Békésmegyei közlöny, 1878 (5. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1878-10-31 / 87. szám

,BÉKÉ9MEGVEI KOZLŰNV' IH78. 87. SZÁM. LEVELEZÉS. Endrőd, okt 17. T. szerkesztő ur! Engedeje meg tek. szerkesztő ur, hogy levelem a legnagyobb magyar, gr. Széchenyi István e szavaival kezdjem : „Magyarország nem volt, hanem lesz." Nézetem szerinte szavakban az van mondva, miszerint Magyaror­szág csak akkor lesz, ha annak minden közlakosa a haza fiúi szeretettől mélyen átlesz hatva. Igen, de honnan tudja azt valaki, ha kicsi korábnn nem tanítják arra? Még az elemi iskolába kellene tanítani valamit erről, hogy a gyermekben a haza iránti szeretet inár kicsi korában ébredezzék, hogy igy mindig jibban­jobban fejlődnék a gyermeknek növésével, tanulmányaival s tapasztalatival a haza szeretete, hogy midőn már ön­állóim tud gondolkodni, egyszersmind a baza iránti köte­lességek nagyságát is feltudná fogni. Ezt pedig ugy le­li tne biz.osan elérni, ha minden helységben, hol legne­vesebb i>0—40 tanköteles gyermek van, a szülőket arra kérnék, esetleg kenyszeritnék, hogy nyilvános iskolát tart­sanak s ezekben okleveles tanítókat, ba pedig a sok költ­ségeket nem birnák fedezni, a magas kormány segitné ők>t valamivel, hogy igy a mivelődós biztosabban halad nek a korral. Vannak pél. helységek, a melynek izr. la­kosai kedvük szerint változtatják a tanítókat, minden fél­éviién, oljkor pe'ig minden negyedévben. Innen van az, hogy annyi műveletlen ember van az izraeliták közt, mert a tanitó minden egyes ember szeszélyétől fiU'gvéu, a helyzet Hvíselhetlennó l<-sz, vagy oda hagyja állását, vagy elküldik. Igy pél. az endrőiliek kineveztek iskolalátogató­nak ilK lől^g felügyelőnek egy saktert, Richtmann Mórt, ki annyit ért a tudományhoz, mint a tyúk az áh czehez, de mégi* hozzá szól s azt mondja minden szülőnek, hogy földrajzt térkép nélkül is leüet sőt ugy kell azt tanulni, a bibliát pedig németül, noha a gyermekek egy szót sein értenek meg belőle s ba vannak is, kik az ellen agitálunk, a legnagyobb része mellette van, mert beléjük öntött nézeteiktől el nem teritni őket s igy a gyerme­kek tudatlanul nőnek fel, a tanitó pedig a felügyelő kiáll­hatlan medorát nem tűrhetvén, állását oda hagyja. Vajha az erre hivatott urak becses figyelmükre mél­tatnák soraimat, vagy jobban mondva az iskobi ügyét s a művelődés elő mozdítását jobban segítenék ! mert valóban szomorú nézni, hogy a XIX. század e negyedében oly sok gyermek tudatlanul nöjjön fel. Azon reményben miszerint tek. szerkesztő ur leve­lemnek becses lapjában helyt adand s nyilvánországra bozandja : maradok a tek. szerkesztő urnák alázatos szol­gája : Grosz Lajos. B.-Gyulán, okt. 24. Tek. szerkesztő ur! A „Békésniegyei Közlöny' 80-ik számában a b.-csabai termény és gyümölcs kiállítás alkalmából kiindulva Göndöcs Benedek apát ur telhivta a bíráló bizottság tagjait, hogy a közgazdászat ós közva­gyonosodás érdekében jelelje ki a legtöbb hasznot igérő termény magvakat, a legne­mesebb valamint kivitelre legalkalmasabb szőlő ós gyümölcs-fajokat, — a bíráló bizott­ságok figyelmét e felhívás kikeiülvén, ezen gyakorlati Hasznosság tekintetében életrevaló eszmét midőn üdvöz­löm, a hangsúlyozott óhajtás kapcsában szabad legyen ne­kem a tisztelt gazdaközönség figyelmét a pignoletti tengeri termesztésére felhívni, mely sok­kal hasznosabb ós jobb minden más tengeri faj termesztésnél. Én próbát tettem a f. évben, vetettem elfajzott csinkantin-tengerít — inert tiszta csíncantin-tengeri nem kapható — s az adott nekem egy hold után 80 vékát, a mellette vetett pignoletti-tengeri pedig szintén egy hold után, 91 vékát. Megjegyzendő, hogy a csinkantin-tengerit két lábra vetettem egymástól, a pignoletto-tengerit pedig egy és íéllábra, mert a pignoletti sürübb vetést kiván. Egy tetős mérőt lemorzsoltam mind kettőből, a pignoletto egy ötöd­részszel többet adot mint a csinkantin-tengeri szemei szebbek és súlyosabbak voltak. Ha a tökéletesen megéret csinkantin köble egy méter-mázsát nyom, akkor a pigno­letti-tengeri köble három-négy kilóval többet nyom egy métermázsánál, — ára pedig mindég 40 vagy 50 kraj­czárral drágább inétermázsánként mint a csinkaritiné. A törése igaz, hogy kissé munkásabb, mert ha egy hold csinkantin-tengeri letörés és lefosztásához 7 ember kell, akkor egy hold piguoletti törése és (osztásához 8 ember kívántatik, tehát egy nyolczad munkával többet igényel a pignoletti tengeri. Igaz az is, hogy a pignoletti kóróját korábban kell levágni, mert különben nagyon megszárad, de ez legtölebb is csak előny, mert igy a föld előbb fel­szabadulván előbb be lehet vetni. A mi a vetés idejét illeti azt tapasztaltam : hogy a pignoletti-tengerit nem jó korán vetni — meit érzékeny a hideg iránt; legjobb május 5 körül knzdeui a vetést. A leglaposabb földön is megterem s korán érik. Kariuthiában és Olaszor­szágban a pignoletti-tengeri második növénynek vette­tik, azért nálunk, ha repcze vagy dohány kivész, legjobb a pignoletti-tengerit vetni. En elmondottam mit tapasz­talás után mondani lehetett, kik azt hiszik, hogy nem mondottam valót, czáfoljanak meg — a kik pedig hiszik előadásomat — tegyenek próbát s nem fognak csalat­kozni, legyen jelszavunk győzzön a jobb! Pignoletti-ten­gerit, szépet és tisztát B.-Csabán Stark Adolf urnái — ki dicséi ő oklevelet nyert — lehet kapni. Tek. Szu­csu Béla ur pedig igen lekötelezné a gazdaközönséget, ha a b.-csabai kiállításon ezüst éxmet nyert 71 kilo­grammos szép ós jó an nát-árp áról megírná, hogy mennyivel hasznosabb a közönséges vagy pedig Chevalier árpánál? Így jövő tavaszszal sok gazda, ki még nem ismeri, megpróbálná a hasznos pignoletti-tengeri és annát-árpa termelést is. Hazafias tisztelettel : H A . . . TÁVIRATOK. * Berlin, okt. 27-én. A „Post" azt irja, hogy a franczia. nagy ke vet St. Valiiéi" gróf, csak november 25-én tér vissza Berlinbe. Attól tartanak, hogy kellemetlen köz­lések hozója lesz. A viszonyok Franczia- és Németország közt érezhetőleg feszültek kezdnnek lenni. * Konstantinápoly, okt. 27. A maezedcniai bolgár fölkelők számát 20 ezerre becsülik; fegyverrel ágyukkal és lőszerekkel jól hI vaunak látva. Az általuk leégetelt helységek közt van Jenikiőj. * Madrid, okt. 27. Alfonz királyra egy iparos segéd rálőtt, de nem talált; az ellene intézett meghiusult me­rénylet alkalmából több európai udvar táviratilag szeren c- ekivánatait fejezte ki. * Bécs, okt. 28. Konstantinápolyból jelenti a Poli­tische Correspondenz : A bolgár fölkelés fíumélia és éj­szaki Maczedóuia több kerületében elharapózott A fölke­lők lemészároltak három század rendes török katonaságot és hét mohamedán helységet elpusztítottak. * Bécs, ikt. 28. Izinailból jelenti a Politiscbe Cor­respondenz : Az oroszok proklamáczióval tudatták a la­kossággal Besszarábia átvételét, melyben elrendelték az orosz pénz elfogadását, kilátásba helyezték az orosz tör­vénykezés behozatalát ós adómentességet adtak 1879. jan. 1-jéig. MEGYEI HIREK. * Megyénk főispánja, mólt. Beliczey István főa­pán ur, Budapesten járván, Zsilinszky Mihály országgyű­lési képviselő uiral a magyar államnyomda kartograíiai osztályát látogatta meg a végett, hogy Békésmegye térképét végre valahára elkészíttesse, mert valóban nyomorúságos állapot az, hogy sem a községek, sem az iskolák, sem egyesek nem birják megyéjök tökéletes tér­képét. Most már bizonyos, hogy lesz térképünk, melyet minden megyebeli olcsó áron fog megszerez­hetni. * Zsilinszky Mihály országgyűlési képviselő ur­nák sikerült az országos levéltárban oly bókésmegyei ok­mányokat fedezni fel, melyek eddig ismeretlenek voltak. * Torkos Károly orosházi eltűnt lelkész családja kinyilvánítja, hogy azon bír, mely szerint nevezettnek holtteste a Tiszából kihúzatott volna, valótlan, mert eltű­nése óta semmi hir sincs róla. Megjegyezzük, hogy la­punk az illető sorokat azon határozott fentartással kö­zölte, miszerint azok tartalma megerősítésre vár, tehát épen csak mint mendemondát regisztráltuk, miért is né­mely fővárosi laptársunknak ez iránybani felszólalásának nincs értelme és alapja. * A b.-csabai kaszinó-egylet újonnan bebúto­roztatta helyiségét. Most oly elegáns és kényelmes, hogy bármely nagyvarosi hasonnemü egyletnek diszeré válnék. * A békésmegyei agarászegylet kölyök-agár-ver­senyét f. é. november 3-áu ; öreg agár-versenyét f. é. november 9-én Gerendáson tartja meg. Futhat bárkinek a verseny nap reg. 9 óráig, a jegyzőnél bejelentett agara. Tét : egyleti tag 2 frt, nemegyleti tag 5 frt. Gyülhely Inkey-féle csárda. Indulás reg. 9 órakor. B.-Csaba 1878. okt. 27. Fejér Béla, e. jegyző. * A b.-csabai határban levő szt.-rníklosi pusztán (Apponyi-féta birtok) a napokban egy urasági cseléd több kamuthi ember által agyonveretett. A csardában vagy nyolczan támadtak meg egyet. Sztraka György föcsend­biztos ur kiment a helyszínére a tettesek elfogatására. * Vasárnapon f. hó 27-én szentelték f»l Gyomán az uj katholikus templomot, mely ünnepélyre az egész vidék papsága sereglet egybe. A nagyváradi püspök, Li­povniczky ő méltóságát, Junák káptalani prépost ur kép­viselte, ki személyesen jött Gyomára nagy kisóiettel. — A postautalványok dijainak megváltoztatását és a közönséges postahivataloknál egy utalványra felad­ható összegnek fölemelését a belföldi forgalomban a ke­reskedelemügyi minisztérium a következő rendeletet intézet az összes törvényhatóságokhoz. 1. A belföldön (ide értve az osztrák postaigazgatás területét is) váltott postautalványok számára 1870. évi május hó 1-én életbe lépett tarifa, 1878. évi november hó 1-tői kezdve meg­szűnik és helyébe lép a Következő uj tarifa : 5 frtig ter­jedő összegórt 5 kr, 5 frton felül 50 frtig 10 kr, 50 frttól 150 frtig 20 kr, 150 frttól 300 frtig 30 kr, 300 frttól 500 frtig 50 kr, bOO frttól 1000 frtig 1 frt, 1000 frttól 2000 frtig 1 frt 50 kr, 2000 frttó 3000 frtig 2 frt, 3000 frttól 4000 frtig 2 frt 50 kr, 4000 írttól 5000 frtig 3 frt. — 11. A közönséges (nem kincstárilag kezelt) posta­hivataloknál egy utalványra feladható vagy kifizethető összeg ugyané naptól kezdve 100 írtról 150 írtra fel­emeltetik. A kincstárilag kezelt postahivatalok, az egymás közt váltott forgalomban, egy postautalványon 1000 frtot, — és ha az utalvány Budapestre vagy Bécsbe szól, 5000 frtot is vetetnek tol. — III. A táviratilag egy utal­ványra utalványozható összeg a közönséges postahivata­loknál feladott, vagy kifizetendő utalványokra nézve szin­tén 150 frtra emeltetik fel, ellenben a kincstárilag kezelt postahivatalok közti forgalomban 500 frttal megf" — IV. A most használatbrn levő postautalványi űrlapok elfogytával uj alakú űrlapok lógnak kiadatni, melyek le­véljegygyel ellátva nincsenek es minden postahivatalnál darabja 7a krajczárért kaphaló lesz. Egyebekben a fenn­álló .-zabályok változatlanul maradnak. * Mogyoróssy János ur, a békésmegyei muzeum fáradhatatlan tevékenységű igazgatója legközelebb szép figyelemben részesítette a hód-.néző-vásárhelyi fögymna­ziumi muzeumot, a midőn f. hó 17. meleg sorok kísé­retében a b.-gyulai leletek térrajzával és az idevonatkozó magyarázó jegyzetekkel együtt, Gyulán talált értékes régiséget volt. szives küldeni annak régisóggyüjteménye számára. A küldött régiségek között vau egy körülbelül 40 cm. hosszú s 9 cm. átmérőjű cserép, egy kívülről czennntezett víz vezető-cső, két egész és egy darab há­rom lábacskával biró, háromszögletű agyagtárgy, melyek­ről az van megjegyezve, hogy azok a római épületeknél használt égetett tégla mozaik-padolatot összefoglaló kap­csok voltak, s mint ilyenek ősrégiek ; továbbá egy db. fekete korál és számos különfajtáju csigakövület. Irodalom és művészet. * A „Magyarország: és Nagyvilág" legutóbbi számának tartalma következő: Szöveg: f Dupanloup püspök. — Halottak napján Költ. (Pósa Lajos.) — Kgy agg magyar színész életéből. Irta: Balogh István. (Ili. folyt.) — A tapolczai nyilasnál. Rajz a Dunántúlról. (Sümegi Kálmán, t — Boszniából — Kgy egyptomi királyleány. Történelmi regény. (Irta Ebers György.) Vége. — Vasárnapi 1 vél. A légben. (A fölrepitő. — A megkötött léghajó ) (Porzó.) — Kihallgatáson. (Forgó János.) — Pénzügyi levelek íWági Aurél.) — Különf. — Uetürejtvény. — Sakkfeladvány. — Szerkesztői üzenetek. Rajzok : Dupanloup püspök. — Kihallgatáson — Boszniából : Atgázolás a Boszna vizén Lipacznál, szept. 4-én. Bosnyák foglyok Olmiiezben. — Előfizetési dij s egész évi-e 10 frt félévre 5 frt. Törvénykezési terem. * Egy érdekes bűneset fölött lesznek hivatva a felsőbb biióságok határozni, t. i. a fölött, vájjon „hivatalos közeg szóbeli bántalmazását" követi el az, ki egy vizsgálóbírónak sértő szavakat mond és ajtót mutat, ha bűnügyi zárlatot foganatosítani akar és csak szóval mondja el küldetési ezélját, de írásbeli birói végzést fel nem olvas, ilyent elő nem mutat ? Az első biróság, a gyulai kir. tvszék. marasztaló ítéletet hozott. Annak idején az esetet és a végeredményt közölni fogjuk. Gazdászat, ipar és kereskedelem. Hivatalosan jegyzett piaczi árak. (B.-Csabán, okt. 30.) 1. rendű ll. rendi ÍOO kllogrtimiu 9.— 6.50 5.20 3.90 __ _ Zab 4.5 49.­47.— Repcze —.— —.— Belanka Pál, v. esküdt. * Szeszüzlet. Arad, okt. 30. Készáru nagyban 26 frt 26 frt 50 kr, hordó nélkül; részletben 27 frt, 25 kr hordó nélkül, 30 frt 25 kr. — frt — kr hordóstól pr. 100 liter %. * Budapesti termény üzlet. Október 30. Kínálat ke­vésbbé volt élénk Buza 8 frt 60 - 70kr.70—80 kilogrammos adatott el, tavaszra 9 frt 9 frt 10 kr, kukoricza juniusra 4 frt 95-5 frt, bánáti repcze 14 frt 12 kr, zab tavaszra 5 frt 95 krron kelt. Legújabb posta. * Bécs, okt. 29. Bukarestből jelenti a Pol. Corr.: A román csapatokat semmi sem akadályozza Dobrudsa megszállásában. A kormány elhatározta, hogy az átvételre kiküldött bizottság elindulásával egyszerre történjék a bevonulás. Ghika és Bratiano Demeter a pétervári és konstantinápolyi követek állomásukra utaztak. * London, okt. 29. A Reuter Ügynökség jelenti Simlából: Maude tábornok lesz Ross tábornok helyett a peshawuri csapatok parancsnoka, Steward tábornok pe­dig Multanben veszi át a parancsnokságot. Holnap pa­rancsot fognak adni, hogy Peshawurben 20,000 ember részére élelmi és szállító szereket gyűjtsenek. * Madrid, okt. 29. Don Carlos szerencsét kí­vánt Izabella királynénak, hogy fia szerencsésen túlélte az attentátumot. relelős szerkesztő: Dr. BATTASZÉKI LAJOS,

Next

/
Thumbnails
Contents