Békésmegyei közlöny, 1879 (6. évfolyam) január-június • 1-63. szám

1879-01-26 / 8. szám

„BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY," ÍME 8- SZÁM hogy az ipartársulatok elnökei még f. hó 14-én felkérték Csabáról Gyulát is meglátogatni. A gróf ur táviratilag és levélben is értesité a felkérő Göndöcs Benedek apát lelkészt és városi polgármestert, miszerint f. hó 22-én a reggeli vonattal Gyulán leend, itt az összes iparosokkkal értekezletet tartand, és az egész napot Gyulán töltendi. Fogadására a minden jó ügynek buzgó barátja. Göndöcs Benedek apáton kivül, a városi polgármester, mint az első ipartársulat elnöke, Sall József 2-ik ipartársulati és Papp György csizmadia ipartársulati elnök mentek az indóházhoz, ott hozzájuk csatlakozván a polgári kör igazgatója, több helybeli kereskedő, köztük Ferenczy Alajos, az ifjúság egjletének több tagja, és néhány magánpolgár. A vonat megérkeztével, midőn a nagyrabecsült vendég kiszállott, a polgármester rövid szavakkal üdvözlé ós a jelenlevőket bemutatá, azután pedig ő méltóságát Göndöcs Benedek apát ur vendégszerető házához kiséró, hol itt tartózkodása alatt szállva volt. Az össziparos gyűlés d. e. 10 órakor a városháza tágas termében tartatott meg, ezen időig a megyeházát és megyei muzeumot tekintó meg, különös érdeklődéssel kiszemelve azon tárgyakat, melyeket az országos iparkiállitáson is helyet foglalhatnának. 10 órakor a városi polgármesternél megjelenve, ez által a terembe kisértetett, hol megjelenése lelkesült éljenzéssel fogadtatott, a közel négyszázra tehető iparos és más ügybarát által ; a teremben a polgármester melegen üdvözlé a gróf urat jelezvén azt, miszerint eme megjelenése által Gyula városa iparosait tettre serkentette, a közönyt megszüntette, és teljes reménynyel hiszi, miszerint e város iparosai e vidéken jó nevűkhez méltóan fogják képviselni az ipart a székesfejérvári országos kiállításon; — a polgármester üdvözlő szavai után a gróf ur meleg érdeklődéssel beszélt az országos kiállítások szükségéről mint előkészítő iskoláról zsenge iparunk terén a világ kiállításokra; különösen hangsúlyozván azt, hogy az ily kiállítások czélja, nem műremekek kiállítása az ipar terén, hanem jó, szilárd és olcsó munkák kiállítása által készítményeiknek vevőt szerezni, ós biztosítani; — minden szavát a legélénkebb figyelem kísérte, s mindenki ajkan meglátszott az érdeklődés, mely ha az értekezleten tett észleletek szerint valósulni fog, akkor Gyula városa iparosai mult hírükhöz képest előnyösen leendnek képviselve a kiállításon. A gróf urnák hosszabb beszéde után Göndöcs Benedek apát és lelkész emelt szót, jelezve, miszerint e kiállítás nemcsak iparczikkekre, hanem terményekre is kiterjed, és ép azért felhívja a földmivesek figyelmét is a részvételre; — szavai befejeztével a polgármester mint az I-ső ipartársulat elnöke azon kérdést teszi a jelenvoltakhoz; kivánnak-e részt venni az iparkiállitáson? és ha igen, ipartársulatonként külön, vagy pedig a szakiparok szerint egy bizottságot kívánnak szervezni, mely minél elébb összegyűlve, a kiviteli módozatokról tanácskozzék ? A jelenvoltak egyhangúlag kijelentették, miszerint a polgármester elnöklete alatt minden egyes iparágból egy egyént választva kívánnak végrehajtó-bizottságot alkotni, s e bizottságot mielébb megválasztani, feladata lévén egyúttal az is, hogy az iparosokat egyenként hivja fel a kiállításom részvételre. Ezen elhatározás után a polgármester, tekintettel arra, hogy a kiállítás nemcsak iparczikkekre, de terményekre is kiterjed, felkéri a jelenvoltakat, miszerint társelnökül melléje Göndöcs Benedek apát urat kérnék fel, aki mint kitűnő termelő — a sikerre nézve — nagy befolyásánál fogva, hathatós tényező leend ; ez indítvány a jelenvoltak által teljes tetszéssel fogadtatván, társelnökül apát ur kéretett fel. Az értekezlet 11 órakor ért véget, elébb azon ban még a polgármester egyszerű ós őszinte sza vakkal fejezte ki Gyula városa összes iparosai nevében a gróf urnák önzetlen elhatározásáért a leghálásb köszönetet, melyre viharos éljenzés után az értekezlet a legszebb rendben eloszlott gondo latával a tettre hivó szózat kivánata teljesítésének; — és mi hisszük, hogy a fáradalmas ut nem leend sikertelen, nem leend czél nélküli. Délben az apát ur vendégszerető házánál nagyobb számú vendégek gyűltek össze az ünnepelt gróf ur tiszteletére; jelenvolt az értelmiség zöme mellett több munkás és szorgalmas iparos is, a kik e körben ép oly feszélytelenül érezhették magokat, mintha saját hason polgártársaik körében lennének; — a jó ebédet számos talpraesett felköszöntés fűszerezte, a társalgás pedig kizárólag hazánk iparérdekeinek előmozdítása körül folyt. Délután '/

2 3 órakor a nemes gróf házigazdájával Kígyósra rándult, szeretett képviselőnket gróf Wenckheim Frigyes urat és áldott nejét meglátogatni egyszersmind buzdítani őket a kiállitásbani részvételre, honnan esti 8 órakor tértek vissza, hogy a polgári kör által rendezett banketten részt vegyenek. A banketten közel százan vettek részt a gyulai társadalom minden osztályából, legszámosabban az iparosok, és az derült kedélylyel, fűszerezve számos felköszöntósek által csak 11 óra felé ért véget. A felköszöntések közül kiemelendő a nemes gróf uré, ki városunk országgyűlési képviselőjére emelt poharat mint oly férfiura, aki éveken át tett nagyszerű építkezései által e vidék iparosainak munkát adott, és a ki hivatva van ama téren, melyre őt a közbizalom emelé, a haza polgárainak javát előmozdítani. A gróf ur 11 óra után távozott nyugalomra, minthogy reggel N.-Várad felé kelle folytatnia útját. A vonathoz Göndöcs Benedek apát, a pol gármester és Sal József ipartársulati einök kisérték, jóval a vonat megérkezte előtt, minthogy előző este azon óhajtását nyilvánitá, hogy a vasút közelében levő gyufagyárat szeretné meglátogatni ; a tulajdonos erről értesítve lévén már 6 óra után reggel a gyárban munkálkodtak, oda érve mindent megtekintett, több tárgyról magyarázatot kért, különösen a szükséges anyagok beszerzési forrásairól, igyekezve őt arra bírni, miszerint az anyagokat lehetőleg hazai termények bői fedezze, egyúttal ösztönözte őt a kiállitásbani részvételre, mert készítményei a szegedi kiállításon is figyelmet keltettek. Rövid idővel a vonat megérkezte előtt tért vissza az indóházhoz hol az idő közhasznú beszélgetésben tölt el ; majd a vonat megérkeztével beszállva szívélyes bucsut vőn a jelenvoltaktól, kifejezést advá ama reményének, hogy Gyula városa iparosai és termelői a székesfejérvári orsz. kiállításon méltán leendnek képviselve, és megismerkedve velük, reményű,' miszerint a dijak kiosztásánál újra körünkben jelenhet meg. Adja az ég, hogy óhajtása teljesüljön és nemes fáradozása sikerrel koszorúzva lelje jutalmát kifejtett munkásságában 1 LEVELEZÉS. Orosháza, jan. 25. Folyó évi január 19. tartatott meg a tűzoltó egylet közgyűlése. A megyében ez egy ilynemű társulat van. — A gyűlést Dr. László Elek elnök nyitotta meg, jelentésében előadván az egylet gyarapodását, hogy a két ujabb szerkezetű fecskendő s teljes felszerelésen kivül 600 forinton felül készpénze van az egyletnek, hogy a mutatkozott ellenszenv elenyészett., belatva azt mindenki, miszerint az egylet czélja emberbaráti, s e czóljának eleget tett a mult évben felmerült 4 tűzesetnél. Ezután megkezdetett a tisztújítás, elnökké egyhangú lelkesedéssel dr. László Elek választatott meg újból. Alelnökké : Weisz Lipót. Titkár : Déghy Gyula. Főparancsnok : Herczegh Géza. — Uj választmányi tagok lettel: : Eapcsák József jegyző, Sulyok Ede és Lübek Jakab urak. — Február 8. az egylet pénztára javára tánczvigalom tartatik. — Ezek jövedelme, a pártoló tagok dijja és egyesek jótékony adakozása képezik az egylet bevételeit. — A gyűlés után nem hiányzottak a felköszöntések. Több uj pártoló tag lépett be, s tétettek adományok. Csakis a működő tagok sorában van hiány, melyet egyelőre pótol azok lelkesedése s a jövőben uj tagok beépésére nyújt kilátást. Kaszinói estélyek tartatnak a jövő hó 1- és 15-én ez alkalommal a most alakult dalárda is életjelt ad. Vadász-társulat van alakulóban, csak vadas helye hiányzik. Itt egyedül áll fenn á la miskolczi egyletek alakult temetkezési egylet, mely biztos bukását eddig az ügyes kezelés által elterülhette még ez sem akar eliemetkezni ! Az „Orosháza és Vidéke" alig hogy megindult, máris egyedül Orosházán 200 körül az előfizetője. Örvendetes e haladás, csak az adóterén is ne kellene haladü, — az adófelügyelőség 3 év óta fenálló törvény al»pján magasabb osztályba akarja a községet aesorozni, mi által az adóteher 2 -3000 forinttal emelkednék. _ y. T Á V IRATO K. * Be'grád, jan. 22. A skupstina alkotmáuyzó bizottsága elvetette az összes vallásfelekezetek egyenjogositását. — A skup

ctina a 76-iki háború által euj

fott kerületek lakóira nézve a moratoriuin hatályát ez óv október vége.'g meghossznbitotta. * Charkow, jan. 27. Három napi erős hózivatar folytán a charkow-azovi pályán a forgalom beállittatott; 7000 munkás foglalkozik az akadályok eltávolitával. * Kalkutta, jan. 23. Biddulph tábornok megkezdette az előnyomulást Girisk felé. Stewart tábornok folytatja a kéinszemléKet Khelad és Ghilzai felé. * Bécs, 23. A lemberg-csernovicz-jassyi vasúton már életbeléptették az elővigyázati rendszabályokat a pestis behurczolása ellen. A határállomáson megállítják az átmenő vasúti kocsikat ós kicserélik. * Versailles, jan. 23. A képviselőház elfogadta tárgyalásra Liisaut indítványát, a melynek értelmében három évre szállíttatnék a katonáK tettleges szolgálati ideje, de a pailiament köreiben kétségesnek ,tartják e javaslat elfogadását. * üriissel, jan. 23. A brabanti esküdtszék Langrand-Dumonceaut in contumaciam 15 évig tartó fogságra és 2000 frank pénzbírságra ítélte. MEGYEI HÍREK. * Lapunkra előfizetések folyvást elfogadtatnak, február márczius hónkpokra 1 forint előfizetési ilij mellett. Gyulán egyes példányok Dobay János ur papirkereskedésébeu kaphatók. Ugyanott Gyula és vidékére nézve hirdetések is vétetnek fel. A. «Békésmegyei Közlöny)) kiadóliivatala. ££ B. Gyula városát gr. Zichy Jenő ur, mint a székesfehérvári országos kiállítás elnöke, csakugyan szert nesélteté e hó 22-én látogatásával. Megérkezvén a reggeli vonattal az indóháznál a polgármester és vagy 30-au fogadták, s innen ment egyenesen Göndöcs apát urh.»z, kinek mindvégiglen vendége maradt. Reggeli 10 órakor a városház termében jelent meg, hol nagy számú, tán 400 főre tehető polgárság várta a lelkes grófot, itt Dobay János polgármester fogadta s üdvözölte, erre a gróf ur válaszolt igen szép szavakban körülírva, fejtegetve, ismertetve a mostani ipart és iparosok műveit. Buzditá, le'kesité a polgárokat a szép czélra, s felhivá, vajOa minél nagyobb számban jelenne meg a gyulai iparosság a fejérvári — küzdtéren. Ekkor meg is alakult a kiállítási bizottság, mely már ma (vasárnap) gyűlésezik is. — Délben Göndöcs urnái volt díszebéd, este pedig a polgári kör adott egy fényes bankettet, melyben a gróf ur szintén jelen volt. — Dikczió volt puantum szátis, képzelhetni, ha azt módjuk, hogy még t. Mogyorossy bátyánk is „szolnokolt." Daczára, hogy ő régész, de poharát még is a „friss uj lányokért' emelte, mire még a gróf ur is elmosolyogta magát. Ő méltósága esti 11 óráig maradt a körben, hol ugy látszott, igen jól találta magát, s másnap 23-án ment N.-Váradra. Adja az ég, hogy a derék főúr munkáját siker jutalmazza! f Cziífra Imre gyulai kir. alügyész urat súlyos családi gyász érte. Angyali szépségű 3 éves fiúgyermekét, Jenőt ragadta el anginában a kegyetlen halál. A gyászjelentés igy szól : „Cziffra Imre s neje Németh Mariska gyermekeik Luiza és Tiborral elkeseredett szivvel tudatjak feledhetetlen gyermekük, illetve testvérük Jenőnek f. 1879. évi jan. 22. reggeli 5 órakor 3 éves korában történt gyászos kimultát." A boldogultnak tetemei jan. 23. d. u. fél 4 órakor temettettek el a magyarvárosi temetőben. Béke a kis angyal hamvaira ! (x.) Felolvasások Csabán. Gajdács Pál ur érdekes történeti tanulmánya az „aversai dráma" után, mely nápolyi Johanna ós Endre ismert térténetét iija le, Nogáll Janka kisasszony, lapunk gyulai tisztelt munkatársa olvasta fel „egy láthatlan lény hallható ruhája" czimü csevegését. A láthatlan lény hallható ruhájí, nem egyéb mint a gondolat, beszédbe öltözve. A. gondolat láthatlan ; hallható ruhája a beszéd. A szellemdús felolvasó ecseteié, kiben mily gondolato kszoktak keletkezni, és jelleme, egyéni foglalkozása szerint, mily ruhába szokta öltöztetni. Ezen valóban eredeti „gondolaton" alpuló, a gondolat ruhába öltözéséről szóló tanulmány „gondolkodóba" ejté a szép számú diszes közönséget és ez gondolatainak viharos tapsokkal adott kifejezést s igy be lett bizonyítva, hogy sokszor azt, a mit gondolunk, nemcsak szavakkal, da tapsokkal is lehet kifejezői — persze csak akkor, mikor valaki oly szeretetreméltcan és tartalomdusa olvas fel, min! Nojráll Janka kisasszony! (x.) Gróf Zichy Jenő ur Csabán létének érdemleges jelentőségét lapunk mult számábau adtuk elő. Ezúttal még a kedves vendég tiszteletére rendezett bankettről szólunk. Lefolyt, mint minden ilynemű társas összejövetfl, pohárköszöntések özöne mellett, melyeknek hőse többnyire a giof ur volt, ki különféle toasztokban a legkülömbözőbb alakokat öltötte. Egyszer az ásványország egyik legkitűnőbb teste lelt, mert egyszer .,szóvá" tették (Nogáll Janka kisasszonynak a „Szarvasi Ujság"ban megjelent tárczája nyomán), máskor egy virágzó fának „gyökerévé," majd ismét a kiállítás pirosan bugyogó „vérévé." A nemes gróf ezen természetrajzi megtiszteltetéseket kellő méltánylattal fogadta és két valóban szellemdus toasztban felelt reájuk. Zsilinszky Eudre ur pohárköszöntése. mely egészben és nagyban véve igen sikerült volt, csak ott nem felelt meg a valónak, hol a mágnásokat nevezte el a virágzó fa gyökerének, melytől a törzs és a levelek a nedvet kapják, mert szerintünk ezen hasonlat épen megfordítva áll, t. i. a földművelő és iparos a tarsadalom fájának gyökere, mely éltető nedvet ád a fa többi részének s igy a nngyon finora ,

;an»-