagokkali versenyezni akarás s ennek akadályoztatása esetében a férjet terhelő jajveszéklés s panasz B utóvégre a válóper — ez aligha nem légből kapott állítás. Megengedem, hogy van ily nő, de átalánosságban álliÁ „. Olvasó és ereklyetok. Mérj után : Bárdfi Sándor. (Folyt.) Ugyanazon estve a mandolin hangjai a Rialtó hid alatt ismét hallhatók voltak s a jól ismert hang még hűvösebben, még vonzóbban dalolá Torquato idylli költeményeit. Fiorina nem állhatott e hangúak ellent; nem is csoda, hiszen olvasóját csak egyszer imádkozta végig. Valamely betegségből nem gyógyulhatunk ki egy nap alatt s még kevésbé, ha betegségünk már régi; azért a fiatal leány sietve előkereste öntözőjét s mint a hajnal mosolygó istennője drága harmattal üdítette (el a már hervadó virágokat s e közben egy hosszú tekintetet vetett a herczegre. Öntözője kiesett kezéből; alig ismeré meg a tegnap még oly büszke herczeget; Venieri arcza oly sápadt volt, mint egy kisérteté, haja elvesztette színét, szemeiben nem ragyogott többé az elbájoló tüz, ajkai körül nem játszott csábító mosoly ; mig öltözete sem látszott többé oly szépnek, oly gazdagnak. Csalódásról itt szó sem lehetett, e férfi mégis Venieri volt; hisz a csolnak elején kitűzött zászlón ott diszlett a jól ismert család czimere: három ezüst tengeri csiga kék mezőben. Másnap Fiorina ugy találta, hogy sokkal kevesebb érdekkel viseltetik már a herezeg iránt; mindamellett a Szent Márkus templomba sietett olvasóját végig imádkozandó. Midőn imáit elvégezte s a templom nagy' hajóján végig haladt, megpillautá egy oszlop mellett' Venierit; a herezeg szemei a szép leányon nyugodtak. Fiorina közel haladván el mellette, észrevette, hogy a herezeg az utóbbi napok alatt minden bájait elveszté, szépsége, kelleme, tartása, gazdag öltözete mind eltűntek, csak a név árulta el a herczeget. Egy ifjú leány szerelme nem elég erős egy ily átváltozást elviselni, szeret egy ismeretlent mert szép és kedves, de ha valamely baleset következtében az ismeretlen megszűnik szép ós kedves lenni, nagyon könnyen elfelejthető Estve felé Venieri ismét a palota erkélye alatt énekelte Tasso dalait, de a szép Fiorina nem lépett ki az erkélyre, a virágok hervadni kezdtek Ez nem csüggesztette el a herczeget, másnap ismét visszatért. AZ erkély puszta volt, a virágok is eltűntek, mi virág nyelven bucsut jelent. Még egy pár este megkísérté a herezeg a szerencsét, de minden eredmény nélkül; puszta, virágtalan maradt az erkély. Ez kezdetben boszantá őt, majd bucsut mondva a Miuenti palotának, figyelmét más felé iráuyzá Ugyanekkor a Brenta kastélyban tündökölt egy szép és nemes velenczei leány Catini Lea. Atyja nem mulasztott el egy alkalmat sem, hogy leányát nyilvános bámulat tárgyává tegye; az öreg ur büszke volt gyermekére. Oly jól esett neki e hizelgő szavakat hallani: „Lea a föld legszebb leányai' Egy estve a Brenta kastélyban fényes tánczestély rendeztetett s ott ragyogott Velencze e gyönyörű csillaga is. Leát, mint egy élő Madonnát környezék számtalan udvarlói s ő szépsége önérzetében épen azokkal bánt legmegvelőbben, kik rajongtak érte. Nemsokára jelentették Venieri herezeg megérkeztét. Ezen hires név hallattára a férfiak megrémültek s a hölgyek egy egy pillantást vetettek a termet diszitő nagy tükrökbe Lea is hallotta a herezeg oly rémületessé vált nevét s mivel Venierit nem ismerte, feltette magában őt szép szemei bübája által rabjává tenni. Ez csak egy ártatlan női szeszély, mely már abban a korban is létezett. Venieri is ily szándékkal lépett a kastélyba, ó is éreztetni akarta csábjai hatalmát. Azt mondják, hogy egy igen szép férfi rendesen nagyon hasonlít egy igen szép nőhöz. A Brenta kastélyban vívott szerelmi ütközetben Venieri aratta a babért. Midőn a nap első sugaraival rózsaszínűre festó az égen uszó bárányfelhőket, Lea először érzett szivében igaz szerelmet. Szeretett; bzeretett azon igaz, forró, kaczórság nélküli szerelemmel, mely a legveszélyesebb. Az ilyen szerelem határt nem ismer, fölragadja a lelket az égbe, ós onnan egy perez alatt az örök kárhozat tüzébe veti. Venieri a szerelmi kalandokban szerzett tapasztalatainál fogva észrevette a harezot, a változást, mit ezen éj a fiatal leány lelkében előidézett. Oly büszkén, oly győzelmes öntudattal hagyta el a Brenta kastély báltermét, mint egykor Róma nagy császárai a Capitoliumot. (Folyt, köv.) család mind mélyebben sülyed az adósságokba (a háztartás megszorítása által ?) mig végre a tönkrejutás örvényének szélén áll, honnét viszszafordulni és az élet küzdelmeivel szembeszállni nem mer, mert tart hedves (?) neje szemrehányásaitól. 8 Én ez okoskodásban nem gyengédséget, hanem gyengeséget látok a férfi részéről. Mert természetesnek tartani az adósság csinálás után a tönkrejutást s mégsem segíteni a bajon, csak azért, mert fél kedves neje szemrehányásaitól, ez kérem, nem gyengédség, hanem kíméletesen szólva — gyarlóság, hogy ne mondjam: gyávaság. Vagy tán akkorra tartogatja a férfi erélyét, hogy, midőn már a hinárból kibontakozni nem tud, merjen gólyát röpiteni agyába s igy kedveseit a kétség feneketlen — örvényébe taszítsa ?! Megköszönöm az ily gyengédséget, de nem kérek belőle. Hosszú haj, rövid ész. Ezen a nőnemet lealázó közmondás régóta ismeretes. Feltéve, de meg nem engedve ennek igazgazságát, a férfi kötelessége kézzelfoghatólag felvilágosítani kedves nejét a jövedelmen felüli kiadás rósz következményeiről, vagy ha ugy tetszik: a fényűzés fanyar gyümölcseiről. S ha nem teszi, — vagy tenni nem meri, ő, egyedül a hibás. Férj és feleség közmegegyezéssel intézzék házi dolgaikat, habár ugy látszik, a férjet különösen a külső gazdálkodás, vagy hivatal, a nőt a háztartás vezetése illeti. Tekintsünk be csak egy gép, p. o. egy | műmalom szerkezetébe. Itt az egész gépezetben