Békésmegyei közlöny, 1878 (5. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1878-02-03 / 10. szám

„BÉKÉSME&YBI KÖZLCNY" I878. 10, SZÁM. évében, hoszszas szeuvedés utáu történt gyászos halálát, A boidognltnak földi részei f. évi február hó első napjáu d. u. 4 órakor tétettek a helv. hitv. egynáz szertartása szerint a ref. sírkertbe örök nyugalomra." „Béke hamvaira." — Gyulai születésű Amend Frigyes, csanád-egyházmegyei nyugalmazott esperest, Szarvason f. hó 23-án, 77 éves korában meghalt. A boldogult aranymisés pap volt, s egyedül csak hivatásának élt. Mint hazafi pedig az 1848 évi harezias időszakban annyira kitüntette magát, hogy 1861 újból megnyílt megyebizottsági gyűlés alkalmável Nagy-Becskei ekeu ovatiokkal fogadták. Béke poraira 1 (—r.) A szarvasi vasút ügye nem áll oly rosz lábon, mint valamennyi megyei lap kürtöli hetek óta : legalább mint Gyulán tudják — s elég biztos kutforrásból — az elleuzékeskedók száma nem több mint 999, s e csoport Szarvas város közönségétől járó egyenes államadóból alig 10000 frtot fizet; igy tehát biztos kilátása lehet Szarvas város jobbjainak, hogy az egyszer nem „bukás" lesz jutalma nemes fáradozásaiknak. (r.) Gombkötő Gáspár gyulai lakos tanyáját jan. 30-ra virradó éjjel feltörték s Fülöp János tanyás kárára — ki a szomszéd tanyán töltötte idejét — 15 frl elloptak. Erélyes rendőrségünknek azonban sikerült Takács Pál és Dóczi Andrásban a tetteseket felfedezni, kik töredelmesen bevállák bűnüket, s a nád-ereszbe rejtett 15 frtot is nyomban előadták. 0 kemék hűvösön ülnek. (r.) Melyik fogott csizmadiát! Gyulán egy csizmadia, iparos társát megkereste, hogy egy „úriember" részére — kit meg is nevezett -- egy pár csizmát készítsen, mit ő vállalt elkeszittetui; megjegyzi azonban hogy csizmáért. Atyánkfia örvendeni annál is inkább, mert a jelen farsang alatt a czélnak kellően megfelelő táucztermet még mindég nélkülözzük azáltal, hogy a közbirtokossági vigadó lassú építkezése folytán az annyira szükséges tánczterem csak reánk jövő tavaszszal fog teljesen befejeztetni. A váasztmányi gyűlés elhatározta, hogy a közgyűlésen inditányba hozott tánczvigalom folyó hó 16-én tartassék meg. és ennek előkészítésére rendezőkül kiküldte: Fisch Lénárd, Zvaratka Ferencz, Tákács Árpád, Mazan József és Bihary Sándor egyleti tagokat, a kik azonnal intézkedtek a terem iránt és igy, miután ez oldalról már biztosítva van az ügy, a meghívók szétküldése legközelebb várható. Midőn még azt jegyezzük meg, hogy egyleti elnök ur hathatós támogatást bírja az egylet, még csak azon óhajunknak adunk kifejezést, hogy a tánczvigalom minél látogatottabb legyen ós ezáltal a nemes czél annak idejében kívánt sikert arasson. az úriember maga el fog jonnt a ismervén kollegáját, el is készítette a megrendelt csizmát, miről mértéket is kapott; de a készíttető a kitűzött határidőre nem jött meg. Két nappal később beállít a megrendelő csizmadia s kéri hogy a készen levő csizmát egy inastól küldené el az ő lakására, hol is az úriember varakozíií reá s az inasnak a pénzt átaladandja. Atyánkfi ezt is mégtette; de nem ugy ütött ki a dolog, mint megmondva volt; mert a rendelő csizmadia, lakására érve az inastól a csizmát elvette mondván, bogy a pénzt rög tön hozza, addig várakozzék. De bizony oda maradt; a csizmát azonban átadta ugyanazon „úriembernek" kinek készítette s kitől a pénzt fel is vette de azt a készítőnek általadni — elkalinasint — elfeledte. Most aztán a rendőrség elé vitetett a dolog eldönteni, hogy — melyik fogott csizmadiát ? (—r.) Folyó hó elsején délután 4 órakor kisérték örök nyugalomra Gyula város s környékbeli közönségének közrészvéte mellett Tormássy Einilia uhölgyet, Tormássy Lajos boldog emlékezetű megyei főorvos leányát. A gyászszertartást Papp Mihály református lelkész végezte rövid, de emelkedett szellemben mondott beszéd beii emlekezett meg az elhunyt erényeiről, melyek mindenikében főrugóul „szívjóság" s „nemes műveltség" szolgáltak. A gyászbeszéd előtt és után a református népiskolák tanítói énekeltek négy hangon igen szép gyászénekeket. A gyászoló testvér s rokonok szivbánatát enyhítse a közrészvét, mely tanúsága egyszersmind a gyászoló család iránti határtalan szeretetnek. * Ama jó (?) gondolat ellen, mely a Károlynapot óhajtaná kiküt«zébölni a kalendáriumból, már csak azért is kénytelenek vagyunk protestálni, mert épen a Károly napja következtében igazíthatunk helyre egy oly történeti adatot, mely szabadságharczunk óta hibásan tartja fenn magát évlapjainkon. Borsföldy Károly a halhatatlan emlékű 3. zászlóalj rettenthetlen bajnok tinak egyike, a ki jelenlegi helyzeténél fogva bár merre forduljon, mindég az isten háta mögött találja magát szerény kis lakásában a békésmegyei „Gazdasági-Egylet" mintakertjóben, melybő csak tiszta időben láthatja a két Csaba templomtornyait, mindkét község egyiránt távol esvén tőle. Tehát hogy a dologra térjünk, ott kell kezdenünk, hogy egyik jó czimoorával Samu barátunkkal mi is oda kerültünk az isten háta mögé, — de egy nappal Károly estélye után, mert bizony bizony mondjuk, nagyon kriminalis időt hozott Károly estéje. A jó öreget, hogy késedelmünk miatti bánatát eloszlassuk, azzal vidítottuk, hogy a régmúlt di csőséges harczok idejebői egy-egy nevezetesebb fegyver tényt is fölemlítettünk, melyet a történelem följegyzett, és melynek fölelevenitésénél az öreg bajnok is neki-neki me legedett. A többi közt felhoztuk a szolnoki csatát és ama páratlan dicséretet, metylyel Damjanich üdvözölte a 3-ik zászlóaljat a csata után: „Fiaim — úgymond — kevesebben vagytok mint ezelőtt félnappal; megérdemelnéte mindnyájan, hogy tisztekké legyetek, ugy viseltétek magatokat; de hol lenne akkor nekem a harmadik zászló alj!?" — ,Dej»szen uram — felelt a régi honvéd, a ki nek a régi dicsőségből riein maradt meg egyéb, mint az ágyuk dörgése közben elvesztett hallérzéke — nem Damjanics mondta azt; annyit Damjanics sohasem igért nekünk, csupán friss s z a 1 m á t — alomnak egy-egy győ zelem után; hanem igenis mondta Kossuth Lajos, az sem a szolnoid, de a tápió-bicskei csata után, midőn Jelasiesot Klapkávali birkózása közben jól elvertük és in ígmentettük Klapka fegyverbecsületét!' — Azért hát csak éljenek tovább is a Károly ok a kalendáriumnak, de nekünk is: hiszen a 3-ií zászlóalj hős parancsnoka Földváry is — Károly volt! * A b, csabai iparos ifjúsági egylet uj választmánya tegnap d. u. 5 órakor tartotta első havi gyiilését szeretve tisztelt uj elnökének Launer Károly urnák előlülése mellett. A gyűlés legfontosabb tárgyát képezte a közgyűlés ama határozata, hogy az egylet érdekében a jelen farsang folyamában egy tánczvigalom rendeztessék, melynek tiszta jövedelme az egylet részére beszerzendő zászló költségeire fordíttassák. Az egyleti tánczvigalmak iránt már előző időkben nyilvánult érdeklődés ezúttal is remélnünk engedi, hogy az kellő látogatottságnak fog lamon ujonczozás előli szökés. 5804.77. Vichmál Antal ujonczozás előli szökés. 5881.77. Hugyecz Imre ujonczozás előli szökés. 5961 77. 5961.77. Jelics János ujonczozás előli szökés. 5800.77. Mán Péter ujonczozás előli szökés ; február 6-án : 5733.77. Hőgyo János és társai súlyos testi sértés. 5904.77. Láng Vilmos és társa tolvajlás 5681.77. Bujanovíts Mátyás okmányhamisitás. — Előadó Huszka : február 6-án: 11862.77. Pál Sándornak, neje Zsadányi Zsuzsanna elleni válópere. 11898.77. Buj Jánosnak, Buj Miklós és Rozália elleni örrkösödési pere. 11899.77. Lövy Áronnak, Thomka Emil ellen 4740 frt tőke s járulékai iránti pere. 12236.77. Okos Rataj Zsuzsannának, Baukó András elleni hásassági váló pere. 12331.77. Kérdő Gábornak, ifj. Ronyai G. Gábor elleni 770 frt tőke adósság ás jar. iránti pere. 12635.77. K. kovács Jánosnak, özv. Sas Jánosné és társai ellen birtokarány megállapítása iránti pere. Mindenféle a hazából és Nagyvilágból. * Nagy feltlinást keltő Öngyilkosság történt e hó 27-én Bécsben. A mondott napon gróf Messey de Bielle Jenő, fia Raíner főherczeg főudvarmesterének, lakásán (Mayerhofgasse 11. szám) élesre kösziriilt késsel keresztül vágta a nyakát s elvérzós következtében meghalt, lieggel vérbe fúlva találták meg ágyában. A szerencsétlen mint hadnagy szolgált az L uhlanus ezredben s még y volt 24 éves. Öngyilkosságának oka még eddig ismeretlen. * Esküdszéki tárgyalás sajtóperben. Joó Károly szabadkai lakos gyógyszerész Kégly József ügyvéd által Deits József a „Szabadkai Közlöny" társszerkesztője ellen indított sajtóperében, az esküdtszók 11 szóval 1 ellenében a bűnöst kimondta — a törvényszék tehát ezen határozat alapján Dekits Józsefet 3 havi fodság elszenvedésére ítélte. Irodalom. ós művészet. * A „Vasárnapi Újság" január 27-iki száma következő tartalommal jelent meg: Szigligeti Kde (arczképpel). — „Szigligeti temetésén" költemény Szász Károlytól — „Pusztai találkozás" elbeszélése Baksay Sándortól. — Kossuth háza Tinnyén (képpel). — Viktor Emánuel utolsó órája (két képpel: 1. A király, Oumbert berezeg és a miniszterek jelenlétében fölveszi az utolsó szentséget • 2. a Quirinál-palota, a király lakása). - Az orosz manó." Társadalmi kép az orosz févárosból. — „Tijenötóves kapitány." Verne Gyula regénye (képpel). — Kirándulásom a Sipka-szorosba." Eredeti tudósitás dr. Arányi Bélától. — Török foglyok Bukarestben (három képpel). — Szigligeti halála. — Irodalom és művészet, stb. rendes hetirovatok. — A „Vasárnapi Ujsag" előfizetési ára negyedévre 2 frt, a „Politikai üjdonsá^ok-'-kal együtt 3 frt. Ugyancsak a Franklin-Társulat kiadó-hivatalában (Budapest, egyetemutcza 4-dik sz.) megrendelhető a „Képes Néplap" és „Politikai Hiradó" legolcsóbb hetilap á magyar nép számára, melynek előfizetési ára félévre csak 1 frt. A „Háború-Krónika" negyedévre a Képes Néplap"-pal 1 frt, a „Vasárnapi Ujság"-gal 2 frt 50 kr, „Politikai Ujdónságok"-kal 2 frt. * Táborszky és Parsch zenekereskedésében Budapesten megjelentés hozzánk beküldetett: 1. Magyar Ábránd legkedveltebb népdalok felett zongorára szerzé Ábrányi Kornél. Ára l frt 50 kr; í. P o 1 k » liliputienne rezgőpolka zongorára szerzé ifj. Fahrbach Fülöp. Ara 50 kr. — Mindkét zenemű ugy kiállítására, mint béltartalmára nézve megérdemli a zougorakedvelök kiváló figyelmét. 'Foi'vóiiyli.oxó-»i terein. * Z. Iierzeczki János békési lakost, kit a b.-gyulai királyi törvényszék, mint lapunkban annak idején emiitők, fia temetésén elkövetett vallási szertartas ha >orgatása miatt 8 napi elmarasztalt, a kir. tábla felmentette. * Emlitettilk uem rég, hogy a b.-gyulai kir. törvényszék K. A. szeghalmi bírósági végrehajtó ellen emelt egy panasz folytán, mely szerint levélbeli sürgetés daczára, bizt. végrehajtás foganatositására határidőt nem tüz, a fegyelmi eljárásnak helyt nem adott, mert „magánlevelekre" felelni nem köteles. A kir. tábla a panaszos által közbevetett felebbezés folytán az elsőbirósági határozatot megváltoztatta és a fegyelmi vizsgálatot elrendelte. * Remisczky Ferencz 15-éves bésési fiút, édes anyja arról vádolta, hogy egy ízben lelökte, ugy hogy m >ss is fajbeli „m vju „éréskor" pedig mert valami almafáról nem engedett neki ennie, kétszer pofonütötte anyját, mely panasz folytán a kir ügyészség Re meczky Ferenczet a szülőbántalina/.ás bűnténye iránt vádolja. A fiu tagadja, hogy ő édes anyját csak egy ujjal is bántotta volna. Anyja részeges és ily alkalommal eshetett el, onnét eredhet fajdalma mi pedig a pofonokat illeti, arra tanúja van, hogy ellenkezőleg édes anyja ugy képen ütötte, hogy orra vere eleredt és ő csak önvédelemből kezét tartotta, hogy tovább ne ütlegelhesse. E/.en utóbbi körülményt, t. i. hogy a fiu anyjának csak kezét fogta és a fiu volt a kinek orra vérzett ez alkalommal, Csikós János csendlegény igazolja Ezen tényállás daczára az anyja fia megbüntetését és kár térítés, fajda'omdijbani elmarasztalását kéri. A törvényszék a fiút tárgyi tényállandék hiányából felmenti, de azon jótakaró tanácsot adja neki, ho

ny szülő anyja iránt, ha az néha tán hibát követne is el, kellő tisztelettel viseltessék. Ugy az ügyészség mint vádlott az Ítéletbe belenyugodott. * Jegyzéke a b.-gyulai kir. tvszéknél 1S78 február hó 4-én és következő napjain előadandó bftő és polgári üg eknek. Előadó Márky; február 4-én: 5739.7/. Holecska István szülőbántalmazás. 5789 77. Czoltján Mihály súlyos testi sértés. 5796.77. Lakatos István és társai bírói zártörés; február 5-én: 5S0J.77. id. Rábai Mihály tolvajlás. 5797.77. Lichtner Zsigmond ujonczozái előli szökés. 5793.77. Lendvai István ujonczozás előli szökés. 5803.77. Versz SaCSálHf Az első jogász-év. [Vége.] Mire a délelőtt elmúlt a hosszas beiratásnak is végére jártak, és betérnek valamely, demokratikus tárczáik arányaival megegyeztethető étiapu vendéglőbe. A pajtások az étkek mellé csakúgy gyűrik le a császárzsemléiét, és hazudnánk, ha állítanánk, hogy Jancsi, kinek étvágyát azon tudat is emelte, hogy már de facto jogász, nem versenyzett velők. A vészes „czáln" vette végét az ebédnek, és Jancsi őszintén bevallja a hat darab megevett zsemlét, mig társai egyet vagy kettőt. Midőn az utczán vannak Jancsi Gyurit kit lelkiismeretes embernek nézett, kérdi, vájjon lelkiismeretét nem nyomja az „elbliczczMt" zsemlék óriási mennyisége? Bánom is én; csak a gyomromat ne nyomja, szólt a szokatlan kérdésen megütődött Gyuri. Ezen életnézetet Jancsi, tekintve tárczájának dagadó voltát a jogász-dignitással nem tartotta, meg egyezte

1 hetőtek, mig társai fel nem világositák, hogy esz még idő, midőn majd a nagy ós kis porczio közti differenczialis tarifákat sem fogja átallani önhasznára kizsákmányolni ; persze ez messze tul van a balekkoron. II. A kávéházban, hova ebéd után betértek nincs hálásabb bámulója az „a la guerre" kozákoknak, mint ő; Pista tiszta felebaráti szeretetből játszik vele egy pár partiét és megveri. Jancsi most az ra la guerre"-ozó kozák lökésére tészen egy forintot és azt is elveszti. Nehogy társai gúnyának ki legyen téve, a kávéházból elillan. Hova menjen? Lakására. Igaz arra kell menni jobbra, hisz balra jött, ott a sarkon fordulni. De még sem . . . hanem arra a nagy háromemeletes ház felé, vagy arra sem ... s így megy az mig valahol egy órajárásnyira lakásától belátja, hogy sohasem találja meg. Egy pár hatos árán könyörületes hordár hazavezeti, hol a blattozó kompania, megsejtvén a történteket, hangos kaczajjal fogadja. Gyuri kényszeríti beismerni balekságát. Az asztal túlsó végén ülő fiatal embert nem ismeri, bemutatják őket egymásnak: „Istvánfy János, Jánosfy István, egyik kutya másik eb, azaz mindkettő jogász." És ezzel megkötve az ismeretség, mely még ma este valamely „Viktoria-Flora" vagy „Ámor' teremben „pertu" barátsággá válik. Most pedig Jancsi leül ötödiknek és a blatt suhog, mosolyg ide oda, Jancsi ismét ott hagy 1—2 forintot — mint balek. Igy megy ez hetekig, szegény fiu már majdnem kétségbe esik routinirozatlansága felett, midőn arra a gondolatra jő, hogy Pista által, kinek laktársa lett, oktatja magát, hogy megszabaduljon e gyűlölt szokástól, mely reá ragadt. Használt az oktatás, mert Jancsi kezdi az egyetemi előadásokat nem látogatni, 3>Z „ ti la guerre"-ban stájereket megcsinálni, a római jogot földhöz csapni, a ferbliben tizenkétro ijeszteni, az utczán este egyedül menni, nőket per „Rózsám" szólítani, kapuzárás helyett kapunyitáskor térni haza. És mindezen „stiklik" emelék hírnevét, de mindazáltal még formálisán nem szabadult meg a balek névtől. Jöttek azután mozgalmas napok, mikor a küzdő hős testvérnép iránti részvét mindenféleképen nyilatkozott, persze hogy volt aztán olyfóle „tüntetés" névvel jelzett variacziója, mely bármennyire is pártoltatott a jogászok által, még sem tehetett szert Tisza Kálmán pártfogására. S igy jöttek összeütközésbe a jogász elvek a Tisza huszárokkal. Mi természetesebb, mint hogy a kompánia a jogász tábort erősítette. Midőn kivont karddal szembe nyargalnak a néptomeggel, egy a kompania közé valahogy odacseppent szobacziczus sírva fakad, habár mindenki észre vette, hogy az ilyes akczióból nem lesz emberhalál. Jancsi rá is zeuditi a vigasztaló nótát: „Ne sirj kis lány olyan nagyon. Nem ütik a jogászt agyon." Lélekjelenléte, melyet ez alkalomkor tanúsított a compánia elismerését oly mértékben vívta ki, hogy a „balek" czimtől örök dőkre e „coup d'ótat"-val megmenekült. De történt, hogy otthon az őszi vetést megkárosította a hólé, a tavaszit a kiáradt ér vitte el, a birkába beleütött a kerge, és a rosz humoru édes apa az efféle leveleket, mint: