Békésmegyei közlöny, 1879 (6. évfolyam) január-június • 1-63. szám

1879-03-30 / 26. szám

„BÉRÉSMEGYEI KÖZLÖNY" 1870. se. SZÁM. hölgykoszórut. üzután ama kérdést intézte a gyűléshez, hogy a királyné ezüst menyegzőjere szánt disz-album, melyre a gyűjtések tulajdonkép történtek, elkészittessók-e, vagy, a felséges királyi pár kívánságához képest, az arra begyült összeg a szegedi viz-károsultak részére forditassék? A közgyűlés az albumra begyült összeget — mely közel 800 forintot tesz — a szegedi viz-károsultak javára határozta; azonban Békésmegye hölgyei a felséges királyné iránti öröm és tisztelőtöket hódoló feliratban kívánják nyilvánítani, mely hódoló felirat elkészitetósével és kiállításával másod-elnököt bízza meg. Az eddig befolyt — és fent említett — összeg a gyüjtő-ivek teljes számú beérkezéseig a b.-csabai népbankba tétetett le. A gyüjtő-ivek számvizsgáló bizottságnak átadatni határoz tátott. Az üdvözlő feliratnak miként való átnyújtása és egyéb teendők a végrehajló bizottságra ruháztattak. A végszámadás után az összeget a végrehajtó bizottság fogja közvetlenül a belügyministeriumhoz juttatni. A gyűjtés végeredményét csak a végszámadás után lehet közölni valamint a t. gyűjtők nevét is. Az adakozási ivek, valamint a jegyzőkönyv a békésmegvei muzeumba emlékül letétetni határoztattak. Végül a jegyzőkönyv hitelesítésére két tag neveztetett ki. Jegyzette: Nogál Janka. * Megyénk főispánja, mólt. Beliczey István ur már hazatélt H. M.-Vásárhelyről, hová mint kormánybiztos volt a vizveszély tartamára ki küldve. Egészségét a folytonos erőfeszitő munka megtámadta. * Szolár Mátyás ur b.-csabai lábbeli készítő két pár uj czipőt adott át szerkesztőségünkben a szegedi árvízkárosultak javára, melyet gyűjtésünk befejezése után rendeltetese helyére juttatunk. — Heti-naptár. Vasárnap márcz 30. Judica; hétfő 31. Benő; kedd ápril I. Hugó; szerda 2. P. Ferenez; csütörtök 3. Rikliárd; péntek 4. hét fajd. sz.; szombat 5. Vincze; vasárnap 6. Vir. vas. * Hibaigazítás. Lapunk mait számának szini ismertetésében, „sok marabb" helyett olvasd sok „magyarabb." (x) A negyven szépség-szabály között, melyeket a római költő a női báj meg.télésére felállított, a tiszta, üde arezszin nem áll az utolsó helyen, és ezen szépségszabály a régi Róma ideje óta változatlanul fennmzradt mai napságig. Legyen a nőnek bármily szép termete és még oly vonzó arezvonása — a rut, tisztátalan arezszin elhomályosítja ez előnyöket. Nem csoda tehát, hogy a viruló arezszin fenntartása a hölgyvilág egyik fő-gondját képezi; fájdalom, hogy a czélra gyakran oly szereket használnak, melyek ép az ellenkezőt eredményezik, s csak a pillanatra levén s/,ámítva, a gyöngéd bört alapjában tönkre teszik. Mi tehát a hölgyvilágnak szolgálatot vélünk tenni az által, ha az ilyszerü rosz készítmények, s különösen az ólomkészitinényekkel elegyített rizsportól, mely a kereskedésben gyakran előfordul, s nemcsak a bőrre, hanem az egészségre általában rosz hatással vannak, — őket óvni törekszünk. Előnyös módon különbözik ezen ártalmas készítményektől a párisi Dr. Lejossé' féle „Ravissante

u (főraktára Schwarz Henriknél, Budapesten) Muztum körút. 41. Ezen bőrfinomitó szer minden ártalmas anyagtól teljesen ment, és lelkiismeretes vizsgálat után mint legjobb szer a szép üde arezszin fentartására ajánltatik. A szépségéről gondoskodó gyöngébb nemnek nem tehetünk udvariasabb szolgálatot, mintha ezen becses szépitőszerre a leghathatósabb módon figyelmeztetjük. B.Csabán kapható Badics Elek ur gyógyszertárában. (x) Rendkívüli fontos, mellbajok és makacs köhögésben szenvedők részére az orvosok által eddig legjobbnak elismert és meglepő sikertől koronázott gyógyszer (a gümökór minden fokában, gégehurut, idült köhögés vagy rekedtségnél) a Dr. Miller-féle mohnövénynedv. A szenvedő emberiség ezen szerben a mellre nézve rendkívül becses eszközt bir, melynek biztos gyógyerejére nézve feltűnő bizonyíték rejlik abban, hogy fenállásának rövid ideje alatt, daczára a számtalan, fennen dicsért és ajánlott szereknek, magának mindenfelé utat nyitott. Eredeti tégelyekben van gyermekek ós felnőttek számára. Egy tégely ára használati utasítással együtt 50 kr. — B.-Csabán valódi minőségben egyedül Bartóky László ur Kereskedésében kapható. Irodalom ós művészet. (J) Csabai színészet. Márcz. 26-án Augier Emil nagyhirii társadalmi színművét „A Fourchambault család" czimü szinműt nem nézte oly nagy közönség, mint megérdemelte volna. A nem nagyszámú közönség azonban élvezettel hallgatta végig az előadást, mely a legjobbak közé számitható. — A darab tárgya a franczia társadalmi életből van véve, oly tárgy, a minővel az életben nálunk nem igen találkozunk. (?) Cselekménye nem valami szövevényes, de mindenütt elég érdekfeszítő, az egyes alakok oly elevenen vannak jellemezre, az egész annyira rá mutat a franczia társadalmi élet nem ritka botlásaira, hogy épen ezért a franczia színpadokon hozzá hasonló hatást kevés színmű mutathat fel. A legellentétesebb jellemek vannak benne egymás mellé állítva. Bo kody a jószívű, de nagyon is jámbor, egészen neje uralma alatt álló Fourchambault-t, Lászlóiy a szigorú, puritán jellemű, igazi kereskedői jellemű Bernardot, Dálnokyné a pazar, fényűző, szeszélyes és elbizakodott Fourchambaultnét, 8 Lénárd né az egyszerű, a világ zajával nem sokat törődő, de azért mély érzésű Bernardnét jó felfogással és kifogástalanul játszották. — Nagyobb szerepben láttuk ma Kéler Ilonát, ki szép, egyszerű megjelenésével, értelmes játékával tünt ki. — Dálnokynak, ki maszkjára is mindig nagy gondot fordit, mindjn szerep jól áll s mindenkor tud jót alakítani belőle. — Halmay (Leopold; és Máthé Róza (Blanche) szinte előnyösen járultak az összelóadás sikeréhez. Alárcz. 27. „Az ellenállhatatlan." Csiky Gergely pályanyertes vígjátéka. Isem mondhatjuk meg, a darab tetszett-e jobban a közönségnek, vagy az előadás ? Annyi bizonyos, ha a darab megérdemelte a gr. Karácsonyi pálya dijat, az előadás is megérdemelte volna a teli házat. — Gyönyörködött a nem épen nagyszámú közönség a darab ritka szép magyar nyelvezetében, a könnyű, a figyelmet folytonosan lekötő cselekményben, a pezsgő humorban, valamint az ogyes szereplők, kifogástalan, élénk játékában. — Kéler Ilona vonzóan adta a fiatal herczegnőt; gyámja, valamint Rodrigóvali jelenete nagyon sikerült, li okody (Diego) egészen elemében volt; minden mozdulata, minden szava oly jóizu komikum volt és oly tanulmányra mutatott, hogy nem győzték eléggé tapsolni. — Halmay a tetszelgő Rodrigót egész spanyol hévvel adta; láttuk benne, hogy még a darab végén is erősen meg van győződve arról, hogy ő „ellenállhatatlan." — Az összhatást csak Kiss (a pap) karrikaturája rontotta, kinek nem ártott volna kissé tisztesebb arezot ölteni, mert ő egy bécsi, de nem egy spanyol vígjáték papját mutatta be. Az ellenállhatatlant követte Otfenbach első kis operetteje „a varázshegedtt," mely ugyan itt nem először adatott, mindenesetre azonban jobban, mint bármikor. Csatár (Alathieu apój tiszta, érczes bassista hangjával, Csatámé (Georgette) és Halmayné (Antal) szokott szép játékukkal egyformán megérdemelték a tapsot. Tö rvó tiy ltozósi tere m. * Jegyzéke a b.-gyulai kir. törvényszéknek 1879. évi márczius hó 31. ós april 1. előadandó bftő. és polgári ügyeknekKlőadó: Marki márcz. 31. 764.79. Pantje János ujonezozás előli szökés. 726.79. V. Szabó Lajos és társai súlyos testi sértés illetve testi biztonság elleni kihágás. — April 1. 832.79. Dénes Lajos és társai sikkasztás, lopás illetve gyanús áruk átvétele. II u s z k a april 2. 1932.879. Léderer Salamonnak, Czira Sándor elleni felhívási pere. — 1996.79. Szentmihályi Lajosné felperesnek, özv. Mezey Balázs-né alperes ellen 2100 frt. s jár. erejéig előjegyzett zálogjognak igazolása, illetve bekebelezése iránti pete. 2477.879. Szoboszlay Jánosné SÍ ül. Cseresnyés Mária és Szilágyi István magán gyám felperesnek — Tasnádi Imre és neje Agód Mária alperesek ellen a gyulai 804. sz. tjkvi. 7231. hzsz. a ingatlan tulajdoni és birtokjoga iránti pere. * A Thomka-féle büuügyek végtárgyalásáról szóló tudóitás térszüke miatt jövő csütörtökre marad. CSARNOK. Prolog a békés-csabai színház megnyitására. Irta Yárady Antal. — Előadatott 22-én este. — (Folytatás.) III. Jelenet. Közöny. Rágalom. Balítélet. Részvétlenség. Rágalom: Mi az? Balítélet: Miféle nep ez? Rosszakarat! Két ingyenélő. Földet ós tanyát Ingyen kényért és örök alamizsnát Koldul, de ekeszarva, borona, Gyalu, fürész, vagy üllő s kalapács Nem kell neki. De élni jól akar. Rágalom: Ahán! Ez itt (költőre) az eszmék tolvaja A multak nagyjait meglopja, régi Eszméket uj gúnyába bujtat és Arczátlanul árulja, mint magáét Azt mondja: ihletéből ír, pedig Megélni vágyik. Egy jó falatért Sarokba vágja kobzát, mig amaz (színészhez) Komédiás, ki ennen tiszta arczát Befesti, fintorítja, hazudik Ma, holnap s azután ós teljes élte Hazugság, minden est egy uj meg ujabb, p]gész a sírig, hogyha sirja lesz S nem ugy kaparják el, mint az ebet I Balítélet: Az ilyen népet üldöztetni kell! Amaz tolvaj, emez hazug, az egyik Szóval hazud, arczezal s tettel a másik ; Az ilyent mint a mételyt, irtsa minden, Az ifjúságot ez megmérgezi Lelkét i/gatja, roszra vezeti Amaz meg léhaságra csábítgatja, Gyakorta gyilkolást és bűnt mutat S ledéi világot gyújt, a mely ragályos Űzzük ki, irtsuk és pusztítsuk el I Költő: Való, hogy eszméim magas világa Gyakorta tul van e kis föld körén De a göröngyhöz szellem kötve nincs S az én szabad hazám a végtelen (a közönyhöz) Tudnod kell, hogy költészet is való Mikép a tenger és a fölleg. Közöny: Én nem bánom. Én miattam ám hazudjál Kevés gondom van az igazra is Nemhogy hazug dologgal is törődjem. Rám nézve annyi, mintha a világon Se volnál. Meg se látlak jó íiu. Színész : (a költőhöz.) Ez a közöny. Ne bánt.-d. Jól ismerem; En mindenütt találkozom vele Hová csak lépek s éltem szakadatlan Harcz s háború e két kislelkii (a közönyre és részvétlenségre mutat) Ellen (a rószvétlenséghez) de téged néha-néha mégis Meglágyítottunk. Tedd azt mostan is S bocsásd tovább a szellem harezosit. Részvétlenség: Mehetsz miattam. Én veled megyek Én ott leszek a nézőtéren, az Életben, beteg ágyad oldalánál Sírod fölött és puszta hantodon A feledés mohát növesztem ón Eredj, de tőlem meg nem szabadulsz! Rosszakarat; Igy

1 hála minden ártó szellemeknek E két férget nagy könnyen eltapostuk! Költő: Soha! Isten nem oltott lelkem mélyébe Hiába szent tüzet. Nem csüggedek (kezén fogja a színészt) Jer én testvérem! fusson a ki gyáva, Viszálylyal, vószszel szembeszállók én, Küzdünk és küzdve elbukunk, leroskadt Sirhantjainkból bajt ki egy virág Mely a jövőben nyitja bimbóit Emlékezés, halhatlanság, dicsőség! Színész: Küzdök melletted életben, halálban! Rosszakarat: Nem küzdőtök. Egy lépest sem! kiütjük Kezeitekből minden fegyverét A lelkesültség elmúló tüzének Megbénítunk a küzdelem előtt Kivesszük kezetekből a kényért S eltörjük még a mankót is, a melylyel Csüggedten koldulni induljatok . . . Hisz küzdeni dicsősség lenne? Oh A küzdelembe nem jut egyitek sem Itt a részvétlenség, rágalom Lesújtó balítélet, jég-közöny, Előbb ezekkel vívjatok — ha tudtok! Költő: Meglássuk! Jer barátom hivjuk a Magasztos szellemek védszentjeit Segélyül! Jövel, lángzó lelkesülés Szent Hazaszeretet — harezosaid Költő s színész elhagyva állanak! Jer és segélj! Szinész. Hallgasd meg az imát Költő imáját, lelke szent tüzét Te magyarok hatalmas Istene! Jertek ti Cberubok testvérei Szent Lelkesültség s Hazaszeretet! (A szin megvilágosodik. A Hazaszeretet géniusza (nő) felülről száll alá, a Lelkesültség felcsapó láng után a föld alól emelkedik föl, kezében lobogó fáklya ) (Folyt, következik.) Gazdászat, ipar és kereskedelem. * A hernyók ellen. Ha fáinkról gondosan letisztítottuk is a hernyót, a szomszédból gyakran ujia tele mászák azok a fákat, ha kellő gondot nem fordítunk a felügyeletre. Legjobban meglehet azokat az ily betörök ellen oltalmazni, ha a fák dereka körül 3-4 ujnyi ruhát vagy papirost csavarunk, s az szorosan megkötve az úgynevezett Brumata enyvel kenjük be. De ez igen drága portéka, ennél sokkal olcsóbb és hasonló jó a következő szerekből készült, dr. Neszler által feltalált kenőcs: 1 font fehér szurok, 350 gramm disznózsír, 330 gramm íepcze-olaj. Ezen szereket össze kell olvasztani, s minden héten egyszer telfrissiteni a fa derekán. * Az első magyar selyemgyár. A Della Doma és Vasváry-féle első magyar szabad, selyemgyár Szegszárdon már javában épül és a fonoda május hóban már megkezdi működését, s evégre Olaszországból 20 betanult leány van már útban. A gyárba most érkeztek meg a legújabb szerkezetű gépek Neville és Rechsteiner hírneves gépgyárából Velenczéből. — A gazdakőzönsóg figyelme méltán fűződik e vállalathoz. Igyekezzenek minél több selyembogarat tenyészteni, s a gubókat jó áron értékesíthetik a gyárban. Most van a petekiosztás ideje! * Hogy készül a meggy-bor ? Sokan tudják azt, mily kellemes ízű a jól készített meggybor, azonban mégis — aránylag — kevesen vannak a kik annak a készítés módjával egészen tisztában volnánk. Épen ezért érdekesnek tartjuk e helven röviden leirni, hogy kell a meggybort készíteni. A meggyet e czélra jól összecsömölszöljük, ügyelvén arra, hogy a magvak össze ne törjenek; az igy összecsömöszölt megsryet fedett edényben két napig állni hagyjuk, ekkor egy erős vászon-zsákba öntjük s kipréseljük, ugy azonban, hogy a magvak össze n« zúzód-