Békésmegyei közlöny, 1878 (5. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1878-03-10 / 20. szám

„BÉKÉSMEGTYEJ KCZLÖNY" 1878. 20. SZÁMkodik az elnöki tisztLől. Az angol kabinet ujabb elhatározásáról azonban még nincs hir. — A németországi alkotmányos viszonyokat jellemző szinben tünteti föl Vilmos császárnak — a Politisehe Correspondenz állítása szerint — a Oainphausen elleni parliamenti támadások alkalmából tett azon nyilatkozala vagy intentiója, hogy ő sohasem fogna kinevezni oly minisztériumot, mely kizárólag parliamentaris származású lévéu, feladatát kiválóan abban keresné, hogy a képviselőház többségének végrehajtó bizottsága legyen. Minden államnak számolnia kell a maga történelmi fejlődésével. Poroszország nem képviselőházi beszédek, hanem királyainak tettei által lett nagygyá, és csak azon időkben volt szerencsétlen, mikor nem érvényesült teljesen azon elv, hogy: Poroszországban a királynak kell kormányozni. — A Londonban uralkodó hangulatról a következőt irják az „Allgemeine Zeitungénak: Miután a City községi tanácsa 127 szóval 5 ellen a Lord Mayor elnöklete alatt Guildhallban hozott oroszellenes resolutiót magáévá tette, mind jobban sürgetik Lord Derbynek a kabinetből való kilépését. Heves nyilatkozatok voltak magában a községi tanácsban is, ugy Gladstone mint Derby, valamint általában a kabinet tétovázó politikája ellen. — Pártszakadás a franczia senatusbati. A senatus úgynevezett alkotmánypártja, mely annak idején megszavazta volt a képviselőház feloszlását, a republikánus kormány megerősödése óta észrevehetőleg távozott a monarchicus többség felforgató törekvéseitől s Cassagnac, a „hosszú Popaul", utóbbi botrány-mivelete végkép szakításra birta e tisztességes emberek töredékét azon pártkombinatiótól, a mely nem átall ilyen eszközökkel élni. Szükséges-e rendszeres kisdedóvoda Gyoma városának? Ha végig tekintünk azon intézményeken, melyek honunkban a népoktatás terén egy pár évtized alatt érvényre emeltettek, ha beható gondolkozás vagy vizsgálódás alá vesszük a népnevelés mostani álláspontját, s ezt összehasonlítjuk a régivel: kétség kivül be fogjak látni, hogy a mostani népoktatási intézmények törvényeink által ugy vannak szabályozva, rendszeresítve, hogy ezek a régieknél sokkal jobbak, sokkal üdvösebbek. Ott van p. o. törvényeink közt azon üdvös intézkedés, hogy „néptanítói hivatalt esak okleveles tanitó viselhet." Ma már tehát nem lehet kiszolgált katona, vagy a mesterségét megunt takács, vagy csizmadia, mint a régi időben. Azonban van e képnek sötét oldala is; nevezetesen kimondja a törvény, hogy a tanitók fizetésének minimuma 300 frt. Bizony ez egy családos embernek kevés, nem elegendő arra, hogy belőle ti ztességesen megéljen. De a ,,mi késik, nem múlik." A hazai tanitók legyenek résen, ne csak szóval, hanem tettel is mutassák meg ott, hol arra szükség leend, hogy ébren vannak. Rámutatok az egyetemes néptanító gyűlésre, ezen egy életre való javaslattal annak idejében elő lehet állani. Miután a hazai tanitók nagy részének cse kély fizetése van, ők sokkal több családi gonddal és bajjal élik át napjaikat, mint más halandók, s ehez járul még egy nagy adag hivatali gond és fáradság, mely abból áll, hogy a gyermek 6 éves korában, minden előkészület nélkül, számtalan hibákkal és ferdeségekkel adatik fel iskolába. Ezen visszás állapoton van hivatva segíteni az óvoda, melynek felállítására azonban még most törvényeink sem a megyét sem a községeket nem kötelezik; népünknek pedig meg van a régi áldott (?) jó (??) szokása, hogy mind addig, mig „nem muszáj," mig a törvény nem parancsolja, különösen olyan intézményt, mely pénzébe kerül, a világért sem létesit. De lehetnek talán olyanok, kik azt fogják kérdezni, hogy mi az az óvoda és mi annak tulajdonképpeni czélja? Röviden: az óvoda oly intézmény, melybe a két évét betöltött gyermek 6 éves koráig jár, tekintet nélkül vallására és nemzetiségére. Czélja: „a gyermekeket szülőik távollétében az előfordulható testi és szellemi veszélytől megóvni, illetőleg őket ápolni, rendre szoktatni, s a népiskola tanfolyamára előkészíteni." A czél tehát igen szép, nemes és hasznos, mely sok kellemetlenségnek, s nem ritkán egy egész életre kiható szülői bánatnak elejét veszi. Az óvoda gondozza, ápolja a kis gyermeket szülői távollétében. Mily nagy szükség van erre földrnivelő városokban, hol a kis gyermekeket szülőik magukra szokták nagyni, s gyakran - s télen bizonyosan — be is zárni; ilyenkor a kis gyermekek unalmukban mindent felforgatnak a háznál. Hány esetet lehetne felemlíteni, hogy az egész házat, az egész lalut magokkal együtt porrá égették az ilyen bezárt gyermekek ? Pásztor József. (Vége következik). Felhívás a b.-csabai munkakiállitds végrehajtó bizottságától. Van szerencsénk ezennel a hazai iparos ifjúsági egyletek második vándorgyűlése alkalmából városunkban folyó évi juníushó 9-, 10és 11-ik napjain rendezendő miiiiknkiállitás bejelentési iveit és szabályzatait oly kérelemmel beküldeni, hogy azokat egyrészt a városukban levő iparossegéden, másrészt az ezek között leendő terjesztés végett az ottani iparos szaktestületeknek átadni s ezen az iparos-segédekre nézve kiváló fontosságú kiállítás minél sikeresebbé s minél messzehatóbbá tétele érdekében becses hatáskörében annál bizonyosabban közreműködni kegyeskedjék, mert e nagyfontosságú iparos-muzgalommal az iparos-ifjuság képzése s művelődésének emelkedése van kapcsolatban. Minden e tárgyban felmerülő kérdésre az alulírott bizottság a legkészségesebben ajánlkozik részletesebb felvilágosításokat adni s kész örömmel fog t. Ozimeddel ezen közérdekű ügyben közelebbi összeköttetésbe lépni. A vándorgyűlés progiammját és meghívását a szegedi iparos-ifjúsági vezéregylet külön fogja már legközelebb szétküldeni. Az ez alkalomra városunkba érkezők részére kedvezményezett vasúti utazási jegyek kieszközlése tárgyában a kiválóbb vasuttársulatokhoz kérelmet intéztünk, és ennek eredményéről kívánságára annál készségesebben fogjuK t. Czimedet értesíteni, mert az ide utazni szándékozók számára igazolványokat fogunk beküldeni. E czélból kérjük is, hogy azok neveit az ide csatolt minta betöltésével velünk május végéig közölni szíveskedjék, hogy egyrészt az ide- s vis-zautazhatást azok részér^ megkönnyebbíthessük, másrészt pedig számukra szállásról is idejekorán gondoskodhassunk. Engedje t. Czimed, hogy közös ügyünk képviselője gyanánt tekinthessük városukban és mint ilyenhez azon kérést intézhessük, hogy az ottani iparos-ifjúságot egy nagyobb értekezletre egybehívni, azt e kiállítás czéljával és fontosságával megismertetni s az azon való részvételre buzdítani kegyeskedjék. Amennyiben pedig iparos tanonczok munkái is dijaztatnak, az önálló iparosoknál oda hatni, hogy minél nagyobb számban a tanonczok is versenyezzenek. Végül engedje remélnünk, miszerint ezen közérdekű iparügyben t. Czimed velünk állandó összeköttetésbe lép, hogy a legnagyobb készséggel rendelkezésükre lehessünk az iparos-if|uság ezen második nagyobb versenyzésének előmozdítása körül. Hazafias tisztelettel B.-Csabán, 1878. márczius elején a végrehajtó bizottság nevében : Krnák Mihály, Bartóky István, jegyző. elnök. MEGYEI KÖZÜGYEK. névjegyzéke több helyről be nem terjesztetett. — Leggyengébb oldala az összeírásoknak abban rejlik, hogy az egyes községi összeírások egymáshoz viszonyítva aránytalanoknak, — s az idei eredmény a tavalihoz képe-t legtöbb helyen csekélyebbnek találtatott; mely kevés pontosságot, szo. galmat és lelkiismeretességet eláruló felületes és hanyag eljárás helyesbítéséül az összeírások kipótlás végett visszaküldettek, és pedig oly hozzáadással, hogy a kijavítási müvelet eredményének megbirálhatása czéljából a munkaköteles házak, házatlan lakosok és marhalétszám hiteles alakban beterjesztessék. Mily eredménye lesz e szigorú eljárásnak, erről a kir. építészeti hivatal adhat felvilágosítást, melyhez a pótmunkák beküldettek. IV. Körös'vizállás és védtöltések. Jóllehet a mult hó végső napjaiban tartott esőzés által előmozdított hóolvadás folytán a Körösök árja duzzadásnak indult, sőt rohamos áradástól is méltán tartani lehetett; mindazonáltal annak megjegyzésemellett, hogy a jégzajlás minden veszély és kártétel nélkül mult el, ölömmel jelezhetem, ho^y ez idős/erint átalános apadás mutatkozik; — de ezenfelül megemlíthetem azt is, hogy az annyi kárt okozó belvizektől megyénk területe nagyobbrészt mentes. — A baj és veszély, mely a még mindi? bekövetkezhető árvíz esetére fenyeget, nem is saját gátrendszereikben, melyek nagyobbrészt kiépitvék, mint inkább a szomszéd aradmegyei szabályozási társulat elhanyagolt védtöltéseiben rejlik; mely baj orvoslása iránti szózatunk viszhangra nem talált, — s veszélyes helyzetünk, ugy látszik, a kormány figyelmét kikerülte. — A K.-Ladány és Gyoma közti úgynevezett „gazdátlan gátak-" ra vonatkozólag örömmel jelenthetem, hogy az ezen gátak Dévaványa községre eső részének kiigazítása s megerősítése iránt Jász-Nagykun-Szolnok megye alispánjához intézett megke

resésem valahára eredményre vezetett, a mennyiben a szomszéd testvér törvényhatóság érdemes alispánja, némely meg nem érdemlett szemrehányás után értésemre adta, hogy a tiszai felső járás szolgabiráját e gátaknak, ha másként nem, Dévaványa összes közerejének igénybe vételével való kijavítására utasította, mely munkához a derék szolgabíró hozzám tett jelentése szerint hozzá is fog. tt, de hogy azt be is végezte-e, erről a szegüalmi járás lőszolgabirája, kit közreműködésre hittam fel, még nem értesített. — Egyébiránt a szeghalmi járás főszolgabírója jelentése nyomán megemlitendőnek tartom azt, hogy a Berettyó szab. társulat a szeghalmi határban még egy kapavágást sem tett, és csak annyi életjelt adott, hogy Szeghalmon mérnöki állomást szervezett; továbbá, hogy a Sebeskörös szab. társulat a foki Ilid meghosszabbítását megkezdette, s pár hét alatt bevégzendő. V. Vegyesek. 1. A remetei Feketekörös hid építése tárgyában mult hó 16-án megtartott vegyes küldöttségi értekezlet, a hosszufoki és alsó Febérkörös szab. társulatok merev álláspontján, mely társulatok a hídépítés költségei viselésétől vonakodnak, megakadni nem akarván : Orosz János kir. építészeti főmérnök urat a terv ós költségvetés kidolgozásával megbizandónak találta. 2. A megyei pénztárak a mult hóban is varatlanul megvizsgáltatván, rendén találtattak. 3. A sorozás a szarvasi járásban bevégeztetvén: jelenleg a megyei íőjeeyző, mint polgári elnök közreműködése mellett, Orosházán folytattatok. 4. Tisztelettel jelentem, miszerint Főispán ur 0 Méltósága az árvaügyi felebbviteli bizotiságba Tek. Karassiay István és Szánthó Albert urakat rendes, Kuczkay János urat pedig póttagul kinevezni méltóztatott, miről a kinevezettek általam éitesittettek. Gyulán 1878. márczius hó 3-án. Jaucsovits Pál s. k. alispán. TÁVIRATOK. Alispáni jelentés. Felolvast. Békésmegye közigazgatasi bizottságának márcziushó 4-én tartott ülésen. [Vége] III. Közutak és közmunka-összeirások. Hogy a közutaK ez időrzerint részint a téli hó-olvadás, részint a föld fagyának felengedése, részint az esős időjárás következtében kissé megrongált állapotban léteznek, e természetes tüneményen senki megütközni nem fog. Annál inkább érezhetőbbé válik azonban a közlekekedési vonalak kijavításának szüksége, melyen a t. bizottság a közmunkaerőnek czélszerü felosztása s felhasználása által segiteud. Az idei közmunkaerőösszeirásokat illetőleg tisztelettel jelenthetem, hogy az összeírások a i. bizottság határozatához képest a központban tüzetesen felülvizsgáltatván, csekély kivétellel, sok tekintetben lányosaknak találtattak, s a közmunkaváltságra jelentkezők * Róma, márcz. 7. A tegnap tartott minisztertanács folytán Crispi belügyér beadta lemondását. Depietis ideiglenesen vezetni fogja a belügyminisztériumot. * Bécs, márcz. 6. Oppenheimer jelentést tesz azon törvényjavaslat tárgyában, mely a rézpénznek szaporítása iránt Magyarországgal kötendő egyezményről szól; a javaslat minden vita nélkül, második és harmadik felolvasásban is elfogadtatott. * Bécs, márcz. 8. Ferencz Károly főherczeg, király ö felsége édesatyja ma délután 1 órakor meghalt. MEGYEI HIREK. (?) Szökés után. A mai világban kezdjük élni a troubadourok korszakát csak azzal a különbséggel, hogy „kicsiben." Gyulán a mult hetekben szökett meg D. Sáudor csizmadiának felesége, saját legényével. A felbőszült férj utánuk iramodott, sikerült is neki elfogni a szerelmeseket Csaba városában. A férj vasba akarta őket veretni, de a nő fegyvere: a köny segített. Meglágyult a