Békésmegyei közlöny, 1879 (6. évfolyam) január-június • 1-63. szám

1879-03-06 / 19. szám

„BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY." 1879. 24- SZÁM. nád- és Aradmegyéve! érülköző részein a legszi­gorúbb zárvonal húzatott; a Biharmegyéhe ve­zető marhahajtó utakon pedig a kérődzők s az 1874. évi XX. t. cz. 3. §-ában megjelölt czik­kekre nézve a behozatali tilalom kiterjesztetett. Időközben a vész mindkét megye területén meg­szűntnek nyilváníttatván, az alkalmazott óv- és biztosító intézkedések további fentartásának szük­sége elenyészett. II. Közbátorság. A csekélyebb kihágási esetek s vagyon elleni bűntetteken kivül, a személy és vagyon elleni biztonság, a következő nevezetesb bűnesetek által zavartatott meg. Augusztus hóban Körös-Ladány községben özvegy Kormos Józsefné meggyilkoltatott; a füzes-Gyarmat községhez tartozó bucsai pusztán, Nyilas István, Éles Ferencz és társaik a mozgó­sítás folytán behívott tartalékos katonák Blanken­stein grófnő lakásában nyilvános erőszakoskodást követtek el; október hóban a békési pósta-mes­ternek a posta-hivatallal egy házban lérő keres kedése kiraboltatott; november hóban Barta Nó­vák István gyomai származású lakos Balla István bánfi-hunyadi lakoson rablógyilkossági kísérletet követett el; Papp Károly makói lakos által pedig deczember hó 29-én Zöldi Jánosné. megfojtatott és kiraboltatott. Egyébiránt számszerű adatokban is képét nyújtandó a közbiztonsági viszonyoknak, az el­múlt évben, Gyula városán kivül a megye terü­letén 392 bűneset, ezek között 8 gyilkosság, 159 kihágás s 1071 rendőri ügy merült fel; melyek részint felderittettek, részint pedig nyomozás alatt állanak. III. Közmunka és közlekedés. A közlekedési viszonyok ellenőrzése tekinte­téből, a megye alispánja a megye területén lé­tező utvonalakat több ízben megtekintvén, a találtakról szóló jelentései alapján a bizottság a szükséges intézkedések megtételével nem késleke­dett; minek következményeül jelenthetjük, hogy a mennyire azt a talaj kedvezőtlensége s a kívá­natos szilárd fedanyag hiánya engedi, közlekedési utaink eléggé megnyugtató állapotban vannak. Meg kell jegyeznünk ezen pontnál, hogy az 1878. évre előirányzott ut és hídépítési, ugy ja­vítási munkálatok az illető vállalkozók által mái­mind bevégeztettek; s azok a megtartott felül­vizsgálat során elfogadhatóknak találtattak. Az országutak száma a miniszterileg enge­délyezett déva-ványa-gyomai útvonallal szaporo­dott ; melynek térképezése munkában van, fentar­tási költségvetése pedig az 1879. évi közmunka előirányzatnál kellő tekintetben részesülend. Egyébiránt a közmunkaerő miként történt felhasználásáról, a járási szolgabirák s Gyula város polgármestere részéről okadatolt számadás lévén előterjesztendő, a felhasználás mérve és módja felett, nemkülönben a netán fel nem hasz­nált közmunka-erőről, a bizottság annak idején, az ügy érdekében határozand. Ezen pontnál helyet szántunk a tek. megyei bizottság 1878. évi május havi közgyűlésén a községi költségvetések tárgyalása során hozott azon határozatának, mely szerint az egyes köz­ségek az álló és csapadék-vizeknek a házak­előtti árkokból lejtmérezés utján való levezetése s az e körül felmerülendő költségek fedezete czél­jából a községeknek pótköltségvetés készítése újonnan is meghagyatott, mely ismételt rendel­kezés. több esetben igen örvendetes eredménye­ket vont maga után. Végül megemlitendőnek tartjuk még, hogy 1878. évi julius hó 1-től kezdve a téli idő be­álltáig Szarvas és Gyoma között a „Petőfi" nevű csavargőzös közlekedett, minek közforgalmi köny­nyitő hatásáról csak méltánylólag emlékezhetünk. (Vége köv.) LEVELEZÉS. Békés, febr. 25-én. T. szerkesztő ur I A békési izr. ifjúság f. bő 24-én, öt év óta először eletjelt adván magáról — egy batyubált rendezett a „Ko­rona" vendéglő nagy termében. Ezen mulatság jó kedv és kedélyesség tekintetében sikerültnek mondható, azon ol.nál fogva, mert az ifjúság reggeli 7 óráig Terpsicho­rénak hódolt — a nem tánczolók, valamint a leányaiban gyönyörködő mamák is az általános múlatás és jó kedv­ben találták osztályrészöket. E en mulatság sikere előre­látható volt, a midőn oly kedves három háziasszony, mint dr. Frey Lipótné, dr. Sziklay Károlyné és Schwarcz Mónié úrhölgyek, semmi fáradságot nem kímélve, azon töreked­tek, hogy ezen mulatság czél.ja eléressék. Midőn a t. háziasszonyainknak fáradozásaikért legforróbb köszöne­tünket nyilvánítjuk : egyszersmind azon óhajnak kívánunk kifejezést adni, hogy a békési izr. ifjúság ilynemű sike­rült társas összejövetelekkel jövőben minél sűrűbben ör­vendeztetné meg a különben gyenge lábon álló társa­dalmi életet. Ez alkalommal nem hagyhatjuk említés nél­kül dr. Frey Lipót urnák azon nemes indítványát — mulatság közben sem feledvén meg a nyomorban sinlődő szegényekről, — hogy részükre egy kis pénzbeli segély gyüj­tssék, mely indítványnak hogy eredménye lelt, bizonyítja az, hogy rövid idő alatt mintegy 50 frt gyűjtetett, mely más­nap a szegények közt ki lett osztva. Midőn ismételve, t. háziasszonyainknak úgyszintén tek. dr. Frey Lipót urnák, valamint a rendezőségnek a legforróbb köszönetet szavazunk, Maradunk a tek. szerkesztő urnák alázatos szolgái: TI) bb békési polgár. Szarvas, márcz. 3. Tek. szerkesztő ur! Február 27-ke óta postai összeköttetésünk M.-Tur felé az árviz miatt meg lett szakítva, s azóta Öcsödön át a pusztapói vasúti állomás továbbították leveleinket, most azonban Szent-András felé is megakadt a közleke­dés. A Körös folyton és rohamosan árad, e perczben a viz állása 20 láb és 6 hüvelyk, a minő még soha sem volt, legalább nem azóta, mióta a vízállását ren­des mércze mutatja. Az 1855-iki és az 1877-iki magas állásokat (20' 3") is felül múlja ez. Szarvas még folyton tarthatja magát, de közvetve ennek határát is nagy ve­szély fenyegeti. Öcsöd, de különösen Szent-András a legnagyobb veszélynek vannak kitéve. Buzgó szolgabiránk a vész he­lyén van, minden kitelhetőt megtesz és megtétet, de ha az áradás még folyton tartani fog, a legnagyobb veszély­nek nézhetünk elébe. Különösen az aggaszt minket, hogy a Tisza rendkívüli áradásban van, s hogy ennek követ­keztében a Körös folyó vize itt tartózkodik össze. A szan­dai gát Szolnok alatt ketté van szaki'va, Báboczka puszta viz alá került; ily szomorú híreink vannak. Hogy e le­velem mikor és hogyan ken'il önökhöz, nem tudom. Adja isten, hogy midőn megjelen, tullegyiink a veszélyen ! r. 1. hagyott jóvá, mivel ezekben az évi dijak kötelező megfi­zetése van megállapítva. — A legújabb kúriai döntvény. Sértő es sértett fél között szülői viszony létezvén, a becsületsértés tényálla­dékához okvetlenül megkívántató roszakaratu szándékosság hiányánál fogva a becsületsértés meg nem állapitható. A közigazgatási bizottság félévi jelentése Békésmegye állapotáról. (Az 1878. év Il-ik feléről.) A közigazgatási bizottságokról szóló 1876. évi VI. törvényczikk 64. §-a értelmében a me­gyénkbeli közigazgatás állapotáról az 1878. év II. felét érdeklőleg, jelentésünket következőkben van szerencsénk előterjeszteni. I. Közegészség-ügy. A közegészségi állapot általán véve, a le­folyt félévben kedvezőnek mutatkozott a vörheny egyes eseteinek szórványos felmerülésén kivül a gyermekek között Orosháza, Sámson, Körös-La­dány községben, valamint B.-Gyula és B.-Csaba városokban a roncsoló toroklob jelentkezett; mely kóralak azonban, a gyorsan alkalmazott óv- és biztosító intézkedések következtében 3—4 halál­esettel járványi jellegét elvesztette. Egyébiránt megyénk főorvosa, az 1878. év őszén megtartott Körútja alkalmával azon meg­győződést szerezvén, hogy a hét éven aluli gyer­mekek törvényileg elrendelt köteles gyógyításá­nak elhanyagolásából eredhető bírságolás alul a szülők, a betegnek az orvosnál való egyszeri bemutatása által igyekeznek menekülni, a törvény kijátszásának megakadályozása szempontjából ha­tározatilag kimondottuk, hogy jövőre gyógyke­zeltekül csak az oly hét éven aluli gyermekek tekintendők, kik a betegség kezdetétől, annak egész lefolyásáig folyton orvosi segélyben része­sültek, ellenesetben az illető szülők vagy gyámok a buságolúa alul fol nem mentvék. Elhatároztuk egyszersmind, hogy a mennyiben az ily gyógy­kezelt gyermekek gyógyszer-költsége az illetők vagyontalansága miatt fedezhető nem volna, ily esetben a gyógyszer-költségek az illető község szegényi alapját terhelendik. A hasznos házi állatok és szarvasmarhák között, egyes vérbetegségekben történt elhullási eseteket kivéve, Gyulán és Gyula-Vári községben a sertés-nyájban az üszögös orbáncz, ez utóbbi község lóállományában pedig a rüh-kór uralko­dott ; az előbbi kórtünet az óvintézkedések czél­szerii alkalmazása után teljesen megszűnt; az utóbb jelzett kórt azonban még most sem sike­rült kiirtani, minek legfőbb indoka, a hatósági intézkedéseknek a kuruzsolás által czélbavett meg­hiúsításában rejlik. Ezen kuruzsolással szemben azonban a kellő megtorló intézkedések foganato­síttatván, remélhető mikép a baj közelebb telje­sen elfojtva lesz E helyen meg kell még emlékeznünk azon körülményről, hogy ugy Csanád- mint Biharme­gye területén a keleti marhavész kiütvén, Két­egyháza községének, a csanádmegyei vészkerü­letbe történt osztása mellett, a megyének Csa­delve. S mig Grünwaldnál a zólyomi ifjúságnak a fővá rosban tartózkodó tagjai íisztelkedtek, addig Eötvös Ká­rolynak, a idszolgált Deák-párti s most szélső baloldali képviselőnek Görgey és Tisza közt vont párhuzama nagy visszatetszést szült. Ugy látszik, hogy ezek az urak nem .udják, mennyire ártanak az országnak ilyesmivel. Hasz­nálni ugyan nem használnak annyit sem, mint az épen elhunyt franczia akadémikus, Re né Tallandier, ki egy a magyar költészetről, különösen Petőfiről irott ta­nulmányával tekintélyt szerzett irodalmunknak a külföld előtt. Érdekes lesz tudni, hogy ezen rokonszenves tanár 1817-ben született s a heidelbergi egyetemen tudori czi­met nyert. Strassburgban, majd Montpellierben, utóbb 1863-ban St.-Marc.-Gerardin szókét foglalta el a Sor­bonue-egyetemen Párisban, mint az irodalom-történet tanára. 1870-ben közoktatásügyi államtitkárrá lett. Munkácsy Mihály bires képe, a „Milton," szintén ki volt állítva nálunk a műcsarnokban s oly nagy kö­zönség nézte, hogy a korlát is több izben eltört. E miatt vasárnap, mint a kiállítás utolsó napján, egy vén szolga s egy éltes dáma közt valóságos piaczi veszekedés támadt, melyet aztán Telepy titkár ur igazított el. A budai vár­színházban rendezett jelmez-bál is megszégyenítette vala­mennyi idei pesti tánczvigalmat; daczára annak, hogy az egyik lady patronesse — Edelsheim Gyulay bárónő — meg nem jelent. Okául egy pikáns természetű con­flictust emlegetnek. A nemzeti zenedének Liszt tisztele­tére rendezett estélyén fényes közönség volt jelen. A hangverseny utáni lakomától késő éjjel kelt fel a társa­ság igen jó hangulatban. A színházak közül a nemzetinél „Le roi l'a dit — a király mondta" Delibes Leo operája lesz a legújabb újdonság, és pedig nem mint kitűzve volt márcz. 8-án, hanem 16-án. A szerző személyesen fogja az első elő­adást dirigálni. A népszínháznál a „Camargo" operettre készülnek a czimszerepben Soldosnéval. Örömmel tapasztaltam, hogy a b.-csabai színház iránt a legelőkelőbb színházi körökben érdeklődőek. Bi­zony ideje is, hogy városunktól a „tót fészek" kétséges becsű czime elmaradjon, mely már egyébiránt régen nem alkalmazható reá. Még két iró haláláról kell említést tennem. Az egyik Yahot Imre, ki már több év óta élő halottnak te­kintetett, de ki az 50. és 60-as években irodalmunkban első szerepet játszott; a másik „Ludas Matyi," alias Mészáros Károly. Ez utóbbinak halálhírét hozván, az „Egyetértés" egy qualifikálhatlan megjegyzést tett, mely egyébként a jelenlegi ellenzéki tendentiákhoz teljesen méltó. Azt mondta ugyanis, hogy az elhunyt rokonai hiába kopogtattak segélyért a kormánypárt vezéreinél, holott ők voltak azok, kik pártjukra csábították. Sic! Freund Ármin.

Next

/
Thumbnails
Contents