Békésmegyei közlöny, 1879 (6. évfolyam) július-december • 64-142. szám

1879-10-05 / 105. szám

•Ee'késmegyei Közlöny" 1879. 110. szám. Van azonban még egy oka a nők ferde nevelésének. Ez nem egyéb mint a mai kor­ban oly igen jó talajra talált nőemanczipáczió átkos eszméje. Nem volna káros következmé­nye, ha a szépnem fel tudná annak valódi ér­telmét fogni, s ne arrogálna magának az eman­czipáczióval oly jogokat és előnyöket, melyek foganatosítása már a természet örök törvénye szerint csaknem határos a lehetetlenséggel. Nagyon hosszura terjedne czikkem, •— ha most ennek fejtegetésébe akarnék bocsátkozni, azért czélszerübbnek tartom ezt egy jövő ön­álló czikkre hagyni. Azonban nem hagyhatom el azon észrevételt, hogy csakis azon nemzet lehet nagy és boldog, melynek leányai birják nemünknek szép erényeit, hol a nőnek legna­gyobb büszkesége férje és ennek szeretete, — hol a nő nem ismer magasztosabb hivatást — mint gyermekeik zsenge szivébe beleoltani a hazafiúi és nemzeti erkölcsöket. Azon nő, melyben ezen erény, a valódi nőiesség megvan — de csak is az — boldog és vele boldog férje és egész családja. Legyenek nőink ilyenek, akkor vissza fog térni a jólét, s férfiaik imádni fogják őket. Egy férfi a javából. — A magyar országgyűlés okt. 2-kán nyilt meg újra. — Az afgán harcz térről jelentik, hogy Ja­kub kán, főparancsnokával és födözetével Roberts tá­bornok kiséretében fog bevonulni Kabulba. Hirlik, hogy az afgán fővárosban fejetlenség uralkodik. A lázadók kirabolták a békés kereskedőket, AZ afgánok nem tesz­nek készületeket Kabul védelmezésére. — Az 1880-iki osztrák állam költségve­tésben a bevételek mintegy 8 millió frt többlettel fognak az ez ideinél előirányoztatni. MEGYEI KÖZÜGYEK. Alispáni jelentés. Felolvastatott Békésmegye törvényhatóságának folyó hó 15-kén tartott közgyűlésén. (Folytatás.) III. Közmunkaügy, községi körgátak. Általánosan jelezvén azt, hogy közutaiuk a tartós­száraz időjárás mellett a forgalmat a lehetőségig kielé­gitőleg közvetítették, a megyei közigazgatási bizottság­nak, a f. évi közmunkaelőirányzat megállapítására vonatkozó f. évi 429. kb, szám alatti határozata mi­kénti végrehajtása tekintetében következőket terjesz tem elő. Az útjavítások és műtárgyak épitése járásonkint az itt előadott arányokban létesíttetett. 1. Gyula rendezett tanácsú város területén és határában. a) A városon keresztül vonuló kőut fentartásárn szükséges szilárd fedanyag beszállittatott. b) A gyula-kétegyházi, valamint a gyula-kigyósi útba eső átereszek kijavíttattak. 2. A gyulai járás területén. a) A doboz gyulai útnak a csatorna töltése mellett elvonuló része felemeltetett és kiszélesittetett. b) A doboz-sarkadi- illetőleg vésztői útban a Fekete-Körös holtmedrén az 1878. évben épült tégla áteresz töltése felemeltetett. c) A gyula-békési ut Gerláo keresztül vonuló része kellő méretek szerint kiépíttetett. 3. A gyomai járás területén. A gyoma-dévaványai országút kiépitése-a költség­vetés c) 1. 2 3. 4. tételei szerint, s/intén vállalkozás alá bocsáttatott. Minthogy ;izonban ezen utvoualnak a belvizek által tetemesen megrongált részének feltöltése egyedül a gyomai uradalom részéről átengedett távo­labb tekvő helyről eszközölhető, mire a vállalkozót, az árlejtésileg leütött munkabér mellett kötelezni nem lehet, e tekintetbe ujabb mérnöki felvétel és költség­vetés készítésének szüksége állott elő. Egyébiránt, a közigazgatási bizottság ez útvonal helyreállításának iirgőssége tudatában, f. évi szept. hó 1-ón 1180. sz. latt hozott határozata szerint, megtette az intézkedé­seket arra nézve, hogy ezen útvonal, még ez év folytán kiépíthető legyen. 4. A békési járás területén. a) A békés-csabai-borosgyáni útban a belvizek által elborított útrészek felemelése az előirányzott föld­mozdítással foganatosíttatott. b) A bókés-m-berényi útban, a költségvetés d) 2. tétele alatt előirányzott uj áteresz, valamint : c) A mező-berény-k.-tárcsái útban a költségvetés d) 3. tótele alatt felvett áteresz felépíttetett. 5. A csabai járás területén. a) A csaba-bókósi útban az élőviz-vezető csatorna töltésének kiszélesítése ugy a költségvetés e) 1. mint a felosztási tervezet hason fejezete ós tétele szerint munkába vétetett. b) A Csaba-dobozi uton. a major átellenében lévő domb a lapos útrészre lehordatott. (5. Az orosházi határban lévő utaknál csupán ut­egyengetési munkálatok lóvén előirányozva, azok annak idején foganatosíttattak. 7. A szarvasi járás területén. Szarvas város közmunkaváltsága még előző hatá­rozat folytán, a Szarvas-mezőtúri szárnyvonal építési munkálatainak fedezésére. Az Öcsöd ós Szentandrás községi f. évi közmunka­váltság pedig a f. évi 429. kb. sz. alatti határozat 7. és 8. pontjai értelmében a községi védgátak kiépíté­sére átengedtetvén, ezen községek az átengedés feltó­teléhez képest, a határukban lévő körutakat saját erejükön kellőleg gondozzák. A Szarvas-szentandrási útvonal felemelésére vonat­kozó terv és költségvetés elkészíttetvén, ezen terv és költségvetés a közigazgatási hizottság f. évi szeptemb hó 1-én 1088. sz alatt hozott határozatával elfogad­tatot: miért is a kérdéses útvonalnak a legnagyobb árvizén felül 0 333 méter magasságban 20 méter szé­lességben kellő domborítással s egy két méter széles­ségű gyalog úttal leendő kiépítése, az előirányzott 6747 frt 68 krnyi költbégnek egy harmadrésze erejéig elrendeltetett. A báboczkai töltés, továbbá a Szentandrás-öcsödi országútnak a mogyorós halomtól a horgas gátig ter­jedő részének kiépítésére nézve a terv- és költségvetés szintén elkészülvén, ezen utré-zek a legmagasabb víz­állás felett 0-32 méterrel szándékoltatnak felemeltetni. Ugy ezen munkálatok mint a Szarvas-szentandrási út­vonal felemelési munkálatai f. évi szept. 14-én nyilvá­nos árlejtés tárgyává tétettek. 8. A szeghalmi járás területén, az ut- és hídépí­tési munkálatok az ottani vizáradások miatt szakértőileg csak most vétettek fel ; miért is ezen munkálatok végre­hajtása a jövő teendőit képezik Egyébiránt ugyanezen járás területén, a Szeghalom-vésztői útban a Sebes Körösön átnyúló ördögárki hid felépítésének befejezése rövid idő alatt meg fog történni. Az illető vízszabályo­zási társulat részéről e hídépítési költségeire felajánlott 2000 frt a megyei letéti pénztárban kezeltetik. A mennyiben azonban, a hid jelen méretei mellett, a fel­járó töltés emelése szükségessé vált, az ide vonatkozó s a közigazgatási bizottság f. évi szeptember hó l én 1228 8a. alatt hozott határozatával helybenhagyott terv és költségvetés alapján, a kérdéses munkálatokra az árlejtés e hó 14-ón megtartatott. Szintén á közmunkaügyi költségvetés mikénti végrehajtásának keretébe esik a közigazgatási bizott­ság f. évi 1180. sz. alatt kelt határozatával is helyeselt azon intézkedésem, mely szerint a halásztelki gáttár­sulatot utasítottam, hogy a Szarvas endrődi országút vonalán létező kisfoki uttöltéssel párhuzamos védtölté­sét annál inkább helyreállítani igyekezzék, mert a záros határidő sikertelen leteltével, a kérdéses müvelet, a társulat költségére és veszélyére közigazgatási uton fog végrehajtatni. Ezen fejezetnél nagy horderejénól fogva, kiváló figyelemre tarthat igényt a községi körgátak kérdése. A közigazgatási bizottság ugyanis beismervén azon intézkedések fontosságát és sürgősségét, melyek a Körösök mentén fekvő községeknek az évenkint foko­zottabb mértékben jelentkező árvizek elleni megoltal­mazása czóljából szükségesek ; s ezen intézkedések <özöl, a körösmenti községeknek körgátakkal való kö riilvételót tartván első sorban foganatositandónak : f. évi május hó ő-én 538. sz. alatt hozott határozatával, az érdeklett községek részint meglevő, részint ez után felépítendő körgátjaira nézve a helyszint felvételt el­rendelte. A helyszíni szemle eredményét feltáró kül­döttsógi jelentés alapján, Gyula város, továbbá : Gyula­Vári, Doboz, Békés, Mező-Berény, K-Tarcsa, K.-La­dány, Vésztő, Szeghalom, F.-Gyarmat, Gyoma, Endrőd, Szarvas, Szent-András és Öcsöd jelöltettek meg oly községekül, melyek árvízveszélyes helyzetüknél fogva, a községi körgátak sürgős felepitésére vannak utalva. Miért is a nevezett községek közöl, az építési leírások kiadása mellett Gyula város. Békés, Mező-Berény, Szeghalom, Füzes-Gyarmat, Gyoma, Endrőd és Szarvas város, községi körgátjaik tervezete és költségvetésének f. évi augusztus hó 15 ig leendő benyújtására utasít­tattak, a többi községek leírását pedig, ugyancsak a tervek és költségvetések elkészítése végett a kir. épí­tészeti hivatalnak kiadattak. Azon gondolkodással szemben azonban, mely e kérdés körül a közigazgatási bizottság részéről a köz­ségek irányában nyilvánult, saját jól felfogott érdekük ellenére, a községek és az illető szakközegek megro­vást érdemlő késedelmet tanúsítottak; elannyira, hogy a a mai napig, mindössze is Mező-Berény, Békés, Doboz, Szeghalom, és Gyoma községek műszaki munkálatai érkeztek be; melyek közöl Mező-Berény és Doboz köz­ségek tervei és költségvetései, a f. évi 1146. és 1221. sz. alatt hozott közigazgatási bizottsági határozatokkal helybenhagyattak : s intézkedés tétetett, hogy ugy ezen, mint az előleges tárgyalás alá vett békési körgátak veszélyesebb helyei, haladéktalanul kiépíttessenek (Folyt, köv.) LEVELEZÉS. Szeghalom, okt. T. szerkesztő ur I Országgyűlési képviselőnk t Zsilinszky Mihály ur körutat tevén, minket is meglátogatott, ecsetelve az országgyűlésen történt dolgokat. Az unalomig emlegetett Berettyó falu felőli partja (jobb part) nagyban erősíttetik, magasabb lesz mint némely alacsony háznak a gerincze. A folyó e partján nem levén gátul felhasználható föld, az a tulpartól hordatik a folyó felett több mint 15 hidon át. Nagy­szerű munkálat. Akár panorámába illenék S ha ké­szen lesz, nygodtan alhatik a község, habár — mint állítják — a Kálló vize is e folyó medrébe leend vezetve. Takarókoskodási szempontból nálunk eddijí az a hibás szokás volt, hogy a járdák fenyőfadeszkákból kerültek ki, 8 igy minden 3-dik nem ritkán 2-dik év­ben ujakkal kellett felcseréltetniök, levén azok u<;y lerakva, hogy alsó részök nemcsak hogy a földön fe­küdt, sőt épen a földbe betemetve volt s igy a kor­hadás annál hamarébb beállt. Most belátva az elöljáróság, hogy ha bár egy­szerre több pénzt fektet is be a keményfa-deszkákba, de azok két vagy három annyi ideig eltartanak mint a puha fenyőfa-deszkák, — elhatároztatott, hogy a mennyire erszényünk engedi, főleg a jártabb helyekre tölgyfa-deszkák fognak lerakatni. Még egyet nem hagyhatok említés nélkül, ugyanis: községünkben egy méltánylandó eszme pendittetett meg t. i. egy „Leány-koszorú" alakitása. Saját helyi­sége nem levén e leánytársulatnak, hanem hol itt. hol amott gyűlnének össze a tagok — de csak is tagnál — s a megrendelendő lapok olvasása által valóságos önképző körré alakulnának, megtoldva mintegy az ed­digi „kötőké" összejöveteleket szellemi foglalkozással, mi az ízlést finomítja, a lelket miveli. Nagyon termé­szetes, hogy a kedves mamák minden összejövetelnél, mint afóle örökös elnökök, e természetadta jogukat gyakorolni fogják, ellenőrizve mintegy a társalgás me­netét. Vajha szépirodalmi lapjaink kellő figyelmet for­dítanának lapjaik erkölcsi oldalára, hogy ne foglaltat­nának azokban a fiatal női lelkületet tévútra vezető regények ! Szüretünk vége felé jár. Borunk jó lesz. S hol a viz el nem ölte a kerteket, ott volt is mit szűrni. Ára ? Oíi az a mint mutatkozik, nem lesz magas, mert a szomszédos helyeken annyi az eféle szivvidámitó, hogy ha valaki 5 akós hordót köcsönöz­het, annyi mustot kap a hordó használatáért, sőt szük­ségből — mint beszélik, — még petroleumos hordóba is szűrik. De inkább hihető, hogy csak a törkölyt teszik az eféle edényekbe Maholnap a hordókkal való kereske­dés, egy uj keresetforrá&sá növi ki magát. r. 1. Külföldi hirek. * Tiz éves gyilkos. Nem régen történt Kobon­szkaja faluban, a pétervári kormányzóság Nowoladoga kerületében, hogy egy tiz éves fiúcska játszadozott az ottani lelkész négyéves leányával. Játtékközben össze­vesztek A vad fiu erre földhöz verte a leányt, kopo­nyáját összezúzta egy nagy kővel s azután elhurczolta a holttestet s ugy elrejtette, hogy még máig sem akad­tak reá.

Next

/
Thumbnails
Contents