Békésmegyei közlöny, 1879 (6. évfolyam) július-december • 64-142. szám

1879-09-23 / 100. szám

VI. évfolyam. 1879. 100. szám. B.-Csaba, szeptember 23-án. BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként háromszor : vasárnap, kedld (féliven) és ostitörtökön. Előfizetési dij: helyben házhuz hordva vagy postán bérmentve küldve: egy évre 6 frt; félévre 3 frt; évnegyedre 1 frt 50 kr. Kéziratok nem adalnak vissza. Szerkesztőség és kiadó-hivatal: Főtér, Schwarcz-fóle ház, a postával szemben. Egyes szám ára 10 kr. A keddi szám ára : 5 kr. kapható Biener B. és Grünfeld J. kereskedő uraknál, B.-Csabán. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, Biener B. urnái és a nyomdában, vidéken mindek postahivatalnál 6 kros postautalvány nyal. MEGYEI HIfiEK. * Előfizetési felhivás a „Békésmegyei Közlöny" czimü hetenként háromszor megjelenő politikai, társadalmi, gazdászati s vegyes tartalt mú lap 1879-diki Yl-dik évfolyamának utolsó negyedére. Előfizetési dij : 1 frt 50 kr, mely legczólszerűbben postautalványnyal küldendő be. Azon t. cz. előfizetők, kiknek előfizetése e hó végével lejár, kéretnek annak minél előbbi megr ujitására, hogy a szétküldésben fennakadás ne történjék. A kiadóhivatal. — Meghívás. a békésmegyei régészeti és mivelődés-történelmi társulat folyó évi szeptember hó 28. délután 8 órakor Szarvason a főiskola dísztermében nyilvános felolvasással egybekötött gyűlést tart, következő tárgysorozattal : 1. Elnöki megnyitó beszéd, Göndőcs Benedektől. 2. Markovics Mátyás egykori szarvasi ev. lelkész emlékirataiból, Gajdács P á 1. 3. A mező-turi határban lelt régiségekről H a a n L. esetleg br. N y á r y J e n ő. 4. Elnöki zárszó, Göndöcs Benedektől. Zárt ülésben folyó ügyek. * Tiizi játék. Vasárnap este meglehetős szép számú közönség előtt mutatta be Csabán a Széchenyi ligetben Bucsák pyrotechnikus ügyességét. Mondhatjuk hogy érti mesterségét. Oly magasan repülő rakétákat és a színek ily vegyiilékét csak a hires Stuwertől láttunk. Ugy látszik más tekintetben is Stuverbez hasonló, mert hosszú szárazság után épen közvetlenül a tüzjáték kezdete előtt eseppegni kezdett. Máskép azonban nem hasonló Stuwerhez, mert, azt tudta igazgatni a rakétákat, hogy embereket és állatokat ne bántsanak, Bucsák koma pedig ugy irányozta, hogy a hosszú póznák egyike egy vendéggel telt asztalra esett, a másik pedig egy polgártárs'né fejére, kinek haján folytatni akarta a látványt. Máskép azonban méltó volt a megtekintésre. * Csorvási levelezőnk Csorvás község elöljáróságának lapunk egyik utóbbi számában megjelent nyilatkozatára kijelenti, hogy közlését nagyban véve fentartja és csak abban ismeri el hogy tévedt, midőn azt irta, miszerint Eördögh Lajos szolgabiró ur személyesen vézáite az őrjáratot, mert nevezett szolgabiró ur csak kijött a helyszínére körülnézni. * Oly szép őszi napok járnak, hogy ritka esztendőben van szerencsénk ilyenekhez. Ha a városokban és községekben az az iszonyú por nem ölné az embereket, bátran azt lehetne mondani, üogy az év legszebb napjart éijük, de mncs öröm üröm nélkül. A mi keserű ürmünk a rettenet

us por, melyen csak a jó Isten segitlret egy kis — nagy esővel. (Ma éjjel igen jói esett.) * Hétfő este Bóka hegedűművész adott hangversenyt B.-Osaban a „Fiume" vendéglő éttermében. * A békési ref. egyház figyelmébe ajánljuk a iőiskoiabau levő iskolai padok ujjáalakitasát. Nem régen, midőn a békésmegyei tamtók IV. közgyűlése alkalmaval azon teremben, hol a mmtaleczke volt megtartva, többen egybegyűltek, sokakban meitó csodálkozást keltett az azon teremben levő padok piszkossága, alig tenyérnyi széles felső támlaja, mindenféle s a szemérmet is sértő faragásaikkal. Egy tanügybarat azon kérdést intezte hozzánk : vájjon szokták-e Békésen az iskolákban az ütenyirást tanítani ? s ha igen, miként ieuetséges az ilyen piszkos padokon. Jó lesz tehát javítgatni! — Kondorosról irják nekünk : folyó hó 10. 12-ig némi esőnk volt, mely után a repczét csakhamar elvetettük, mely már ki is kelt, de a folyton tartó szárazságban ellensége csakhamar elfogja pusztítani. Szántásunk igen rosznak mondható, mert a földet május óta eke járásig az eso át nem áztatta, — s igy az igás erő igeu megviselte tik — a vetést még ez ideig nem kezdettük, mert számítunk, hogy az egek csatornái ma-holnap csak megnyílnak s azutan mulasztásunkat könnyen helyre hozhatjuk. A cséplést e hót folytán elvégezzük, s az eredményt biz gyenge középszerűnek mondhatjuk áltáljában. KuLoriczáinkat mult héten kezdették törni, — holdanként czirka 33—38 pozsonyi mérőt ád. Napszám férfiaknak 65—80 kr. asszonyoknak 35—40 kr. * Yégre valahára a békési elöljáróság is rá jött arra a gondolatra, hogy a Csabára vezető országutat Békés városa közelében és a város szélén járható állapotba helyeztesse, mert bizony az előbbi állapotban majdnem járhatatlan volt, mivel sem mellette, sem felette, sem rajta járni, a kiálló ágas-bogas s a jószág lábait nem csekély mérvben veszélyes seb vágással is fenyegető galyak miatt nem igen volt tanácsos. * Hibaigazítások. Lapunk 95. ós 96. számaiban megjelent: „Miért van hazánkban annyi ügyvéd és mi módon apadna szamuk ?- czimü közleményben több értelemzavaró hiba csúszott be, melyek közül a nagyobbakat következőképen hozunk helyre: A 95. szám második lapján az első hasábban felülről számított hatodik bekezdésben az utolsó szó: „rosszabb volt" helyett olvasandó „r o s s z a b b u 1t." A 96. számban a második hasábban alulról számított 4. bekezdés 2. sorában: „törvényhozásnak" helyett: „törvényhozásunk" — ugyanezen bekezdés 4. sorában : „stádiumok" helyett: „studiumok" és ezen hasáb utolsó bekezdésének első sorában : „jogakadémián k" helyett: „jogakadómiáink;" — valamint a harmadik hasáb utolsó bekezdésének utolsó sorában : „ügyvédek kar" helyett: „ügyvédi kar" olvasandó. Fővárosi hirek. * Öngyilkosság az utczán. Wegner Lénárt, egy 20 éves szolga a tüzoltó-utczán menvén keresztül, egy pisztolylövés altal vetett véget életének. Holttestét azután beszállították bonczolás végett a Kokus kórházba. * Hattyudai. D. L. ó-budai vén asztalos mester fiatal leányt vett feleségül. Az asszony ki kapós lett, a férj e miatt elbusulva a napokban felakasztotta magát, a következő poétikus lélekről tanúskodó verset hagyva hátra : isem voltam még öreg Se fiatal. Mégis belém ütött A nagy kraval; Fiatal lányt vettem Feleségül. Mondták szamár lesz a Vén kecskéből. A Jktaugyti EÉif tárcsája. Az őrült. — Franczia történet. — Ez év első napjaiban Dr. P . . . tudós, a ki őrülteken gyakorlatba vett sok szép kúrái által egész Párisban hirt, nevet szerzett magának, már igen korán reggel, egy nölátogatót fogadott tágas rendelő szobájában, a ki körülbelől negyven éve daczára oly elegáncziát és fényt fejtett ki, hogy az ember kísértetbe jött őt szépnek inevezni. A komornyik de Strell asszonynak jeleutette őt be s szép, nagy czimerrel ékitett kocsija, lent a kapu előtt várakozott reá. Midőn az orvossal magára maradt, egy pillanatig habozni látszott, azután összeszedve magát, gyönyörű csipkezsebkeudőjóvel néhány könyüt törült ki szemeibő^ s megindult reszkető hangon mondá: „Uram, ön bennem egy olyan nőt lát, a ki áldozata lesz szörnyű fájdalmának. Egy fiam van, a ki ép oly kedves nekem, mint férjem; egyetlen gyermekünk ő nekünk." S erre megeredt a könyek árja, nagyobb sokkal nagyobb mérvben, mint az valaha a szerencsétlen Artemisia által az elhunyt Mausoláuse sirján ömlesztetett. „Oh uram! egy idő óta a legnagyobbtól van okunk tartani — épen abban a korban van, a mikor az ösztön és szenvedélyek szoktak fejlődni — s jóllehet mi neki minden hajlamában kedvezünk ós pénz, szabadság, fény és mulatságban szűkölködni nem engedjük : mindamellett igen is szembetűnő nyomait mutatja elmezavarának, „Mi az ördög 1 micsoda!" szakitja félbe őt az orvos, hirtelen egynehányat szippantva. „A legfeltűnőbb a dologban az, hogy folytonosan gazdag kelengyékről, ékszer- és gyémántokról beszél, a miket vett vagy eladott, avagy egy leánynak ajándékozott volna, de nem bir az ember kiokosodni beszédjéből. Mi azt gyanítjuk, kedves orvos ur, hogy ő olyan szerelmi kötelékekben eped, a melyek nem lehetnek nagyon tisztességesek, s hogy közönséges birvágy ellenében olyan Kötelezettségeket vállalt magára, a mik felül haladják anyagi körülményeit s a miket még sem mer előttünk beismerni. De ez nem egyéb üres teltevésnél, puszta gyanúnál, mert atyja és én naponként törjük a fejünket, e lelki betegség okának kipuhatolásában, a mely végtére is kétségbe ejt mindkettőnket." „No majd meglátjuk, nagyságos asszonyom, hozza el csak fia urát ide hozzám!" „Igen, de csak — holnap, kedves orvos ur, holnap délben." „Nagyon jól van, nagyságos asszonyom" és az; orvos sietett a szép hölgyet kocsijához kisórni, a hol j vadász ós inas várt reá. Másnap egy elegáns nő az első ékszerész üzletek egyike előtt állott íreg kocsijával, s bemenvén abba, keresett alkudozott s kiválasztott ott különféle ékszereket 10,000 tallér értékben, s azokat magával vinni határozta. Miután mindent kézi táskajába helyezett el, hanyagul kivette tárczáját, 6 midőn már a fizetendő összeget -csaknem egészen az áruasztalra kirakta volna, még egyszer összetette azt ós azt mondá: „Nem jöhetne velőm valaki, a ki férjemtől a pénzt átvenné, miután én a nálam lévő pénzen felül vásároltam, annyira kísértésbe jöttem izlésteljes müveit meglátva." Az ékszerész intett egy fiatal embernek, a ki egész büszkén ült be a nagyúri nö kocsijába, s a lovak a legsebesebb ügetésben siettek tovább. A kocsi megállott azután egy szép ház előtt, s az urnő sietett a mint csak birt fel a lépcsőkön, berohant egy szobába következő szavakkal: „Itt hozom önnek, órvos ur! fiamat, 8 egyedül hagyom önöket." Azután hirtelen kilépve, azt mondja az épen odaérkezett fiatal embernek: „Csak ide be, itt van férjem, ő kilógja önt fizetni azonnal." A fiatal em.fcer belép; a nő lesiet a lépcsőkön, — beugrik a kocsiba, — s a lovak sebes galoppban eltávoznak. Az alatt az orvos és a fiatal ember egymást tetőtől talpig méregetni kezdik ; végre az orvos szakitja félbe a csendet s egész jó indulattal mondja: „Tudja-e fiatal ember miféle dolgunk van nekünk együtt ? Hogy érzi magát s miféle zavart gondolatok kísértenek itt az ön fiatal fejében ?" „Nekem semmi más gondolat nem kisért a fejemben, minthogy nagyságod ezt az eladott gyémántokról szóló számlát kifizeti nekem." „Ohó, ismerjük már," mondja az orvos, mialatt tekintetét a segédre szegezte és a számlát eltolta. „Tudom, tudom." (Vége köv.)