Békésmegyei közlöny, 1878 (5. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1878-03-14 / 21. szám

/ „BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY." I878. 21. SZÁM. teszi a szép és nemes befogadására, előkészíti a népiskolai tanfolyamra, s midőn a kisdedóvoda növendéke a népiskolába kerül, akkor már csak szófogadó, engedelmes tanitvány, hanem olyan növendék, a ki irni és olvasni is tud egy keveset. A kisdedóvoda tehát mig egyrészről alkalmat nyújt a népiskolai sikeres tanitás elérésére, addig más részről a szülői gondokat kevesbíti. Nem azt mondom ezzel, hogy a gyermeket 2 éves ko­rától kezdve bizzuk egyenesen a nevelőkre, hanem inkább azt, hogy mi szülők is neveljük okszerűen gyermekeinket, kapcsoljuk össze az iskolai neve­lést a szülői neveléssel! Igy lesznek e honnak müveit, becsületes és munkás honfiai és leányai! Valóban nagy szolgálatot tesznek az oly köz­ségek a népoktatás ügyének, s az egész hazának, kik jó tulajdonaiktól indíttatva, minden törvényes ráLatás nélkül, kisdedóvodát létesítenek: Hány munkás emberrel többen volnánk mi magyarok, ha a testi és szellemi nevelést ideje korán ahoz értő egyénekre biznánk! A czimbe föltett kérdésre a czikk megadja a feleletet, t. u. i. hogy: Gyoma városának egy rendszeres óvodára okvetlen szüksége van. Gyomát 10,000 lélek lakja. Ha ennél többet nem mond­tunk volna is, ez magában véve elég ok arra nézve, hogy Gyomán óvodát létesítsen. De kér­dezheti valaki, mi módon s minő esközökkel lé­tesítsünk mi óvodát. E kérdésre szerény feleletem az, hogy létesítsünk rendszeres óvodát önkéntes alá­írás folytán, s kezdjük meg ezt ne szóval és ké sedelmezve. hanem tettel és azonnal! Tömörüljünk ezen hasznos intézmény létesítése érdemében mi­nél előbb, minél többen, hogy igy az utunkban álló akadályokat könnyen legyőzhessük. Remény­iem, Gyoma város érdemes elöljárósága is kész­séggel segédkezét nyújtja nekünk ezen üdvös in­tézmény felállítása tekintetében, ós egy alkalmas helyiséget udvarral és kerttel ki rfog jelölni a kisdedóvó és kisdedek számára. Én a magam részéről ünnepélyesen kijelentem, hogy egy rend­szeres óvoda felállítása esetében, évenként 5 írttal járulok annak fentartásához, s az óvoda felállí­tására az aláírást ezen összeggel e czikk meg­jelenésekor megkezdem. Rendszeres óvodát Gyoma városának! Pásztor József. munkák vagy czikkek araDy okmány mellett arany pénz, ezüst okmány mellett ezüst pénzzel is kitiintettetnek. g) A kiállítási bemeneti díj 20 kr., gyermekek és tanonczok részére 10 kr., a kiállítók részére egy, ne­vükre szóló s másra át nem ruházható- szabad-jegy állít­tatik ki. A kiállítás egész tartamára is adatnak jegyek 1 forintjával. h) Minden kiállítandó tárgyra a kiállító s munka­adójának neve, lakása, valamint a tárgy értéke s esetleg eladási ára nagy betűkkel kiírandó. i) A kiállítandó tárgyak elhelyezésére szolgáló te­rületért bizonyos dij jár és pedig egy • méternyi terü­et után 20 kr., félméter terület után 10 kr., a félmé­ternél kisebb terület után is 10 kr. fizetendő. j) Minden eladásra jelzett kiállított tárgy, a reá irt érték szerint a végrehajtó bizottságnál megvehető. k) A kiállítás tartama juaius 9., 10., 11. napjai. A megnyitás junius 9-én 11 órakor d. e. történik. A ki­állítás ezentúl reggel 8 órától d. u. 6 óráig lesz nyitva. A kiállítás végleges bezáiása után megmaradt tárgyak, melyek elviteléről f. ó. junius 20-ig intézkedés nem tör­ténik, a végrehajtó bizottság rendelkezése alá bocsátottak­nak tekintetnek. 1) A kiállítás tiszta jövedelme a b.-csabai iparos if­jak önképző és sególyző egylet javára fordittatik. Kelt B.-Csabán, a 35-ös nagybizottság 1878 évi február 28-an tartott üléséből A b.-csabai munkakiállitás szabályzata. a) A b.-csabai iparos ifjak önképző és s ígélyző egylete B.-Csabán i878. évi junius hó 9., 10. és 11-ik napjain az iparos ifjak országos vándorgyűlésével kap­csolatban segéd és tanoncz munkakiállitást rendez, mely­nek keretébe a női kézi munkát és házi ipart is felveszi ; mely alkalommal önálló iparosok müvei ís kiállíthatok, utóbbiak azonban nem versenyeznek. b) A munkakiállitás Csaba város védnöksége, a helybeli közbirtokosság, továbbá a kaszinó, polgári kör, kereskedelmi csarnok, békósmegyei gazdasági egyesület és ipartársulatok pártfogása alatt áll. c) A kiállítandó tárgyak hat osztályba soroztatnak és pedig: I. Osztály: A faipar minden néven nevezendő termékei. II. Osztály: A fonó, szövet, bőr és ruházati ipar czikkek. III. Osztály: A kő, érez és lemez tárgyak. IV. Osztály: Az iparos segédek és tanonczok festő, rajz és Írásbeli munkálatai. V. Osztály: A sütő, ezukrász, fodrász, szappanos, s eddig elő nem sorolt iparczikkek. VI. Osztály: Végül a házi ipar termékei, női kézi munkák, s élelmi czikkek. d) A bejelentés határideje 1878. évi május 15-ike. A bejelentés e határidőig a végrehajtó bizottság elnöké­nél eszközlendő, hová a tárgyak is junius hó l-ig be­küldendők. A beküldött tárgyaknak szállítási költségeit a csa­bai vasút- és posta-állomásig a kiállítók fedezik, azontúl felmerülő költségek a rendező egylet terhére esnek. e) A bíráló bizottság fele részben a vándorgyű­lésre érkezendő szakértőkből, másik fele a helybeli érde­keltség közül fog választatni. Elvül kimondatik, hogy a segédek, ugy a tanonczok kiállítási tárgyai és házi ipar termékei külön-külön szempontból biráltatnak meg. f) a kiállításra elfogadott munkák és czikkek ké­szítői bírálat és érdem szerint arany, ezüst, vagy egy­szerű kitüntetési, illetve dicsérő oklevéllel, a két első osztályú oklevelet nyertek közül még különösen kiváló Esteli 8 órakor az pkademiai ifjúság Jókai tiszte­letére fáklyás menetet rendezett. A „Rákóczy" hangjai mellett zászlókkal vonult a „bihari kaszinó" elé, hol az ifjúság érzelmeit Lázár Vilmos IV. éves joghallgató tolmá­csolá, mire koszorús irónk következőleg válaszolt: „Ne higyjék önök, hogy gyávaság tőlem, midőn a béke fenntartása mellett harczolok. Magyarország nem volt, hanem lesz, azon ifjúság által, mely a mai kor vi­szonyai között növekedik nagygyá. Nem akarom én, hogy az ifjúság a durva erőnek, a barbarismus által ta­roltassék le, ez ifjúságnak erősbülni, tanulni kell, hogy Szent-István hazáját, imádott honunkat, nagygyá, dicsővé tegyék, ós nemzetünk méltó helyet foglaljon a kultur­nemzetek sorában, de ha sorsunk ugy hozná, hogy fegy­vert kell ragadni, önök, biztos vagyok abban, hogy helyt fognak állani, s követni elődei példáit, akkor ón is önök soraiban fogok állani, s önökkel együtt a hazát védeni." E beszédet harsány éljenzés követte. Másnap vendégeink elutaztak. Castor. Fábry Károly, jegyző. Szemián Sámuel, elnök. LEVELEZES. Báni'alváu, inarcz. 8. T. szerkesztő ur! Voltain bátor a bánfalvai olvasókör javára február­ban tartott tánczvigaloin eredményének közlésére felkérni: s midőn a közlésért köszönetemet nyilvánítom: ugyan ez alkalommal a márcz. 2-án tek. Mihály Ágoston urnái, ugyancsak a bánfalvai olvasókör javára megtartott táncz­vigaloin eredményét is közlöm azon kéréssel; hogy azt nyilvánosságra hozni szíveskedjék. Jóllehet a másodikán délig taitott esőzés a táncz­vigaloin bani megjelenésről a várva várt vidékiekből so­kakat visszatartott; de azért válogatott vendégekkel a te­rem eléggé megtelt, s csak reggeli 8 óra felé üresedett ki. Az összes bevétel 81 frt 60 kr., kiadás 59 frt 56 kr., így jövedelműi maradt 22 frt 4 kr., mely összeget tek. Mihályi Ágoston ur az olvasókör javára legnagyobb kö­szönetünk mellett által is adott. Felülfizettek: Demjeu Lajos 2 frt, Epstein János 1 frt 50 kr., Kanitzer Gottlieb 1 frt, ifj. Mihályi Ágoston 2 frt, Kovács Imre 1 Irt, Jureuák Gyula I frt, Hajla­mász János 1 írt, Vilhelm Sotna 20 kr., Podhrászka Kálmán 1 frt, Tamásfy Bela 2 frt, Ribiánszky Miklós 1 frt, Horvátb Sándor 1 frt, idb. Mihályi Ágoston 2 frt, Ujfnlusy Zoltán 1 frt, Bakay Gyula 50 kr., Gallya An­drás 1 frt, Spitzer Leopold 2 frt, Wilcsek Antal 2 frt. Mihályi Ágoston ur, ugy mint mások, kik az olva­sókör javára ezúttal is tettlegesen közre működtek, fogad ják az olvasókör forró köszönetét. Nagy Zsigmond, jegyző. M.-Berény, márcz 11. A „Békésmegyei Közlöny f.'évi márczius 7-én meg­jelent számában a „törvénykezési terem" rovat alatt a békési kir. járásbíróság ügymenetére vonatkozó egy oly megjegyzés fordul elő, mely könnyen félreértésre adhat alkalmat. Nevezetesen az mondatik ott, hogy „eddig is, különösen tkkvi ügyekben, minden esztendőben egy végzést kapott az „igazságot" kereső publikum." Ebből én mást nem értbetek, mint azt, hogy a jbiróság pokári osztályánál is elég gyarlón mennek az ügyek, de a te­lekkönyvnél még gyarlóbban. Miért is, bár látom, hogy az említett megjegyzéssel sérteni nem szándékoltatott, a netáni rosz magyarázatokra alkalmazandó félreértések elkerülése és az igazság érdekében kénytelen vagyok ki­jelenteni, miként én — de tudomásom szerint a békési jbiróság területén székelő valamennyi ügyvéd — a járás­birák és a kezelő személyzet ügybuzgalmáról és példás szorgalmáról csakis elismeréssel nyilatkozhatom, és hogy a polgári osztálynál az ügymenet oly gyors és pontos, hogy az ellen a legtüzesebb vérű peszimista sem panasz­kodhatik. Igaz, hogy a tkkvi osztálynál az ügymenet annyira lassú, hogy ezen körülmény vidékünk hitelét ma holnap tönkre fogja tenni, de ennek nem a birák, nem is a ke­zelő-személyzet az oka, mert ezek rendszerint a hivatalos órán kiviil naponként 2—3 órát is dolgoznak, és min­dent elkövetnek, hogy valahára kurrensbe jöhessenek, hanem igen is oka az, hogy az évenként bejövő 8000 iktató-számnak elintézésével és 200 ezer frt letét kezelé­sével egyetlen biró és az expediálandó végzések, de ezenkívül a tikvek másolásával is két dijnok kénytelen megmérkőzni, a mi véleményem szerint nem egyéb isten kísértésnél. (Ennél többet mi sem mondottunk. Szerk.) Es igy ha van ok a járásbíróság ügymenetének lassúsága ellen pantszkodni, az bizonyosan nem a bírói és keselő személyzetben, hanem a fösvénykedő kormány­ban keresendő, mint a mely egy-két dijnoki fizetés meg­takarításának árán, kész az egész vidék hitelét koczkára tenni, és a tkkvi igazságszolgáltatást nevetségessé tenni. Különben e tárgyról máskor még többet! H. Tekintetes szerkesztő ur! Nagyvárad, márcz. 8. Nagyvárad városa a mai napon ünnepet ült, a ke­gyelet szomorú ünnepét. Márványjelvényt állitoit szülöt­tének, ki oly sok vihar s balsors között nemzetének élt, annak dicsőségén munkálkodott. Márváuyjelvényt állított, s maradandó emléket emelt, hirdetve, hogy teste elpor­lott ugyan, de neve, mig e földön magyar lesz, élni fog örökké. Az ünnepély a várad-olaszi róm. kath. templomban vette kezdetét. A templom zsúfolásig megtelt. Ott voltak: Jókai Mór, Feieky Miklós, gr. Zichy Antal, Törs Kál­mán, Halmi Ferencz, br. Dóri József Biharmegye főis­pánja, az akadémia tanári kara s hallgatói, a törvény­szék, városi hatóságok, a sajtó képviselői. A műkedvelők által gyönyörűen előadott requiem, a nagyváradi dalárda gyászdala, s a ravatal beszentelóse után az impozáns menet Szigligeti szülőházához vonult. Az utczákat, daczára a rosz időnek, ezrekre menő néptömeg lepte el. A díszesen kiállított emléktáblán a következő felirat olvasható. Szigligeti Ede született 1814. márcz. 8. Bölcsőd itt ringott, itt gyuladt ki az isteni szikra A művészet egén lángoló csillag utóbb. A. láng most kialudt, de kihat dicsfényre örökre, S mig magyar él, neved ós szent porod áldva leend. A fekete posztó levonatván, Sal Fer. polgármester tartott egy kitűnő beszédet, Innen a menet az akadémiaba vonult, melynek disztenne már akkor csaknem egészen megtelt. E helyen Rádl Ödön az elhunyt mü7eit méltatott, tanulmány, szé­les képzettségről tanúskodó felolvasást tartott, mit falat rázó „éljen" követett. Ez képezte az ünuep fénypontját. A jelenvolt irodalmi kitűnőségek, városunk jelesei kéz­szoritásaikkal nyilvániták szerző iránti elismerésüket. Délután 2 órakor a Sas termében bankett volt, hol Jókai, br. Dőri József főispán, Sal Ferencz polgármester, Márkusz Lajos ügyvéd, Feleky, Halmi, gr. Zichy Antal, Hegyessy Márton, K. Papp Miklós sat. toaszti; óztak. TÁVIRATOK. * Madrid, márcz. 9. A kortes mai ülésében törvény­javaslatot olvasott föl a hadügyminiszter, mely szerint az 1878-iki ujonczilleték 100,000 ember lesz. * London, márcz. 11. A „Times"rnek egy távirata San Stefanóból jelenti: A szultán által ratifikált békeszer­ződésben záradékul hozzá lett téve, hogy a szerződést il­letőleg mindkét fél egyetemlegesen kötelezettnek tekinti magát. — Ugyanazon lap szerint Reuf pasa Péterváron lépéseket teend, hogy a hadi kárpótlásból 300 millió ru­bel engedtessék el. * Bécs. márcz. 11. A felsőház elnöke meleg sza­vakban emlékezik meg a boldogult Ferencz Károly fő­herczeg kitűnő erényeiről. Az elnök felhatalmaztatik arra, hogy ő felsége előtt fejezze ki a ház rószvétnyilatkozatát. * Berlin, márcz. 10. Ferencz Károly főherczegórt 14 napi udvari gyászt rendeltek el. * London, márcz. 11. Northcote megerősítette a képviselőházban, hogy Anglia ajánlotta a hatalmaknak, hogy Görögország is résztvehessen a kongressusban. * Bécs, márcz. 11. MP fogadta ő felsége Várady Gábort a képviselőház alelnökét, és mivel Ghyczy Kálmán betegsége miatt el nem utazhatott, annak megbízottját, a ki a magyar képviselőház nevében a királyi családot sújtó veszteség fölött legőszintébb részvetelét fejezte ki, hogy jó és rosz napjaiban egyaránt számíthat a magyar nemzet és a magyar képviselőház ragaszkodására, ós kérte a tolmácsot, hogy szives köszönetét fejezze, ki a képviselőháznak. * Bécs, márcz. 11. Majláth Györgyöt a felsőház el­nökét holnap fogadja ő felsége. * Bécs, márcz. 11. Ferencz Károly ravatalát reggel 8 órától kezdve kezdették látogatni. Az őrség csak nagy fáradsággal tarthatta vissza a tolakodó tömeget. A ko­porsót sok értékes koszorú díszíti, melyeket a császári ház és az arisztokratia tett le. * London, márcz. 11. A felsőházban Stanhope a mellett szol, hogy a kongressuson a hadviselők egyike se elnököljön. Stratheden remenyli, hogy a kongressusnak hatalma lesz a békealapokat megvitatni.

Next

/
Thumbnails
Contents