Békésmegyei közlöny, 1878 (5. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1878-12-26 / 103. szám

V. évfolyam. 1878. 103. stím. * B.-Csaba, deczember 26-án. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmi! lap. Megjelenik hetenként kétszer : vasárnap és csütörtökön. Előfizetési dij: helyben házhoz hordva vagy postán bér­mentve küldve: egy évre 6 frt; félévre 3 frt; évnegyedre 1 frt 50 kr. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség és kiadó-hivatal: Főtér, Schwarcz-féle ház, a postával szemben. Egyes szára ára 10 kr. kapható Biener B. urnái B.-Csabán. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalbai, Biener B. ur­nái és a nyomdában, vidéken inindeu postahivatalnál 6 kros postautalványnyal. Az iskolai takarékpénztárak Magyar­országban. Irta VVeisz Bernát Ferencz. (Folytatás és vége.) VI. Várpalotáról, az ottani főrabbi Singer Áb­rahám ur jelentéséből a következőket hozom föl: A mi az intézmény erkölcsi oldalát illeti : többféle haszon mutatható fel ; ugyanis sok sze­gény gyermek takarítja meg filléreit, hogy az által szülőinek az iskolapénz fizetését könnyeb­bítse meg, más szegényebb sorsú gyermekek a takarított összeget iskolakönyvekre fordítják ; a jobb ín'óflu gyermekek részint csak a kamato­kat, részint a kamatokat és a tőke egy részét ajándékozzák vagy a szegényebb gyermekeknek, vagy pedig az iskolakönyvtár javára. És igy intézetünknek szép jövője lehet." Veszprémből Cser József tanitó ur leveléből közlöm a következőket : „Az eddig lefolyt idő alatt ugyan nem va­lami nagy összeg gyűlt össze, — mint az kimu­tatásunkból is latszik, — de a főczél : a taka­rékosságra szoktatás, megkezdetett, s ha ezt megkedveltetjük, a másik czél magától követ­kezik. Majd ha ez intézmény iránti minden ellen­szenv megszűnik ; ha a néptanodában megkez­dett takarékosságot a tanuló a felső tanodában is tervszeriileg folytatja : akkor leend elérve az, a mit nagyságod nemes kezdeményezése által elérni óhajt." * * * 1878. Budapest. Lewin Jakab igazgató ur a ke­reskedelmi akadémiáról és a polgári iskoláról következőt ir : „Iskolai takarékpénztárunk a lefolyt tanév­ben Í3 örvendtes eredményeket tüntetett fel, és most már teljesen meghonosodott. Örömmel con­statáljuk, hogy a tapasztalat egyikét sem mu­tatja rma káros következményeknek, melyeket ez intézmény ellenségei á priori kitaláltak és megjósolni bátorkodtak. Ellenben alkalmunk volt megfigyelni, hogy egynémely tanulónál a taka­rókosság hajlama állandóvá vált ; ugy szintén a megtakarított összegek mi lefordítása tekintetében örvendetes jelenségeket tapasztaltunk. Lemond­tunk ugyan arról, hogy az ellenségeket oüokkal győzzük meg, de kívánhatjuk tőlük, hogy a kí­sérleteket figyelembe vegyék és csak összegyűj­tött saját tapasztalatok alapján Ítéljenek ez ügy­ben." Eperjes. Itt az igazgató-tanitó Weisz Vilmos ur vezeti az iskolai takarékpénztárt ós a követ­kezőt irja róla : „Ez évi ápnl hó végén volt egy éve, mióta az itteni izraelita iskolában takarékpénztár lép­tettet tt életbe, s ma már az illető iskola nö­vendékeinek betétei 180 írtra rúgnak. A/, kinek a pénzmegtakarítás c.-ak jtmzési czél ja, talán csak szánakozólag fog mosolyogni, s a ki a számokra csak akkor "ad valamit, ha azok imponáló ma­gassággal állanak elé ugy százezrek szerint, talán csak megvetéssel fogja e kis összegre vállát vonni ; de a ki a takarékosságot áta­lában s különösen az ily zsenge korban, eszkö­zül, és pedig a nevelés szempontjából jeles esz­közül tekinti, s ezenkívül még iskolánk viszonyait is ismeri : az elért eredményt mindenesetre ér­demünkül fogja betudni. A fentemiitett iskolát ugyanis 80, még pedig legnagyobb részt a sze­gényebb osztályok gyermekeit tevő tanuló láto­gatja, a kikből átlag 40 helyezi el apró megta­karitmányát. Ezen megtakarítások — mint ez az érintett vagyoni viszonyokból könnyen gon­dolható — legtöbbször csak krajezárokban tör­ténnek. Es e krajezárok már mégis nem egy ne­mes czélnak szolgáltak, és nem egy égő sebet enyhítettek meg. Akárhány gyermek vett már magának ily módon iskolakönyvet, mások^a*^" melegebb évszakok közeledtévet ruhát vettek megtakarított pénzükön, s több szülő használja már az iskolai takarékpénztárat arra is, hogy gyermeke számára az elemi iskolából leendő ki­lépése idejére,a— midőn az a középiskolák va­lamelyikébe lép, oly összeget takarítson meg, mely a majdan drágább iskolai könyvek, beira­tási költség stb kiadásait fedezze. Iskolai taka­rékpénztárunknak már eddigi rövid fenállása óta is elég alkalmunk nvilt ez észrevételeinket meg­tehetni, s ha e kéz/.elfogható eredményhez még ez intéztézmény erkölcsi előnyeit is figyelembe vesszük: bizonyára gazdagon megjutahnazottak­nak érezzük magunkat azon csekély fáradozásért, melyet takarékpénztárunk kezelése okozott." Kassa. Az állami főreáltanoda igazgatója, Mauritz Eezső ur irja : „Az iskolai takarékpénztár intézetünkben életének második évét fejezte be A lefolyt óv alatt sem tapasztaltuk semmiféle káros követ­kezményeit, jó oldalai közül csak azt emiitjük meg, hogy egy-két tanuló már tetemes összeget takarított m-g." Modor. Sztankovics Alajos, kép. gyermekta­nitó ur irja : „ A. kezelést illetőleg örömmel konstatálhatom, hogy mindazon rosz következménj 7ekből, melyek­kel az ellenfelek ijesztgettek, egy sem követke­zelt be. Ellenkezőleg igen jótékonyan hatott nem­csak a gyermekekre, hanem ezek szüleire is, fel­költvén még ezekben is a fiuk részére való ta­karítás hajlamát." Rimaszombat. A nyilv. felsőbb leánynevelő­tanintézet igazgató-tulajdonosa Fábry János ta­nár ur irja: „Az ifjúsági takarékpénztár már ötödik éve áll fenn. Ez intézmény mind nagyobb tért foglal el napjainkban s méltán. Üdvös hatását lehetet­len nem tapasztalni csak e kis körben is. — Ha A Jkísigyri Közlöny" tárczája Vallomás. Juhászlpgény furulyái a domb mellett, Selyem nyája szanas/.éllyel legelget ; Tul a dombon számadó szép leánya Ablakából hallgat a bús nótára. Juhászlegény fujja-fujja bús dalát, Szőke kis lány ugy hallgatja odaát, — Az a nóta, azon a kis furulyán Tudja ő, hogy mért szól olyan szomorán. „Jnhászlégényi mi bajod van fiacskám? Mondd el nekem, segíthetek rajta tán. — Piros oiczád napról napra halványabb .. . Talán bizony híjjá van a falkának?" „Számadó ur, nincs hiba a falkámba' Az egészet tegnap vettem csak számba Tudja isten, más bajom van énnekem . . . Szóké lányát nagyon-nagyon szeretem !" Buosu. Ősz az idő, nincs mezeje a nyájnak, — Rég ideje, hogy elmúlt Szent-Mihály nap. Kopár rónán süvöltő szél rohan át, A madár is másutt keres szebb hazát. Jancsi bojtár vesd nyakadba subádat Tereld össze a mezörül a nyájat — — Esthajnalon indulunk a nagy útra . . . Visszajövünk-e tavaszszal. .. kitudja ? Sötét már a szőke babám ablaka, — Még egy nótát forulyázok alatta. Had tudja meg utoljára titkomat. . Messze megyek, de a szivem itt marad. Távol szól már vezériirüin kolompja, De a szivem szüntelen azt dobogja : En teremtőm, én édes jó istenem, Mért nem jöhet az a kis lány én velem! ? Piros buza . . . Piros buza fehér ponyván, Piros búzát mos a rózsám. Piros buza sok terem a világon, De ilyen lány csak a magyar síkságon. Kék pántlika a hajába'; Csókra termet piczi szája, — Bogár szeme, mint a gyémánt ugy ragyog .. . irigylik is tőle azt az angyalok. Teritsd ki lány a búzádat, Szép idő van, majd megszárad. A malomba' megőretem ma este . . . Kalácsot sütsz belőle az ünnepre. Dobozi. Karácsony. Ugy biztatja az édes mama a kicsikéket : jók le­gyenek, ugy szereti a Jézus, meglátják, mit hoz a Kriszt­kindli . . Türelmetlenkedve számlálgatják ezek, még hány­szor fognak aludni a karácsonyfáig, melyről képzelmök édes sejtelmekkel teli. Ugy hallották : majd karácsony­kor .... mi minden szép lesz, crak jól tanuljanak . . . s csendre verődnek a kis- csintalanok s előre gondolják : mit hoz a Kriszkindl?! — A nagyobacskák, oh azok a bolti fényes kirakatokat naphosszat szemlélnék, sóvár sze­mük csak ugy nyeli a sok tarka-barkaságot, jaj, ha ami tetszik, az övék lehetne ! Hiu vágj ak, tört remények az ártatlan kebelben? Ejh, a papa, a mama, a nagy bácsi, néni . ..

Next

/
Thumbnails
Contents