Békésmegyei közlöny, 1879 (6. évfolyam) január-június • 1-63. szám

1879-04-06 / 29. szám

BBKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" 1879. 29. SZÁM gőről szellőzetlen szobába láp, milyen nagy aj különbség a kül- és bel- levegő közt. Az anyagcsere a kül- és bel-levegő közt a különböző melegség és a szél nyomás folytán az ajtók és ablakok hézagain át, valamint a kül falak likacsai által eszközöltetik. Ezen természetes szellőzés elegendő lehet, ha a hőmérsék különbsége a külső és belső lég közt elég nagy, ha a szél segit és az ajtók ablakok nem jól záródnak, a külfalak pedig elég nagyok ós a légtől átjárhatók. A rosszul záró ajtókat és ablakokat azonbau nem kedvelik az emberek, a miben tökéletes igazságuk van, riiiTt a finom léghuzam, a hol az embert éri, helyi meghűléseket és annak következtében csuzt és szaggatást okoz; a fal annál többet segíthet a bajon, minél szabadabban áll a minél magasabb a szoba, ugy hogy fenn sokkal melegebb levegő érinti a falat mint lenn, — akkor a hidegebb küllevegő gátolatlanul behatolhat. Ha ezen szellőzési mód télen elegendő lehet, de nyáron korántsem elég, mert a hőmérsék künn és benn nem igen különböző, s a városi házakban, melyek szorosan egymás mellett állnak, szük udvarokkal bírnak, annak hatása igen csekély, a külfalak néküli szobákban, alkovenekben és pinczelakásokban pedig épen semmi hatása sincs. (Folyt, köv.) MEGYEI KÖZÜGYEK. BákésniRgye közönségétől. Békésmegye törvényhatóságának hodoló felirata ö Felségeikhez, ezüst lakodalmuk alkalmára. Elfogadtatott april l-jén tartott rendkívüli közgyűlésen. Felséges Császár és Apostoli Király! Felséges Császárné és Királyné 1 Legkegyelmesebb Urunk ! Legkegyelmesebb Asszonyunk ! Ha van ünnep, mely az öröm ós kegyelet érzelmeit felkölteni képes ; ha van ünnep, mely ezen érzelmek őszinte nyilvánulására kívánatos alkalmat n^ujt: akkor bizonyára ilyen ünnep az, melyet a gondviselés bölcsesége által népcsaládok fölibe helyezett ama fejedelmi pár ül, mely miként a nap a világosságot s az éltető meleget: a népek szabadsága és üdvének sugarait árasztja maga körül. S ez ünnep, nem egyedül az ünnepelteké. Milliók szivét ragadta meg önkénytelenül a hála és ragaszkodás, a hódolat és bizalom ; milliók ajkán válnak ez érzületek magasztos zsolozsmákká, hogy áldást és üdvöt mondjanak azokra, a kik saját boldogságukat s elégiiltségüket, népeik boldogsága s elógültsógében találják ; hogy a szív mélyén fakadt szeplőtlen kegyelet virágát nyújtsák elismerésként a ragyogó korona drágakövei mellé. Az ünnep, melyet Felségetek legmagasabb családja legközelebb megülni készül, egy nagy család — a magyar nemzet ünnepe is, ama nemzeté, melynek vajmi kevés ünnepet engedett a gondviselés megülni, s mely a keveset szive vérén megváltva, csaR évszázadok súlyos küzdelmein keresztül juthat a megnyugvás rég ohajtott révpartjára. S mig mult szenvedéseire viszszatekintve oly kevés vigasztalót talál az emlékezet lapjain feljegyezve, addig hit és remény keletkezik benne a jobb jövő iránt, mert sorsanak Isten után legfőbb intézőjében, koronás Királya őszinte hajlamaiban s atyai gondoskodásában találja hitének és reményének legszilárdabb alapját; mert egy részről a népjog és népszabadság legőszintébb őrét tiszteli fejedelmében, ki az alkotmányos fejedelmek között a legalkotmányosabb, s más részről mert Felséges Királya oldalán a haza szelíd nemtője: a koronás Királyné őrködik a magyar nemzet sorsa fölött. Felséges Császár és Apostoli Király ! Felséges Császárné és Királyné ! Mint a nagv nemzet-család tagjai, mi is az élénk öröm és hódolat fokozott érzelmeivel járultunk Felségtek trónja elé, s megemlékezve a hazának történeteiben maradandó időpontról, melyben Felségtek a házasság szent frigyében egyesültek, a hazánkra üdvhozó ezen szerencsés esemény huszonötödik évfordulóján a soha meg nem szűnő alattvalói hűség ós ragaszkodást tolmácsolva fohászkodunk az egek urához, hogy Felséged és felséges Hitvese a koronás magyar Királynő életét nemzetünk javára s dicsőségére az emberi élet végső határáig tartsa meg ! Fogadják Felségtek kegyelmesen legalázatosabb hódolatunkkal kisért szerencsekívánatainkat s esedezünk : tartsanak meg bennünket boldogító fejedelmi kegyelmükben továbbra is. A kik egyébiránt törhetlen alattvalói hűségünk és hódolatunk ismételt kifejezésével maradtunk Az ezernyolcszázhetvenkilencedik év március hó harmincegyedik napján, Békés-Gyulán tartott rendkívüli közgyűlésünkből császári és apostoli királyi Felségtek legalázatosabb alattvalói: Békésmegye közönsége. Alispáni jelentés. Felolvastatott a közigazgatási bizottság m. hó 17-én tartott gyűlésén. (Folytatás.) Valamint emlités nélkül nem hagyhatom Biharmegye alispánjának átiratát, melyben a hozzá intézett felhívásomra értesíteni szíveskedett, miszerint a megyénk területén szükségelt védmúnkálatok elhanyagolásával vádolt Berettyót szabályszó társulat ellen emelt panaszokai megvizsgálván : az eredményről a közlekedésügyi miniszter úrhoz felirt, s a társulatnak a sürgős intézkedések azonnali fogauatositását meghagyta. — Az előadottakon kivül megjegyzem, bojry az előviz vezető csatorna a békési zsilip leeresztése miatt Békésre és Csabára nézve veszélyesen emelkedvén : a butyini vizo-ztó elzárása az e czélhól megkeresett Aradmegye alispánja által elrendeltetett. I lentenem kell továbbá, miszerint a síarvasi járás szolgabírójának jelentése nyomáu, a ki a kákafoki és halásztelki társulatok mérnökének betegsége miatt, a társulati töltések védelmére egy megyei kir. mérnököt kiküldetni kért, távollétemben a főjegyző ur által febr. 28 án Hódy Lajos kir. mérnök ur kiküldetvén : ^ miután a megyei állam építészeti mérnököknek magán társulati mérnökök helyettesítése nem hivatásuk, mert a társulatoknak magán mérnök igénybevétele módjukban áll; s miután a kiküldött mérnök kiküldetésében már eljárhatott, itthon létét pedig a hivatal érdeke követelte : ezen indokokból nevezett kir. mérnököt tek. Oiosz János megyei állaiuépitészeti főmérnök ur szóbeli kivánatara a járási szolgabíró utján márczíus 5-én visszahivattam ugyan; minthogy azonban később a helyzet a szarvasi járási védtöltéseknéi veszélyes alakot öltött és különösen a báboczkai uttöltés erősítése vált szükségessé : ezen indokból a járási szolgabíró felterjesztésére nevezett kir. mernöknek a vész idejéig a szarvasi járásban való tartózkodásába márczíus 10. beleegyeztem, s a szarvasi járás válságos helyzetéről ugy a bel, mint a közlekedés: m. kir. miniszter urakat is f. hó 15-én táviratilag értesítettem; minek folytán a közlekedési miniszter ur azon esetre, ha a veszélyeztetett védtoltések fentartására, Hódy kir. mérnök nem elegendő, több műszaki közeg ineghiválását is megengedi, söt Mokry országos felügyelőt a veszélyeztetett halásztelki s báboczkai védgátak védelme körüli műszaki intézkedések teljesítésére leküldeni méltóztatott, mely felügyelő ur ihárczius 16-án a heljsziuére leutazotf. Vé^re megemlhendőnek tartom, miszerint a Szentes városi körgátak védelmére a nagyinélt. m. kir. belügyminiszter ur rendeletéből Orosháza és Bánfalva közereje márczius 9-én kirendeltetett, s az orosházi járási szolgabíró kérdésére : vájjon a tavalyi közműnkaerő hátralék Szentesre kónyszerith«tő-e, a dolog sürgősségénél fogva azt válaszoltam, hogy ha a közerővel nem boldogul, a tavalyi közmunkaerő hátralékot is használja fel Szentes érdekében, mely reulelkezésem sikeréről azonban még értesítve nem vagyol; hozzá teszem azonban, hogy H.-M.-Vásárhelyre kormánybiztosként kiküldött megyénk fiispánjn H.-M.-V isárhelyre Orosháza, és Csabáról munkások kirendelése iránt intézkedett. Egyébiránt e pont alatt megérinteni kívánóin, hogy aifldünk díszét és büszkeségét képező Szeged városának a Tisza kiöntése folytán előidézett és Közrészvétet gerjesztett szerencsétlensége által sújtottak nyomorának enyhítése czéljából még a beliigyuiuiszteri felhívást előzőleg megyeszerte könyöradcmányok gyűjtését elrendeltem; s 0 felségének legmagasabb elhaározásához képest, miszerint házassága 25 ík évforduhja alkalmából szánd okolt ünnepélyek és alapítványokra sánt összegek is a vizkárosultak javára fordítassanak, a megyénk lelkes hölgyei által felséges királynőnk tiszteletire tervezett disz-albumra gvüjtött összegnek is a viskárosiltak részére leendő átengedése iránt intézkedtem. (Vége köv. LEVELEZÉS. Körös-Ladiiuy, márczius 31. A „Rékésmegyei Közlöny" 25-ik számában KörösLadányból egy Poönix, ugy látszik igeu kísértetiesen expectorálja magát, midőn a jótókonyczélra vállalkozó műkedvelőket azon argumentummal akarja visszariasztani, hogy t,. i saját mulatságuk kedvéért akarják az előadást rendezni, s ennek jövedelmén jót tánczohu. T. Phönix! Honnan vett tudomást arról, hogy mi az előadás jövedelmén akarunk jót tánczolni? Talán szintén oly józan titkárjaitól?! Nem tudjuk. Azonban annyi bizonyos, hogy mielőtt a dolog kimenetelét megvárta volna, a kalapács nyelét eldobta, hogy mi szerény fellépésünkkel csak Pest, Bécs, Páris, London s sok más város nemes példáinak utánzói vagyunk, azon szerény hitben, hogy ez által is legalább pár fillérrel segítünk szerencsétlen szegedi testvéreinken. — Azon álokoskodása pedig, mivel minket vádol, hogy mi egész angolos közönyösséggel hallgattak a jaj-Liáltásokat, s csak húsvét hétfőjén akarunk rajtok segíteni, ez* mint rágalmat egyszerűen viszszautasitjuk, mert neveink, azon adakozók névsorában, kik az első f-lszólitásra szívesen adakoztak, talán még hamarább, vagy legalább is akkor ott volt, mikor Pbönixé. Különben a kellő tépések már megtétettek a törvényes elégtétel nyerésért, inert ily vádat nem tűrhetünk, szórja azt arra, ki azt megérdemli, k ugrasztjuk Phönixt a bokorból ! Épen oly alaptalan Phönix azon állítása, hogy az eddigi műkedvelői előadások mit sem eredményeztek. Igenis, eddig mondhatni szép eredménynyel működtek; jutott padlóra, iskolára, szegényeknek, s több más jótékonyczélra, hogy nem valami százak vagy pláne ezrek, ez természetes, mert annak egyszerű oka, mit mindenki ismerhet., abban rejlik, hogy a mi t. közönségünk sincs oly túlzott nagy számban, kivált az intelligentia; hanem hogy mindig örömmel járult pártolásával az ilyen vállalat keresztülviteléhez, azt most is bebizonyítja, amidőn az ön konkolyhintése terméketlen talajra talált nála, s ha volt is egy előadás, mely n ím valami kedvező anyagi eredménynyel végződött, (hogy műkedvelői szini előadás nem volt, arról kezeskedünk) az csakis az éretlen izgatásoknak tulajdonitható. A körös-ladáuyi miikedvelői színtársulat nevéiien: a rendezőség.*) B.-Csaba, ápril 2-án. T. szerkesztő ur! Becses lapja utolsó számának egyik közleménye lekötelező elismeréssel szólván a szerény egyházi ünnepélyről, melyet az evang. egyház Zsedényi nagy Hazánkfia s egyetemes felügyelőnk emlékének szentelt országszerte a mult vasárnapon, s mely iránt helyben — örömmel vallom — a t. közönség felekezeti különbség nélkül nem miudennapi részvétet tanúsított, ennek kapcsában veszteségről tesz említést, mely a magyar közönséget alulírottnak orosházi lelkészszé történhető megválasztatása által érheti. Amikor magát a közleményt hálásan fogadom, mint annak örvendetes bizonyságát, hogy becses lapja szivesen figyeli meg a nagyvilág mellett a templomot is, sietek kijelenteni, hogy az állítólagos veszteség tudtommal nem fenyegeti evang. magyar közönségemet. Én a kivételes állapot nehézségei mellett is szivesen, belső gyönyörrel szolgálom egyházamat, s egyetlen ambitióm: nem veszteni el jövőben seiu hallgatóim elismerését ! B.-Csabán, 1879. ápril 2. Petrovics Soma, magy. lelkész és tanár. Szarvas, ápril 1-én. T. szerkesztő ui ! A „Szarvasi Újság" szerkesztőségének tagjai által a tiszai árvízkárosultak javára a színkörben ma estve rendezett hangverseny teljesen sikerült. A közönség, eltekintve attól, hogy a megjelenésre s ez által a jövedelemnek gyarapítására ösztönözve érezte magát a jótékouyc/.él iránti tekintetből is, szép számban jelent meg, s a sziukört teljesen megtöltötte, sarkalva azon remény által, hogy a változatos programúi műélvezetet fog nyújtani, s várakozásában nem csalódott. A hangversenyt megnyitotta a szarvasi első zenekar által előadott potpourri aTraviatabó!; Weisz Lajos karmester ur s,enészeti és karvezető ügyességéről eddig is jó véleményben voltunk, de ilyen szépen, sikeresen betanított darabjára még nem emlékszünk. Előadását ki kell emelnünk. Sipos Sándor ur „Reggeltől estig" czim alatt egy csinos humoros beszélykét olvasott fel. A beszély alakja, Mathild, szép rokonszenves alakká domborodik ki lelki szemeink élőit, szivesen foglalkozunk vele. — Iíuczkay Lujza kisasszony már megjelenésével leköté figyelmünket szép alakja ál'al, s midőn oly igazi bensőséggel, elegendő erővel s mégis olvadékonyan elénekelte a/.t az egy pár gyönyörű dalt? a közönség szűnni nem akaró tapsviharral fogadta. Elismerésünket keíl kifejeznünk Millner Anna kisasszony iránt is, ki tanítványával Winternitz Hedvig kisasszonyával csinosan, szabatosan játszá el a „költő ós paraszt" czimü dalmű nyitányát. Ezután következett Oláh Miklós és Salaez O-zkár urak kettős éneke ügyesen előadva. Szemian testvér kisasszonyok játékán, az előadott dalmű részletekben, felismerhető a mester Benka Gyula ur keze, ki *) A tárgyhoz nem tartozó, sértő, nem irodalmi kifejezések elhagyásával közöljük e választ, és biztosítjuk a t. beküldő urakat hogy a megtámadott sorok Írójának nem volt rosz szándéka. Közleményévei csak azt akarta mondani: hogy jobb volna ezen kiadásokat is inkább a jótékony czélra fordítani. S z e r k