Békésmegyei közlöny, 1879 (6. évfolyam) január-június • 1-63. szám

1879-01-19 / 6. szám

VI. évfolyam. 1879. ti. mm. B.-Csaba, január 19-én. Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként kétszer : vasárnap és osittörtokön. Előfizetési ilij: helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve: egy évre 6 frt; félévre 3 frt; évnegyedre 1 frt 50 kr. Kézíratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség ÓS kiadó-hivatal: Főtér, Sch-vvarcz-féle ház, a postával szemben. Egyes szám ára 10 kr. kapható Biener B. urnái és Orünfeld J. könyvkereskedő urnái, B.-Csal>»n. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „JSyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, Bioner B. ur' nál és a nyomdában, vidéken mindem postahivatalnál 5 kros postautalványnyal. Előfizetési felhívás yai Közlöny u hetenként kétszer megjelenő vegyes tartalma lapra. Házhoz hordva vagy postán bérmentes küldéssel : Egész évre ... 6 frt. Félévre .... 3 , évnegyedre ... 1 „ 50 l;r. Az előfizetési pénzek a lentirt kiadóhivalhoz küldendők. Féléves előfizetők a csabai redout rajzát, egé: z éves előfizetők az 1880-ik évre kiadandó „ItóKésniegyei naptárt" kapják ingyen. Nyolcz egyszerre beküldött előfizetés után egy ingyenpéldány jár. ÜÜF" Hirdetések jutányos áron fogadtatnak el. B.-Csabán, 1879. évi január l-jén. Á „Béktamegyei Közlöny" kiadóhivatala. Ne csak földművesek legyünk. (Folytatás és vége.) II. A haziipar az. mely aránylag kellemes, mindenesetre felette hasznos foglalatosságot nyújt népünknek a mezei munka eddig ösmert és szokásos szünetelési ideje alatt. Az asszonyok az év minden szakában haszonnal foglalkozhatnak a tej, a len és kender, a gyümölcs, a hus-félék, a liszt, a zöldség és egyéb termesztmények feldolgozása által; az apró jószág tartás, főleg az okszerű hizlalás, a konyha-kert gondozása szinte az asszonyok, nagy jövedelmet nyújtó munkakörét képezhetné. Miért ne bírnának asszonyaink vajat, túrót, sajtot — a tejből ; czérnát, vásznat, zsákot és finomabb czikkeket: csipkét stb. — a len és kenderből ; befőtteket, aszalókot — gyümölcsből; Ízletes sonkákat, kolbász-féléket, és egyéb husnemüeket — a húsból ; mindenféle Ízletes és tetszetős alakú száraz és nyers tészta-féléket — a lisztből; aszalt és szántott zöldséget, -- melyek oly keresettek és drágák — stb. készíteni és ez által az ipart gyarapítani. Midőn ügyes kezük ezen háziipar-czikkeket okos .ellátás után a forgalomba hozzák, egyrészt magoknak biztosítanak tetemes jövedelmet, másrészt a hazai fogyasztóknak tesznek szolgálatot. Vannak azonban számos, a háziipar hoz tartozó, vagy legalább ez uton előállítható czikkek, melyeknek előállítására már nem a nők, hanem a férfiak hivatvák. Ilyenek azon foglalatok, szalma, vessző vagy deszkából, akár papir vagy háncsból stb. keszithető ládák, dobozok, kosarak stb., s melyekben az asszonyok által készített iparczikkek, ízletesen behelyezve forgalomba hozhatók ? A külszín az emberekre nagy hatással lévén, sok esetben a csinos és szellemesen készített doboz, a benne foglaltató iparczikk kellendőségét nagyban emeli. Továbbá a férfiak által ugyancsak háziiparilag előállíthatók számtalan gazdasági eszköz, melyeket pedig most drága pénzen boltokból kell beszerezni. Kevés jóakarat, ügyesség mellett nagyobb fáradság nélkül készíthetők otthon : gereblyék, seprűk, kosarak és kasok, villák stb ; a hozzá szükséges anyag majdnem minden gazdaságból kikerül, vagy legalább azon község területén, melyen lakik, olcsón és könnyen beszerezhető. Nem czélunk itt a részletek végtelenjébe ereszkedni, az nem is tartozik egy hírlapi czikk keretébe, hanem csak jelezni akarjuk azon tért, melyen működve anyagi helyzetünket tetemesen javíthatjuk. Egyedül a fejlett háziipar az, mely nálunk a földmüvelés kalamilásait tűrhetővé tenni, normális közgazdászati viszonyokat létesíteni képes. Ha buzgalommal, s kellő ügyösmerettel lépünk e térre, előnyünk — előre láthatólag — a legkedvezőbb volna Nem kellene az itthon előállítható ipar-czikkeket drága pénzen külföldről behozni s a nyerességet idegennek adni: ügyes és okos feldolgozás által pedig nyers terményeink értékét tetemesen fokoznók és ez által ugy az általános, mint saját gazdagodásunkat örvendetesen segitnők elő. — De erkölcsi szempontból is sokan nyernénk : mert tény az : hogy a munkátlanság a bűnök fészke. Ha szorgalmas, munkás embereket nevelünk, — akkor becsületes, derék polgárokkal szaporítjuk a hazát, mire pedig ma nagyobb szükségünk van, mint bár mikor ! Körösparti. — A képviselőház január hó 20-án, hétfőn d. e. 11 órakor ülést tart. — A belügyminiszter az országgyűlési ülések megkezdésekor egy jelentkezési hivatalnak Budapesten való felállítása tárgyában törvényjavaslatot fog a képviselőház elé terjeszteni. A javaslat a jelentkezés pontos keresztülvitele iránt szigorú intézkedéseket foglal magában. — A franczia republikanuspárt végre abban a szerencsés helyzetben van, hogy keresztülviheti azon módosításokat és változásokat, melyeket az uj helyzet igényel. Francziaország ugyanis, noha 1870. szept. 4-dike óta köztársaság, még számos olyan intézménynyel bir, melyek öszszeférhetlenek a republikával. Azonkívül a bírói kar nagy része a főbb közigazgatási hivatalnokok jelentékeny része, stb. monarehista meggyőződésű férfiakból áll, kik nem tudtak megbarátkozni a köztársasággal. A hadsereg körében is a legfőbb állások j^bbadára bonapartista tábornokokkal vannak betöltve. Nagyon érthető hát, hogy a republikánusok, kik most a senatusban is jelentékeny többségre jutottak, a köztársaság titkos ellenségeit el akarják mozdítani állásaikról, s azonkívül oly intézményeket létesíteni, melyek alkalmasok megtörni az ultramontánok és monarchisták befolyását. A szenatusban minap jeletkezett először az impozáns republikánus többség, midőn az egyesült baloldal 153 szóval 81 ellenében választá meg Martel-t elnökké Andiffret-Pasquier herczeg ellenében, ki csupán 81 szavazatot kapott. Alelnököknek is mind republikánusok lettek megválasztva. Adóbehajtás. Szarvas, jan. lü. A rendezett társadalmi viszonyok alig nyernek valamiben hívebb kifejezést mint abban, mily mértékben tesznek eleget az állam iránti egyik legfőbb kötelezettségüknek, az adóbefizetésnek ez egyes polgárok. Hol az adó rendetlenül foly be, hol igen gyakran kell az állam közegeinek kény1 „liiip lÉif Itó Pirók, ni* keservei. (Egy kis történet) Nop-áll Jankától. Nemcsak a tiszteletes urnák vannak keservei, nemcsak a férjeknek, feleségeknek, hanem az özvegyeknek is. Oh, nem azokról a siralmas esetekről van itt szó, melyeket az emberek sok résztvevő szóval szoktak egymásnak elbeszélni. A gyöngébb szivüek még könyeket is hullatnak a hat éhező gyermek és özvegy sorsa fölött. A jó szivü hölgyek pedig az ásitásig „angyalkodnak" ; mosolyuk mást sem mond, mint: „Oh, nyíljatok meg erszények 1" És gondolatban : csak nem az enyém." — Vagy azokról a bánatos özvegvasszonyokról beszélnénk, kiknek fogondjukat amaz kesergő kérdés képezi : hol lelnek egy olyan jó férjet, mint a milyen a régi volt? Ne ijedjenek meg, kedves olvasóim. Nem fogom •nőket könnyekre indítani, sem a bánatos özvegyekhez vezetni. — E kis történet, melyet elbeszélni akarok egy tisztes özvegyember : Pirók ur keserveivel foglalkozik, ki áldott jó feleségével elvesztette minden, de minden — kényelmét. Pirók ur negyven éves koráig anyai felügyelet alatt állott. Gyöngéd nő gyakorolta rajta a kényelem testi cselekedeteit. Ekkor pedig ugyan az a jó asszony keresett neki feleséget. Gondos asszonyt, kire bátran rábízhatta szeretett, negyvenéves fiacskáját. — Nyugodtan is távozott el „ama jobb világba." Látta a kifogástalan kényelmet, melyben Pirók urat ringatta kedves élete párja. A fiatal Pirókné igazán önzetlen teremtés volt. Egész szivét felosztotta Pirók ur, Bibi öleb és egy madárka közt. Olyan áldott asszony volt 1 Edes örömmel viselte a házasság lánczait, melyek nem mindig rózsából vannak ám fonva, mint a hogy a szerelmes költők hiszik. Sokszor nagyon is hasonlít a vöröshagyma-koszorúhoz. (El ne higyjék kedves olvasónőim, hogy ezt saját magamon tett tapasztalatból tudom.) De a boldogult megszokta volt a vöröshagyma könynyekre inditó illatát is. „Jó gazdasszony" mondták róla és állításukat ama érvvel bizonyították, hogy „reggeltől estig a konyhában lakott". Reggel fi főzte a kávét és vitte feleségi-alázatossággal térjének. 0 hozta rendbe topányaít, gondoskodott a fehérneműről, ruhákról ; kiporozta férje kabátját, de a szegre akasztva ós ha távozott ő tette fel a férj e fej é r e a kalapot. Csak azt sajnálta, miért nem szihatja el helyette pipáját is — mint a padischah pipahordozója — bogy ura minden fáradság nélkül csak a füstöt élvezhette volna... 0 készítette az ebédet. Soha sem a saját, hanem mindig az ur kedvencz ételeit. Türelmesen hallgatta, ha hatalmas uralkodója panaszkodott a véletlenül nem sikerült étel fölött. (Folyt, köv.)