Békésmegyei közlöny, 1879 (6. évfolyam) január-június • 1-63. szám

1879-03-23 / 24. szám

„BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY." 1879. 24- SZÁM. nem tartja, erre kárát érvényesíteni nem kívánja. — E vádak ellenében, ugy a tanúvallomásokból, mint a panaszosok és vádlott szembesítése által, Jancsovíts Emil gyulai ügyvéd ur,egy kitűnő védbeszédben kimutatni igyekezett, bogy V. J.-nak eladott birtok, habár tkvileg nem is, valóságban azonban vádlottnak szabad rendelkezése alá tartozó tulajdonát képezte, s ugy azzal szádon rendelkezhetvén, a vételárat saját nevében perelni s azt felvenni jogosítva volt s mindezekből kifolyólag a vételárral L. hitelezőnek számolni nem tartozott, s igy a mint a csalás vádja, ugy ez ügyben a sikkasztás vádja is minden alapot nélkülöz. — A zsarolás vádja is tarthatatlannak látszik, mert habár vádlott beismerte is azt, mikép a 600 frtnyi vételár-hátralék végrehajtása előtt V. adósától egy váltó-elfogadmányt vett át, követeléséhez, ennek leszámitolása által, gyorsabban hozzá jutandó, s beismerte azt is, hogy ezen váltót tényleg leszámitoltatta, s mindennek daczára a kérdéses követelés tekintetében végrehajtási eljárást lefolytatta s a pénzt másodszor is felvette: de ezzel roszhiszemüleg megkárosítani nem akarta, mert beigazoltatott az, miként V. panaszosnak arról, hogy váltójával még obiigóban van, tudomása volt, sőt még mielőtt ezen váltó érvényesítetett volna, a váltó leszámitolója által — vádlott egy általa és neje által aláirt, ugyanily összegről szóló kötvényt adott át panaszosnak, a melyet hogy ki nem váltott, illetve nem törlesztett, panaszoson mult, a ^i egy közjegyzői okirattal ezen kötvényt megsemisitettnek nyilvánította. — Miből védő világosan látja, hogy kárositási szándék vádlott részéről fen nem forgott, sőt épen panaszost lehetne zsarolással vádolni, bebizonyíttatván a tárgyalás során az, miként panaszos eljárása mindig oda irányult, hogy a minden oldalról zaklatott vádlottól, minél többet csikarjon ki 600 frt követelése fejében. (Folyt, köv.) * Jegyzéke a b.-gyulai kir. tszéknek 1879. évi márcziushó 24. napján előadandó bftő ügyeknek. Előadó Márki: 67.79 bttő Lichtner Zsigmond ujonczállitás előli szökés. 713.79 bf. Eorponai Mari lopás. 727.79. bf. Csipke Imre és neje szülő bántalmazás, illetve testi sértés. — Előadó Huszka: 1538.79 Endrőd község jogképviseletében Kertay Zsigmond megyei tiszti ügyésznek Pintér György és társai elleni számadás tétel iránti felhívási pere. 1888.79 Baranyai Márton és Nétnet Juliannának Zolay József és társai ellen 195J frt 15 kr. kár megtérítése és jár. iránti pere. — 1577.79 Lhrin Pál és nejének Laczó Ádám és Aradszky András ellen 1160 frt és jár. iránti pere. Elnökség. Prolog a békés-csabai színház megnyitására. Irta Yárady Antal. — Előadatott 22-én este. — Szin: sik vidék fákkal az előtéren gyepen. I. jelenet. A költő és színész. Költő: (jobbról magyar diszöltönyben, kobozzal a szemközt jövő színészhez.) Hová barátom ? Utas vagy te is S a messze puszták vándora? Beszólj? Színész: (egyszerűen vándorbottal.) Utas vagyok, de utam végtelen S a ezél amott a fellegek fölött van. Költő : Ugy útitársam Vagy; költő vagyok S ösvényeim nem e földön vezetnek S országom nem e világról való A föllegek fölé törekszem én is S utmutatóim fényes csillagok. Színész. Jó szellemem! lelkem vezére te! (Hozzá siet, kezét megragadja.) Tekints reám s ismerd föl a színészt Eszméid szónokát, alakjaid Megtestesítőjét, a fáradt vándort, Ki ide lenn nyugalmat nem talál, Kinek munkáját szive vére festi, Kinek művészete mikép az esti Csillagsugár, mindennap szertefoszlik S mindennap újra kell teremteni! Költő: Hová sietsz? Jer lantom elkísér Képzelmem alkot, és te testesítsd meg. Én szót adok, te hangot adj neki En felvarázslom multak árnyait S köréd gyüjtendem eltűnt nagy idők Megkoszorúzott szent alakjaid Te öltsd magadra a százados mezőt S add a jövőnek át a mult időt! Színész: Vedd lelkemet, alkoss át, ugy, amint Az ég neked sugallja. Ints, s leszek Hős, alkotó, zsarnok, szerelmes, gyáva, Fényes mikép a villám, vagy sötét Minő a fölleg néma éj után Azzá leszek, mivé a lelked avat Csak értsen és okuljon rajt a kor. Költő: lm, szivem osztom meg veled. Jerünk! (Indulni készül.) Szinész: Megállj! Hová e messze nagy hazában Mily fájdalom! csupán félig magyar? Hová, hogy részvétlenség el ne űzzön, Hogy a közöny ne dermeszszen meg az Irigység mérgét elkerüljük ós a Koszakaratnak kődobásaí Ne vérezzék meg fáradt homlokunkat? Hová ? Költő: Ne félj, akárhová jutunk Van még magyar sziv, van hazafiság Van lelkesülés, ihlet, jó barát S rokon kebel, mely szívesen fogad, Ha egy helyütt megvérez a tövis Más helyt szeretve gyógyítják be azt S ha itt éhezve, fázva roskadunk Meleg szivek fogadnak egyebütt. Ssinész: Költő, vagy ábrándos világban élsz, Ne hidd, bogy ugy van mint azt álmaid Csábos szavakkal festik lelked mélyén. A puszta ívsz s zavartalan jó — értsd meg — Nincsen sehol. Jóval vegyül rosz És rosszal a jó. Együtt járnak ők Hogy mig az egyik koszorút növel Fejedre — társa összetépje azt. Oly ritka boldog perczed mézeit Megkeseríti s mint a fényt az árny Kiséri a jót mindenütt a rosz Az üldözöttel jobban üldözi, Az éhezőnek lakomát hazud, A szomjazót eczettel ós epével Kínálja ; szóval: kit a sors lesújt Fejére nehezül még jobban — és mi Mindig, mindenkor véle haladunk. Költő (csüggedten..) Legyen tehát, vegyük fel a keresztet S haladjunk együtt a rögök között Ha csüggedés fog el, én bátoritlak S ha banat ér, én elborult szivedbe Világosságot öntök s reményt! (Indulnak.) II. Jelenet. Roszakarat: (eléjök áll.) Hová? E mesgyóu nektek nincsen ut. El! Vissza innét! Költő: És ugyan miért? Roszakarat. Mert ez a föld nem ingyenélők földje Ez annak ád csak tápot, kenyeret Ki dolgozik, ki szánt, vet. Az arat. A naplopóknak nincs itt otthonuk. Szinész: V S csupán az dolgozik, ki szánt, vet és A föld rögét munkálja? Hát a szellem, A sziv, a lélek nem világ, a melynek Megvannak úttörő munkásai, Kik elvetik a legnemesebb magot S eszmény aranykalászát érlelik ? Költő: Az ember csupán nem kenyérrel ól Halld az igét is, mert az nemesit! Roszakarat. Miféle szószátyár-had ez? Barátink Jertek csak! védjük ezt az ősi földet Ez uj elemtől, mely magát, ehol Befészkeli. (Vége köv.) Gazdászat, ipar és kereskedelem. Á gazűaközönségnek fontos gép. — A „Gazdasági Lapok" mult évi oktober 15-én kiadott 42-ik, — úgyszintén a „Földmivelési Érdekeink" cimű gazdasági lapnak ugyancsak mult évi oktober 7-én kiadott 40-ik számában egy olyan gép lett ismertetve, mely a csöves kukoriczát csutkájával együtt egy időben morzolja, töri, zúzza, darálja, ugy, hogy a garatba öntött csöves kukoricza, kívánathoz képest, durvább avagy finomabb daraminősógben folyik alá a gép alsó részén; a gép pedig egy ló által a garat alá helyezett farúd segélyével hozatik működésbe. E közlemény gondokozó gazdáink egyikének, Kovács Ferencz urnák figyelmét fölköltvén, miután meg volt győződve arról hogy a kukoriczacsutkában tápláló erő s anyag van, ezen gép által az darává alakíttatván át, a takarmány- s abrakfólóket nagy mértékben szaporítja, s ezért a mi gazdaságainkban hasznos tényező leend ; elhatározta azon gép meghozatalát s meg is hozatta azt részére Fehér Miklós budapesti gépraktáros ur Amerikából, honnan az a párisi világkiállításon több példányban kiállítva volt. A gép november-hó végén meg is érkezett s azóta a szükséghez képest folyvást működésben van. K. F. ur valahányszor daráltatott mindig hivott meg gazdákat, kiknek véleménye szerint a gép a gazdaságban kitűnő szolgálatot tesz. Mult évi decz. hó 21-ik napján pedig a helybeli gazdászati iskola szaktanárát, Takó Ferencz ural Banna M. h.-m.-vásárhelyí jómódú gazdatársunkkal hívta meg szemlére s bírálatra, s mint halljuk, Takó Ferencz ur annyira el volt ragadtatva a gép kitűnő munkája s hasznossága fölött, hogy kijelentette: mikép annak rendkívüli előfölötl, hogy kijelentette: mikép annak rendkívüli előnyeit a gazdaközönség érdekében a helyi lapoknak megismertetni kötelességének ismerendi, sőt annak a minta-gazdaság szamára is meghozatalát illető helyen szinte javaslatba hozandja. K. F. ur a darát lovak és sertések számára készítteti. Lovak számára sós vízzel megpárolva kitűnő abrak; sertések — a szecskává vágott luezernát és darát forró vízben leöntve, föleresztve — rajta jól telelnek. Marhahizlasnál kétségbe sem vonható sikeres alkalmazása. A kísérlet, uraim! áldozattal jár; de ha sikerül: az áldozat nemcsak a kisórlettevőnek, de a nagy közönségnek is hasznára válik. Várva várjuk tehát Takó urnák igért közleményeit; s ugy vagyunk meggyőződve, hogy Takó ur a gazdaközönség elismerésére tarthat számot akkor, midőn azt értesíti arról, hogy van egy gyakorlati ártókkel biró gép, mely a mi gazdasági viszonyaiakba sikerrel válik be azáltal, hogy gazdáink az eddig vagy végkép veszendőbe ment, vagy csakis tüzelőanyagul használt nagymennyiségű kukoricacsutkát darává alakítva — jóvitására fordíthatják. A gép ára Budapesten 140 frt; Csabára gyor&árukép szállítva 150 írt. * Biztos szer a nyulrágás ellen. Mily borzasztó károkat okoznak a nyulak a gyümölcsösekoen, különösen a faiskolákban, arról naponta hallani panaszt, miért is egy egyszerű, olcsó és biztos szert ajánlunk az illetők figyelmébe. Ez nem egyébb mint ökörvór — talán másféle vér is — melylyel a csemeték koronájoktól tövig jól bekennendők, s mely kenés minden 3 -4-ik hétben ismétlendő; ha ez elégtelennek bizonyulna következő hatásosabb szer alkalmazandó: végy 60 gr. ördöggyantát (assa főtida); ez egy 1 liter eczetben tűz mellett felolvasztva 3 liter tejjel jól összehaboztatik és ezen habarék 6 liter ökörvérrel jól összekeverendő; alkalmazása ugy történik, mint az előbbinél s a kenés vagy puszta kézzel vagy messzelővel ejthető meg. Egy ember egy nap alatt néhány ezer csemetét is képes ily formán bekenni ós a nyulak addig, mig a kenőcs a kérgen érezhető, azt nem rágják meg; azért esős időben a kenés gyakori ismétlése tanácsos. * A magyar gabna Svájcban. Austriából, de különösen Magyarországból az utóbbi id3ben nagyon jelentókenynyé vált a gabna és lisztbehozatal Svájcba. E tényt különböző körülmények, de főleg az segité elő hogy a kikötőkbe febr. vége óta nagyon kevés szállítmány érkezik. Az említett kikötőkbe januárban 2.600.000 hektoliter érkezett ós februárban már csak 1-112,821 hektoliter. E körülmény nagyban elősegitó a magyar gabnaüzletet, mely most általános haussenak örvend. Francziaországban azonkívül az áradások nagy károkat okoztak és miután e hó 15-től Franciaországban megszűnik az olcsó szállítási tarifa, a gabnakivitel Magyarországból Svájcba rendkkivüli mérveket ölthet, sőt még Francziaországra is kiterjedhet. Legújabb posta. * Szentes, márcz. 21. A tegnapi nyugalmat a ma reggel támadt erős délnyugati szél megzavarta. * Xitel, márczius 21. A fenyegetett s 54- kilométernél hosszabb töltésvonal védelmezésére kirendelt közmunka-erő által eddig teljesített munkák valóban elismerésre méltóknak nevezhetők. * Páris, márczius 31. A „Temps" irja, hogy a politikai, irodalmi és művészi notabilitásokból álló francia-magyar segély-bizottság véglegesen szervezkedett s hozzáteszi, miszerint elérkezett a pillanat, a midőn Francziaország a magyar nemzetnek a franczia foglyok iránt 1870—71-ben tanúsított rokonszenves nyilatkozotaiért háláját tanúsíthatja. * London, márcz. 21. „Reuters Office" jelenti New-Yorkból mai kelettel: New-Yorkban és Chicagóban segélyalapok nyittattak a szegedi katastrófa által sújtottak jaáára. * Szentpétervár, márczius 21. Biztosnak állítják, hogy az orosz kormány legalább kétszáz millió rubel kölcsönt vesz föl. Szerkesztőségi posta. — Vésztőre. Szives tudósításait készséggel fogadjuk. Az illető kéziratot a sok alkalmi tárcza miatt eddig nem közölhettük, de más alakban közelebb adjuk. — Öcsödre. Ön egy külömben bizonyosan derék embert azért akar pellengére állítani, mert kissé becsípett állapotban a kaszinóban dúdolgatott, de maga is azt irja, hogy a legelső felszólításra elhallgatott, tehát önként belátta hibáját. A józan sajtónak csak az lévén feladata, a dacz, elbizakodottság, vagy önkény, vagy tévnézetek szülte visszaéléseket, melyek máskép nem orvosolhatók, bírálgatni: ott hol az orvoslás már meg van, nincs szava, mert czélja nem a pellengére állítás, hanem a javítás. Ez esetben a javulás már meglévén — a puszta pellengére állítás, vétek volna. — Próbáljon más érdekes napi hireket beküldeni, azokat nagy köszönettel vennők. Felelős szerkesztő: dr. 8áttaszéki Lajos. Hirdetés. Árverés. Vagyonbukott „Schmiedt testverek" b.-gyulai czég csődtömegéhez tartozó liszt, fűszer és vasáruezikkek a csődválasztmány határozata folytán az 1879. évi aprilhó 15. és következő napjain fognak nyilvános árverésen eladatni. Kelt B.-Gyulán 1879. márczius 22. Zöldy János, (3—1) tömeggonduok,