Békésmegyei közlöny, 1879 (6. évfolyam) január-június • 1-63. szám

1879-04-10 / 31. szám

,BBKÉ3MB&YBI KÖZLÖNY" 1879. 3I. 9ZÁM. 2) A megyei közkórház pénztárába újévi üdvözletek megváltása czimén befolyt Gyuláról 21 frt 30 kr., a gyulai járásból 21 frt 20 kr., a csabai járásból 2 frt 90 kr., az orosházi járásból 38 frt 40 kr., a szarvasi járásból 9 frt 50 kr., a békési járásból 23 frt 70 kr. a gyomai járásból 7 frt 90 kr., a szeghalmi járásból 7 frt 94 kr. Összesen 132 frt 84 kr. A gyulai ifjúság által a megyei székház termeiben rendezett tánczvigalomból 40 frt ós a Gyula városi 1-ső takarékpénztár részéről 40 frt. 3) Megyénk mult évi népesedési mozgalmainak kitüntetésére megjegyzem, hogy az egyházi anyakönyvek szerint a mult évben: a) született 11697, b) meghalt 9071, c) többlet 2626, mely szaporulaton kivül a megyónkhez törvényileg csatolt községek néperejét, u. m. 3373 lelket, az 1877-iki nópösszeghez 224,976-hoz számítva, Békésmegye 1878-ik évi népessége a ki és beKöltözötteket nem számítva 230,975 lélekre tehető. A házasult párok száma 2538. 4) Az idei sorozás eredménye következő : besoroztatott a békési járásban a hadseregbe 94, póttartalékba 9, honvédséghez 211, felülvizsgálatra küldetett 2, a sorozástól részint igazoltan részint igazolatlanul távol maradt 48; a szeghalmi járásban a hadseregbe 57, póttartalékba 6, honvédséghez 69, felülvizsgálatra küldetett 3, távol maradt 26; az orosházi járásban a hadseregbe 108, póttartálékba 10, honvédséghez 56, távol maradt 86; a szarvasi járásban a hadseregbe 148, póttartalékba 14, honvédséghez 75, felülvizsgálatra küldetett 10. távol maradt 63; a csabai járásban a hadseregbe 159, póttaitalókba 16, honvédséghez 43, felülvizsgálatra küldetett 8 távol maradt 86; a gyulai járásban a hadseregbe 64, póttartalókba 7, honvédséghez 3, felülvizsgálatra küldetett 4, távol maradt 54. Összesen : besoroztatott a hadseregbe 630, póttartalékba 62, honvédséghez 457, felülvizsgálatra küldetett 27, távol maradt 363. 5) Az átalános vadászattilalom beálltával a közigazgatási hatóságoknak nemcsak a törvényielen vadászat megakadályozása, de a nem kártékony vadak ebek általi pusztításának meggátlása is szoros kötelességében állván ; továbbá a községeken kivüli tanyákon létező kutyáknak kolonczokkal való ellátása a t. közigazgatási bizottság 1319.877. számú határozatával meghagyatván; a nyájőrök pedig az 1872. VI. t. cz. 18. §-a szerint ebeik nyakára nehezéket függeszteni köteleztetvén : ezeknél fogva intézkedtem, hogy az 1872. VI. t. czikknek a törvényellenes vadászatra és az ebekre vonatkozó szakaszai, valamint a t. közigazg. bizottságnak az eb. olonczok alkalmaztatását meghagyó rendelete szigorúan végrehajtassék. 6) A mindinkább érezhető lahiány pótlása, s a finom kosárkötés hazi iparának meghonosítása a vagyoni gyarapodás érdekében szerfelett üdvösnek és kívánatosnak mutatkozván, tekintve, hogy jóllehet a fahiány eltávolítása czéljából a körutak szegélyeinek befásitása megyei szabályrendelettel elrendeltetett, de e rendeletnek eddig még elég nem tétetett és tekintve, hogy a finom kosárkötés házi iparának fejlesztése ügyében a megyei gazdasági egylet szép példával buzditólag előre törekszik : ezen indokokból intézkedtem, hogy a körutak befásitása iránti megyei szabályrendelet végrehajtására a községek bírái felelősség terhe alatt erélyesen utasitassanak, s eljárásuk ellenőriztessék; a vizszabályozási társulatok pedig, melyek közül a hosszufoki és kákafoki társulatok a fűzfa ültetést szép sikerrel megkezdették, a kosárfonásra alkalmas fűzfa tenyésztésére, valamint a községek a rendelkezésük alatti szabadterek füzfávali beültetésére s ez által a kosárfonás házi iparának meghonosítására és felvirágoztatására hatékonyan buzditassanak. 7) Pótlólag jelentem, hogy a békési járás szolgabirája a járási csendbiztos ellen, a bünnyomozások körül mutatkozó késedelmes eljárása miatt emelt vádra vonatkozó jelentését utólag beterjesztette; melyet egyelőre észrevételezés végett a megyei föcsendbiztossal közölni szükségesnek találtam. Kelt Gyulán, 1879. márcz. 16. Jancsovits Pál, alispán. LEVELEZÉS. Vésztő, ápril 4-én. T. szerkesztő ur! Községünkben a téli tanfolyamot bezáró vizsgálatok mult hó 31. és 3l-ik napján zajlottak le. — Ha a tanulók számát és a közönséget vesszük, helyesen választóttuk e szot „lezajlotttak." De mielőtt az örvendetes eredményt lejegyezném, szólanom kell az iskolák állapotáról, a tanügyi viszonyokról átalán és részletesen. Ha csak egy évtizedre is visszapillantunk, azt találjuk, hogy az iskolák állapota tetemesen javult ez idő alatt, különösen a népiskoláké, mert a középiskolák reformjai nehezebben is vihetők ki egyrészt, másrészt maguk, a reformeszmék sem örvendenek nagy népszerűségnek. Miért? . . . Mert minden újításban csak a hibákat nézi a többség, melyek gpembeötlőbbek is, mint a megszokottság terén levők, aztán nem igen pillant a jövőre sem, csak a jelen szemüvegén át látja és bírálja. De elég erről. E reformok a népiskolák állapotát is európai színvonalra emelik, igaz, ugyan gyakran kiürítik egy község pénztárát, különösen ha a község szegény. Vésztő is megtesz mindent, meghoz minden áldozatot, hogy a tanügy terén az uj eszméket, illetőleg ezek kivitelét anyagi helyzetével egyensúlyba hozza. Van e hetedfólezerre menő községnek 6 fiu és 6 leányiskolája 689 tanulóval, kik hét teremben hallgatják az „igét?" a fiuk száma 365 ós egy felső s két alsó osztályba vannak sorozva; a lányok 324-en vannak, hasonlóképen egy felső és két alsó osztályba osztva. Tanszereik, tekintve a viszonyokat, elég bőven vannak. A vizsgálatokat vagy az „ekszáment" a helybeli ref. egyházban tartották meg. Délelőtt a lánykák, délután a fiuk feleltek nagy közönség előtt. És az eredmény fényes bizonyságát adta az átélt tanfolyamban a helyes vezetésnek a tanítók Kitűnő működésének. S bár, e sorok irója hallomás és személyes tapasztalatok után a legszebbről volt meggyőződve, de ilyen szép eredményről nem is álmodhatott. A tanulók példás viselete az utczán, s az a mély ragaszkodás oktatóikhoz, a tanulni vágyás gyakran a csodálat szavait csalta ajkaira. Nem egyszer látta, zimankós időben, midőn a sima ablaktáblakhoz jeges esőt csapkodott a metsző téli szél, látta, mint sietnek a didergő fiuk s a reszkető lánykák a csúszós padlón, egyik kezökben könyveket, másikban kosárkát hurczolva, melyben ebédjök volt, félóra járásnyiról. Nem a kényszer, hanem a kedv, a vágy ösztönzése alatt. Jellemző, hogy egy félév alatt egy-egy osztályban alig hiányzik kót-háiom növendék ; s ha van is hiányzó, ezt betegség szegzi az ágyhoz. Nagyon természetes, hogy ily viszonyok közt a vésztőiek nem is várnak mást, mint kitűnő „ekszáment." Első, kit az oktatók köz* megemlítenem kell, t. Fehér Vincze ref. segédlelkész és tanító, ki a felső leányosztályt vezeti. S az ő vizsgálatán szerzett tapasztalatok után, kezünket szivünkre téve elmondhatjuk, hogy vétek volna az intelligencziának a seidüJő lánykákat városi nőnevelö-intézetekbe adni, ha ily vezetőjök van. Nemcsak a nyelvtan, földrajzban, történelemben, de a számtan ós természettanban is oly otthonosak voltak s a tett kérdésekre oly bátran és okosan válaszoltak, hogy öröm volt hallani. Gyáni István kántor a kisebb lányok egy részét tanítja, kikkel ö is becsületet vallott. A másik része Fazekas János tanító vezetése alatt van. A fiuk mellett szintén három tanító működik. A felső osztályt Papp Antal rektor, a két alsót Boldizsár István és Kiss Lajos tanítók vezetik. A rektor tanítványai igen szép előmenetelt tettek, Boldizsáréi is meglehetősen jól feleltek, de Kiss Lajos kis csemetéi kötötték le legjobban figyelmünket biztos és hulyes feleleteik által. Örömünkre szolgált ama tapasztalat, hogy a vallástant mily részletesen tanítják, örömünkre, mert tudjuk, hogy e csemeték, kiknek nagyobb része az eke vagy kapa mellett éli le ideje javát, nemcsak vigaszt fogn?.k majd meríteni a vallásból, de ez lesz kalauzuk az életben, oszlopuk i. hányódás napjaiban. Mert más szempontból kell megitólni a városban nevelt gyermeket és a falun nőtt pórfiut. De kiről legelöl kellett volna megemlékeznem! az t. Csák János ref. lelkész, ki buzdításaival, lankadatlan szorgalmával, lelkes példaadással a tanügynek őrszelleme. Lelje jutalmát önérzetében s az általános megelégedésben, mely minden szülő, minden tanügybarát lelkét betölti! És mi teljes nyugalommal zárjuk be sorainkat, azon reményben, hogy majd a nyári tanfolyamról is ily méltánylólag szólhatunk. Írhatnánk még egyet-mást a község részvételéről, az árvízkárosultak iránt stb . . . de erről máskor. —s —n. Orosháza, ápril 6. Ugy látszik, Orosháza néhány hét óta zajos esernémények színhelyévé lett, mert a legközelebb elmúlt, s e lap hasábjain ismertetett kaszinói közgyűlés izgalmaitól alig csillapodtak le a kedélyek, már is — mondhatnánk — mintegy gondoskodva lett a lázas állapot előidézése felől a mai napra kitűzött s az orosházi ev. templomban megtartani szándékolt lelkészválasztó közgyűlés által. Ugyanis az isteni tisztelet után a közgyűlés elnöke Áchim Adám esperes a választók kai-zsúfolásig megtelt templomban az oltár elé lépvén, röviden előadta a közgyűlés czélját, mely nem más, mint az, hogy az üresedésben lévő orosházi evang. két lelkészi állomás valahára szabad-választás u

fján betöltessék s hogy ezen állomásokra a már próba-predikácziókat tartott Harsányt Sándor, Petrovits Soma, Draskóczy Lajos, Bakay Péter, Kemény Károly, Török József, Farbaki József és Veres József lelkészek közül lehet választani. Hogy az elnök által elmondottak után történtek jobban megórthetők legyenek, szükségesnek tartom elmondani, hogy a két papi állomás megüresedése után az orosházi evang. preshyterium czélba vette a papi hivány megcsonkítását, mely leginkább abban érvényesült volna, hogy az egyik-egyik papnak óvenkint járó 242 köböl búzájáért ezután 480 frtot fizetnek. És hogy ezen szándékukra rámenjenek nem a kérelem útját választották, hanem miután ők teljesen megvoltak győződve hogy ehhez nekik joguk van — határozatokat hoztak ez ügyben. Az esperesség ós a kerületi gyűlés minden békéltető kísérlete hajótörést szenvedett az orosházi presbyterium tudatlanságán, ők nem engedtek. Minek következménye az lett, hogy a két év és négy hónapig tartott szelíd elbánással egyesség létrehozására törekvő esperes a presbitériumot mint törvénytelen téren mozgó testületet elmozdította. — Az elmozdított presbyterek e miatt keserű gyűlölséget tápláltak magukban a papi hatóságok iránt s boszut állni akartak e miatt ina, mert a mint a közgyűlés elpöke szavazásra felhívta a választókat, — az elcsapott presbyterek közül felállt egy s miután kinyilatkoztatta hogy ő az esperes eljárását törvénytelennek tartja, — kivette jegyzökönyvét és irónját mondván: „majd meglátom ki mer szavazni." Miután ehhez hasonló nyilatkozatok többek által többször is tétettek s miután minden ilyen nyilatkozatot a nép hangos éljenzése s tetszés nyilvánítása kísért—a jobb érzelműek félvén a nep netalán bekövetkezhető bosszújától, — nem mertek szavazni. Ennek következtében az elnök a gyűlést feloszlatta kijelentvén, miszerint most már az egyház további meghallgatása nélkül — rendeleti úton fog intézkedni a lelkeszi állomások betöltése és az egyházi ügyek vezetése felől. A hatóság az által, ha a lázítókat azonnal befogatta volna csak az ingerültség végietekig való elharapózását idézte volna fel. Ennóltogva a templomban nem lépett fel ellenük, hanem feljegyezvén ueveiket, másnap a törvényszéknek adta át büntenyitő eljárás végett. Most az esperes beszédéből következtetve az ügyre, valószínű hogy a pap-választas hosszú időre elhalasztatik, pedig ezt tenni Kár, m^hogy a henczegó volt presbyterek most már annyira megvannak ijedve s méltán, hogy a jövő vasárnap meglehetne tartani a választást egész nyugodtan, nem lenne ott egy helytelen szó sem kieresztve. r. 1. Megyei lapok szemléje. ii. X Gyulai kollegánk, a „Bókésraegyei Híradó" előfizetési felhívásában foglaltatik azon ígéret, hogy az építés örve alatt csak rombolni kész közlönyt nem, hanem kártékony szellemet kerülő, tárgyiast fog nyújtani a közönségnek. Nincs okunk kételkedni benne, hogy t. kollégánk legőszintébb szándéka, igéretót meg is tartani. Tehát csak a helyzettel, a viszonyokkal való ismeretlenségnek tulajdonítjuk, midőn ezen ígérete ellenére, mindjárt mutatványszámában „föld és viz" czime alatt egy czikket közöl, mely eltekintve attól, hogy egészben véve igen fekete szemüvegen keresztül „kár és pusztulást" látván nálunk „mindenütt," „gyarapodás és fejlődést" pedig „sehol se" — különösen a közmunkaadóra nézve olyanokat mond, melyek a tényállásnak legtávolabbról sem felelnek meg. Nemsokára alkalmunk lesz lapunkban statisztikai adatokkal kimutatni, hogy az érintett czkk ide vonatkozó része nem felel meg a valóságnak. De ennél komolyabb horderejű gyulai kollegánknak a 2-ik számban foglalt, a megyei rendkívüli közgyűlésről szóló referádájának azon része, mely ama ismeretes közigazg. bizottsági tagsági ügyre vonatkozik. Először is, nézetüuk szerint nem helyeselhető, hogy épen azon egyén által irt tudósítás közöltetik, kinek saját indítványa az, mely megbukott; másodszor érdemileg igen sikamlós térre lépett t. kollegánk, midőn a megye törvényhatóságának túlnyomó többsége ellen egy elenyésző kisebbségben maradt fractió javára, erkölcsi szempontból védelmezhetlen ügyet támogat. Ugyanis valaki valótlan előadások alapján véttetik fel a virilisek közzé és igy általunk e helyen csak helytelennek nevezett, de Keményebb epitbetont is érdemlő uton, a hatóságok félrevezetésével jut oly joghoz, mely őt nem illeti. Ez ellen adatik be felebbezós, melynek folytán csakugyan megsemmisíttetik a felvétel. A megyegyűlésen van egy fractió, mely ezen megsemmisitő-jogérvónyes határozat daczára, és habár a felvétel csalárdsága kézzelfoghatóig kitűnik, azt fenakarja tartani, a gyűlés túlnyomó többsége azonban, nem akarván ily nem erkölcsi alapon nyugvó mozgalmat támogatni, határozottan ellene nyilatkozik és tudomásul veszi a diszkusszió alá nem is kerülhetett, mert felébb ezé s folytán hozoit jogérvényes határozatot, ily körülmények között egy sajtó közeg bizonyára nem helyes uton. jár, midőn azokat kárörömmel vádolja, Kiknek erkölcsi érzete fellázadt bizonyos előttük bővebben ismert machinacziók ellen s midőn a többség épen ezúttal kitűnő józanságának ós mély erkölcsi érzetének adott kifejezést, a csalárdságot erélyesen visszautasítván. Ha ezen esetet is nem kellene t. kollegánknak a viszonyokban való tájékozatlanságának ós nem roszakaratnak tulajdonítani, akkor csakugyan kár lett volna, hogy Gyula város lelkes közönsége a/ért fogott elismerésre méltó hévvel egy uj lap alapításához, hogy az mindjárt kezdetben azon, a társadalmi rendet felforgatni kivánó elemekkel fogjon kezet, melyeknek minden eszköz jó, hogy magánérdekű czéljaiKat elérjék s kik csakugyan az „épités^örve alatt" csak „rombolni* tudnak. [Vége köv.] TÁVIRATOK. * Konstantinápoly, ápril 7. A kelet-ruméliai bizottság szombaton tartotta itt első ülését. * Bécs, ápril 7. Valótlan az egyik bécsi íapnak az az állítása, hogy a porta visszautasította a vegyes megszállást. A porta által előterjesztett löltételeket most tárgyalják,