Békésmegyei közlöny, 1878 (5. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1878-02-03 / 10. szám

„BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY." IB78. 10. SZÁM. tokát nem fog találni, mint ezen müvében, mely önálló kötetben is megjelent. Sok barátját kisérte ki már a temetőbe, sokan dőltek ki mell >le, sokat üdvözölt az uj pályán, mint tehetségeket tol' reménynyel. Nehéz volna összeállítani azon müveinek számát, melyek száz arany pályadíjban részesültek. Igy a „Rózsa," melyet az akadémia 1840-ben koszorúzott meg, s a többi mint: „Világ ura" szornoruj. 5 f. (1856.) „Béldy Pál" szomoruj. 5 f. (18-57.) „A marna" vigj. 3 felv. (1857.) „Fenn az ernyő, nincsen kas" vigj. 3 f. „A titkos iratok" dráma 5 f. (1859.) „A nőuralom" vigj. 3 f. (1861.) „Laczkfi Imre" szomoruj, 5 f. (1862.) „A lelencz" n-psz. 4 f. (1863.) „Egy nagyra termett férfiú" vigj. 3 f. (1864.) „A fény árnyai" szomoruj. 5 f. (1865.) „Kedv és hivatás" vigj. 3 f. (1866) „Trónkereső" szomoruj. 5. f. (1867.) „A bajusz" vigj. 3 f. (1867.) „IV. Béla" szomoruj. 5 f. (1870.) „Udvari bolond" vigj, 3 f (1871.) „Strike" népsz. 3 f. (1871.) „Struenzee" tragoed. 5 f. (1872.) „Az amerikai" népsz. 3 felv. (1872 ) Utolsó darabja a „Kényes Bertók" népszínmű, melyet tavaly a népszínházban adtak először Soldosnéval (tílaháné.) Im itt állnak csak jutalmazott darabjai, hátha mindazokat elősorolnók, melyek színpadainkon reportoir-darabok voltak nagyrészint. A Karácsonyi-féle 490 aranyos pályadijat csak neki adták ki egyszer a „Trónkövetelő''-ért. Legtöbb babért aratott a népszinmüirás mezején. Színműírói érdemei fénysorozatot képeznek. „Két pisztoly," „Czigány," „Csikós," „Nagyapó," „Pünkösdi királynő," s tovább a „Strike"-ig, Alig ő a népszínmű irályt fel nem virágoztatta, ez eredeti népéleti alakokat, jellemeket nem ismertük, ő tanított meg reája. Salonainkból száműztük a népdalokat, csárdást, melyeket az ő alakjai teremtettek meg, és tettek kedveltté oly nagyon, a mint azt jelenben tapasztalhatjuk. A színműírás minden ágát mivelte; mutatják darabjai, melyek mindenike bővelkedik finom kidolgozás anyagaival. Ő tudott jeleseket alkotni minden ágában a színmüveknek; nézzüuk végig, ott van a „Világ ura," „Trónkövetelő" „Valéria," a történeti szomorujátékban. a társadalmiakban: „A fény árnyai," a történeti vígjátékban; az „Udvari bolond," a társadalmiban; „fenn az ernyő nincsen kas," „Mama"; „Nőuralom," a bohózatban: „Liliomli." Sok jeles fordításokat birunk tőle, igy Shakespearetól „III. Rikhard." Legelső darabját a „Megjátszott cselek" 1835-ben adták elő Budán, s harmadik darabját „Dienes" cz. drámáját kétszer is játszótták a pesti német színpad m; „Perényiné" történeti nézőjátékát még nem adták elő, mert a tórök testvérek iránt ma uralkodó sympathiával összeütközésekbe jöhetett és volna Szigligeti is nagy török barát volt. Több költői beszélyt irt ő, igy a „Perényiné," torábbi szini tanodai tanárságának értékes emléke „A dráma és válfajai" czimü könyve, mely gyakorlati hasznú munka, sok helyes nézetekkel, kitűnő adatokkal. Irt még bírálatokat, életrajzokat, elszórva a lapokban balladákat, melyek a „Fővárosi Lapok" régibb évfolyamaiban láttak nagyrészint világot. Életképei közül igen jó az, melyet halála után jelenben a „Főv. Lapok" közöl, „A mezitlábos " 1839-ben nősült meg, családjának élt egészen, gyermekeiért dolgozott, gyakran az emberi kötelesség érzetét többre becsülte a költői becsvágynál, s ennek tulajdonitható némileg, hogy félsikerü müveit színpadra vitte. Álljon előttünk a nemzeti színház által kiadott gyászjelentés: „A nemzeti szinház igazgatósága és személyzete mély fájdalommal jelenti, hogy Szigligeti Ede drámai és administratív igazgató f. é. január 19-én éji 11 '/j órakor 64 éves korában szívszélhűdés következteben rövid szenvedés után érdemekkel teljes életét bevégezte. Mint drámaiió ós tisztviselő egyaránt erős támasza volt ő a nemzeti színháznak, .fennállása óta negyven éven át. Nincs az országban müveit ember, ki nem ismerte fáradhatlan tevékenységének sikereit, nem méltányolta önzetlen jeliemének tisztaságát, nem melegedett hazatias alkotásainak tüzénél, ő a nemzet hallottja! Intézetünk pótolhatlan veszteségét érzi az ország, gyászában osztozik a nemzet. A feledlietlen pályatárs és főnök tiszteletét hiven megőrzik keblökben a nemzeti színház tagjai. Örök emlékezetét biztosítják müvei! Áldás és béke tikarja porait! Hült tetemei f. hó 21-én d. u. 3 órakor fognak a nemzeti szinház csarnokából a kerepesi ut melletti temetőbe örök nyugalomra kísértetni." A színlapok helyett a következő hirdetést hordták ki: „Ma, 1878. január 21-én, a Szigligeti Ede drámai és administratív igazgató temetése napján a szinház zárva lesz •' Az ősz férfiú halálát megdöbbentővé tette azon körülmény, hogy hirtelen, váratlanul következett be a csapás. Este kedélyesen beszélgetett családi körében, részt vett a drámabiráló bizottság ülésében, a színháznál végezte dolgait, csütörtökön részt vett „Julius Caesar" előadásán, melyet nem a szokott páholyából, hanem a földszinten nézett végig, 11 óra után szombaton erős szivgörcsök ragadták meg. s 10 perez múlva a nagy szellem örökre hideggé fagyott. Temetése oly nagyszerű gyászünnep volt, melyet Toldy Ferencz temetése óta nem láttunk. A kerepesi uton a Beleznay kertig egs

r tapodtat sem lehetett lépni. Iszonyú néptömeg volt, ember ember hátán állva. Minden babérlevél, mely Szigligeti koporsóját fedte, halhatatlanságát hirdette. A fájdalom, részvét annál nagyobb lelkünkben, mentül jobban vagyunk képesek örök érdemeit méltányolni, s annál sajgóbb a seb, minél nagyobb halhatatlansága. A halott tetemeit arany veretű barna érczkoporsó fedte el, melyen elborítva sok koszorú feküdt, hirdetvén széles fehér, fekete, lila és nemzeti szinü szalagjaival a pótolhatlan nagy férfiút. Az országos intézetek közül képviselve volt az akadémia Lónyay Menyhért és Csengeri Antal vezetése alatt, a KisfaludyTársaság Horváth Mihály és Lukács Mór, a Petőfi-Társaság Jókai Mór, ,az irói és művészi kör tagjai Hatala Péter és Északi Károly vezetése alatt. Az országos intézetek közül képviselve volt a szini tanoda, zenészeti akadémia, m. nemzeti muzeum, tud. egyetem és műegyetem. A miniszterek közül ott láttuk Trefort Ágost és Perczel Bélát. A kormány részéről több előkelő miniszteri tanácsost és titkárokat pillantottunk meg, a főrendi és képviselő ház. Rákosi népszínházi igazgató, a temetőben Várady Antal és Paulay Ede beszéltek szivrehatóan, nemes érzelemmel, igaz hazafisággal, oly méltóan, mint méltó voit arra a nagy halott szélleme, ritka jelleme, hazafiassága, érdemei. A női világ oly nagy számban jelent meg a temetésen, mint épen a férfiak. Ott láttuk Sóldosnét, Sánthánét, Kaszay Jászay Marit, Dr. Dózsa Pálnét, Cseh Irént, Kölesi Mariskát, Paulaynét, Balázsné Bognár Vilmát, és végig egész sorozatát a legszebb hölgyeknek. Paulay Ede a halott jellemét és erényeit emelvén ki bucsu beszédében, melyet mély bánattal hallgattak barátjai és a jelenlevők, de különösen az özvegy és leányai, kik aligha látták a gyülekezetet könnyeiktől, s nem hallották a szavakat mély sírásuktól. Fájdalom volt hallani Ferike, Mariska, Anna szivtépő sikoltásait, a zokogást, melyek egy szerető család kétségbeejtő fájdalmait fejezték ki. Igy temettük el a nagy halottat, a nagyérdemű szinmü-költőt verőfényes szép téli uapon Mindenki áldást mondott hamvaira és emlékezetére. Szigligeti meghalt .... de emlékezete a deszkákon, az irodalomtörténet lapjain élni fog, mig nemzetünk állani s a magyar ige viszhangozni fog ! . . . Haradi Dózsa Géza. LEYELEZES. Szt András, jan. 30. Községünk örvendetesen halad előre — mit örömmel jegyezhetünk fel. Nem nagyon régen határozta el a községi képviselet, az árvapénztár megtarthatását s árvaszéket kérvényezni fog. Ez már meg is történt. Következő, szinte nem rég tartott képviseleti gyűlésen az állandósítandó község orvosi fizetést 200 frtról 500 frtra emelte Ma pedig szervezte a községi rendőrséget, egy biztos és 3 legényben állapítván meg számát, s kiküldött egy bizottságot ezen rendőrség szabályzatainak kidolgozására és végül — nem hivatalosan ugyan — de inégis megbízott egy küldöttséget — egy létesítendő községi takarék-péuztár szervezése és alapszabályai kidolgozásán. Röviden vázolva itt községi képviselő testületünk néhány heti üdvös, községünkre áldással biró működését. Szép az a higgadtság, egyetértés mely képviseletünkben most uralkodik. A személyeskedés egészen kihalt, az egyes előterjesztések tárgyilagosan beszéltetnek meg nyugalom, béke és ügybuzgóság jellemzi tárgyalásainkat. A mai gyűlés eredméuyét a föntieknek, valamint Tolnai Ferencz, Darabos Sándor ós Teleki Bálint képviselő urak okos és erélyes támogatásának köszönhetjük, kik némely képviselő ur aggodalmait tapintatosan eloszlatták. A biró s előljáró társai is dicséretet érdemelnek, mivel a gyűlést szépen vezettek s mindig azon részen voltak, hol a halndás jeleztetett. K Eudröd, 1878. február 1 Tisztelt szerkesztő ur! Egyik n?pszeril tanférliunknak magasabb és alsóbb helyen kifejtett tapintatos és ügyes közbenjárása folytáu az ezelőtt 3 évvel várt mesziás községünkben is megszülemlett, községi képviseletünk és elöljáróságunk mult hóban történi megválasztatása által, mely választások a nép régi óhaja szerint és a legpéldásabb rendben történtek, miután a számba sem vehető ellenlábas csekély számú párt, a választásoknál meg sem jelent, de magát nem is képviseltette, de másrészről járási tekintetes főszolgabiránk megnyerő, a nép kívánalmainak megfelelő modora, a választások körüli eljárásnál alkotmányos népszerű magatartása oly jótékony hatással volt választó-közönségünkre, hogy ha csak egy hang hallatott volna is a rendzavarás előidézésére, annak maga a nép parancsolt volna csendet. Most tehát a közönség meg van nyugodva. Timár j. Mihálynak biróvá, Kovács j. Istvánnak törvénybiróvá történt megválasztásában, kik szerintem is ösmeretes és becsületes honpolgárai többi összes elöljárói társaival együtt községünknek, kiket községünk ügyeinek lelkiismeretes vezetésére az Isteu sokáig éltessen ! de nem mulaszthatom el nekik megsúgni, hogy mielőbb maguknak kellő gyakorlatot nem szereznének, tapintatlanul ne rohanjanak neki a községi rendszer átalakításainak, s az egyes üzletemberek megélhetését ne akadályoznák olyan intézkedésekkel, milyeneket már megkezdettek, mint példának okáért a mint Hallom, a tultialmozott munkával terhelt jegvzők oldala mellől az egyetlen dijnokot, a saját hatáskörét még nem ismerő közgyám oldala mellé állandó segédül leendő alkalmazás czéljából — elvonni akarják, másrészről pedig farsang idején, a különben italmórésből élő korcsmárosoktol a báli engedélyeket megtagadják, s igy azokat a megélhetés és reájuk rótt adófizetesekre képtelenné teszik. Mert ilyen intézkedésekkel a községre jövőre nézve rosz hatást, s annál rosszabb eredményt idéznek elö. Most egyelőre bevezetésül csak ennyit, később többet. Egy községi bakter. TÁVIRATOK. * Bécs, jan. 30. A Presse ezeket írja: Ausztria nem vonja kétségbe Törökország jogát, hogy saját érdekei szerint köthet szerződéseket: de a kazánliki egyezményt, a mennyiben ez megváltoztatja a fönálló szerződéseket, és érinti Ausztria-Magyarország érdekeit, a jog szerint nem létezőknek tekinti, mig a biztosító hatalmak uj egyezményre nem lépnek. * Drinápoly, jan. 26. Nikolaj nagyherczeg ma Hermanliból ideérkezett. A gárdisták lelkesülten fogadták a nagyherczeget. Bolgárok, zsidók, görögök és örmények deputatiói mentek elibe zászlókkal, templomi énekekkel. Előcsapataink megszálták Haszkiöj, Kirk-Kilissze, Eszkibaba és Demotika helyeket. A trónörökös jelenti Besztrováczból: 27-ikén az oroszok megszállták üzmanbazárt; 28-ikán jelentéktelen csatározás után Razgrádot. A töiökök mindenütt a várak felé vonulnak vissza. * Bukarest, jan. 30. A képviselőházban interpellálták a kormányt a nyomasztó requisitiók és a vasúti forgalom rendetlensége miatt. Bratianu miniszterelnök válaszul oh»jtását fejezi ki, vajha a fölpanaszolt bajok az egyedüliek lennének, melyeket az országnak el kell tűrnie. * London, jan. 31. Óriási plakátok láthatók az utczakon e fölirással: „Le Gladstonenal!" — Egy nagy meeting volt, melyen a háborns-pártnik széizuzó többsége volt. A „Times" és a „Daily News" példányait megégették. * A magyar képviselőházban a kiegyezési vita folyik. Jan. 31. a miniszterelnök beszélt. Beszéde nagyhatású volt. MEGYEI HÍREK. (?) Locs-pocs. A mostani nagy hóolvadásoknál nem volna felesleges, ha a háziurak egy kissé több gondot fordítanának házuk „elejére;" a „falu rosszából" is jól tudjuk, hogy mindenki jól teszi, ha a maga háza előtt seper, igy tehát, üa ezt mindenki megtenné, ugy utczáink sokat nyernének tisztaság dolgában! (?) Táncz. Gyulán a gyulai kör (uri kaszinó) bálját e hó 23-án tartamija ineg a „Korona" vendéglő termében; e bál szintén egyike le«z a gyulai fényes eliie báloknak. (Van mostanában Gyulán annyi bál, hogy szintúgy lapul bele az erszény.) (?) Betöréses tolvajlás. Takács Pál és Dóczi András gyulai szolgalegényeknek elfogyván pénzük, a lopás rut mesterségéhez fogtak; kapták magukat és Fülöp János biczerei tanyáját e hó 30-án feltörték, s onnan 15 frtot elemelten, de biz a rendőrség már másnap reggelre kinyomozta a jó madarakat, s jelenleg „ápolás" alatt állanak. (?) Halálozás Gyulán Tormássi Emilia úrhölgy az egykori megyei főorvos leánya halt meg mult hó 30-án; agyászjelentés következőleg szól: „Tormássi Károly saját, ugy unokahugai: Szakái Ilona, Ossikovs'.ky Józsefné, Szakái Jolán ós számos rokonai nevében mély fájdalommal jelenti kedves nővére, g illetőleg szeretve tisztelt nagynénjök és bű rokonuk Tormássi Emiliának f. Ió78 ik évi január hó 30-án éjjel, jótékony élte 61-ik