Békésmegyei közlöny, 1879 (6. évfolyam) január-június • 1-63. szám

1879-04-01 / 27. szám

VI. évfolyam. 1879. 27. szám. B.-Csaba, április l-jén. BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmi! lap. Megjelenik hetenként háromszor : yasárnap (kedd féliveri) és cstitörtök.ön. Előfizetési dij: helyben h<fthoz hordva vagy postán bér­mentve küldve: egy évre 6 frt; félévre 3 frt; évnegyedre 1 frt 50 kr. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség és kiadó-hivatal: Főtér, Schwarcz-féle ház, a postával szemben. Egyes szám ára 10 kr. A keddi szám ára : 5 kr. kapható BienerB. és tírünfeld J. kereskedő uraknál, B.-Csabán. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Jíjrilttór"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, Biener B. ur­nái és a nyomdában, vidéken mindeu postahivatalnál 5 kros postautalványnyal. Előfizetési felhívás „Béktaegysi Közlöny" Ixatodilí. évfolyámnak második negyedére. A „Békésmegyei Közlöny" april elsejétől kezdve hetenként háromszor fog megjelenni és pedig vasárnap, kedden (fél­ivnyi alakban) és csütörtökön. Az előfizetési dij a régi marad és pedig Csabán, házhoz hordva vagy vidékre postán bérmentve küldve: Negyedévre 1 frt. 50 Félévre 3 — Háromnegyedévre . . , 4 „ 50 A kiadó-tulajdonos minden áldozatot meghoz, hogy a megye t. olvasó közönségének igényeit, kielégítse és re­ményű, hogy sem a csabai, sem a vidék magyar olvasó közönsége nem fogja fáradozásának hatodik évében meg­vonni tőles7ives támogatását. Az előfizetési pénzek a „Békésmegyei Közlöny" kiadóhivatalához küldendők. Nyolcz egyszerre beküldött előfizetés után egy in­gyenpéldány jár. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. B.-Csabán, 1879. évi márcziusbó végén. í Közlön?" kiadóhivatala. MEGYEI HÍREK. (y) Uj-Kigyós község elöljárói a szegedi árviz ká­rosultak részére 75 frt készpénzt gyűjtöttek, ezen kivül 234 kenyeret pgy fél zsák füstölt hust ós szalonnát. A pénzt a csabai szbiróhoz továbbítás végett, az élelmet pedig közvetlen Szegedre küldték. (y) Csaba város elöljárói márczius 30-ig összesen 1379 frt '<5 krt és 1 drb 20 frankos aranyat gyűjtöttek a szegediek javára, azonkívül sok élelmet, búzát, kenye­re f, szalonnát, krumplit és főzeléket. Isten áldja meg őket fáradozásukéri ! (y) Békésmegye alispánja megengedte, hngy a csabai járásban a tavaszi lóvizsgálat a f. évi april 15, 16. és 17-ére kitűzött lóosztályozííssal egyidejűleg tartassék. A gazdaközönség b;/.onyára őszinte hálát fog szavazni alispán urnák e helyes ós czélszerü intézke­déséért. (X) Mint Békésről értesülünk dr. Sziklai Károly, ki a mult ősszel Pestről oda költözött, kitűnő sikerrel működik a nőgyógyászat, gégészet, de különösen a sze­mészet és föiész-H terén és már több beteg köszönheti nevezett orvosnak újból nyert látási, valamint számos süket hallási képességét. Nevezett orvos ur saját házánál vidékről segítségét igénybe veendő bármily betegségben szenvedők számára magán-kórházat is tart. (Örülünk, hogy megyénk derék orvosi kara még egy ily külön szakmákban képzett orvossal szaporodott, és hogy igy még kevésbé lesz kényszerítve szem- és fülbetegségben szenvedő közönségünk messze vidékre segítségért folya­modni. Szerk.) - Orvos Tamásné, szül. Kucsera Mária csacai jaminai szőlő lako-nő f. hó 24-én kutbaesés által vízbe fult. — A szeghalmi fiatalság egyesülete f. é. ápril hó 14-én az „olvasó-egylet" termeiben a b.-csabai első­rendű zenekar működése mellett a Szeghalmon felállí­tandó „szegény-gyermek kórház" javára zártkörű táncz­vigalmat rendez. Kezdete 8 órakor. Belépti dij szemé­lyenként 1 frt o. ó. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. (X) Egy szép ünnepély szinét ölté magára a csabai magyar templomban most vasárnap tartott isteni tis,-telet. Zsedényi emlékének volt az szentelve. Petrovics S jma ur, a helybeli algymnaziam tanára, lelkész s ez ünne­pély szónoka, emelkedett hangon tartott beszéde vonzó vonásokban tüntette fel az elhunytat. Rámutatott bámu­latos mankásságára, melyly el félszázadon át szolgálta nem­zetét, minden terén a közügyet; másik vonására melyért az ország megtestesült takarékossága, a harmadik voná­sára, melyért ismét a nagylelkű adako7Ónak nevével örökité meg a közvélemény. Rámutatott, mint szerette hitvestársaként egyházát, gyermekeiként felekezeti iskoláit; mily tartalmasan hangzott fel tiltakozó szava a pátens idejében, a mikor a protestantizmus, az annyi vihart látott hajó utolsó kincsére, szabadságára vetette a hatalom kezét stb. stb. A beszédet csaknem sátoros ünnepi gyü­lekezet hallgatta, még pedig voltak ott vegyest, láttunk katholikusok és izraelitákat is. A hangulatot néhány buzgó dalár öszhangzó éneke is emelte. Az isteni tisztelet vé­geztével a hogy elhangzottak nagytehetségű szónokunk lelkes szavai, önként eszünkbe jutott azon veszteség, mely egyházunkat éri az esetben, ha szónokunkat az orosházi egyház — hol a választás f. hó 6-án leend — megvá­lasztja lelkésznek. — Királyné ő felsége, hir szerint, tegnap Csabán keresztül Szegedre utazott, hol fél napig maradna. — Egy hatalmas káposztáshordó. B.-u^ulán a megyeháza pinczéjében van egy káposztás hordó, melyben a fegyenczek részére valaha káposztát tartottak (vagy tán most is tartanak ?) Ennek bűze oly nagy, hogy a me­gyeháza mellett mit sem sejtve elhaladóknak orrát nem épen patsuli módjára érinti. Ezen hordó eltávolítása iránt az alispán és az ügyészség között nagy „jegyzékváltás" folyt, de a hordó, csak hordó, és a büz, csak bűz marad. Ugy hisszük, hogy a gordiusi csomó leghathatósabban ugy oldatnék meg, ha Gyula város kapitánya rendőri okokból beleszokna, nem a hordóba, hanem a dologba és egyszerűen eltávolitatná, mert bárki ellen jogában van saját hatáskörében intézkedni. — Egy Kreutzberger nevű csabai bádogos halt meg a napokban, hátrahagyva 9, mond kilencz árvát, kiknek édes anyja már régebben elhalt. A gyermekek legnagyobb szükséggel küzdenek. Azért említjük meg, hogy a b.-csabai jótékonv nőegylet figyelmét az árvákra felhívjuk. — Bekiildetett. A becses lapja f. évi 25. számá­ban megjelent békési, személyemre vonatkozó tudósításra, tisztelettel megjegyzem, hogy a hol pinaszos nincsen, ott biró sem lehet, a vásári helypénz szedő túlkapásai ellen emelt panasz folytán, azonban sürgősen intézkedtem. A mi ezen közleményre voltaképen okot szolgáltatott, nevezetesen az utczai dudolgatás, ha levelező ur jónak látta elefántból fzunyogot csinálni, arról nem tehetek. Anyit azonban kijelentek, hogy kötelességemet ismerem és eljárásomban az ö tanácsát nem kérem. Midőn jelen sorok közlésére tisztelettel felkérem, vagyok Békésen, 1879. márcz. 28. alázatos szolgája: Sass József, rd. biztos. MEGYEI KÖZÜGYEK. Békésmegye rendkívüli közgyűlése. Hétfő (tegnap), márczius 31-én. Elnök : Beliczey István, főispán ur a szép szám­mal egybegyűlt törvényhatósági tagokat üdvözölvén, al­ispán ur indítványozza, hogy ő felségeik, a királyi párnak ü „Bskismegysi Közlöny" tárczája. Egy kis helyreigazítás. Egy magánközlemónyből értesültem, hogy Csabán a „Békésmegyei Lapoknak" írott tárczaczikkem egy paszu­sát, mely igy hangzik : „Uj színházuk megnyílta s uj magyar lapjuk megindulásában zálogát látjuk itt egy mozgalmasabb időnek, melyben a magyar s magyarosodó elemek számot adnak erejükről" oda magyarázták, hogy ón a „Békésmegyei Közlönyétől tüntetőleg meg váltam s mintegy ez ujabb lapban akarom látni egyedüli föltételét Csaba haladásának, azon régi lap rovására, mely­nek törekvéseiben két éven keresztül magam is nyilt és őszinte részt Fettem, annak minden ügyében oszta­koztam. Magánügyben Plútó sohasem szólalt föl, de nem is voltak magánügyei. „Plútó" egy kepzelt alak volt, ki a tárcza hasábjain kivül nem létezett. A hirlapirás természeténél togva, Plútót semmi néven nevezendő élő egyénnel — a mi sajnos nem történt meg egészen — nem is kellett összeköttetésbe hozni. Ő a kisvárosi élet körében mozgott, cauzenái anyagát onnan vette s iueig Óráig tartó alkotásaival egy-egy jó perczet igyekezett szerezni olvasóinak. A Plutó-féle czikkek írója eltávozott Csabáról, elvesztette a talajt, a légkört mellyel iránya összefüggött s m e g i s szűnt lenni. Hogy most az egy­kori Plútó neve idegen helyen merül föl, az csak azt jelzi, hogy magához a „névhez" mely a „Közlöny" utján Bókésmegyében elég ismeretessé lett, a hozzá kötött emlé­keknél fogva is ragaszkodom s uj modorú, uj tárgyú czikksorozatomnál is, ezen egyszerű okból alkalmazom. Én kegyednek t. szerk. ur néhány hét előtt meg­ígértem, hogy „kisvárosi rajzolataimat" fogom rendelke­zésére bocsátani, kegyed legjobban tudja, hogyha a „Közlöny" egykori Plútója nincs is többé, de ama czik­kek irója, a menyiben csekély erejétől telik, lapjának továbbra is egyik igénytelen munkása marad, az ellen­kezőre semmi oka nincsen. A mi a fent idézett kifejezésemet illeti, én azt ugy értem, s óhajtanám, hogy mindenki ugy értse, hogy t. i. „Békés-Csaba erejéről fog számot adni, ha szinháza s két lapját föntartva, magyarosodásának ad pregnáns kife­jezést." Hiszen kevesebb lelket számláló városok is tarta­nak fönn két-három magyar lapot s az Csabán sem volna elórhetlen, hol az idegen ajkú lakosság zöme ha­sonlíthatóan áldozatkészséggel magyar színházat emel. Bár adná az Isten, hogy a gazdag Csaba is két-három magyar lapot Jegyen képes föntartani! Ez laegtisztább óhaj, melyet magyar ember kifejezhet ! Bocsásson meg szerk. ur, ha e sorokkal mintegy magamat s nem Plútót mentém, ki csak annyiban bí­rálható, vájjon mit s hogyan irt. Kegyed tudja, hogy sa­ját tárczairói szereplésemnek soha nem tulajdonítottam jelentőséget; a napi eseményeknek mulattató modorú előadása, kedélyszükségletemből folyt, minden egyéb igény nélkül. A csabai ujdonságirás magam alkotta zsánere volt, m'-ly különösen most, két lap alkotta élénkebb szel­lemi forgalom idején, mé^ másodrangú szerepre sem lehet hivatva s azért szerénytelenség volna tőlem közbe szólani, ha esetleg személyem s a „Közlöny"-tői való megválásom — kis társadalomban kis nevek is megér­demlik — szóba nem hozatott volna, a mi nekem a .,Közlöny°-nél tett szolgálataimra gondolva, rosszul esett. Én Csaba iránt annyi kedves emléket őrzök ma­gamban, hogy örülnöm kell, ha ma kétszeres alkal­mam nyilik foglalkoznom azokkal, kik még emlékeznek rám. S azért mindakét lapnak, mely erre nekem időn­kint alkalmat nyújtani szíveskedik, legőszintébben kíván­hatom, hogy az a haladó s erejében növekedő társada­lom mind a kettőt föntartsa s virágzását biztosítsa! Aradi R. László,

Next

/
Thumbnails
Contents