Békésmegyei közlöny, 1878 (5. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1878-10-06 / 80. szám

„BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" 1878. eo. SZÁM. ban tartására mindent elkövetett, — de azon felül saját kényelme és szükségleteiről is csak­hamar gondoskodott, s nem csak a várt és sán czokat erősité, hanem minaretteket, fürdőket is épittelett. Láttuk fennebb, minő volt a magyarság élete a török uralom alatt, s igy azokat e helyt nem ismételjük, — egyébiránt az elmondottak­hoz még sok érdekes adattal járulnak, a Haan Lajos és Zsilinszky Mihály urak által mult év­ben kiadott „békésmegyei oklevéltár"-ban közölt „Török magyarkori levelek." Még csak azt említjük fel e helyt, hogy a gyulai török várparancsnokok közül, a követ­kezők nevei ismeretesek : Mehemet bég. 1593-ban, Ali bég, 1646 ban, Olaj bég, 1651-ben, Ali basa, 1688-ban, — s aki utolsó volt köztök, Machmed basa, 1694-ben. János Zsigmond szintén beleunt végre az örökös nyugtalanság és harczi életbe, Miks.ával ujabban alkudozásokba fogott, — de m előtt ezek végeredményre jutottak volna, a íiatal fe­jedelem meghalt 1571 márczius 14 én. Benne kihalt a Zápolya család, és sokak édes re­ménye. János Zsigmond halálával uj korszak áll be Erdély és a magyarhoni részek, — de köz­vetve egész Magyarország életében. Nagy és fényes nevek, örök emlékű dicső tettek, de egyszersmind ármány és alakoskodás jellemzik a következő időszakot, melyre — min­den haladást meggátolva lidércznyomásként ne­hezül mindvégig a török hatalom barbár uralma, s Ausztriának mindent elnyelni, minden szaba­dabb irányt elnyomni kész törekvése. Messze vezetne azonban tárgyunktól, ha ez időszak eseményeinek részletezéséhez fognánk, — azért elegendő lesz e korszak történetének csupán átnézetét, s eseményeit intéző elveinek főbb vonásait adnunk. János Zsigmond után Erdély rendei sza­bad választási joguknál fog VBi, R fejedelemválasz­tásra országgyűlést hirdettek. Somlyói Báthory István és a békésmegyei származású Kornyáthi Békési Gáspár közt oszlott meg a közvélemény ; kik közül végre is az első lőn diadalmas, — és Báthory István mint „első erdélyi független fejedelem s a magyarországi részek ura", 1571. május 24-én meg választatott, — Békéssy pedig mint trónkövetelő, a német császártól segitve, sokszerü zavaiokat támasztott, mig végre teljesen legyőzetett, s az országból távozott. Báthory István mint kitűnő hadvezér, és igazságos, ne­mes lelkű fejedelem, az ország határán tul is ismertté tevé nevét, s igy lön, hogy a lengye­lek megkínálták őt trónjokkal, s ő a királyságot elfogadá, maga helyett Erdély fejedelméül testvér­bátyát Kristófot választatván meg. Báthory Kristóf tovább is a hagyományos erdélyi politikát követé, a törököt adóval, s Ausztriát szép szóval tartván ; — fia Báthory Zsigmond a jezsuiták befolyására az osztrák véduralomnak a török felett elsőbb­séget adván, a törökkel szakított, — sok vi­szontagságot átélve trónját veszté ; s követke­zett utána a Básta kora, melynek elve volt: ugy meg­törni Erdélyt, hogy össze lehessen olvasztani a már leigázott Magyarországgal ; mit a Bocskay István forradalma, illetőleg uralma szakasztott félbe, ki a törökkel való szövetséget újra helyreállitá. Báthory Gábornak a porta és császár közli ingadozása, a hon belnyugalmát sukszor meg­zavarta, végre is Ausztriához hajolt, mely bu­kását okozta s a porta — Bethlen Gábort ül­tető utána a fejedelmi trónba. 0 tagadhatatla­nul Erdély legnagyobb fejedelme volt, — állan­dóvá tevé a török véduralmat, — s a megtá­madott, megrongált, kiszenvedett hazát helyre állítva a jólét és béke malasztjaival, az ipar ér kereskedelem virágzásával árasztá el. Győzelmes hadjárataival messze földön tiszteletet szerzett a magyar névnek, — s diadalmas fegyvereit Bécs íalai alatt is meghurczolva. midőn kezében volt az ország koronája, birtokában a hon nagy része s a nemzet üdvlelkesedése kikiáltá őt Magyar­ország királyának: nagy lelke és magasztos jel­leme visszautasitá magától a kitüntetést, nem akarván még több viszályt és zavart hozni a már is annyi sebből vérező hazára, — s meg­maradt a lelkiismeretsz'ibadság, a győzelemre vezetett reformatio koszorús bajnokának ; de a kinek nagy nevére, dicső erényeire ma is lel­kesedés szállja meg a magyart. Utána neje Brandenburgi Katalin, császári családja érdekeinél fogva, már a német felé gravitál ; Bethlen Istvánnak ezt ellensúlyozni akaró rövid uralma csak átmeneti epizód ; — s ekkor íeltünik hazai történetünk egén egy név, mely mint a szabadság hajnalcsillaga és derengő sugára ragyog ma is, s melyhez a nemzetnek annyi édes reménye, annyi kesei ü fájdalma fű­ződik a mig csak magyar leszen. E név a Rákócziak neve ! — kiknek di­csőséges korszakát I. Rákóczy György nyitja meg, s fiával II. Rákóczy György gyei együtt, mint vakitó üstökös futja meg pályáját, — a nemzeti függetlenség, a lábbal tiport ősi jogok, s az igaztalanul elnyomott vallás-szabadság ér­dekében diadalt és babért szerezve a messze földön, az ország határán is tul meghurczolt magyar fegyvereknek. — Azonban II. Rákóczy György szerencséjében tulbizakodva, — mint egykor Báthory István a lengyel trón után kap­kodott, s a török portával meghasonlott ; miért a török székéből kivetette, s Erdélyt majdnem basasággá tevé. A reá következett fejedelmi változások, a török porta és osztrák befolyások mérkőzései. Rhédey Ferenczet bár a törökkel tart, de mert nem volt eléggé népszerű, II. Rákóczy György elűzte trónjáról, s újra uralkodni kez­dett, — ő azonban már a porta előtt Kegyvesz­tett lévén, helyébe a porta Barcsay Ákost nevezte ki, a ki ellen Kemény János lépett fel osztrák pártfogás alatt, de a török seregektől elűzetvén. I Apaffy Mihályt ülteté a porta Erdély fe­jedelmi székébe. Alatta a régi dicsőség halvány derengése vonult el Erdély felett, s lángeszű kanczellárja, a Martinuzzihoz sokban hasonló, de ennél szilárdabb, ^szívósabb jellemű Teleky Mihály, a kitűnő tehetségű diplomata ügyes ve­zetése alatt az erdélyi fejedelemség, Európa nagy hatalmasságai közt tényezőként szerepelt. Alatta a török befolyás épségben maradt, egész az Ozmánok szerencsecsillagának letűntéig, Buda vár visszavételéig, — de ez időtől kezdve Ausz­triának mindinkább erősbülő befolyásától többé menekülni nem tudott. Fia II. Apaffy Mihály lett volna Erdélynek az osztrák védnökség alatti első fejedelme, de ez még gyermek lévén, a török minden erejét megfeszitve, veszni induló ügyének fordulatát Thököly Imre felléptétől reményié, és kísérté meg, a ki a független erdélyi fejedelemséget s a magyarhoni részek királyságát még egyszer vissza állítani tűzte ki ezéljául, s eleintén ked­vező sikerrel, de végre ez sem képes ellenállni Ausztriának, török földre bujdosva végezi éle­tét, — Ausztria pedig II. Apaffy Mihályt a név­leges fejedelemségről is lemondatva, Erdélyben gubernátorságot állit. (Vége következik). LEVELEZÉS. B.-Gyula, okt. 4. Tekintetes szerkesztő ur' A b.-csabai termény és g y ü m öl c e k iá11 i t ás alkalmából bátorkodom a gazdaközönség érdekében a bíráló bizottság elé azon sze­rény tiszteletteljes kérelmemet terjeszteni, hogy a legje­lesebb s legtöbb hasznot igérő termény magvakat, a leg­nemesebb valamint kivitelre legalkalmasabb szőlő s gyü­mölcsfajokat hírlapok utján is a bei-zereztetési források megnevezésével közzétenni s termelés illetőleg nemesítés s terjesztés végett a gazdaközönségnek figyelmébe aján­lani méltóztassanak. Ezáltal vélem én elérhetni azon czélt: hogy a gazdaközönség a megválasztandó terrnénymagvak és ne­mesítendő gyümölcs-csemetékre uézve helyes tájékozást nyeive, a kiállítások gyakorlati hasznát is belássa, azokat mii,t közgazdászatunk egyik hathatós emeltyűjét üdvözölje, azokban tömegesen részt vegyen s üdvös versenyre buz­duljon, nemcsak, hanem azokból tetemes anyagi hasznot is húzzon. Hogy mennyire szükséges nálunk a szakavatottak által nyuitott tájékozás a gazdászut terén egy két példá­val óhajtom megvilágítani igy p. o. az á r p á r a uézve némelyik C h v a I i e r, mások a z A n n a, majd mások a kétsoru árpát tartják viszonyaink között termelendőnek — a tengeriből egyik a 8 sorost, másik a csinkantint harmadik a pindettót ajánlja; ennyi faj közül ki fogja tudni megválasztani melyiket termelje, ha nincs szakavatott közeg, mely őtet biztosan kalauzolja, tájé­kozza. Hát még a gyümölcsészet terén mennyire vagyunk ki­téve idővesztegetés ós kárnak tájékozatlanság miatthányszor történik, hogy a leghangzatosabb nevek alatt hazánk ta­lajába és égalja alá nem illő s igy nem termő gyümölcs fajokat ktpunk a külföldről drága pénzen, melynél szom­szédságunkban sokkal jeleseib, termékenyebb s ógaljunk alatt már meghonosult fajokat kaphatnánk! Mennyit vesztünk ez uton pénzben, mely külföldre vándorol s a drága időben, mely soha vissza nem tér, azt csak az nem tudja ki e téren kísérleteket nem tett. Hozza meg tehát a biráló bizottság a közgazdászat, a közvagyouosodás s az annyira kívánatos e tóreni hala­dás érdekében ezen hazafias áldozatot; legyen meggyő­ződve, hogy ezen eljárásával polgár'ársai örök hálájára órdemisiti magát, mert nemcsak azok javára fog közre­működni közhasznú ismertetése által, kik a kiállításban részt vettek vagy azt megszemlélték, hanem azokat is bevonja a közhasznú termény-ismeretek tanulmányába, kik ott jelen nem lehettek, legyen meggyőződve hogy ezen eljárással egy ujabb lépést tesz Békésmegye anyagi felvirágoztatásának magasztos czélja felé. Éljen, viruljon Bekésmegye, éljen a haladás! Hazafias üdvözlettel: Göudtfcs Benedek, apát, és gyulai lelkész. T ÁvT RÁTOK. * Bécs, okt. 3. Az osztrák minisztérium tegnap ő felségétől kikérte az elhatározást a jul 3. beadott le­mondási kérelmére nézve, az indokolással, bogv a kabi­net a budgetet a birodalmi tanács számára kénytelen lenne elkészíteni, de azon álláspontot, melyet Andrássy gróf az occupatióra szükséges költség fedezésére nézve elfoglalt, nem fogadhatja el. * Bécs, okt. 3. A „N. W. Abendblatt" írja: „A válság hullámai, mint az máskent nem is volt várható, az osztrák miniszteriumct is elérték. Az Auersperg mi­nisztérium, melynek most az előterjesztések és különösen a budget elkészítésén kellene dolgoznia, kéri jul. 3-áról szóló elbocsátási kérvénye elintézését. Tekintettel a ca­binetnék állására az okkupátióhoz szükséges hitelek meg­szel zésóben, valószínű, hogy a kérvény igenlőleg fog elintéztetni. * Bukarest, okt. 3. Bessarábia városaiban, különö­sen Belgrád, Ismail és Keniben tömeges s napról-napra növekvő a kivándorlás Romániába. * Bécs, okt. 3. A „Pol. Gorr." jelenti Kostanlí­nápolyból: Mukhtár pasa a portának kibókitósi külde­tésének meghiúsulását Krétában jelenti. MEGYEI WMK. *Ma nyílik meg a békésm. gazd. egyl. gyü­mölcs- és termény-kiállitása Csabán a városháza nagy termében és tart 2 napig. Ajánljuk a kö­zönség figyelmébe. * Ö felsége névnapját Csabán nagy ünnepé­lyeséggel ünnepelték. A kath. templomban fényes isteni tisztelet volt, melyen az itt állomásozó huszárok teljes díszben résztvettek. — Bánfalván, szept. 25-én d. u. 2 órakor vette kezdetét egy igen sikerült vizsga, ugyanis : a helyi izra­eliták magányiskolájában Wilheim Soma tanitó 16 ta­nonczaival vizsgázott, számos hallgató 4 óra hosszant él­vezettel hallgatta a könnyedén felelő, magyar, német, Iranc/.ia és héber nyelven egyaránt folyékonyan olvasó és fordító gyermekeket. Ugyszinte földrajzban, történe­lemben és számtanban leginkább kitűnt ügyességök. A tanitó képességéről, avatottságáról és szorgalmáról töké­letesen meggyőződött a hallgatóság. — Jótékonyság. Gróf Károlyi Tiboi Orosháza or­szággyűlési képviselője, imgyei földbirtokos maga és test­vérei nevében Wenckheim Béla bárónak 4000 frtot adott át ós pedig fele részben a mozgósítottak hátrahagyott családai és fele részben az árvízkárosultak fölsegélésére. Néhai gr. Károlyi György örökösei valóban méltó utódai nagynevű atyjoknak. * A szerencsétlen Popiniröl, ki Csaba ós Kí­gyós kőzött rögtönösen meghalt, Aradról a következőket írják: Egy férfiút temettek el szept. 29-én, ki mint ha­zafi, volt 1848—49-iki honvéd s mint családapa egyiránt a legkitűnőbbek egyike volt s kinek váratlan halála szá­mos körben fájdalmas meglepetést keltett. A bold. Po­pini Nándorban nemcsak a haza veszti el egyik leghűbb s önzetlenebb fiát, hanem az adriai biztosító társaság aradi főügynöksége is, melynek titkára volt, egyik leg­megbízhatóbb, képzettebb s legkedveltebb hivatalnokát veszté el. — A boldogult, mint a katona a harcztóren, hivatása teljesítése közben fejezte be tevékeny életét. A családi gyászjelentés Popini elhunytáról igy szól : Özv. Popini Nándorné, sz. Bertlef Emilia, saját, valamint gyer­mekei : Emilia, férj. Benedek, Irma, Albert, Anna és Nándor, ugy veje Benedek Áron, állami képezdei tanár unokája Benedek Vilma, nemkülönben számos rokonai s jó barátai nevében is mély fajdalommal jelenti, szeretett férje illetőleg édes afyn, após, nagyapa és rokon Popini Nándornak, az adriai biztosító-társaság aradi főügynök-

Next

/
Thumbnails
Contents