Békésmegyei közlöny, 1879 (6. évfolyam) január-június • 1-63. szám

1879-02-02 / 10. szám

VI. evfobm 1879. 10. szám. B.-Csaba, február 2-án. OZLONY: Politikai, társadalmi, közgazdászati ós vegyes tartalmú lap. Megjelenik, hetenként kétszer : vasárnap és csütörtökön, Szerkesztőség Előfizetési díj: helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve: egy évre 6 frt; félévre 8 frt; évnegyedre 1 frt 50 kr. Kézirat )k nem adatnak vissza. ki a d ó-h1v a t í1 : Főtér, Schw.ircz-féle tiáz, a postával izemben. Eg-yes szám ára 10 kr. kapható Biener B. urnái és Grünfeld J. könyvkereskedő urnái, B.-Csabán. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, Biener B. urnái és a nyomdában, vidéken mindeu postahivatalnál 5 krot postautalványnyal. Előfizetési felhívás a „Békésmegyei Közlöny" Leienként kétszer megjelenő vegyes tartalmú lapra. Házhoz hordva vagy postán bérmentes küldéssel : Egész évre ... 6 frt. Félévre .... 3 „ Évnegyedre ... 1 „ 50 kr. Az előfizetési pénzek a lentirt kiadóhivalhoz küldendők. Féléves előfizetők a csabai redout rajzát, egész éves előfizetők az 1880-ik évre kiadandó „iíákfaineg.yei naptárt" kapják ingyen. Nyolcz egyszerre beküldött előfizetés után egy ingyenpéldány jár. Hirdetések jutányos áron fogadtatnak el. B.-Csabán, 1879. évi január l-jén. Á „Békéunegyei Közlöny" kiadóhivatala. Gyuia város felirata a minisztériumhoz a Békésmegyét ez idén sújtott vizáradasok tárgyában. Nagyméltóságú m. kir. közmuiiKa és közlekedési miniszter ur! A legközelebb lefolyt Körös-áradások alkalmából szom ruan tapasztalt káros eseményeket, melyek folytán vizvédrendszerünk czéltalanságáról sajnosan kellett meggyőződnünk, sietünk nagyméltóságod előtt felsorolni, kérvén egész alázattal azok mielőbbi orvoslását. Ugyanis 1878. deczember 22-én jelentetvén a Körösök nagyobb mérvű áradása, az alsó Fehér-Körös szab. társulat részéről ép ugy, mint különösen Gyulaváros hatósága részéről a kellő intézkedések haladéktalanul megtétettek arra nézve, hogy az áradásból reánk vész ne háramoljék; és eme. idejében megtett intézkedések által sikerült is az alsó Fehér-Körös szab. társulat vonalán a vészt tőlünk ez alkalommal elhárítani, de nem az aradmegyei partok vonalán, a hol ugyanis egy deczember 23-án vett távirati üdósitás szerint a Fehér-Körös jobb partja töbl helyen kiszakadt; és ene körülmény előreláhatóvá tette már azt, miszerint a kiszakadásokoi leömlő viz, a Gyula városi földeket mint legaiaitabb fekvő területet fogja elárasztani. Nagyméltóságú miniszter ur! a midőn a magyar Kormány 1876-ban ő nagysága Marsovszkv Gyula kormánybiztos urat hozzan; magasabb rangú szakközegével oly czélból küdte ki, hogy bármi áron töltéseinket a czélnak megfelelőleg készítesse el, fájdalmasan ugyan, dt meg is hajolva a kényszer előtt, roppant kötséggel járó intézkedéseit mint szükséges rosszat őlfogadtuk és ennek folytán oly vállalkozóval és o'y magas ár mellett szerződött, hogy bátran álliihatjuk, miként ama munka rendesebb körülmények között, jóval olcsóbban lett volna ekészithefő. És midőn a kormánybiztos ur által reánk mért anyagi erőnket majdnem meghaladó áldozatot elfogadni kénylelenitettünk, azon remény táplált, hogy a magas kormánynak kiküldött biztosa és jóhirnevü szakközegei félmunkát bizonyára végrehajtani nem fognak, hogy a mire már előre és kellően figyelmeztetve iettekus, miszerint tíékésmegye, az aradmegyei, úgynevezett felső Körös szab. társulat hanyagsága által van leginkább veszélyeztetve és legtöbbször károsítva, hogy az alsó Fehér-Körös szab. társulatnak töltései csak is akkor felelhetnek meg czéljuknak, ha egyúttal a Felső-Körös társulati töltések is a kellő mérvben kiépíttetnek és gondoztatnak, — eme társulat működésére legalább is ép oly gond fog fordíttatni, mint a mennyi az alsó Fehér-Körös szabályozási társulatra, — melynek Gyula városa egyik kiváló tagja, — fordítva lett. És eme intézkedések szükségességéről nem csak Gyulavárosa és az alsó Fehér-Körös szabályozasai-társulat, de a megye közönsége, annak közigazgatási bizottsága, sőt ő nagysága a kormánybiztos ur is anynyira meg volt győződve, hogy több oldalról tett felterjesztések alapján, ép az egyöntetű eljárás czéljából, a felső Fehér-Kö rös szabályozási-társulat vonalaira nézve is Kormánybiztosul ugyancsak nagyságos Marsovszky Gyula ur neveztetett ki. Sajnosan tapasztaltak azonban, hogy mig kormánybiztos ur itt Gyulavárosával, illetőleg az alsó Fehér-Körös szabályozási-társulattal szemben, a czélnak valósággal megfelő szigorral járt el, a vállalkozók irányában ezen szigorából már engedett, szemben az aradmegyei társulattal pedig azt alkalmazni ép fölöslegesnek tartá. Megparancsoltatott ugyanis Gyulavárosának, hogy rövid 15 nap alatt 600 munkást teremtsen elő, és tudtára adatott, hogy meg nem felelés esetén az általa felvállalt munka, terhére fog vállalkozóknak bármi áron kiadatni. És Gyulavárosa hajolva a parancsnak, bár nagy áldozatok mellett is, — annak teljesen megfelelt. — Szerződés köttetett továbbá a vállalkozóval, hogy a sürgősnek jelzett munkát 1877. január végéig, az egész vállalatot pedig 1877. május végére befejezni tartozik; és a vállalkozó a sürgős munkát csak is 1877-ik év őszén, az egész vállalatot pedig 1878. tavaszán fejezte be, — azt is ugy, hogy bátran mondhatjuk : Isten ments meg tőle. [Vége köv.] — A rendőri kihágásokról szőtt büntetőtörvénykönyv, melyet az igazságügyminiszter ujolag előterjesztetett, két részre, VII. fejezetre és 145 szakaszra van felosztva. Az első rész magában foglalja 32 szakaszban az általános határozatokat. A második rész szól a rendőri kihágások nemeiről és azok büntetéseiről; és pedig az első fejezet az állam elleni kihágásokról, a második fejezet a köznyugalom és hatóságok elleni kihágásokról, a harmadik fejezet a vallás és annak szabad gyakorlata ellen* kihágásokról, a negyedik a pénz és értékpapírok hamisítására vonatkozó kihágásokról, az ötödik fejezet a családi állás elleni kihágásokról, a hatodik fejezet a közbiztonság elleni kihágásokról, a hetedik fejezet a közrend és a közszemérem elleni kihágásokról, a nyolezadik fejezet a szerencsejáték által elkövetett kihágásokról, a kilenczedik fejezet a közegészség és testi épség elírni kihágásokról, a tizedik fejezet a tulajdon elleni kihágásokról, a tizenegyedik fejezet a vadászati rend elleni kihágásokról és végre a tizenkettedik fejezet tartalmazza a zárhatározatokat. — A törvényjavaslathoz terjedelmes indokolás is van csatolva. i Jtagyii Efclüf tárnája. Pirók u i* keservei. (Egy kis történet.) Nogáll Jankától. (Folytatás.) Hátha minden megérkezési fájdalomtól és válási örömtől megszabadul igy ? . . A rokon megérkezett. Csinos, barmincz éves nő lehetett. Kávészin ruhát viselt és fején egy óriási lilaszinü csokor helyettesitette a pártát. Nyakában fekete zsinóron egy ü\egszivet viselt és mellette egy kis kulcsot. — A sziv jellékepezte az ö kegyetlen szivecskéjét, melybe csak ugy lehet behatolni, ha ö odaadja a kulcsot is. Ezt pedig — mint mondá és ugv udvarias kötelességünk elhinni — senki sem fogja megkapni, mert ő — daczára a kigöudöritett hajnak, nagy máslinak — férfigyülöltf. — Mióta egy érzelgős gazdasági Írnokban (ki az ispánság reményében „tette neki a szépet") csalódott, boszut esküdött a férfiaknak. Oh, azóta sokan iparkodtak meghódítani őt — susogá bizalmasan minden ismerősének — „de csak játszottam velők. Szivet törő, kegyetlen játékot!" Mondá tragikai mozdulattal, meglehetősen utánozva egy vidéki színésznő hangját., ki egy ilyen szerepet szavalt el egyszer a hámorosi szin alatt. Fáni k. a. is csak szavalta e rémséges tetteket. Sokkal jobb volt sem hogy komolyan mondaná. Nem egyszer vidított meg „szivet nyerő, veszélyes játékot." Ilyen volt a hölgy ki ezer javitgatási, újítási tervvel, ezer reménynyel Pirók ur házába vonult. Elfoglalta a .pusztulás tanyáját." Igy nevezte az egykori békés hajlékot, valamely regényből vett kifejezés után. Felesleges elbeszélni a javitgatást, meszelést, súrolást stb. mit e hölgy uj lakásában tett. Az egész visszanyerte előbbi szép rendjét, tisztaságát. Pirók ur pedig uj emberré változott. Fáni k. a. iparkodott szórakoztatni e magányos embert. / Es nem sokára nagy változást tapasztaltak az özvegyen. Mindig csinosan öltözve jelent meg. Kissé telni kezdett, tréfálódzott, mosolygott és nem emlegette olyan nagyon a feleségét. Nem is juthatott már eszébe. Mit sem nélkülözött. Kitűnő kávé, gondos szolgálat, a sárgarépa száműzetése, türelmes hallgatás Pirók ur politikai nézetei iránt, háborithatlan nyugalom és este az a jó mariage kipótolták veszteségét. (Folyt, köv.) Boszniai élmények. — Egy megyei fiútól. — (Folytatás.) Tisztjeink azonban nem fektettek súlyt a mendemondára. Századom nem maradt Szluinban, még az nap 7 órai mars után kikeltett vonulnia Popováczra, egy kis