Békésmegyei közlöny, 1879 (6. évfolyam) július-december • 64-142. szám

1879-07-13 / 69. szám

»BÉKÉSMB6YEI KÖZLÖNY" I870. 69. SZÁM. Igazságtalanok lennék akkor is, ha elfelejtenék azt, hogy mit jelent minálunk az informaczió. Barátság, rokonszenv, ismeretség a monachia két fővárosában nem annyit jelent mint közönséges halandóknál, hogy mindez a társadalmi élet fűszere; hanem ürügy önző czélok elérésére. A magas állás, befolyás, hirnév, tehetség nem mindig kötelesség, hogy azzal a közügynek használjanak, de presszió, hogy az történjék, a mit az u. nev. befolyásos emberek akarnak és nem is mindig a közérdek javára. A mi különösen az orsz. képviselőket illeti, az informaczió ugy szólván ez állással összeforrott. Kevesen voltak ós vannak a képviselőházban, a kik elmondhatnák, hogy nem informáltak a miniszternél, vagy más magas állású hivatalnoknál magán érdekben. A képviselő névjegye nagyon sokszor képezi valamely ügydarab legfontosabb dokumentumát. Erre azt mondhatják, hogy jó irányban informáltak. Néha ez is megtörténik, de hogy csak a kinevezésekről szóljunk, akárhányszor tapasztaltunk egyebet is. Általánosságban pedig határozottan kimondhatjuk, hogy a kormány tagjai az állami igazgatóságban a nyakukra hagyják nőni a képviselőket és a a agy urakat az igazság és jó administraczió nem csekély hátrányára, a helyett, hogy figyelmeztetnék, hogy kiki tegye a maga kötelességét és éreztetnék, hogy ők is tudják a magukét. A mi a kornak jellemző hibája, azért nem lehet a felelősséget egy emberre hárítani. Mikor még szokásban volt megégetni a boszorkányokat, nem okolhatunk érte csak egv embert, amiért megtudtuk róla, hogy boszorkányt égetett. Egyet nem lehet kiszemelni a kor bűnbakjának, nagyobbra fogják fel a dolgot a személyt illetőleg, mint a mennyire megérdemli és akárhány akadhat a „tüzet" kiáltók közt olyan is, a kinek alapos oka volna csendesen meg vonulni, ha a szivére tenné a kezét és lelkiismeretét tapogatná. De reményijük legalább azt, hogy ez a feldagasztott botrány fordulópontot fog jelezni közéletünk egy uralkodó hibájára nézve. Mi pedig őszintén tájialjuk, hogy ezért egy derék magyar ember jó hírnevének kellett áldozatul esni, a kitől mindamellett nem tagadhatja meg a rokonszenvet és szeretetet senki sem, a ki vele érintkezik. Emberszeretete, jó szive, előzékenysége, fényes tehetségei számos embert fűznek hozzá, a kik megbocsátnak neki hogy hibázott, mert e hiba — a kor uralkodó hibája volt\ K. A seiyemíermeiés jövője hazánkban. A kormány feladatához hiven, sokféle módon gondoskodik arról, hogy ugy az ország, mint ennek egyes polgárai kivánt jólétre jussanak. Ugy a parlamentben, mint a sajtóban csaknem az unalomig hangoztatják s hirdetik a takarékosság magasztos erényét, mint a mely egyedül képes ugy az államháztartásban, mint egyes családok házában a bevétel és kiadás közti egyensúlyt fentartani. Sőt, hogy a sok beszédnek magva is legyen, divatba hozták a kiállításokat ugy az állatokat, terményeket, mint a készítményeket illetőleg; sőt mézesmadzagul még jutalmakat is osztogatnak. Az eredmény ismeretes. A háziipar terén megindított mozgalom szinte szép jövővel biztat. Do mondhatjuk-e ezt a selyemtermelésről? - Néhány évvel ezelőtt a rn. kormány selyembeváltó vásárokul több várost kijelölt hazánkban. Legközelebb 3 ily hely jelöltetett ki, sőt Szegzárdon — ha jól tudom — selyemszövőgyár is rendeztetik be. A I. osztályú gubók beváltása kilónként 1 frt 20, a II. osztályuaké 50 krban állapíttatott meg. Kérdésbe tehető: vájjon méltányos-e ezen ár? Mert csak igy lehet ezen iparágnak jövője, s az egyes termelőknek hozzá kedvük s belőle hasznunii. Feleljen egy példa: X. iskolás fia termelt ez év juniusában 1.120 k. vagyis 1 kiló és 120 gramnyi gubót, beváltás végett elküldte Szegzárdra, fizetvén a szállításért 39 krajczárt, miután a ládikóval 2 k. ós 200 gramat nyomott. Ott (Szegzerdon) a gubók osztályoztatván I. osztályúnak vétetett 200, — II. osztályúnak 300 gramnyi gubó, s utalványozta! ott érte, mint esedékes ár, — a levélhordó és utalványdíja levonása után — 32 azaz harminczkét krajczár, tehát épen 7 krral kevesebb, mmt a menyi a szállításért fizettetett. Hogy az 1 kilo nyers — megfojtatlan — gubó nem igazságosan vétetett volna fel, nem állítom; de az eredmény azt mutatja, hogy a selyemhernyók tenyésztése aligha fog honunkban zöld ágra vergődni. Mert 6 hétig etetni a hernyókat, néha még tán fűteni is rájok a szobát, a kevés fáradságért csekély jutalmat sem kapni, sőt még a beváltásnál ráfizetni, — ez legalább is oly esztelen dolog volna, mit másod izben ismételni tán hóbortnak is megjárná. Vagy tán nagyban termelve inkább kifizetné magát? Nem tudom. Mert a ládikó — melyben kell hogy szállitassanak a nyert selyemgubók — ha a legkönnyebb fából s a legvéknyabban készíttetik is. csaknem a selyem súlyával vetekedik s ennek árából mindig levon. Vagy tán X. nem tudta a szállítás legolcsóbb módját? Kétlem, mert portómentességet a kormány aligha engedélyezett. A selyemtermelés jövőjét tekintve, czélszerűnek találnám, ha a m. kormány a gubók osztályozását a termelőkre bízná, közzétevén, hogy miféle színű, általában kellékü gubók tartoznak az I-ső és II. osztályba. így osztályozva előre tudhatná a termelő: érdemes-e terményét beváltani vagy sem. Sőt czélos lenne ingyen szállítást is engedélyezni, mi hihetőleg lendületet adna a selyemtermelésnek s megóvná a selyemgyárt több, eddig egyesek által létesített selyemgyár szomorú sorsától — a megsemmisüléstől. A ki e lapok olvasói közül a selyemtermelés, szállítás körében otthonos, nem tenne haszontalan munkát, ha tapasztalatait, illetőleg utasításait a gyengék kedveért közzétenné! Árgus. MEGYEI KÖZÜGYEK. Alispáni jelentés. Felolvastatott a közigazgatási bizottság f. hó 7-én tartott gyűlésén. (Folytatás.) III. Közutak és közterek. Jóllehet a közutak a tiszti jelentések szerint meglehetős járható állapotban lenni mondatnak, a mit kétségbe nem vonhatok : mindazonáltal meg kell vallanom, hogy midőn a mult hó derekán a körösparti községeket a körtöltések érdekében bejártam, a közutak kiegyengetése tárgyában hozott azon határozat fogana'ositását, miszerint a hol az utak tatarozása vállalkozás utján nem sikerül, azoknak'saraboltatása házilag eszközöltessék, nem tapasztaltam, sőt nem egy utvonalt siralmas állapotban találtam. A Gyoma-d.-ványai útvonalnak Jásznagykun-Szolnokmegye alispánja által kifogásolt szakaszát, melynek kedveért a járás szolga birája által idegen terület kisajátítása hozatott javaslatba, a t. közigazgatási bizottság mult havi liaíározatához képest a helyszínén megvizsgálván : addig ÍS, mig ezen feltöltést igénylő útszakasz a vállalkozó által a gyomai uradalom részéről díjtalanul átengedett földanyagból kiépíttetnék, az uradalmi derék felügyelő a közforgalom érdekében a közlekedés folytaihatására az uradalmi területen bizonyos óvintézkedések kikötése mellett szabad közlekedési utat engedett díjtalanul, mely nagylelkű igénytelen tényekért Kherndl György uradalmi felügyelő urnák a m;gye részéről köszönetet szavaztam; s a forgalomnak ekkénti helyreállításáról a szomszéd Jásznagykun-Szoluokmegye alispánját oly megkereséssel értesítettem, hogy viszont a roszaságáról nem kevésbe híres d.-ványai országút kiegyenyettetésével a közforgalom érdekeit előmozdítani szíveskedjék. Körutam alkalmával az Eudrőd-szarvasi úgynevezett „kisfoki" főkép a báboczkai uttöltést szerfelett rosz karban találván : mig ÍZ elsőnek kijavítására a halásztelki szab. társulat igazgatóságát még pedig sikeresen felhivattam, addig a közl'kedésre végkép alkalmatlan báboczkai uttöltés azonnali kiegyengette'ésének 20 fitig terjedő pénzes erővel való eszközlésével Öcsöd kgzség bíráját felhatalmaztam ; s hogy a báboczkai uttöltés valamint a szarvas-szentandrási és Szent-andrás-öcsödi megyei útnak feltöltést igénylő vonalai mielébb felépítethessenek, miután a megyei allamépitészeti hivatal tagjai egyéb sürgős tendőkkel elhalmozvák, az emiitett utmüveletek tervei s költségvetésének kidolgozásaival Orosz János főmérnök ós a járási szolgabíró urak ajánlatara Szarvas városa mérnökét, Alt urat előfogati és négy forint napdij felszámithatása mellett megbíztam. — A \acutakhoz vezető utczák közöl még a m.-berónyi utczának kidomboritása a mult hóban megkezdetett, de be nem fejeztetett, addig a gyomai utczának kiépítéséhez és kidom borításához nem is fogtak, minek azon megboesáthatlan következményét kellett személyesen tapasztalnom, hogy a városházához a mult hó 23-án csak nagy akadályok leküzdésével juthattam. — A köztereket illetőleg, melyeknek Orosházán és Gyomán szabályszerű kiépítéséhez a megkívántató közmunkaerő még a májusi közigazgatási bizottsági ülésben megszavaztatott, sajnálattal kell kijelentenem, hogy noha a tervek elkészítésére záridőül junius 15-ke tüzetett ki, s noha Gyoma városa saját mérnökével rendelkezik, Orosháza község kérelmére pedig beleegyeztem, hogy a terv kidolgozásával Kis-Kéry Mihály megyei államépitészeti mérnök megbízassák: a tervek felülvizsgálat végett mind ez ideig be nem terjesztettek, párját keresni, hogy a szülői ház kapujáig kisérje. Félhomály volt a keskeny utakon, nem találta mindenki a magáét. Plútó ur, a percznyi tétovát felhasználva, karon fogott egy kis jókedvű leányt, apió kezeit karjára vonta s a kapu

:g ugy szerepelt, mintha ő ... az a másik lett volna. El lön határozva, hogy ilyen programmtalan bálocskák egymást fogják érni, s másnap ki is siettünk, mintha ösztönünk súgta volna, hogy a „folytatása következik." De a folytatás nem következett, lámpatartó zsurnalistáia nem volt szükség. A mi mind hagyján, csak legalább egy alázatos bocsánatot kérhettem volna kis hölgyemtől tegnapi tényemért, mélyért — ha megtudja 8 valót — méltán fog sújtani neheztelésével. Szerdán délután a kis bébék rendeztek majálist — a mi számunkra. Kötelességemnek tartom a t. cz. apróság névsorát is közölni. Ott voltak Matildtka, Vilmácska, Birike, Ninácska, Bellácska ő nagysánikáig s a csabai „óvoda" összes gavallérjai. Felesleges mondanom, hogy a „kombinácziók" ki nem maradtak . .. Egy kis lány mellett állottam, ki szomszódnőjének azt újságolta, hogy a kis Feri Birike iránt komoly érzelmeket táplál, miből még „lehet valami." A megszólított biztosította barátnőjét, hogy ezt ő jól tudja, s legyezgetve magát kicsi legyezőjével, kibiggyesztett szájacskával csevegte, ho^y bizony az már íait accompli, hisz Ferike egy egész pereczczel lepte meg Birikót, mit az kegyesen fogadott. Ez már tökéletes beleegyezés, nem kevesebb. Sok uj szépség lett bemutatva a világnak, de azért a Plútó által már első debut-je alkalmával bemutatott Maliid ő nagysámka volt a legszebb az egész bálon. De mit ér ez nekem ? Vájjon akkor, ha majd talán hederiteue a referens bókjára —- ugy tíz esztendő múlva — ki lesz helyettem a baltudositó ? Alkonyatig volt együtt a „liliputi" kompánia, aztán elszéledt haza télé s a kis tánczosok a rendkívüli fáradalmak után, édesanyjuk ölébe, vagy a puhára vetett ágyacskára dőltek le s hajnali kakasszóig álmodoztak a délutáni bálról, melyen annyi volt a sütemény s bonbon mint a falevél a kedves Andersen bácsi meséiben. Estefele megnyílt a tér a nagyok számára. A kedvezőtlen kilátások daczára is erős volt a remény, hogy csak ugy hiába nem fogjuk kün tölteni az időt, már a mint az bevett szokás nálunk. De csudák csudája, a legbátrabb vállalkozók is letettek a tervről, mert sem a zene, sem a megvilágított helyiségek sem voltak képesek a tánczosoknak a szükséges kontingensét összetoborzani, a minek a nők részéről egy kis neheztelés a „rendező" részéről egy vezérczíkkszerií emlékbeszéd s általános oszlás Jón az eredmény. Pedig az est alkalmatos volt a körülmények csak agy kínálták magukat, hogy egy harmadik vidám estét töltsünk el Csabán, a hol a természetes élet természetes jókedv nyiló virágait a napsugár melengeti, s hol kiszámított kényszert, mesterséges szabályokat nem ismerünk ott — a hol nincs rá szükség. De akkor este szükség volt a kínálkozó körülmények daczára abbahagyni a lánczot, mert a hazának, a megyének halottja volt ! Múltkori számunk hírrovatában, még lapunk bezárta előtt néhány perczczel irtuk, hogy Békésről a szép Schulucz kisasszonyok véletlenül Csabán voltak és az Ígérkező estélyen részt vettek volna. Azt hisszük az elmaradott estélyért, ugy a vidéknek mint magunknak kárpótló alkalmat fog nyújtani a közel jövő, a melynek kívánjuk, hogy ne késsék soká az éji homályban ! Plútó,