Békésmegyei közlöny, 1879 (6. évfolyam) január-június • 1-63. szám

1879-01-16 / 5. szám

„BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY," IR79, 5- SZÁM. elpazaroltatik, hanem társadalmi szempontból is árt; mivel a szoczialista-törekvések leginkább a henyélő nép tömegéből keltek ki, csirájokat ott lelik. Ha az őszi szántás be van végezve, azontúl szünetel a munka; kényelemben, zsirban főlve tölti drága idejét a nép, még napszámba sem megy, holott biztosan tudja, hogy készlete az ujat meg nem éri. — Nem törekszik arra, hogy a téli kereset által a nyári keresetet megtakarítsa, abból tőkét gyűjtsön. Sem munkára vagy csak ritkán — megy, annál kevésbé használja fel sza­bad idejét házi-ipari foglalkozásra. Az asszonyok pedig -- a szép nyári napo­kat — mig férjeik izzadva dolgoznak — arra használják, hogy a ház árnyékos oldalán szom­szédasszonyommal szépen az utczára kiüljenek, ott beszélvén el a másik, meg harmadik szom­széd asszonyomnak ügyét baját, midőn a papnál járt. — Ez pedig nem nagyítás — hanem való ! Nem volna-e czélszerübb, kötelességszerűbb a megyei befolyással biió tényezőknek eszélyes uton oda hatni, hogy ne veszne annyi idő és erő terméketlenül el? Azok a nők, kik idejök szép részét nem ér­tékesitik ; azok a férfiak, kik a téli időt teljesen a nyugalomnak — nem akarom mondani, a he­nyélésnek — szentelik, ez idő alatt magokra ép ugy — mint a közönségre nézve hasznos, meny­nyi munkát végezhetnének ? K­(ll-dik közlemény követk.) — A honvédelmi miniszter a képviselőház legkö­zelebbi ülésén — törvényjavaslatot fog beterjeszteni a katonai beszállásolás tárgyában. E törvényjavaslattal egy­idejűleg a belügyminiszter egy rövid, e törvényjavaslatot kiegészítő tervezetet fog benyújtani, mely a törvényható­ságokat a laktanyák építési költségeinek fedezésére szük­séges adópótlékok kivetésére hatalmazza fel. — Az 1879. évi ujoncz- és póttartaléki juíalék a magyar korona országai közt következőképen osztatott fel: Magyarországra esik 35.979 ujoncz és 3598 póttartalékos, Horvát-Szlavonországra 4917 ujoncz és 391 póttartalékos, A katonai szolgálatra alkalmasaknak talált többi hadkö­telesek mind a honvédségbe osztatnak be. — Az erre vonatkozó rendeletet a honvédelmi miniszter már meg­küldte a törvényhatóságoknak. — Külügyminisztériumunk a német kormánynak a ozoczialisták nemzetközi üldözését czélzó ajánlatát hatá­rozottan visszautasította. MEGYEI KÖZÜGYEK. Békésmegye közigazgatási bizottságának Gyulán, 1879. évi január 7-én s folytatva tartott ülése. (Folytatás és vége.) II. Ezután felolvastatott a k. tanfelügyelő évi jelentése a megyei népiskolák állapotáról s saját működéséről, E jelentés szerint a mult év­ben hat uj iskola állittattott fel, és pedig. Szar­vason 1 evang., Orosházán 2 evang., Gfyomán 1 ref., Komlóson 1 községi felső népiskola és Dobozmegyeren 1 községi tanyai iskola, — s az izr. iskolák törvényes szervezése Szeghalmon, Gyulán, Szarvason és Csabán befejeztetett; a fe­lekezeti iskolák száma 167, a nem felekezeti 22, összesen 189, tannyelvre nézve 133 magyar, 7 német, 44 tót, 4 román, 1 magyar román, — a lefolyt évben tehát az iskolák száma 12-vel sza­porodott; a tankötelesek szama 36552, kik kö­zöl 10984 ismétlő. Ezek közöl tettleg jár isko­lába 27122, nem jár 9430, vagyis 25% - kik jobbára ismétlők, tavai a mulasztók száma 28% volt, s igy 3% haladás mutatkozik ; 1484 mu­lasztó volt. bírságolás végett bejelentve, ezek közöl 769 tényleg megbirságoltatott, tehát az egész számnak 18% a mi a tavalyi állapothoz képest 12% haladást mutat. A tettleg iskolákba járók közöl vallásra nézve volt 5507 római kath., 585 g. k., 9098 h. h. 11004 ág. hitv , 928 izr. Olvasni s irni megta­nult 4523. Tanitó volt alkalmazva 248, — ezek közöl 210 képezteti, Tanítói fizetésekre 127.602 frt fordíttatott, taneszközökre 625 frt. A kormány részéről a lefolyt évben a kon­dorosi, a földvári ós dobozmegyeri iskolák tan­eszközökkel felszereltettek, a szarvasi izr. iskola 100 frt, a szt.-andrási ovoda 200 frt, a gyulai polg. iskola 1800 frt segélyben részesült. — E jelentés helyeslő tudomásul vétetett. Felirat határoztatott el a dobozmegyeri köz­ségi iskola íentartása s a dobozi felekezeti isko­lák rendezése iránt. Lerner Jakab csabai izr. tanitó az ellene emelt vád alól tárgyi tónyállam hiánya miatt fel­mentetett, s a további eljárás beszüntettetett. Janó Sándor kir. ügyész jelentése, mely szerint a gyulai kir. tszék börtönében jelenleg 41 férfi, 11 nő, összesen 52 jogérvényesen elitélt, 14 férfi felebbezés alatti, 11 férfi 3 nő Ítéletien vizs­gálati, — összesen 66 férfi és 14 nő rab tarta­tik, tudomásul vétetett. Ak. államé pitószeti főmérnök jelentése szerint a jszbirák jelentéséből kiderült, hogy a mult évi közmunkaerő nagy része fel nem használtatott; miután pedig e megmaradt kmeröt a következő évre átvinni nem lehet, az illető szbirák igazoló jelentéstételre hivattak fel, s utasi­tattak, hogy jövőre a kivetett közmunkaerőt fel­használják. A fűzfás- és réz-zugi átmetszések költségei 65000 frtban állapíttatván meg, a hozzájárulási arány a f. é. közmunkánál lesz figyelembe ve­endő. A főorvos jelenti, hogy az egészségi vi­szonyok a mult hó folytán átalában kedvezők­voltak, habár két járványos jeleggel bíró kóralak mutatkozott, és pedig a veres himlő és a hök­hurut, Öcsödön és Csabán, — de már az előbbi helyen megszűnt, az utóbbin pedig annyira gyenge mérvű, hogy semmi intézkedés szüksége fen nem forog; a jelentés tudomásul vétetett. A t. ügyész jelentése folytán Gyula vá­ros azon felebbezésével, melyben az alispánnak a rendezett tanácsú városok feletti ügyleti jogát kétségbe vonja, elutasittatott. Az árvaszéki elnöknek az árvaszéki ügyforgalomról, s az árvaszók működéséről be­adott jelentése tudomásul vétetett; e jelentés sze­rint a megyei árvák száma 7119, az árvatárak­ban kezelt pénzösszeg pedig 107,9753 frt 28 >/ 2 kr. Gy.-vári községneK az árvapénztár önálló kezelése iránti kérelme, miután mar e község árvapénztára a központi árvapénztár keretébe fel­vétetett, elutasittatott. r. 1. Alispáni jelentés. Felolvastatott a közigazgatási bizottság f. hó 7-én tartott gyűlésén. (Folytatás és vége.) 1II. Védtöltések. A védtöltések a deczemberi olvadás és esőzések következtében veszélyes megpróbáltatásnak voltak kitéve, de a próbát kiállót)ák, mi azonban egyedül a társulatok­éberségének és a hatóság erélyes közreműködésének kö­szünhítő, különben a még eléggé meg nem szilárdult gátrendszen a jégzajlás és rohamos áradás nem egy rést tört volna. Hasonló szerencsével nem dicsekedhetnek a szomszéd arad- és biharmegyei védtöltések, melyeket a deczemberi árviz több helyen átszakított, a honuan ki­szakadt árvíz töltéseinket hátulról megkerülvén : a gyu­la-várii határban 2000 holdnál nagyobb területet, s a gyulai oláhrétet elborított a, — a Sebes-Körös áradása pedig Vésztő határáig elterjedett. — Mig azonban a deczemberbavi válság nagyobb rázkódtatás nélkül elmúlt: a most ismét megujult áradás uj veszélylyel fenyeget ; — az aradmegyei dohányosi töltésen kiszakadt árviz a gyula-vári és gyulai területeket elborító víztömeget aggasztó módon növeli, — s a lakosságot folytonos ön­védelemre kényszeríti ; — a mi a? árvédelmi költségek súlyát nagyon érző lakosság kedélyét méltán elkeseríti. — Annyit mondhatok, hogy a hatóság részéről elkö­vettetik minden, a mi a vész elhárítására czélszerünek mutatkozik ; különösen Békésvárosa érdekében a buttyini vizosztó elzáratása iránt a kellő lépéseket megtenni nem késtem ; — minek íolytán a buttyini vízosztó Aradmegye alispánja rendeletéből az én felelősségemre elzáratott, miről a békési járás szolgabiráját értesítettem. — A legújabb jelenítsek nyomán meg kel 1 jegyeznem, hogy mig a Fehér-Kőrösnél veszélytől tartani ok nincs, inert a védpartok magassága és szilárdsága, éber őrködés mellett, mely nem hiányzik, teljes biztonságot nyújta­nak ; addig a Fekete-Körösnek Eemetétől a Lévai-féle csősz lakig terjedő ujtöltései két oldalról mosatván, oly sokat szenvedtek, hogy a szakadástól csak karózás által mentettek meg, — mely szerfelett süppedt töltések a jelenleginél nagyobb áradásnak alig fognak ellenállhatni, a miért fentartásuk a legnagyobb gondot ós javítást igényli. Az aradi szakadások folytán az uláhréten az árviz fokonkint emelkedik, — s ha a dohányosi uj sza­kadáson nagymérvben kiözönlő víztömeg pár nap múlva megyénk területéie zudul, a gyulai bánomlöldeket egye­dül a bánomgát védi meg az elborulástól. Ily veszélyes körülmények közt egyedül a városi hatóság folytonos ébersége, kitartó tevékenysége, s önfeláldozása nyújt re­ményt, melyről e helyen dicséröleg megemlékezni kedves kötelességemnek tartom. — El nem hallgathatrm to­vábbá azon kiszámithatlan horderejű veszélyt, mely a holt Fekete-Körös szanazugi torkolatán emelt zsilipnek alig elháríthatott kiszakadásából Doboz községre ered­hetett, — mely veszély azonban jókor észrevétetvén, a jáiási szolgabíró erélyes intézkedései íolytán, szerencsére elhárittátott. IV. Utak, hidak." Hogy az utak a fagy elmultával a folytonos esőzés mellett végkép elromlottak és sok helyt majd nem jár­hatlanok : ez oly köztudomásu téli baj, meiyen emberi erő nem segíthet. — Kétséget nem szenved, hogy e közlekedési akadály a kereskedési s me/.ei gazdasági ér­dekeknek nem kedvez, s főkép a dohány beváltást kés­lelteti s nehezíti. — A hidak közöl különösen a békési nagycsatornai hid majdnem a jégzajlás áldozatául esett, mi elég aggodalmat és gondot okozott, ós szerencse, hogy ezúttal a liid megmentetett. — E körülmény al­kalmából a t. közigazgatási bizottságot a járási szolgabíró azon javaslatanak megfontolására kérem tel, miszerint a bidaknak a jégtorlások elleni védelméről gondoskodni méltóztassék ; — mely czélra a járási hatóságok alkal­mas eszközökkel nem rendelkeznek. — Megjegyzendőnek tartom azon ténykörülményt is, hogy különösen a gyu­la-vári és remetei hidak alacsonysága a mostani árvizek idején is bebizonyult. V. Vegyesek. 1. A megyei pénztárak a mult hóban is véletlenül megvizsgáltatván : rendben találtattak. 2. Sajnosan kell jelentem, hogy a Gyula városi adóhivatalbau alkalmazva volt Tarnay Antal városi adó­tiszt a megejtett vizsgálat szerint hivatalos eljárásában nemcsak hanyagságot árult, de hűtlen kezelést is követett el, mely könnyelmű ós bűnös merénylet következményei elöl az öngyilkosságban kereset menedéket, mely azonban a kisérletnél maradt. — A hiáuyzc összegek biztosítását, melyekből eddigelé 600 frt téríthetett meg, a polgár­mester eszközölte ; a ki által e bűneset a kir. ügyész­ségnél bejelentetett. 3. A mult évi ügyforgalomban és tevékenység jel­zóseül előterjesztem, hogy : a) a megye közönségéhez b) a közigazg. bizottsághoz c) a gyulai jszolgabiróhoz d) a gyulai polgármesterhez e) a csabai szolgabíróhoz . f) a békési jszolgabiróhoz g) a szarvasi jszolgabiróhoz h) a gyomai jszolgabiróhoz i) a szeghalmi jszbiróhoz k) az orosüázi jszbiróhoz . 1) az alisp. által elnökileg Kelt Gyulán, január 6. 1879. érkezett elintéz­tett hátr. és folya­matban 8212 8150 62 1732 1710 22 2312 2310 2 4282 4232 33 3692 ú658 34 3868 3859 9 3292 3281 11 2810 2776 34 2639 2631 8 — 1248 ügyd. Jancsovits Pál, alispán. LEYELEZES. Szeghalom, jan. 14. A „polgári olvasókör" e hó 12-én tartotta évi tiszt­újító közgyűlését. A tagok tekintélyes számbani megje­lenése a közérdekeltsegnek volt élő bizonysága, mit fő­leg akkor nyilvánított, midőn a tánczterem rendeltetése bocsáttatott megbeszélés alá. Érdekes volt a pro et contra érveléseket a józan értelmű s érzelmű polgárok ajkairól hallani. Mert hát csak megsúgom lek. szerkesztő urnák hogy azon kósza hír kezdett felőlünk szárnyalni, mintha mi a színészetet nem pártolnánk ; pedig, dehogy nem, hát miért építtetnénk a tervezett nyári színkört?! Bizonyára azért, hogy színi előadások által szóra­koztassunk. S ha a jó akarathoz az a kevés pénz is, mely szükségeltetik, meg lesz — lehet hogy ez év nya­rán elkészül. A közgyűlést barátságos vacsora követte. Hogy felkö.-zöntések is voltak, tán felesleges is emlite*

Next

/
Thumbnails
Contents