Békésmegyei közlöny, 1879 (6. évfolyam) január-június • 1-63. szám

1879-05-11 / 43. szám

CBÉKÉ3MBSYBI KÖZLÖNY. * ÍB7O. 43. SZAM. — A magyar nyelv kötelező tanításáról szóló törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván, az országgyűlés által elfogadtatott. — Ezüstérmek. A királyi állami pénztárak, adó- ós vámhivatalok utasíttattak, hogy ő Felségeik eziistmenyegzöje emlékére Ő császári ós Apostoli királyi Felségének 1878. évi deczemberhó 8-án kelt legfelsőbb elhatározása alapján kivert kétforintos ezüst emlék-érmet, a felektől fizetés gyanánt két (2) forint értékben fogadják el. MEGYEI KÖZÜGYEK. Alispáni jelentés. Felolvastatott a közigazgatási bizottság, f hó 5-én tartott gyűlésén. (Folytatás.) E kiszakadásra vonatkozólag a járási szolgabíró jelentése alapján megjegyzendőnek tartom, hogy a kiszakadás a legéborebb őrködés daczára a társulati mérnök ós uradalmi főtiszt jelenlétében egészen váratlanul történt, minek folytán a város éjszak-keleti oldalin mintegy 5000 cat. holdnyi terület boríttatott el, melynek mintegy 35 százaléka községi, 65 százaléka uradalmi területet képez. A helyhez kötött víztömegnek az ólőmederbe való visszavezettetését illetőleg az előkészületek a leggondosabban megtétettek; a baleset által okozott kár terjedelme azonban még meghatározható nem lévén, a kár adóelengedés czéljából még fel nem becsültethetett. A gyula-varsándi gyenge töltések okozta aggály a gyulai polgármester ügyes és erélyes óvintézkedései folytán, a körösök gyors apadása mellett ezúttal szerencsésen eloszlattatok. Különben az aradiuegyei körös szab. társulati tökéletlen töltések miatti örökös félelem eloszlatása kedvéért a körös-berettyó szabályozási m. kir. folyammérnökség értesítése nyomán kijelenthetem, miszerint az aradmegyei körös szabályozási társulat területén még hátralevő töltés építési és egyéb munkálatok tolyó hó 3-án Kis-Jenöben árlejtés uijáu vállalkozóknak adattak ki kormánybiztosiig. öfjuosan kell továbbá jelenteLem, hogy Gyulavári község bírája és jegyzője ellen, kik a felsőbbi rendeletek végrehajtásáért első sorban telelősök, miután az áprilisi legválságosabb időben az alsó Fehér-Körös szab. társulat mérnökóuek felhívására, s a járási szolgabíró meghagyására a pénzes munkaerőt kirendelni elmulasztották, a minek ha a nagy-zerindi szakadás és hirtelen apadás nem jő közbe, a legvégzetesebb bal következményei lehettek volna, Marsovszky Gyula miuiszteri osztálytanácsos és korm. bi tos ur megkeresése nyomán & fegyelmi vizsgálatot elrendeltem. Megemliteudőnek tartom még, hogy a mult hóban az ivánfenéLi szab. társulat töltéseit a gyomai járási szolgabíró és társula'i mérnök közbenjöttével megvizsgálván, kifogástalanoknak nem találtam, s a hiányokra a társulat elnökét méltóságos br. Wenckheim László urat figyelmeztetni el nem mulasztottam. 1V. Vegyesek. 1. A simái fok kinyitása kérdésében grf Szapári István miniszteri biztos rendelkezéseivel szemben elfoglalt állásomat mult havi jelentésemben jele/.ven, folytatólag előterjesztem, hogy miután nevezett ministeri biztos őnanyagi jólétén is lendítenek, mert elvitázhatallan tény az, hogy á kiadott sok millió forintot""mely csecsebecsékért külföldre megy — mig az egyesek, ugyanakkor hazánk is érzi és siiili. Ezt ők jól tudják, de nem követelheti senki sem az egyestől, hogy fényes táuczestélyeken egyszerűséggel tűnjön fel. Mindnyájan alá vagyunk vetve a társadalom követelmei szabályának, a divatnak. Ezen bajon esakis az egyletek segíthetnek. Ha a csabai „nőegylet s a „tizenegyek leány-egylete" eréiylyel az egyszerűséget hazai iparuuk pártolását tűzi ki lobogojára s azt tettel is bebizonyítani igyekezend, hisszük hogy ezen eszme Csabán keresztül lesz vive, hatással lesz a legalsóbb osztályra is s talán a közel vidékre s vajha egész hazánkra. Nagyban emelkednék a hazai ipar. Tehát hölgyeink: előre! Ficzkó. Balcsillagzat alatt. Eredeti beszély. Irta: ifjabb Jancsovits Pál. 1. (Folytatás.) „Hát miliőm ágyúgolyó! mag azt sem kérded, mi fán termett?" „Tudom, vagy legalább sejtem azt, apám, — de én nem megyek férjhez soha." „Ugyan leányom, micsoda gyerek-beszéd az! hisz az a rendeltetése egy leánynak, hogy egy hozzá illő férjet kényes rendelkezése elleni tiltakozásomat figyelembe nem véve, folyó évi ápril hó 7-én 31. sz. a. kelt átiratában a vele szemközt elfoglalt állásomat, mely megyém önkormányzati jogának megóvására irányul, helyi érdekűnek bélyegezvén, engem arról értesített, miszerint Keczkés főmérnök urat utasította, hogyha Békésmegye hatósága részéről a kellő támogatást nem nyerendi, a kivágatást karhatalommal is Jásznagykun-Szolnokmegye hatósága által eszközöltösse; a ministeri biztos ezen a megyei alkotmányos rendszerrel meg nem egyeztethető, s a fenálló törvényeket mellőzni látszó iutézkedése ellen f. évi ápril hó 10-ón 455. eln. sz. a. a nagyméltóságú közmunka s közlekedési m. kir. ininister úrhoz folyamodtam és a méltóságos főispán urat, eljárásom támogatására felkértem ; minek folytán a minister ur f. évi ápril 20 ki 5638. sz. a. kelt leiratában arról éitesitett, hogy mielőtt a simái fok megnyitása iránt érdemileg intézkednék, szükségesnek tartja, hogy ezen ügy egy műszaki közege által a helyszínén tüzetesen megvizsgáltassák. (Folyt, köv.) MEGYEI HIfiEK. — A „Békésmegyei Közlöny"-re bármely naptól kezdve fogadtatnak el előfizetések. Május és junius hónapokra 1 frt az előfizetési dij. Lapunk hetenként háromszor jelenvén meg. azon kellemes helyzetben van, hogy minden nevezetesebb eseményt gyorsan hozhat és megbeszélhet. Hivataloktól származó hirek, hirdetmények, értesítések, ha a nagy közönség érdekeit illetik, minden dijazás nélkül szívesen közöltetnek. — A „Uckcsmcgyei Közlöny" kiadóhivatala. * B.-Csaba Táros képviselőtestületének máj. 5-én tartott közgyűléséből. A közbirtokosság a felsővégi tehén legelő társulattal kötött egyezményét terjeszti be, mely szerint az 0-Körös mentében 32 hold legelőt bocsát ái azon feltétel alatt a társulatnak, hogy ha arra az 0-Körös szabályozása érdekében szükség lesz reá, visszaadni köteles, az ezen 32 hold után a tarsulat részéről 1867 1877-ig befizetett haszonbért azonban vissza nem fizeti. A közgyűlés megnyugtató tudomásul veszi e jel-ntést és helyesli a közbirtokosság eljárását. — A Oabára hozandó telekkönyv ügyében nem fogadja el a közgyűlés a miniszter ajánlatát, mert az előnyök a feltételekkel arányban nem állanak. — Az átveendő csabai leányiskola ügyében jelenti a küldöttség, hogy az átveendő vagyon értéke a 20,000 frtra becsült iskolaépülettel együtt 29200 frt, az átveendő adósság 19700 frt, a várható évi jövedelem 4600 frt, évi kiadás 5520 frt volna, tehát igy a váro>t terhelné 920 frtnyi összeg. Az átvétel 19 szóval 16 ellenében elhatároztatott, de a következő feltételek alatt : 1) Bizton számit a 3000 frtnyi évi kortnányse gélyre, 2) ha egyelőre felmentetik egy polgári fiiskola felállításának terhe alól, 3) ha az átveendő 11 %-os adósság más olcsóbb adóssággal kicseréltetik t. i. ha az iirvapénztárból kapja a pénzt. A várjs tulajdonjogába lép a nőkép/ő társulat vagyonának ós ez a belügyekbe is minden befolyását elveszti. Mindez a megyei hatóság beleegyezésétől télé ik függővé. — Az ismétlő iskolák hétfői előadása besziintettetik és vasárnap délelőtti 11 —12 órára tétetik. — Hiicke József jegyző javaslata, mely szerint a gabona-heti vásártér téglákkal kirakassék, elvbili hel)eslessel fogadtatik, de pénzhiányában jobb időre halasztatik. — A lejtmérezési költségvetés terjeszteti* elő. A lejtmére/.és kivitele 41.858 frt 65 krba kerülne. Ezen fontos ügy külön május 10-én tartandó rendkívüli közgyűlésen fog elintéztetni. — A város közmunka előirányzata az 1879 ik évre a következőkben állapitatott meg : költség 16913 frt 80, fedezet 9069 frt 71 kr., hiány tehát 7844 frt 9 kr., mely a városi lakosságra fog kivetetni. — Az alsó-fehér Körös szabályozási szükséglet kimutatása a következőkben terjesztetett elő. Összes évi szükséglet ^4,241 frt 49 kr., fedezet 12,766 frt 72 kr., hiány 11,512 frt 93 kr., mely az érdeklettekre lesz kivetendő s minthogy a város és területén 13871 érdekelt van esik egyre 83 kr. — Mennyit adjon Csaba város mint testület a szegedieknek, az ismét a jövő közgyűlésre határoztatott elhalasztatní. — Knyihár Pál, Fabian Gy. és társainak folyamodásának az általuk a várostól haszonbérletben bírt föld utáni 2-ik félévi bér elengedése iránt hely adatik, mivel nagyobb kár elkerülése végett a városi elöljáróság maga volt kénytelen a vizet az általuk haszonbérletben bírt földre ereszteni. — Csabáról elköltözött Kemény Mihály urnák mérnöki felsiterelvényei 50 frtért a város részére megvétetnek. * A csabai szolgabíró ur a következő igen üdvös rendeleteket bocsátotta ki : „Érdemes elöljáróknak Csabán. Bizonyos tudomásomra esett, hogy Csabán daczára a mult óv elején közzé tett. korlátozó rendeletnek a korcsma helyiségek, kávéházak ós vendéglők éjfélen tuli időben is gyakran reggelig nyitva lenni szoktak a mulatozó közönség kedvéért. Ezen visszaélést rendőri közérdek tekintetből, nevezetesen közerkölcsiség, közegészségügy ós a vagyonilag szegényebb néposztály anyagi érdekének megóvhatása czéljából jövendőre nézve beszüntetendőnek találván e végből újított rendeletkép, némi módosítással határoztam mint következik. Ezentúl a fennebb előszámlált ipar üzleti helyiségek, a nap lemultával, csak bizonyos órákig tartathatnak nyitva ós pedig : 1-ször. A kisebb korcsmák, melyek közzé a szeszes italok kiárusításával egybekötött szatócs boltok ós az úgynevezett depók is számitandók, őszi ós téli hónapokban esteli 9, tavaszi és nyári hónapokban esteli 10 óráig. 2. A nagyobb korcsmák a hol netalán tekeasztalok is vannak és kávéházak, fennebb jelzett időszakokban 10 illetőleg 11 óráig. 3. A vendéglök. a minők a „Fiume" városához czimzett szálloda és Reisz Jakab féle a „Bárány"-hoz czimzett vendéglő, minthogy oda vasutoni utazók beszállaui szoktak, azok szükséglete és kényelme tekintetéből mindenkor éjjeli 12 óráig. Korcsmárosok, kávéházak bérlői vagy vendéglősök, kik ezen rendelet ellen véteni mernének, azaz, kik üzlethelyiségeiket a inulatókö/.öüség részére a záros órákon is tul nyitva hagynák : az első áthágás esetében 20, másodszor 50, harmadszor 100 frt pénzbírságban fognának jótékonyczólu intézeti péuztárak javára annyiszor mennyiszer elmarasztaltatni. Alidon ezen hatósági szabályrendeletet kiadom, egyúttal az érdemes városi elöljáróságot az iránt utasítom, hogy ebbeli rendeletemet a legnyilvánosabban meghirdettessék és arról az illető korcsmárosokat, kávésokai, szatócsokat egyenként is értesítsék, mely rendelet f. évi májushó 15-töl kezdve lép életbe, másrészt pedig aziránt hívom fel az érdemes elöljárókat, miszerint a községbeli rendőri közegeket a legszigorúbban utasiísák, állandóan ébren őrködni ezen szabályrendeletnek az illetők általi pontos megtartása felett, kiknek azonfelül személyes felelősség alatti kötelességük leend, azon korcsmárosokat, kávéházak bérlőit szatócsokat és vendéglősöket, kik az üzlethelyiségeikre kimondott zárosórák ellen cselekednek, esetről-esetre azonnal másnap hivatalomnál közvetlenül bejelenteni. Intézkedtem egyszersmind, hogy a járásomb li megyei csendlegényeü is azt tenni tartozzanak. Kelt B.-Csabán, 1879. májushó 3-án Eördögh Fiigyes, j.-szbiró." — „Érdemes elöljáróknak B.-Csabán. A helybeli evang. egyház presbyteriuma nevében hivatalomhoz épen most beterjesztett panasz és felhívás folytán, azon lábrakapott kárhozatos szokás, mely szerint ünnepeken ós vasárnapokon, mikor az egyházakban isteni tiszteletek tartatnak, különösen a félreeső korcsmákban, ide értve a szólőskertbeni korcsmákat is, az ottani korcsmahelyiségekben már délelőtt is, de rendszerint mindjárt délben, lármás zenélések történnek, a nová a mindkét nembeli fiatalság elcsábíttatva az alkalomtól, a helyett, hogy a szülői házboldogitson, Tajtai Elek pedig olyan partié, kit minden anya irigyel tőled Harangoson!" „Édes apácskám" -—szólott Mariska, könnyezve borulva az öreg vállára, oly terhükre vagyok, hogy sietős az ón férjhezmenetelem ?" „Édes lányom nem szeretem, ha igy beszélsz velem, tudod te jól mennyire szeretünk, erőszakolni nem foglak soha, — de ne sirj hát, édes Mariskám, hisz mondottam, hogy én semmire nem erőltetlek" — s az öreg Csaáry Zsigmond nagyokat szippantott törökpipájából, hogy elérzékenyedését elpalástolja. Mariska letörölte könnyeit, s kac.zngva borult az öreg keblére. „Édes kedves jó apácskám, tehát nem kell férjhez mennem!" „Nem Mariskám, habár lásd. én azt hittem, örömet csiuálok neked. . . Tajtai jóravaló fiatul e : ber, háromszáz hold földje van, — te pedig" — „Nekem pedig semmim sincs." „Nem azt akartam mondani gyermekem, — én nem vagyok ugyan gazdag, de annyim van, hogy mig élek, nem szenvedünk szükséget, s ha leteszem az élet terhét, hagyok reád annyit, hogy tisztességesen megélhess." „Oh apácskám, ne beszélj igy!" „Hadd esak Mariskám, tudom én, hogy már nem lehet messze! te ti ennyolez éves vagy, nálam már fordítva kell olvasni a számokat, de édes lánykám, miért nem akarsz te férjhez menni ? félév alatt a negyedik kérőt kosarazod ki!" „Édes apára, — nekem — ha megengedi — elveim vannak, s ha kezem munkájából kellene is megélnem, nem megyek olyanhoz, a kit nem szeretek, Tajtait pedig nem szeretem." „De mi kifogásod van ellene? „Már az, hogy nem szeretem elég kifogás." „No én nem szeretek ily dolgokban gáncsoskodni, neked elég eszed van, hogy felfogd a dolgot" — szólt az öreg, s észrevehetöleg leverten ballagott ki a kertből. A lányka pedig elárasztá csókjaival a kis gyűrűt, s ugy csicsergett hozzá, mint a kis dalos madár a felette lebegő galyon. „Lásd! — nem tántorodom el tőled, nem leszek hozzád bütelen soha, ha tiéd nem, másé sem leszek! — s szemeit a mosolygó kék ég felé emelve, — oly ájtatosan tudott imádkozni: Édes jó istenem! ments meg attól, hogy bút okozzak jóakaróimnak, — ments meg az ilyen megpróbáltatásoktól" Oly szép a leány ha imádkozik! Mariska korán elvesztette szülőit, s árvaságának az öreg Csaáry és neje voltak gyáinolai. (Folyt, köv.)