Békésmegyei közlöny, 1878 (5. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1878-03-07 / 19. szám

BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY.'" IB1878. IS. SZÁM. Az 1876. évi VI. t. cz által szervezett közigazgatási bizottságokban , — melyben minden állami és közérdek képviselve van, hiányzik azon közeg, mely az oly kiváló fontosságú mezőgazdászainak minden ágát, annak fejlődését és hanyatlását figyelemmel kisérvén, éidekeit képviselné. Ezen hiányt, miután hivatalos orgánumoknak e czélból való fölállítása ez idő szerint nem eszközölhető, a közigazgatási bizottság választott tagjai volnának leginkább hivatva pótolni, kik miután többnyire gazdászattal is foglalkoznak, leginkább képesítve is vannak az ország fölvirágzásánál oly nagy tényezőkónt szereplő közgazdászat megfigyelésére. Ha ezek mindegyike magára vállalván a gazdászati élet egy-egy ágának különös gondozását, ha az ilyként gondjaik alá vett gazdászati ágat illetőleg az általuk tapasztaltak folytán észrevételeiket a bízottság ülésein megteszik, ha azok mindenike időszakonkint jelentést tesz ott a gondjaira bizott ügy miként állásáról és az észlelt hiányokról, a fölmerült bajokról és nehézségekről, az azok elenyesztése végett tett intézkedésekről ós ezek sikeréről, ha javaslatba hozandja azon intézkedéseket is, melyeket csak a kormány foganatosíthat, vagy a melyek a törvényhozás által teendők meg: ugy kétségtelen, hogy mezőgazdaságunk örvendetes lendületet fog nyerni és a virágzás azon fokára fog emelkedni, melyet hogy elérjen, mindnyájan óhajtjuk. A mezőgazdászat következő ágai azok, melyek különös gondozást, külön gondviselő orgánumokat igényelnek: 1. A vetések, termények, gyümölcsösök, szőlők ós takarmánytermő rétek időnkénti állása, s kimutatása annak, hogy a termények melyike felel meg leginkább a törvényhatóság gazdászati érdekeinek. 2. A fentirt gazdasági terményekre károsan ható elemi ós rovarkárok (ugy mint jég, árvizek, rovarok, egerek, rozsda) fellépése ós terjedése elleni intézkedések. 3. Az állat-állomány állapota: járványok és betegségek; a jó apaállatok mikénti terjesztése, különös tekintettel a községi gulyák és ménesekre; a közlegelőknek kutakkal ellátása, a delelőknek befásitása; továbbá az e téreni haladás, ugy mint jelesebb fajállatok behozatala, tenyésznyájak alapítása stb. 4. Gazdasági munkás-viszonyok: napszámbérek, munkáskéz-hiány s ennek pótlása. 5. A gazdasági haladás mozanatai, u. m.: földjavitás, öntözés és lecsapolás, jobb eszközök és gépek terjedése, magnemesités, gyümölcs- és szőllőki vitel. 6. A községi faiskolák állapota, az utmellék, vízmosások, hegy-oldalok és egyébb terméketlen területek befásitása. 7. Az erdők kezelése, esetleg pusztítása; az erdőket károsító viharok, rovarkárok ós égések. 8. A cselédek, a mező- és erdőrendőri viszonyok állapota. 9. A törvényhatóság területén fennálló gazdasági szakintézetek és szakoktatás, vándortanítók működése, nemkülönben a tvhatóság területén létező gazdasági, kertészeti, borászati, méhészeti egyletek és más idevágó szövetkezetek működése. 10. A tömeg gazdálkodása, az ennél fölmerülő hiányok észlelése és az ezek orvoslását czélzó javaslatok. 11. A mezőgazdasággal egybefüggő iparvállalatok, u. m.: szesz- vagy czukurgyárak állapota, és virágzása. 12. A mezőgazdasággal oly szorosan egybefüggő hazai ipar, ennek terjesztése, a terjedésnek netáni akadályai és az ezek megszüntetésére vonatkozó javaslatok. Szemben a közigazgatási bizottság tagjaival nem szükséges ezen elősorolt gazdászati ágaknak ránk nézve valóban életkérdés-fontosságú érdekét bővebben hangsúlyoznom és meg vagyok győződve, hogy belátván ezen egyes gazdasági ágaknak a közjólét és az ország fölvirágzására kiható nagy fontosságát, áthatva azon gondolattól hogy üdvös eredmények e téren csakis a közérdekeltségnek társadalmi uton általuk leendő fölébresztése és folytonos táplálása, nemkülönben e téren kifejtendő hazafias tevékenységük által érhető el — a közigazgatási bizottság választott tagjai készséggel vállalkozandnak a nekiek szánt munka- és hatáskör betöltésére ós mezőgazdászatünk bennük oly organumokat fog nyerni, kik állal a lehető legjótékonyabb befolyást fogja gyakorolhatni a gazdászati tevékenység minden irányban. Távol van tőlem azt kívánni, Logy a közigazgatási bizottság tagjai folytonosan el legyenek foglalva az általuk elvállalt egyes ágazatok ápolásával; lendületére tog szolgálni az ügynek már annyi is, ha részint saját szemlélődésük, részint pedig megbízható forrásból merítve szerzett tapasztalataikról minden negyedévben jelentést fognak tenni. Midőn tehát a törvényhatósáig közig, bizottságát fölkérném, hogy az eddig előadottak szellemében jelölné ki választott tagjai számára a fönt elősoroltakból a gazdászati élet azon körét, melyet azok külön gondozására vél bizandónak, felkérem egyszersmind, hogy e leiratom értelmében tett intézkedéseiről — mellékelve azon egyes tagok névsorát, kire valamely ág gondozása bízatott — engem értesíteni szíveskedjék. MEGYEI KÖZÜGYEK. Békésmegye közigazgatási bisottságának Gyulán 1878. inárez. 4-én tartott ülése. Jelen voltak : Jancsovits Pál alispán elnöklete alatt Nagy Károly árvaszéki elnök, Kertay Zsigmond t. ügyész, Orosz János államépitészeti főmérnök, Müller Gusztáv kir. adófelügyelő, Abonyi Imre posta- ós távirdaigazgató, Bánhegyi István tanfelügyelő, Farkas Béla, Ambrus Lajos, Pollner Lajos. Szucsu Béla, Szántbó Albert és Kuczkay János vál. biz. tagok, Az alispán időszaki jelentése, — melyet lapunk egész terjedelmében közlend — tudomásul vétetett. Az adófelügyelő jelentése szerint az idei február végéig behajtott adók összege a mult évihez viszonyítva 49,446 frt gyarapodást mutat. Ugyancsak az adófelügyelő jelentéséből értesült a bizottság arról, hogy a bélyeg és jogilletókek behajtásának menete egyátalán ki nem elégitő; minthogy a bizottság véleménye szerint a hagyatéki vagyonok után esedékes százalékok, továbbá a bélyeg-illetékek kivetése s beszedése körüli eljárást lényegesen egyszerűsítené, gyorsítaná s kevésbé költségessé tenné, ha a/, eddigi nagy személyzetű, s az eljáró bíróságoktól távollevő, s épen azért nehézkes és költséges szervezetű iileték-kiszabási hivatalok beszüntetésével minden kir. tszék kebelében egy szakképzett egyén alkalmaztatnék az illetékek kiszabására stb., mi lehetővé tenné, hogy a birói átruházással kapcsolatos százalékok és illetékek kivetése az ügy birói elintézésével csak nem egyidejűleg történnék, e tárgyban felterjesztés határoztatott. Az államépitészeti mérnök jelentése folytán utasíttatnak a jszbirák, hogy a mult évi természetes közmunkaerő felhasználásáról statistikai kimutatást terjesszenek a legközelebbi ülésre, s jövőre ezzel az államépitészeti mérnökség bizatik meg. A békési főutczán tervezett kongó-tégla-ut költségvetése 3900 frt kiadással helyben hagyatott oly feltétellel, hogy a költségből 2000 frt, a megye által e czélra megajánlott összeggel fedeztetik, 1900 frt pedig Békés községe által viseltetik. A postaigazgató előterjesztésére felterjesztés tétetik, a vésztő-szeghalmi egyenes postavonal visszaállítása érdekében. Az árvaszéki elnök jelentése folytán Szarvas és M.-Berény községeknek az árvapénztárak önálló kezelése tárgyában kelt kérvénye ajánlólag terjesztetik (el, s utasittatik az árvaszéki elnök, hogy azon községek árvapénztárainak kezelésére, melyek öuálló kezelésért nei

l> folyamodtak, a legközelebbi ülésen javaslatot tegyen ; azon községek, melyeknek hasontárgyu térvénye eddig lett felterjesztve, a kivánt engedélyt egytől-egyig megkapták. A tanfelügyelő jelenti, hogy a pécskai uradalom a közigazgatási bizottságnak a pécskai kincstári uradalom iskolaadója tárgyában hozott határozatát azon indokból, mert az uradalom nem tartja e bizottságot feljogosítva az egyenes adó után teljes 5°/

0-ot követelni, felebbezte, mely felebbezés azzal lett felterjesztve, hogy a bizottság az 1868. XXXY

rllI. t. cz. 38. §-ára támaszkodva, kötelezve érzi magát mindaddig teljes 5°/

0-ot követelni, mig a p.-földvári iskolának megfelelő iskolai alaptőkéje nem leend. M—6. Alispáni jelentés. Felolvast. Békésmegye közigazgatási bizottságának márcziushó 4-én tartott ülésen. Méltóságos Főispán ur, Tekintetes közigazgatási bizottság! A hatáskörömhöz tartozó közigazgatási ág állapotáról szóló havi jelentésemet hivatalos tisztelettel a következőkben tertesztem elő: I. Közegészség. A megye lakosságának egészsége állapota, a tiszti főorvos jelentése szerint kedvező. A roncsoló toroklobnak szórványos esetei sem jelentkeznek. Mult hó 26-án személyesen tapasztalván, hogy a gyomai .eform. hitvallású egyházban a fenálló megyei tilalom ellenére azon szokás, miszerint a hullák a temetkezés alkalmával a templomhoz tartatnak: az egészségrendőri tekintetből el nem tűrhető, különben is a tek. megyei közönség 566/872 bgy. számú hátározatába ütköző e visszaélés megszüntetése iránt a megyei tiszti főorvos javaslata alapján intézkedtem. — A mult évi anyakönyvi kivonatok még az orosházi evangelikus, és csorvási református egyházakból be nem érkezvén : a népmozgalmi kimutatást ezen okból be nem terjeszthetem. A gazdasági és hasznos házi állatoK állapota vészmentes, minthogy azonban a keleti marhavész az ország erdélyi részein még teljesen meg nem szűnt: ez okból a központi vószbizottság hetenkint megtartja üléseit. — Megjegyezni kívánom e rovat alatt még azon intézkedésemet, miszerint a járási tisztviselőket felhittam, hogy a tavaszi lóvizsgálattal foglalkozó megyei állatorvost működésében támogassák, s a tulajdonosokat összes lovaiknak előállítására szigorú bírságolás terhe alatt kötelezzék. II. Közbátorság. Kisebb kihágások és lopásokat, valamint Vésztőn mult hó 8 an elkövetett betöréses tolvajlást kivéve, a személy és vagyonbiztosság a mult hóban nagyobb beszámitásu bűntényét által meg nem háboríttatott. — Jelentésem kiegészítéséül megjegyzem azon köztudomásu tényt, hogy a gerendási rablógyilkosság elkövetője Hetényi Ferenez a rendőrség által kózrekeritetvén, a büntető igazságnak átadatott. E rovat alatt megemlitendőnek tartom, miszerint a megyei főcsendbiztos jelentéséből tudomásomra jutván azon törvénytelenség, hogy Mező-Berényben mult évi ápril 1-től az év végéig hatósági jogokat gyakorló felelős rendőrség létezett, s ily rendőrség t. évi február l-jén ismét életbe lóptettetett; továbbá, hogy Gyomán a rendes községi rendőrségen felül egy hadnagy vezetése alatt négy társulati szerződéses felelős őr van felállítva, kik a szerződött gyomai lakosok vagyonáért felelősök lévén, a felmerült károkat megtéríteni kötelesek; végre hogy Endrődön szintén 5 szerződött tagból álló társulati felelős őrség van szervezve, ugy a batár, mint a községben találtató vagyon őrizetére: miután a felelős őri intézmény a t. megyeközönségén^k 1876 évi novemberi közgyűlésében 476 számú határozata által megszüntettetett; miután e határozat épen M.-Berény és Endrőd községek felebbezései folytán a nagymélt. m. kir. belügyminiszter ur mult évi 58136. számú intózvényével helyben hagyatott, s az ekként helybenhagyott határozat végrehajtás végett a járási s'zolgabiráknak kiadatott: ezeknél fogva midőn M.-Berény község képviselő testületének e tárgyban hozott, és a felelős őrsége' ismét életbelóptető határozatát hivatalból semmisnek kijelentettem, s a községet rendőrségének a közbiztonsági igényeknek teljesen megfelelő törvényszerű szervezésére köteleztetni elrendeltem volna, a járási főszolgabiró urat felhittam, miszerint aziránt, vájjon Mezőberény község fent jelzett intézkedése ugy a múltban, mint jelenben tudtával és beleegyezésével tör. tént-e í s ha nem, a felelős rendőrség mult évi april l-jétől folyó évi január l-ig hogyan állitathatott és állhatott fen, igazoló és felvilágosító nyilatkozatát, eljárása eredményének bejelentése mellett, február 15-ig beterjeszteni s átalában a megyei határozatnak egész járásában érvényt szerezni szíveskedjék; a gyomai járás főszolgabiráját pedig szintén felhittam, hogy miután a járásbeli községekben fenálló társulati felelős őrség, sem a megyei határozattal, sem a mezei rendőrségről szóló 1840: IX. t. cz. 21. §-a, sem a cseléd és gazda közti szabályozásáról szóló 1876: XIII. t. cz. szabványaival össze nem egyeztethető, mert. az ily őrök sem csőszök, sem cselédeknek nem tekinthetők, mint magánszemélyek pedig a helyi hatóság feladatát képező rendőri felügyeletet nem gyakorolhatják, a két községben szervezett felelős őrség feloszlatásával a megyei határozatot fentartani, s a községeket a közbiztonsági igényeknek teljesen megfelelő helyi rendőrség szervezésére kötelezni ne késsék. — E felhívásra a békési járás fószolgabirája jelentését mind az ideig be nem terjesztvén: annak azonnali benyújtására megsürgettetett; ellenben a gyomai járás szolgabirája oly felelős őrségnek létezését, mely a megyei határozattal ellenkeznék, tagadja ugyan, de miután megvallotta, hogy ugy Gyomán, mint Endrődön felelős kerülő nevet viselő ily nemű társulat tényleg fenáll, jóllehet ennek mentsége s igazolásául azt hozta fel, hogy a társulat bíráskodási, vagy rendőri joggal felruházva nincs; — annak fentartásához járulni senki kényszerítve nincs, — se társulattal