Békésmegyei közlöny, 1879 (6. évfolyam) január-június • 1-63. szám
1879-04-13 / 32. szám
„BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY." I87Ö. 32. SZAM. jadonnal 206: özvegy özvegygyei 50; özvegy embei hajadonnal 8; özvegy asszony legónynyel 3. Elvált férfi özvegy asszonynyal 1 kelt össze. (y) Lázár István csabai illetőségű katoua, ki a cs. kir. hadseregben lö évig 3 hónapig ós 26 napig becsületesen szolgált, 1866-ik évben a poroszok elleni ütközetben résztvett és a hadi érem viselésére jogosult, a budapesti hadparancsnokságnak rendelete folytán f. é. márcz. 23-tól kezdve élethossziglan 8 krnyi nap és kegjydijban fog részesülni. (y) Békésmegye alispánja által f. é. márczius hóban csupán 1 drb, mond egy darab vadászati-jegy adatott ki. * Csabai társadalmi és pénzintézetek. A csabai „kaszinó-egylet" először 1844., később 1857-ik évben alakult. 1878. óv végén volt 121 rendes és 36 vidéki tagja. A csabai „polgári kör" alakult 1863-ik évben. 1878. év végén volt 188 rend s és 10 foglalkozó tagja. A csabai népbank keletkezett 1868-ik évben, van 1500 egész és 500 fél részvényes tagja, a csabai takarékpénztár keletkezett 1872-ik évben van 1600 részvényes tagja. A csabai kisdedvédő-egylet alakult 1874-ik évben, vau 9 alapitó, 75 pártoló és 49 rendes tagja. A csabai izraelita nőegylet alakult 1878-ik évben, van 72 rendes tagja. A csabai „nöképző-társulat" alakult 1872-ik évben, van 17 alapitó, 54 pártolo ós 111 rendes tagja. * Sajtóvizsgálat. Sztoczek Károly a „Szabadkai Ellenőr" tulajdonosa és társszerkesztője Krecsányi Ignácz ellen sajtóügyi panaszt emelt, egy ellene közzétett, állítólag sértő közlemény miatt, mely feljelentésére következő végzés érkezett le Csabára, 4 4/ 19 7Q.. S, V. b. Végzés. Ezen panasz bejelentés alapján a sajtoviz-gálat elrendeltetik s egyúttal Krecsányi Ignácz békés-csabai színigaz gató mint „a szini évad végén" felírással s nevezett aláírásával Szabadkán megjelent röpirat állítólagos szerzője kihallgatása végett a békés-csabai kir. járásbíróság megkerestetni, továboá a vizsgálat megindításáról kir. főügyész 6 méltósága felterjesztésileg, panaszos pedig felzeten értesíttetni rendeltetik. Budapesten, 1879. márczius 28-án. A budapesti ker. kir. sajtóügyi vizsg. biró. Cséry Kálmán s. k. t Halálozás. Özv. Tanay Gyuláné, szül. Varga Klára, ugy maga, valamint gyermekei: Gyula, Zsiga, Ödön, Elek s ezek nejei és gyermekei; továbbá József, úgyszintén veje Herrmann Hugó s ennek gyermekei nevében is megtört szivvel jelenti felejthetlen kedves leányának: illetőleg testvér, sógornő ós nagynénjük: Tanay Juliskának f. hó 10-én délelőtt 10 órakor, életének 19-ik óvóben, hosszas rznnvedés után történt gyászos elhunytát. A boldogult hült tetemei f. hó 12-ón d. e. 11 órakor Gyulán a nómetvárosi sírkertben örök nyugalomra tétettek. Béke lengjen hamvai felett! 1 f Halálozás. Özv. Richter Józsefnó szül. Csicsmányi Jozefa saját és gyermekei: Rezső, Jozefa, Jenő, Gizella, Hermina, Ilona, Paulina, Aranka, Etelke és Ida, valamint sógornője Richter Rozália térj. Huszár Ferenczné nevében, úgyszintén a b.-gyulai r. k. elemi iskolák ós a polgári iskola tanitókara szomorodott szivvel tudatják Richter József b.-gyulai r. kath. elemi iskolai rendes- és polgári iskolai segéd-tanitónak, folyó hó 9-én, esti 11 órakor, életének 46-ik s boldog házasságának 24-ik óvóben történt gyászos elhunytál. A boldogultnak földi maradványai folyó hó 12-én, délelőtt 11 órakor a nómetvárosi temetőben örök nyugalomra tétettek. Béke hamvaira! * Időjárás. Kedd, szerda és csütörtökön majdnem folytonos esőzés. Az utak rosszakká váltak ismét. — Heti-uaptár. Vasárnap ápril 13-án húsvétvasárnap; hétfő 14-én húsvéthétfő; kedd 15-én Athanázia; szerda 16-án Tui-ibius; csütörtök 17-ón Rudolf; péntek 18-án Apollonia; szombat 19-ón Antónia; vasárnap 20-án Quasimodo. — Hibaigazítások. A „B. K." 28-ik számában megjelent költeményben több sajtóhiba van, melyek az értelmet zavarják, miért is következőkben helyreigazítjuk. Ugyanis: szegletén helyett szegletében; subája helyett ruhája; anya helyett anyja; lezárod helyett lerázod; és hazád helyett és házad; se helyett s te. — Hibaigazítás. Szerkesztőségünk gyűjtése a szegedi árvizkáiosultak javára, nem mint hibásan össze volt adva 212 frt 20 kr és etry aranyat, hanem 216 frt 30 kr és egy aranyat teszen pénzben, ós 2 pár férfi czipő természetben. Irodalom ós művészet. (J) Csabai színészet. Apr. 6. „A zsandár", Lukácsy gyarló népszínműve adatott. A darabot a jó előadás sem menthette meg. Összevissza szedett alakok, zsandár, czigány, rektor, betyárok ; erőltetett összeállítás, értelmetlen lelki állapotok, semmi bonyodalom és ügyetlen kifejlés jellemezik a darabot. Egy pár jó népdala van, melyeket Halmayné (Erzsi), Bérczy (Harmat Bandi) és Kiss (Bubán Misa) szépen és hatással énekeltek. Bokody nagyon sikerülten alakitotta a nagytekintetü zsandárt, a Bach korszak e gyászos vitézét, kinek nagyon tetszik az élet Magyarországon, de a ki azért mindenre dühös a mi magyar. Kéler Ilona [Ida] kis szerepében is feltűnt rokonszenves játékával. Dálnoki [Tutyi rektor] néhol túlzásba esett, ezt leszámítva, komikuma hatásos. Csatár [Abráhám], tionda, Komlossy [czigányok] jó dialektussal, élénken játszottak, s külöuösen a karzatot folytonosan derültségben tartották. Közönség a kör- és zártszékekben nagyon gyér, de a karzat eléggé látogatott volt. Hétfőn ápril 7-én Moliére „Fösvénye" került színre, tízen darabról, akkor midőji Bokodyt először láttuk benne, terjedelmesebb ismertetést irtunk. Most csak azt emiitjük, hogy ezen darabbal Bokody elvált a csabai színpadtól. Kolozsvárra szerződtetett. Oda távozott Bérczy Ödön, Halmay és Halmayné is. Csatár és Csatámé is oda mennek. Kik fogják helyüket pótolni, nem tudjuk. Kedden adatott: ,6iroílé Giroflá 1' Lecocq operettje. Szerdán, ápril 9-én: „Ő bolond" Morlánder 1 felvonásos vígjátéka és „A szerelmi varázsital" Mülier Adolf operettje kefült sziore. A vígjáték cselekvénye az, hogy egy nagybátyja, ki unokaöc8cse évi jövedelme után vágyódik, felhasználja az alkalmat hogy szabaduljon tőle oly formán, hogy unokaöcsesét, ki szerelmes lett egy Füreden látott bájos leányba, kit azonban fel nem talál, bolondnak mondja és orvos felügyelete alá helyezi, mert azon rögeszméje van,hogy mindenkitől kérdezi: nincs-e leánya és megkéri a kezét, ha van. Igy vezeti egy híres orvoshoz, ki hiába keres elmebetegeket gyógykezelés végett. Ott az unaköcscse elszunyad, do nem alszik olyan mélyen el, hogy mog ne losné kedves nagybátyja monologját, ki számítgatja, mit fog unokaócscse pénzével csinálni. Fáradtan alszik el ez is. Az unokaöcs ezalatt kezeit megkötözi és a megérkező orvosnak őt mutatja be mint bolondot. Bolondsága abból áll, hogy unokaöcsesét tartja bolondnak. Hiába szabadkozik, az orvos megkezdi vele műtétét. Fülbeharapás és hideg zuhanyokkal fenyegeti. Ez alatt rájön az öcsre a íiia idea és az orvostól is kérdi van-e leánya? Van! Mem Klárának hívják V Igen! Tehát megkéri a kezét. „Lám hogy ő a bolond" mondja örömtelten a nagybátya. De nem az, mert Klára behivatván, az öcs ideálját ismeri fel és örömében nagyot kiáltva, elájui. Mikor felébred — meg van gyógyulva, a gyógyulást házasság követi, a nagybátya pedig a hideg zuhany elől megszökik. A vígjáték vezérszerepeit Lászlóffy ós Krecsányiné igen helyes felfogással adták. Az orvos (Dálnokyj és nagybátya (Csatár) is jó kezekben volt. — Az operett a szebbnél szebb habár nem épen eredeti áriákkal bővelkedik ós mondhatjuk, hogy tökéletesebb terzettet kívánni sem lehet, mint a milyent ezúttal Csatámé (bérlőnó) Csatár (borbély) és Kis Mihály-tól (.Péter) hallottunk. Közönség az eső miatt gyér számmal. Csütörtök ápr. 10. Siposné-Dobozy Lina asszony első felléptéül „Iskarioth" Várady Antal tagoediája — Siposné (Magdolna) szép tehetséget mutatott be. Szépen, értelmesen szaval, hangjában, szemeiben érzelmet tud kifejezni; öntudatos tanulmányra mutat minden lépése, minden mozdulata ; átérzett játéka sok helyütt emlékezteti Bulyovszkynéra. Sok drámai erőt ós érzelmet fejtett ki különösen azon jelenetben, midőn Iskariothban felismeri a Júdást. — Dicsérettel kell szólanunk Krecsáűyirol is, ki mindenütt helyes felfogással, sok drámai hévvel alakitotta a felzavart érzelmek, kitörő szenvedélyek által elragadt s azért roszra hajlandó, bűnös lelkületű Iskariothat tiondos, átérzett játéka volt mindenütt; kitöréseiben fokozatos erőt fejtett ki. — Értelmes játéka leginkáob kitűnt az utolsó jelenetben, midőn Iskarioth a feltámadás gondolalatával szemben lelkiismeretével küzd — Usak hangja nem elég hajlékony ily nagy szenvedélyek kifejezésére. Az előadás sikeréhez nagyban hozzájárultak még Lászlóffy, ki a szelíd, békés kedélyű, az uj tanok által elszellemült János apostolt, és Dálnoky, ki a nyugodt, méltóságos, a régi tanokhoz hü főpapot jó felfogással alakitotta. — Az előadást, a kellemetlen idő daczára, meglehetős zzép számú knzönség nézte. * Bekilldetett hozzánk „Az Ep i t é s i ipar" czimü műszaki hetilap. Ezen kitűnően szerkesztett szaklap most mar 111-ik évfolyamában van ; szerkeszti Ney Béla, kiadja a fővárosi építészeti társulat. Előfizetési ára egy évre 8 frt, negyedévre 2 frt. Minden e lapot illető küldemény Budapestre, IX. ker. csillagutcza 10. sz. alá czimzendó. Ajánljuk építészeink és mérnökeink figyelmébe! * BekUIdetett hozzáuk „A Tarka Világ" czimU szépirodalmi és ismeretterjesztő hetilap 1-ső száma. Ezen lap igen sokoldalú. Van egy szépii oda'mi, élénken összeállított része, egy külön divatrész „Nővilág" czime alatt. Külön melléklapja a „Humor", piros papiroson jelen meg. Számos szép kép, sakktalány, rébusz külön regény melléklet sat. Mit kívánsz még édes magyarom ? S mindez egész évre ö fitba, negyedévre 1 frt 50 krba kerül. Az előfizetési-pénzek a „Tarka Világ" kiadó-hivatalának küldendők el Budapestre * Meg-jelent és hozzánk bekiildetett a Mehner Vilmos kiadásában megjelenő „kionte-Christo és a Világ ura" czimü regények 29 és 30, illetve 26, 27 ó 28-ik füzete; czimüépekkel. Egy füzet ára 25 kr. Megrendelhető minden könyvkereskedésben, különösen Mehner Vilmos kiadóhivatalában Budapesten IV. ker. kalaputcza 4. — Ugyanezen kiadó által beküldejett hozzánk: D r. B i+ bary Ferencz „Képes Világ" történetének 4 és 6 füzete Palaestina és Phoeneczia térképével és az emberfajok ábrájával. Az ötödik füzet az aegyptomiak történetében Sesostris koráig terjed. — Ezen jeles müvet ugy béltartalmának alapossága, mint kiállításának! dísze folytán, ismételve ajánlhatjuk megyénk müveit közönségének. Törvénykezési terein. * A Thomka Emil elleni végtárgyalás. [Vége.] A mi a másik két vádat iileti, még praegnansabban véli védó azok alaptalanságát kimutathatni. Néyszerint az A. A. féle ügyben magából az iratokból kitűnt, hogy A. A. a kamatok czimén fizetett összeget már a kereset beadása után fizette, miről a kir. ügyész (ki referensünk előadása szerint, ez ügyekben feltűnő tájékozatlanságot tanúsított) meggyőződhetett volna, ha az iratokat alaposabban tanulmányozza, mert hisz a fizetésről szóló nyugták 1876. ápril és május hónapjaiban keltek, mig a kereset még 1875. január havában lett beadva. — A mi pedig a sikkasztás vádját illeti, maga B. kijelentette a törvényszék előtt, hogy az A. A. által tizetett összeget vádlott neki annak idejében elszámolta s B. hitelező ezen elszámolt összeget kamat-követelésébe betudta. A mi azonban legjobban feltünteti azt, hogy a kir. ügyész úr némelyekben téves felfogásból indul ki: az a Balázs János-féle ügy. A kérdéses ingatlanra bekebelezett összes hitelezőkkel ugyanis megegyezett vádlott, hogy a túlterhelt ingatlant, nehogy a végrehajtási költségek a csekély értékű ingatlan vételárát teljesen feleuiészszék: — szabad kézből adhassa el s e czélból a hitelezők minden követelt forint után 33 krral magokat kielegithetőknak nyilatkoztatták ki, mihez képest vádlott a nevezett ingatlant B. J.nek 400 írtért el is adta s miután az összes hitelezőket az iratoknál lévő nyugták szerint, a fenti arányhoz képest kielégítette — bizvást biztathatta B. J. vevőt, hogy az ingatlant tehermentesen fogja átirni. — Úgy de az ingatlan egyik felének tulajdonosa időközben elhalván s igy ezen fél rész hagyaték tárgyát képezvén: azt Thomka saját jószántából rendezni képes nem volt, a mennyiben e hagyaték még máig sincs az illető bíróságok által betárgyalva s igy az, hogy a kérdéses ingatlan ez ideig vevő nevén irva nincs, nem vádlottan mult. Érdekes volt ez ügynél, hogy a midőn B. J. panaszost kára felszámítására szólította fel a törvényszék — a kir. ügyész vádlott altal okozott károsodást akarván konstatálni, azon kérdést intézte panaszoshoz, hogy nem lenne e kára, ha a tkkvi tulajdonos az ingatlant másnak is eladná? Mire vádlott megjegyezte, hogy akkor nem ő, hanem a jogtalanul eladó okozná a kárt. Védő-ügyvéd csodálkozik, hogy a végtárgyalás alkalmával a kihallgatást Bombay és Laczay urak kárára elkövetett állitolagos sikkasztásra is kiterjesztetett s az ügyész ezt is büntető Ítélet alá vonatni kívánta daczára annak, hogy sem B. sem L. urak panaszosként soha fel nem léptek, — hogy az előzetes vizsgálat ezen ügyekre ki sem terjesztetett, sőt B. úr magát megkárosittotnak nem vallotta, L. úr pedig som panaszos, sem károsként fellépni soha nem akart. A vád- és védbeszédek után a (törvényszék 'visszavonult s félórai tanácskozás után kijelentette, hogy az Ítélet 3-ad napra hirdettetik ki. Mi volt az itólet, már közöltük. Vádlott felebbezett. * Jegyzéke a b.-gyulai kir. tszéknél 1879. évi ápril hó ll-ik napján tartott polgári ülésének jegyzőkönyvéből. Előadó Herbert ápril 11-én. 4059.879. Kagyinka Ilona férj. Kesjár Mihályné felperesnek. — Lepény András alperes ellen ideiglenes szerőzdés részbeni érvénytelenítése iránti pere. Gazdaszaí, ipar es kereskedelem. * Budapesti áru-tözsde április 11-én. Gabnatözsde. Buza mérsékelten kiuáltaiott a vótelkedv jő, ós több, mint 12000 mmázsa adatott el. Jó minőségű buza iránya szilárd, sőt néhány krajczárral drágább. Egyéb gabnanemüekben változatlan árak mellett csekély forgalom. Hivatalosan a következő kötések jegyeztettek : Buza. Tiszavidéki: 400 mm. 78 k. 10 frt, 100 ram. 77-6 k. 9 70, 100 ram. 77-4 k. 960, 100 mm. 77 k. 9*30, 300 mm. 77 k. 9 42 és fél, 200 mm. 77 k. 9.45. A Sója-bab. A Sója-bab hasznos ázsiai növény, mely a lelkes Haberlandt tanár ismertetése által terjesztetik legiukább. Miután nem épen uj növény, hasznos voltáról már igen sokat irtak; legyen szabad azért nekünk is rövid leírásával a t. közönséget megismertetni. A Sója-bab tenyésztése. A Sója-bab mindenütt tenyészthető, hol a kukoricza megterem. A sárga szemű még hidegebb égalj alatt is. Melegebb égalj alá czólszerübb a barna szemű, chinai, — mert az északibb vidéken nem érik m*g. Ott azonban, hol a kukoricza mellett a .szőlő is terem: mindakét faj egyformán tenyészthető. — Termesztési módja egyenlő a bokorbabbal, mely karót nem kiván. Legjobban szereti a mélyen fekvő, kövér, homokos talajt, mely elég meleg és laza; a még el nem rohadt trágyában sinlődik. A Sója-bab szereti a napot ós igy szőlő vagy kukoricza között termeszteni nem lehet; árnyékos helyen meg sem terem. A Sója-bab vetési ideje. April 25-től kezdve már vethető, de Május első felében vetni jobb. A korai vetés nem ajánlható, mert vele is az történik, ini a többi babbal, t. i. belepoklosodik a hideg földbe. Természetére nézve azonban sokkal erősebb minden más babnál, mert öszszel a kisebb fagyok nem ártanak neki. A rendes nedvességet szereti, da azért eltűri a szárazságot is, ós ha kánikulában a szárazság miatt hátramarad, az idő hűvösebbre fordultvval azonnal helyrepótolja a visszamaradt növést. a Sója-bab vetésének távolsága a talaj erejéhez képest változik; kövér talajban 50 cm. azaz egy • m. helyen 4 tó- egy • ölön 26 tő foglalhat helyet; sováványabb talajban közelebb kell ültetni egymáshoz. Minden fészekbe két mag tétetik, de csak egy plántát szabad meghagyni. A vetés mennyisége. Ez hectáronkint 20-50 kilogrammra tehető, tehát egy magyar holdra szintén ennyi. A termés mennyisége általánosan 100-szoros, jó talajban 200-szoros is. Aratása. Délibb vidékeken augusztusban, a mi vidékünkön szeptemberben, északibb vidéken tnég későbben történik. Mindenesetre nagyon jó kint tökéletesen megérni hagyni; nem árt neki, ha az éretlen hüvelyeket kevéssé megcsípi is a dór, mert a szemek ez által nem szenvednek. Learatás után fedél alá — padlásra — rakjuk úgy, amint van, t. i. a szemeket a hüvelyben hagyván utánérés végett, mert fő, hogy a vetésre szánt bab tökéletesen csiraképes legyen. Haszna. Igen téves ama nézet, mintha a Sója-bab csak igen sok takarmányt adó növény lenne; épen oly téves az is, ha azt gondoljuk, hogy valami kitűnő asztalieledelt szolgáltat. A Sója-bab, mint takarmány- növény háromfélekép értékesíthető. Száraz szalmája eledelül ah birkáknak és mint alom hasznáható; magja, vagyis maga a bab, ha darának készíttetik: szarvasmarha-hizlalásra kitűnően alkalmas. E tekintetben felette áll minden más takarmánynak vagy hizlaló eledelnek, mert nagyon sok húsnevelő anyagot tartalmaz. Mint asztali étel a közép- és szegény munkás osztálynak kiválóan alkalmas. Evvel nem akarom azt mondani, hogy az úri gyomornak nem való; megeheti azt az is. Eledelül való alkalmas voltáról az búonyit, hogy 30"/ o kai több húsnevelő anyagot — protein — tartalmaz, mint a kukoricza és 6-szor annyi zsii-anyagot, mint a közönséges bab. Elkészítési módja. Épen úgy főzetik ós készíttetik, mint a közönséges bab — paszuly, — t. i. levesnek, vastagételnek—úgyis, mint pép —vagy salátának. Azonban igen nehezen fövő s azért szükséges a főzés előtt 24 vagy 48 óráig hideg vizben áztatni; czélszerü folyó — vagy Hsővizben főzni, ha azonban csak kútvizben főzhetnénk, ebbe egy késhegynyi — de nem több — szódát kell tenni;' a szódának vízbe tétele által gyorsabban fog a fövés végbemenni; — más bab és borsó fajoknál is szokták a szódát alkalmaeni a gyors megfőzés végett. Jól elkészítve a Sójabab bármely babbal kiállja a versenyt.
