Békésmegyei közlöny, 1878 (5. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1878-10-13 / 82. szám

V. évfolyam. 1878. 83. szám. lí.-Csaba, október 17-án. BÉKÉSMEGYEI Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmi! lap. .( IMli Megjelenik, hetenként kétszer : vasárnap < £s csütörtökön. Előfizetési dij: helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve: egy évre 6 frt; félévre 3 frt; évnegyedre 1 frt 50 kr. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség és K_ L a cl Ó - fi i v a t a 1 : Főtér, Schwarcz-féle ház, a postával szemben. Egyes szám ára 10 kr. kapható Biener B. urnái B.-Csabán. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel., ^ Jj. \> „Nyllttér"-ben egy sor közlési dija 26 kr. " xSf'J Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, Bienér B. urnái és a nyomdában, vidéken mindem postahivatalnál 6 kros postautalványnyal. Miért mentünk Boszniába és Herczcpvinába ? Ezzel a czimmel Budapesten egy higgadtan irt röpirat jelent meg, melyből a következőket közöljük : Bementünk Bosznia- és Herczegovinába : 1-ször. Mert ottan már négy éven keresztül dul a belháború testvér-testvér ellen, s 150 ezer lélek hozzánk menekült s mi láttuk el őket a legszükségesebbekkel, de azt örökké nem telietjük, nem telik tőlünk sem ; vissza pedig nem mehettek a bizonyos halálba, mivel Törökország oly tehetetlen, hogy anarchia az s a kormány legjobb akarata mellett sem volt képes az öldöklés ördögét leverni. A veszély tőszomszédságunkban lévén, Európa azt határozta, hogy menjünk Bosznia- és Herczegovinába öccupálnj és adminisztrálni. A török kormány, hogy súlyos bajait részben kevesbítse, készséggel beleegyez zett, miután jobb szomszédja nálunknál ugy serei akadhatott volna. (De most már ellene! Szerk,) 2-szor. Valakinek okvetlenül vállalkoznia kellett a bosznyákok és herczegovczok között a közbéke helyreállítására, melyet Konstáhtinápoly-Í ból nem bírtak eszközölni. Ha elutasítjuk eme feladat kötelességszerű teljesítését, akkor az orosz! vagy az ő protectorafusa mellett a szerb vagy; más ment volna occupálni, amiből ránk né&vej kiszámithatlan hátrányok származnak vala. Mertí a mellett, hogy minden tekintélyünket és küldetésszerü befolyásunkat keletre elvesztjük, még biztonsági és kereskedelmi érdekeinket is veszélyeztetjük egy nyugtalan szomszédság s ellenséges érzelmű szövetkezés által, melyet épen azért meg kellett akadályozni. 3-szor. Törökország maga lemondván Bosznia-Herczegovináról oly formán, mint az olaszok tettek annak idejében Korzikával, melyet nem birtak engedelmességre szorítani, — mi vagyunk első sorban érdekelve a dolog jobb rendjét ottan megalapítani. S miután az önállóság kellékei, közigazgatási, társadalmi s gazdasági viszonyaik szomorú állapotban sinylenek a folytonos rablás s öldökléshez szokott lakosoknál;, — csak is fegyveres hatalom őrködésével lehet a békés foglalkozásoknak utat nyitni. 4-szer. Az orosz hatalom előre tör, a török pedig vele szemben tehetetlen. S ezzel a két világos körülménynyel kell számot vetnünk, s oda törekednünk, hogy a Balkán népei ne a fehér czárban, aki különben is messze van, hanem bennünk természetes szomszédjaikban találják meg valóban legjobb szövetségeseiket. Ami akkor várható, ha a quasi protektoratusi szerepet mint egyike az európai nagyhatalmaknak mi fogjuk elvállalni. Mert aki csak középszerű tájékozottsággal bir a nemzetek fejlődési történetében, lehetlen be nem ismernie : hogy a törökök muzulmánságukkal elvesztették örökre a keresztény tartományokra egykori hatalmukat s vezérszerepüket. 5-ször. Mult évben nem mentünk háborúba azért, mert kikerülhettük : minket nem támadott meg senki, s azonkívül Európa teljes erejével oda törekedett, miszerint a haboru minél szűkebb határok között maradjon, nehogy világháborúvá fejlődjék ki — Ide járult azon bölcsen meggondolt körülmény is, hogy érdekeink biztositvák, s egy győzelmes hadviselés után semnyerhetünk vala több előnyt, mint a mit háború nélkül kaphattunk. Sőt vesztettünk volna igen sok vért ós pénzt, s az összes fejlődésnek indult balkáni népeket magunk ellen ingereljük vala, holott oda kell törekednünk, hogy őket megnyerjük és bizalmukat magunk számára biztosítsuk. 6-szor. Az osztrák-magyar birodalom,' de kivált hazáuk lenne közvetlenül kitéve a veszélyeknek, melyek abból származnának, ha Boszniát ós Herczegovinát más valaki occupálná és adminisztrálná. Nagy hátrányokat okozott abnormitásánál fogva az a pont eddig is anyagi fejlődésünkben és a kereskedelmi viszonyoknak. A biztonsági érdekekről nem szólunk e pontban. Mivel tehát igen sok javunk forog kérdésben délkeleti határainkon : íwért occupáltuk és adminisztrálj uk Boszniát és Herczegovinát. — Tisza miniszterelnök átveszi a pénzügyminisztérium vezetését, a belügyníiuiszteriutn ideiglenes vezetésé-; vei pedig" a jelen kabinet egy másik tagja fog megbízatni. Szapáry Gyula grófot a jelen körülmények közi nem fogják kinevezni kereskedelmi miniszterré, e minirzteriumot Trefort miniszter fogja ezentúl is vezetni, ugy hogy most esak 6 tagból fog állni a kabinet. — Az osztrák-magyar bank megválasztott 12 főtanácsosának megválasztását legfelsőbb helyen legközelebb megerősitik, minthogy a két pénzügyminisztérium az erré vonatkozó felterjesztést mar megtette. — A porta értesítette a novi-bazári kerület hivatalnokait és katonai parancsnokait, hogy a konv;ncziót Ausztria-Magyarországgal elvetette; de megparancsolta nekik, hogy ha az osztrák-magyar csapatok legközelebb oda bevonulnának, ne álljanak ellen, mert a porta ezután is békében akar maradni Ausztria-Magyarországgal. A törvényszékek területeinek rendezéséről. A rövid idő múlva összeülendő országgyűlés érdemleges tanácskozásának egyik tárgyát a törvényszékek területe és székhelyeinek végleges megállapítása iránt, az igazságügyminister ur által előterjesztendő javaslat fogja képezni, mely alkalommal a törvényhozás végleges területi arrondirozást fog a bíróságokra vonatkozólag végrehajtani. Bizonyára vissza fog emlékezni mindenki azon jelenetre, midőn a szervezési müvelet munkába-vételének tárgya először 1871-ben a képviselőház elé kerülvén, kérdés intéztetett az akkori igazságügyi minister Horváth Boldizsárhoz, hol vannak az adatok, kimutatások, melyekre a szervezés fektettetett ? Nem tudta mit feleljen ; kénytelen volt mégis bevallani a ház előtt, mikép neki nincsenek adatai, hanem valószínűleg azok felett a belügyministerium rendelkezik. A minister tehát a ház színe előtt bevallotta, hogy a bíróságok szervezetének tervezete elkészíttetett a nélkül, hogy a gyakorlati jogélet mozzanatait, a társadalom jogi működésének nyilvánulásait számításba vették volna. Ennek azután az lott a következése, hogy néhány év múlva újra kellett szervezni a bíróságot, redukálni a törvényszékek számát s megszüntetni sok birói s segédhivatalnoki állomást. E müvelet három évvel ezelőtt ejtetett meg. Kérdjük most, valljon az igazságügyminister a legújabb reduktiót és apasztást k i m o r i t ő s alapos előmunkálatok, mindenre kiterjedő gyakorlati tapasztalatok beszerzése után fogja-e foganatosítani? Ha igen, akkor lehetetlen, hogy elkerülje figyelmét azon anomalia, mely e tekintetben Békésmegyében uralkódik. Egész Békésmegye területére nézve a törvényszék Gyulán van. Azt értjük, hogy az „alkotmány bástyáját," a megyét, (%ü Ián hinták, habár ez is, a közönség kézzel fogható előnyét tekintve, tízszer inkább Csabára való volna, de ez hagyján. A mellett, hogy Gyulán maradjon, szól az u. n. „kegyelet" (ez a döntő argumentum) és a pénz hiánya, mert szükségesen a régi megyeházába kellett beleölni 80,000 frtot, és egy minden akusztika nélküli nagy teremre pazarolni, holott nem sokkal több nénzh&l aav Jjsotóosöges uj ujT^ciiázát is lehetett volna építeni. De mi szól a mellett hogy a törvényszék Gyulán legyen ? Csabán legalább 10,000 lakossal több van mint Gyulán ; a megyének minden helysége, kivéve Gyula-Várit, közlekedés tekintetében Csaba felé gravitál. Az orosházi járásbelmek, Csabán át kell Gyulára mennie, a szarvasi, szeghalmi járásbelieknek egy egész éjjelt Csabán kell tölteniök, ha Gyulán van dolguk, a rendes- és váltóperek legeslegnagyobb kontingensét Csaba nyújtja, a legnagyobb terménykereskedés, telekkönyvi forgalom Csabán van, s itt a közönség legalább tisztességes vendéglőket, a vasútnál restaurácziót talál, Gyulán a legnagyobb mértékben hiányzik az utazónak szükséges kényelem; Bűnügyekben az állam minden egyes esetben azon tanuzási költségeket, melyek a Csaba és Gyula közötti térre esnek, feleslegesen fizeti. Azután Csabán a törvényszék helyiségei felébe sem kerülnének annak, mint a mibe Gyulán ós minden együtt lehetne, a törvényszék minden osztálya, a járásbíróság, az ügyészség, a börtönök. Az tehát, hogy a törvényszék Csabán legyen, nem Csaba és Gyula közti verseny, és a megyei hegomoniáért való küzdelem, hanem az egész megye kézenfekvő érdeke. Nem is láttunk még. és tán az egész országban nem találkozunk egyhamar oly visszássággal mint az, hogy a törvényszék mégis oly helyen legyen, mely a megye végén, közelebb Biharmegyéhez fekszik, mint magának a megye helységeinek legeslegnagyobb részéhez s melyhez. hogy odajusson a publikum, oly helyen — Csabán — kell keresztül mennie, mely ha nem nagyobb mértékben, de mindenesetre bir mindazon tényezőkkel, melyekkel Gyula és elvitázhatlanul még azonfelül azzal, hogy közelebb van bármely megyei helyhez Gyulánál, holott ugy a közönség mint az állam érdekét tekintve, egész hasonló körülmények közt egy törvényszék elhelyezésénél, melylyel a megye közönsége naponként többé kevésbbé közlekedik, a közelségnek, a közlekedés olcsóbb voltának döntőnek kell lennie. Ha mégis Gyulán vau a törvényszék: as