Békésmegyei közlöny, 1879 (6. évfolyam) január-június • 1-63. szám

1879-05-06 / 41. szám

Vf. évfolyam. 1879. 41. szám. i ll.-Csaba, május 6-án. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként háromszor : vaáárnap, ls.ed.<l (féliven) és csütörtökön. Elöflzetési dij: helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve: egy évre 6 frt; félévre 3 frt; évnegyedre 1 frt 50 kr. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség és kiadó-hivatal: Főtér, Schwarcz-féle ház, a postával szemben. Egyes szám ára 10 kr. A keddi szám ára: 5 kr. kapható Biener B. és Grünfold J. kereskedő uraknál, B.-Csabán. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 2& kr. Előfizethetni holyben a kiadó-hivatalban, Biener B. urnái és a nyomdában, vidéken mindek postahivatalnál 6 kros postautalványnyal. is), mig Orosházán egy hó alatt elsőbiróságilag elvégeznek egy pert : hát ne legyen Csabán járásbíróság se, hanem menjünk Orosházára perelni. Mi részünkről legalább ugy tapasztaltuk, hogy Gyulán majdnem ép oly sokáig tart egy telekk. ügy elintézése mint Békésen, itt is alig birja az ember a végét bevárni s a „csigalépés" oka nem is annyira a munkaerő hiányában, mint az eljárás minden fogalmat túlhaladó, szőrszálhasogató pedanteriájában, tehát a perrendtartás idevonatkozó szabványainak tökéletlenségében gyökerezik, ezen baj pedig meg van ugy Gyulán, mint m»g volna Csabán, mert ezen baj a törvényben van. A lassúság egyforma, tiszta előny volna tehát az, hogy a lakosságnak telekkönyvi kivonatok beszerzése, árfelosztási, tárgyalási sorrend megállapítási s más számtalan telekk. ügyben nem kellene utazási, élelmi költséget fizetni ós a legcsekélyebb ügy miatt legalább fél napot veszteni, pedig az idö sokszor a legdrágább — pénz. — Azt se értjük, miért kell előre feltételezni, hogy a kormány „talán" nem fog elég munkaerőt adni, ha egyéb kiadása sincsen ? Legfeljebb azt kellett vala mondani, „ba ti feltételhez kötitek a telekkönyv megadását, mi feltételeiteket elfogadjuk, de részünkről is okvetlenül megkívánjuk, hogy legyen teljes telekk. hivatal." S miből áll végre is az a „sarczolás" ? Abból, bogy mindegyik csabai lakosra esnék 10 krral több községi adó, mit tán azok is szívesen fizetnének, kiknek a járásbíróság sem kellene, mert ők „ugy sem perelnek." Azt mondjuk tehát, hogy a föld mégis mozog. Azaz azt mondjuk, hogy nem mondunk semmit. .. * Simon Andrásné jelenleg rokonainál Csabán tartózkodó szegedi menekült mult hóban, a mint Szegedről hajón Vásárhelyig volt utazandó, hogy onnan vaspályán Csabára jöhessen, útközben a hajón szülési fájdalmaktól lepetvén meg, ott egy egészséges gyermeket szült, akadályozva ezáltal a tovább utazásban Szegedre szállitatott vissza, hol felépüléséig az ottani templom tornyán tartózkodott. Ugy az anya mint a gyermek Csabán a legjobb egészségnek örvend. * Dauiian Tódor Sziutye községbeli illetőségű román atyafi, mult hóban a mint Csabán a pályafőnél jegyét a kapusnak átadni akarta, azon kellemetlen meglepetésben részesült, hogy útközben bekecse /sebéből pénzes tárczája, melyben 2 drb 50 frtos, 1 drb 10 frtos 33 drb 5 frtos és 5 drb 1 frtos bankjegy, összesen 280 frt pénzen kivül 6 drb marhás járlat ismeretlen tettesek által eltalvajoltatott. * A viz állása Békésmegyében május 2-áu Békésen 5.23, 3-án Gyomán b.63, Remeténél 3.60, Gyulán 3.07, Békésen 5.33, május 4 én Gyomán 5.70, Remeténél 3.21, Gyulán 3.16. — A „Békésinegyei Közlöny"-re bármely naptól kezdve fogadtatnak el előfizetések. Május és junius hónapokra 1 frt az előfizetési dij. Lapunk hetenként háromszor jelenvén meg. azon kellemes helyzetben van, hogy minden nevezetesebb eseményt gyorsan hozhat és megbeszélhet. Hivataloktól származó hirek, hirdetmények, értesitásek, ha a nagy közönség érdekeit illetik, minden dijazás nélkül szivesen közöltetnek. — A „Békésmegyei Közlöny" kiadóhivatala. MEGYEI HIREK. ( ) A b.-csabai evang. egyháznak apr. 29-én tartott presbyteriumi gyűléséből megemlitendőknek tartjuk különösen a következőket. A mult évről szóló, átvizsgált s helyeseknek talált számadások terhe alól a gondnokság felmentetett; az egyház ezúttal először gyakorolt négyes szavazatát a betöltendő egyetemes felügyelői hivatal czéljából egyhangúlag b. Radvánszky Antal úrra adta, (Megválasztatását a központi lapok bizonyosnak mondják. Szerk.) Halottas kamrák felállítása szükségeltetvén, Szíraka Ernő mérnök s presbyter ur által benyújtott teiv szerint egynek a tabáni, másiknak az alsó végi temetőben leendő felépítése s berendezése elhatároztatott; a nyári közvizsgák megtartására vonatkozólag junius 15-te fogadtatott el, mely napon az elemi iskolák vizsgái megkezdetvén, folytatólagosan meg fognak tartatni. Azon szomorú tapasztalat által indíttatva, hogy népünk fiatalsága vasárnap délutánonként — már az isteni tisztelet tartama alatt — kocsmai tánezmuhtságokat látogat, felhivatni határoztí tt a polg. hatóság, hogy e mulatságok lehelő korlátozására közreműködni szíveskedjék. Ha rajtunk állna, mi ez eraölcstelenitő kocsmai találkáknak — s nem-e fajtalankodásoknak is ? — nem korlátozását, de beszüntetését sürgetnők. Gondoskodjék Csaba alkalmas népkertről, melyben a fiatalság a hét munkája után felüdüljön, kellő felügyelet alatt mulasson is, de nem az erkölcsiségnek — napjainkban már is szomorú eredményekben nyilvánuló — romlására I — Az orosházi kereskedő ifjúság 1879. májusbó 17-én az „Újvilág" kerti helyiségében zártkörű tánezvigalmat rendez, melynek tiszta jövedelme a szegedi árvízkárosultak javára fordittatik. Belépti dij személyenként 1 frt. Családjegy 3 frt. Kezdete 8 órakor. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak ós hirlapilag nyugtáztatnak. Jegyek előre válthatók Prág József, Leopold Sándor és Gottstág I. uraküál. * Farkas József békési tiszttartó ur haláláról szóló családi gyászlap következőkép hangzik : „Farkas József, Farkas Anna ós férje dr. Hajnal István s gyérmekeik Anna, Béla, Róza, ugy maguk, mint Farkas Gábor, Farkas Béla, Farkas Zsigmond, Farkas Regina férj. Dömény Józsefné, Farkas Vilhelmiua férjezett Nogáll Lászlóné, özv. Farkas Jánosné szül. Motusz Luiza s ezek családja s számos rokonaik nevében mélyen megszomorodott szivvel jelentik a felejthetetlen gondos jó atya, szerető ip, páratlan gyöngéd nagyatya, kedves testvér s rokonnak, idősb Farkas József nyugalmazott uradalmi gyám és tiszttartó urnák 1879. évi májusbó 2-án éjjel, agyszélhüdés következtében, élte 68 ik évében történt váratlan és gyászos kimultát. A boldogultnak hűlt tetemei f. é. május 3-án délután 5 órakor szenteltettek be s ideiglenesen a békési róm. kath. temetőben nyugalomra tétettek, honnan később az ó-kigyósi családi sírboltba fognak szállíttatni. Az engesztelő szent mise-áldozat Békésen f. hó 5-én reggel 8 órakor, Csorváson máj. 10-én délelőtt 10 órakor fog a mindenek Urának oemutattatni. Áldás és béke lengjen porai felett!" X A megyei közigazgatási bizottság ügyrendére nézve volna egy szerény észrevételünk. A legérdekesebb tárgyak, a magánfelek felebbezései ós egyéb a megyei ügyészséghez tartozó ügy, melyben sokszor igen tanulságos vita fejlődnék. e vita többnyire elmarad, mivel utoljára vétetnek elő, midőn a tagok figyelme más sok sablonszerű ügy által ki van merítve, vagy midőn már csak csekély számmal vannak ott. Nem lehetne inkább az sdófelügyelöi, építészeti hivatali vagy tanfelügyelői jelentéseket későbben elővenni, melyek többnyire csak statisztikai adatokat tartalmaznak s hol ritkábban fordul elő elvi jelentőségű kórdós megvitatása? A magánfelek méltán megkívánhatják a közigazg. bizottság, mint sok ügyben legfelsőbb felebbezósi forumtói, hogy ügyeik alaposan tárgyaltassanak és a beadványaikhoz csatolt okmányok felolvastassanak, mi néha a gyűlés vége felé, a fentemiitett „kimerülés" folytán meg nem történik. X Több oldalról kérdést intéztek Hozzánk, miért nem nyilatkozunk a csabai telekkönyv ügyében, melyre nézve az a hir és nézet terjesztetett, hogy nem kell, mert nem nyer Csaba vele semmit, sőt még vészit a mai körülmények között, mert az előny melyet nyújtana, nem áll arányban azon áldozattal, melylyel Csaba lakossága „sarczoltatott" volna, de nem is nyújtana előnyt, mivel az ügyek elintézése még lasubb lenne. — Miért nem nyilatkozunk ? Mert nem akarunk Galilei sorsára jutni, ki hiába mondotta azt, hogy a föld — mégis csak forog. Hogy még roszabb volna Csabára nézve az, ha telekkönyve lenne, mint most hogy nincs, az oly állítás, mely ritkítja párját. Az körülbelül annyit tesz, azért mert a csabai járásbíróságnál — több lévén a dolog és nem lévén elég a munkaerő — közel egy esztendeig tart, míg egy különben egyszeiü ügy elintéztetik (a minthogy igaz A Jkísigjeí Közlöny" tárnája. " !- '' '• I •..•-.•.'..•.-••••-- - • • . . - - i. . .i •i

r- __ A jelen és jövő Májusa. Május hói évszakok dicső királynéja,\ (Jtad puhaságát előre készité, Jöttödet hirdeté felhők üdvlövése, Haragos-zöld pázsit hallható növése: „Százszor szép" s „gyöngyvirág" már alig várhaták, Hogy elsők legyenek felköszöntéseden, A göröngy-takarót lerázván magokról, Kinyilva örültek megérkezéseden, S a „tulipán"-,jáczint" ezer társaikkal,— A felengedt fagynak kigózölgésóből, — Háló kisgödreik nyilasán kibújva, — Mind sietett álmát kimosni szeméből: S most felöltözködve ünnepi köntösben, Hodoló sereggel fogadtak tégedet, Mezei és kerti milliárd virágok, Ünneplik várva-várt eljöveteledet Énekel az erdő-kizöldülte óta, Hálát a természet hatalmas Urának, — Mintha a sok madár mind a nyelve volna — Téged is üdvözlő hymnusza dalának. — Királyok királya, népeknek istene, Dicső magyar hazánk gondviselő atyjai Hatalmad hitében, s erős bizalmunkban, Feléd, csak feléd száll lelkünk gondolatja: Addlhogyhamúltunkbannincson is örömünk. Jövőnket jelezze a Május virága: Hogy fog még fényleni tündöklő sugárral,— Imádott szép Hazánk borult napvilága! Bonyhay Benjámin. Kandalló mellől. *) Oly jól esnék lepihennem végre A megviselt, megbecsült karszékre, Kis szobámban, elmerülve csendén, Nyugalomnak rózsaágyát vetvén. Oly jól esnék hallgatózni, félve, Milyen hangok suttognak a szélbe? Megzörrentve ablakomnak szárnyát, Vájjon ide, mely világból száll át?l *) Az időjárás olyan hűvös mostanában hogy a májust dicsőitő ének is jobban esik, ha a „kandalló mellől" jő. Közöljük tehát est ii, Szerk. Oly jól esnék kályhám mellett ülve, Hosszan néznem a lobogó tűzbe. Mintha nyugodt hamván s pajkos lángján, írva multam — s jelenemet látnám. Oly jól esnék a magányban otthon, Zajos idők vágyain kaczagnom ; És a büszke fellegvárak romján Jövendőmnek kunyhóját alkotnám. Oly jól esnék ott a csöndes élet, Kihaltával duló szenvedélynek. A természet, örömekre várna; Nem zararna hallottaim árnya. Oly jól esnék, — ütvén az az óra! — Hervadt lombbal térnem nyugovóra, Vennem búcsút fönn siró madárdal, Sirra vetett, gyászoló virággal. Oly jól esnék .... de már mind hiába! . Vetve vagyok idegen világba — . . . . E szikra is, melyet hamvak födnek, Ki-kiféaylik, ah, de ki nem törhet. . . .! Katang.