Békésmegyei közlöny, 1879 (6. évfolyam) január-június • 1-63. szám

1879-02-16 / 14. szám

VI. évfolyam. 1879. 21. szám. B.-Csaba, márczius 151-án. BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenilt hetenként k.étszer : vasárnap és csütörtökön. Előfizetési dij: helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve: egy évre 6 frt; félévre 3 frt; évnegyedre 1 frt 50 kr. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség és kiadó-hivatal: Főtér, Schwarcz-féle ház, a postával szemben. Egyei szám ára 10 kr. kapható Biener B. urnái és Grünfeld J. könyvkereskedő urnái, B.-Csabán. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „IÍ3rllttér"-ben egy sor közlési dija 26 kr. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, Biener B. urnái és a nyomdában, vidéken mindeu postahivatalnál 6 kros postautalvány nyál. Előfizetési felhívás a „Békésmegyei Közlöny" hetenként ltotszer* megjelenő vegyes tartalmú lapra. Házhoz hordva vagy postán bérmentes küldéssel : Egész évre ... 6 frt. Félévre .... 3 „ Évnegyedre ... 1 „ 50 kr. Az előíizetési pénzek a lentirt kiadóhivalhoz küldendők. Féléves előfizetők a csabai reüout rajzát, egész éves előfizetők az 1880-ik évre kiadandó „ Uőkésmegyei naptárt" kapják ingyen. Nyolcz egyszerre beküldött előfizetés után egy ingyenpéldány jár. WMF Hirdetések jutányos áron fogadtatnak el. B.-Csabán, 1879. évi január l-jén. Á „Békésmegyei Közlöny" kiadóhivatala, A gazdasági gépek elterjesztésének szükségéről. A gazdasági gépek nagyobb elterjedésének szüksége napról napra égetőbb kérdéssé válik, de különösen az alföld dúsan termő vidékén. E kérdés nem uj, sokak által szellőztetett már, de valljuk meg, a megoldás kezdetén vagyunk még mindég. Szomorú a gazdaközönség ezen közönye egyik legfontosabb érdeke iránt; földjét rosszul miveli, marhatenyésztése csekély, s igy még azon helyzetben sincs, hogy rosszul mivelt földjét trágyázás által javitsa, a hasznot emelje; hát még a gépek használata iránti közönye oly nagy, tisztelet a kivételeknek, hogy fáradságot sem vesz magának Kissé gondolkodni afelett, miként lehet a gépek használata által a birtok hozamát emelni ? Itt oly feladat előtt állunk, melynek nehézségeit egyes ember magára nem vállalhatja; oly módról kell tehát gondoskodni, mely a sikert biztosítja. Mielőtt szerény nézetemet kifejteném, mi módon lehetne a gépek nagyobb elterjedésének lendületet adni? legyen szabad egy-két körülményre utalni, mely az alföldön különösen szükségessé teszi a gépek használatát. Senki sem tagadhatja, hogy a takarmánytermesztés nálunk oly csekély, miként azt említésbe hozni alig lehet; ennek természetes következése az volna, hogy a rosz takarmányfélék összekeverése által némileg is jóvá akarván tenni, azt szecskázva s rnegfüllesztve kellene állatainknak adni, ehhez szecskavágó-gép kell. Haláraink aránytalan nagysága, a meglevő munkaerőhöz képest olyan, hogy az egyes birtokosok csakis óriási áldozatokkal mivelhetik földjeiket ugy, hogy némi hozamot adjon adjon, itt legalább azon lehetőségnek kell beállani, hogy vetőmag megtakarítás által s a gépvetés egyéb előnyei által a hozamot szintén emelhessük. A határ aránytalanságából egyébként még kifolyik a sok időveszteség kára is, ennek ellensúlyozását szintén gépek által lehet némileg elérni. Aratóvagy cséplőgépek használata által szintén emelhető a hozam, miután a nálunk dívó nyomtatási rendszer mellett a gazdasági lovak hosszú időre a föld miveiésétől elvonatik, és igy a jövő hozam állandóan a sietős és rosszul végzett munka miatt koczkáztatva van, stb. stb. Miután beismerjük a fentebbi indokok helyességét, s beláttuk a jó s czélszerü gazdasági gépek behozatalának feltétlen szükségét, megkísértem kifejteni a módot, melylyel olcsón és biztosan elérhetjük a czélt. Jeleztem, hogy egyes ember ily feladatot nem oldhat meg; nemes és szép tér nyilna a békésmegyei gazdasági egyletnek azáltal, ha ö — mint számtalan fontos gazdasági dolgok kezdeményezője — itt is e szerepre vállalkoznék. A kivitel módja, véleményem szerint ez volna, ha például 6 10—20 vagy több gazda egyesülve, évenként vagy havonként oly összegeket fizetnének az ennek keresztülvitelével megbízott egyesületi közeg pénztárába, mely lehetővé tenné időnként beszerezni azon gépeket, melyek bizonyos egyesitett kis birtokok szükségét képezik. Egyesítendő volna annyi birtokterület, melynek munkáit egyiknek sem az időveszteség okozta kárával — a gép teljesíteni képes. Nagyon hiszem, hogy ily irányban a kérdést megoldani lehetne, s hiszem azt is, hogy a gyárak nagyobb forgalom mellett a gépek árait is alább szállítanák, ezáltal maguk is megkönynyitenék a nehéz viszonyok között levő gazdaközönség helyzetét. Lehetne még sokat felhozni a gépek használatának szükségéről, de elegendőnek vélem a fent előadott indokokat, és igy azon reményben zárom soraimat, hogy ez nem lesz elveszett hang. Kari>« Gyula. — A pe'nzügyministeriumban — bir szerint — tanácskozások folynak a fölött, hogy az adóvégrehajtás körül eddig követett eljárás igy módosittassék, miszerint a fizetésre képtelen adózók ne fosztassanak meg többé a legszükségesebb házi bútoraiktól. — A zágrábi bankfiók tárgyában Budapesten járt küldöttség kieszközölte, hogy a bankfiók harmadfél millió dotácziót nyer, 2 milliót leszámítolásra a fél milliót lombard üzletre. A pestis Magyarországban a mult század első fele'ben. Irta : Dr. Réthy Pál. Alig mult a legutóbbi kolerajárvány, mely országszerte pusztított, mely egyedül Csabán 8 hét alatt 2050 ember életébe került; és már isA JUkísiigyii Közlöny" Itaája, A b.-csabai kaszinó-bál. — Febr. 12-én. — Megkondult a falu harangja. Hirdeti hogy este van s iut bennünket, hogy fáradt testünket nyugalomba tegyük. Csak mormogj — gondolára magamban — szavadra ez egyszer igen sokan mit sem adunk. Látod a friseurnét, hogy lót-fut a locs-pocsban, bizonyosau még egy pár fejet kell művészi kezeivel feldíszítenie; ott a sarkon a két inast ruhákkal megrakottan, a haszontalanok valami fontos ügyről, talán éppen a székesfejérvári kiállításról beszélgetnek, nem gondolva arra, hogy gazdájok, a könnyelmű gargon, ki utolsó napon küldte azokat kicsiszolás végett a mesterhez, milyen nehezen várja; a divatkereskedéseket még mindig nyitva s telve cselédekkel, hogy úrnőik számára egy pár apróságot bevásároljanak ; oda magam is betérek, eszembe jut most, hogy még kesztyűm nincsen. A kivilágított ablakokat, a robogó fogatokat, mind megannyi elő bizonyságát annak, hogy az éjjel a város közönsége, vagy nehogy valakit ezen közönséges szóval megsértsek — publikuma, az évek óta oly nehezen várt ünnepélyre, az uj vigadó dísztermének megnyitására, a kaszinói bálra készül. Majd reggel, ha mozgásodra a nép fel kel, talán nyugodni megyünk .... A legújabb divatú világos hamuszínű kesztyűt zsebre dugva, siettem a fodrászhoz, ügyességére bízta tüskés, bozontos fejemet. Épen egy meglehetős kopasz fejjel volt elfoglalva. Szinte sajnáltam szegényt s kíváncsian néztem végig művészetét, s mondhatom, ügyesen oldotta meg a nehéz feladványt, mert az itt-ott levő szálakat oly ügyesen használta fel s helyezte el, hogy az illető megelégedett mosolyra kelt, látva „hullámzó" fürtökkel behintett s csak itt-ott üresen fénylő fejét. Alig hangzott el a 8 óra, már végig menve a nagy folyosón, felsőkabátomat ledobva a ruhatárba, a keleti kényelemmel bebutorozott, virágcsoportokkal feldíszített női társalgón keresztül a díszes tánezterembe léptem. Különös érzés fogott el. Hiu kezdtem lenni, mert bizonyára, mi csabaiak ez épületre és e teremre hiuk, büszkék lehetünk. Önkénytelen eszembe jutott a testület, kinek nemcsak mi csabaiak, hanem vidéke is s az egész alföld köszönheti ezen nevezetességet. Épit nekünk palotát, táocztermet, színházat, kasziió helyiséget, nem nyerészkedésből, mert hiszen tőkéjét nagyobb kamatra is el tudta volna helyezni, építette ezt a közművelődésnek, a vigadó homlokára írva: „A közbirtokosság a közművelődésnek." Az egyik karzat már telve volt nagyszámú szép közönséggel, s hogy jó helyet kapjanak, már 6 óra ntán kezdtek gyülekezni. Hogy jól emlékembe véssem a bejövendő hölgyek névsorát s azok toilettjeit, a bejárathoz közel helyet foglaltara, de tervem nem sikerült; a szépnem már % 9 órakor a kaszinóból, a főbejáraton a pipere-szobából, de különösen a női társalkodóból, mint az összes égi testekből álló folyam, élén a nappal, a mindenikhez egyformán nyájas, a bál kedves háziasszonya Beliczey Istvánná ő méltóságával hullámzott be az első zeneszóra, s azon vettem magam észre, hogy egy kedves kis hullám — ruhájának színe is hasonlítva ehez — a terem Közepére magával ragadt; képtelen voltam ezután a névsort összeállítani, a miért is engedje meg a nyájas olvasó, hogy a névsort mellőzöm s csak annyit említek meg, hogy az estélyen 60 pár tánczolta a négyest. „Különös — mondja a kedves hullám — hiszen a terem elég világos, s a próba-világitáson, hallom, sötét volt." — (elejém