Békésmegyei közlöny, 1878 (5. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1878-10-17 / 83. szám

V. évfolyam. 1878. 83. szám. lí.-Csaba, október 17-án. YEI KOZL Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmi! lap. Megjelenik hetenként kétszer : vasárnap és osíitörtökön. Előfizetési dij: helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve: egy évre 6 frt; félévre 3 frt; évnegyedre 1 frt 50 kr. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség és kiadó-hivatal: Főtér, Schwarcz-fóle ház, a postával szemben. Egyes szám ára 10 kr. kapható Biener B. urnáiB.-Csabán. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, Biener B. urnái és a nyomdában, vidéken mindeú postahivatalnál 6 kros postautalványnyal. B.-Csaba, okt, 14. Magyarországot a csapások gyakran felkeresik Ha az időjárás és a természet nyugodt, akkor a politika válik szilajjá, s teremt az ország hitelének, még kevesebb biztos alapot. Ki hitte volna még pár héttel ezelőtt, hogy a minisztérium beadja lemondását? A lapok beszéltek ugyan Széli pénzügyminiszter lemondásáról, de ez csak kombinaczió, illetőleg újságírói pletykának ttint fel, s ma már tényekkel állunk szemben. i • > • A Tiszakabinet beadta lemondását. E tény mellett elfelejtik Boszniát, nem beszélnek semmiről másról, mint a Tisza-kabinet lemondásáról. Igen természetes, hogy a kombinácziók százféle szála. fűződik e nagy horderejű dologhoz. Hogyan?! kiált fel a közvélemény egy része, hát a Tisza-kormány, a mely előbb beleogyezett az okkupáczióba, most midőn az „A" után „B'-t is kellene mondani, szépen otthagyja a faképnél a hadügyi kormányt?! Igen is otthagyja s ugy látszik, hogy nagy oka van reá. Berlinben megadták a mandatumot monarchiánk számára, hogy foglalja el Boszniát és Herczegovinát. Az is igaz, hogy a magyar kormány is aztj hitte, hogy czélszerü lesz, ha a törökkel kötendő külön konvenczió alapján Boszniában helyreállítjuk a rendet,'rendes''vi^zohyokát teremtünk sjó barátságban a törökkel Bosznia azon tér lesz számunkra, ahol beékeljük magunkat a szláv elemek közé s Oroszország túlkapásai ellen megvethetjük Bosznia talaján lábunkat. Innen magyarázhatjuk, hogy a magyar kormány az okkupáczió ellen nem tett keresztbe egy szalmaszálat sem. Hagyta neki indulni a később háborúvá fajult okkupácziót azon reményben, hogy a megszavazott 60 millió majd csak elég lesz s a konvenczió a törökökkel majd csak gyorsan véget vet a felkelők zavargásainak. Csakhogy miniszter tervez, Mars végez. Az okkupáczió sokkal tovább húzódott s a konvencziótól a török egyre irtózott, jobban, mint ördög a szent. U víztől Igy történt, hogy a 60 millió szépen elkelt s egyik napon arra ébredt jó Széli Kálmán pénz-, ügyminiszter, hogy megkérdezték, elő tudna-e mégj teremteni vagy még egyszer hatvan milliót, mert! hát kell a katonákra, azután még az uj hóditmányban most már kellenek vasutak, jó országutak, jó közigazgatás, rend és minden, ami csak jó és drága. Erre Széli Kálmán azt mondta: „Ahol nincs,; ne keress." 0 nem adhat egy fityinget sem, az eddigi terheket sem bírhatja meg az ország; ujabb terhek pedig kimerítik az ország teljes hítf telét. 0 inkább kész beadni a kulcsot. Tessék átvenni bárkinek. Es beadta lemondását. A miniszterelnök, Tisza Kálmán szintén megkisórtett mindent, csakhogy a hadügyi kormányt leszállíthassa magas vesszőparipáról. A magyar Kormánynak az volt czélja, addig nyújtózkodni a további müveletekkel s beruházásokkal, mint amennyit fokozatosan Bosznia jövedelmei megbírnak s a monarchia nagyobb megfeszítés nélkül meghozhat. Nem így a hadügyi kormány. Ez egyszerre ki akarná zsákmányolni az okkupált tartomáuy minden előnyét, ami azonban rengeteg pénzt igényel. Erra azután az egész magyar kormány azt mondotta, hogy ő ilyen nemzettönkretevő dologra nem vállalkozik s a miniszterek valamennyien elbocsáttatásukat kérték a felségtől. Es ha valaha, ugy most terhes gond nehezedett ismét a fejedelem szivére. Uj kormányt alakítani, olyant, amely a hadügyi kormány'szája ize szerint való legyen, alig lesz lehetséges. Legyenek konzervativek, vagy szabadelvűek akik fel fognak szóllittatni. —- bizonyára ..fügét fognak mutatni ők is a tulliczitált követelésekre. A válság ugy látszik sokáig el fog húzódni s megmondani senki sem tudja, mi lesz a következmény, ha csak a hadügyi kormány le nem száll a magasb regiókból. Midőn e sorokat írjuk, arról értesülünk, hogy a hadügyminisztérium ott a ballplatzon leszállott a szürke, lóról, s ugy látszik gyalog akarja megbeszélni a magyar kormány féríiaival, hog> ezután mik lesznek teendők. . Hazaboesát egy jó csomó katonát. Nem lehetett volna azelőtt is ily hangon beszélni ?. A magyar kormány tudja mivel tartozik hazájának, s engedni nem fog. — A hivatalos lap a következő legfelsőbb kéziratokat közli : Kedves Tisza! Előterjesztése folytán, önt — a magyar belügyminisztérium ügyeinek ideiglenes vezetésétől való egyideüleges felmentése mellett, — a pénzügyi magyar minisztérium ügyeinek ideiglenes vezétésével ezennel megbízom. Kelt Bécsben, 1878. évi okt. hó ll-én. Ferencz; József, s. k. Tisza Kálmán, s. k. II. Kedves báró Wenckheim! A magyar miniszterelnökség vezetőjének előterjesztése folytán, Önt a belügyi magyar minisztérium ügyeinek ideiglenes vezetésével ezennel megbízom. Kelt Bécsben, 1878. évi okt. hó ll-én. Ferencz József, s. k. III. Kedves Szeííl Hivatkozva folyó hó 3-án kelt kéziratomra. Önt a pénzügyi magyar minisztérium ügyeinek vezetésétől ezennel véglegesen felmentem. Kelt BécsA „Békésmegysi Mif tárcsája. Népdalok. Mindenkire ragyognak a csillagok, Az emb.rek hiszik, hogy boldog vagyok. Boldog volnék, ha szivemnek csillaga, Nem mint azok .. . egyedül rám ragyogna. Forrón sütt le nyáron a nap az égről, Sok szép virág hervadt el a hevétól. A szerelem a napnál jobban hevít, Sok szép ifjú szóké leányt sírba vitt. Korcsmárosné hozza fel minden borát, Jó kedvet már csak is a kend bora ád. Ittam sokat, ittas vagyok — iszom még : Mig szivemből a szerelem ki nem ég. Te meg ezigány ne keseregj oly nagyon. Csordultig van ugy is a búbánatom. Vígabbat húzz elég volt már a bánat, Hadd felejtsem el a hűtlen babámat. Yig czimborák, jó barátim, e pohárt, Egy cseppig kiürítem, tán meg nem árt. Koczincsatok, igyatok ti is velem, Ha becsíptem, nem báni "majd a szerelem. * * * Mig enyim volt: nem becsültem, Most hogy másé fáj a szivem. Fáj a szivem mind hiába . . . Boldog 5 már más karjába. A világ zaját keresem, Mind hiába, nincsen kedvem. Nem vidítja fel szivemet Sem a bor, sem a vig élet. Elbujdostam messze földre, Hirt sem hallok már felőle. Hittem hogy igy el felejtem, De még jobban fáj a szivem. Franczia levelek. IV. A női toilettek a tárlaton. Asszonyom ! Mielőtt a franczia nőkről írnék, teljesítem kívánságát és igyekezni fogom a kiállítás azon részét leírni, mely a női ruhákat ós tcilett-czikkeket foglalja magában. Ön sokat kiván tőlem. Tudja, hogy mi férfiak keveset értünk a nő-toilette ügyeihez s még is a legszebb ruhák leírását követeli. Legyen meg az akarata. De legyen elnéző hibáim iránt. Csak néhány jegyzetet készítettem s azok után fogom megkísérteni a rok szépet, a mit láttam leírni. A toilette körébe tartozó czikkek talán még soha ós sehol sem voltak oly teljes pompában, ragyogó fényben ós óriási választékban kiállítva, mint most Párisban. A divatczikkek hazája teljes csillogásában mutatta be magát s e tekintetben — ha egyébütt nem is — a nök körében bizonyosan hódított. Mielőtt a női ruhákhoz jutunk, a szövetek csoportjait kell végigvizsgálgatnunk. A szövetek, posztók s effélék minden neméből roppant halmazt és ebben nagy változatosságot találunk. Itt vannak a bársony, cachemir, drap, faille, terneau, calico, creton, coilé, menge, crepe lisse, anglaís, gázok, organtin, battiszt, appréts, mousselin, fehér calicot, armure, barpoor, paramata, épinglé, épingliné, drap d'alma s ki tudná elsorolni, hányféle nemű s rangú ruhaszövetek. Ezekhez fűződnek a kitűnő vászonnemek, lyoni selyem, indiai- és a franczia csipke-szövetek hosszú, lánczclatos sorozata, melynek láttára nem egy szép ajkról lebbentek el fájdalmas sóhajok. De térjünk át a női ruhákra. — A drá<*a üvegszekrények elsejében Guerin és társától egy nehéz drappselyem-ruha díszlik. Kagylószerü és másnemű drágagyöngyök mintegy bárom ujjnyi szelességü bordűrben csillognak a ruha elején s vakító fénybe borítják az egész öltönyt. Az előrész egyébként sötétbarna selyemből van beillesztve s alól apró ránczouba szedve, ugy, hogy e ránczok mintegy övet látszanak képezni. A derék frakkalakban tapad a ruhára ; a frakk két oldalt nyúló szárnyai remek csipkékkel vannak díszítve s ízléses harmóniát képeznek a két méternél hosszabb uszálylyal, mely-