Békésmegyei közlöny, 1878 (5. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1878-09-12 / 73. szám

„BÉKÉSMEGYEI IJZLÖNV" isis. 13. SZÁM— A berlini „Deutsche Montagsblatt" irja : Bismarck lierc/.eg Gasteinban b. Senyey Pállal értekezett, s azon meggyőződésre jött, hogy Ausztiia és Németország között a barátságos viszony ezután is fenn fog állani. Az értekedéiből egyszersmind az is kiviláglik, — mondja nevezeti, lap — hogy Sennyeivel ép oly könnyű bizalmasan érintkezni, mint Andrássyval. — Berlin, szept. 9. A birodalmi gyűlés megnyitása a királyi palota tehér termében történt. Stoliberg gróf a „Bundesrath" élén az eltakart tió.ius baloldalán állva olvasta a trónbeszédet. Mintegy 150 képviselő vett részt az ünnepélyen, mely háromszor ,,Hoeh"-al kezdődött és végződött a császárra. Az első (idvkivánatott Bonin korelnök hozta, másodikat Rudhart bajor követ. Az első ülést Bonin korelnök nyitotta meg. Megemlékezett a császár gyilkos kézből való megmeneküléséről és háromszoros éljent kiálltott a császárra, melyhez lelkesedve járult az egész gyülekezet. — A névszerinti felhívás alkalmával kitűnt, hogy a ház határozatképes. Mintegy 271 tag volt jelen. Szerdán 12 órakor lesz az elnökválasztás. A vidékünkön oly gyakori vérszegénység és korai elvénülés okai és ellenszerei. II. Midőn múltkori értekezésem utolsó soraiban az érvágás eredetéről Ígérkeztem szólani, nem értettem annak történelmi múltját, hanem, miként honosíthatta meg magát annyira nálunk. A valóság kedvéért azonban meg kell annyit vallani, hogy az érvágás létezése talán korábbi mint az orvosi tudománynak — mint olyannak —- létezése. Szokásban volt már az indkorszakban, találkozunk vele a sanscrit irodalomban és az orvos tudományok atyja — Hypokrates mint hathatós gyógyeljárást irja le némely — általa szorosan körülirt — betegség ellen. Az ujabbkori orvosok azonban mindinkább meggyőződtek arról, hogy az érvágás nélkül is nagyon sikeresen lehet gyógyítani és igy a bécsi iskola kezdeményezte annak kiküszöbölését és csökken mintegy 35—40 óv óta. Engem különösen annak kiderítése érdekelt: ki tenyésztette náluok .nly „sikeresen ezen veszedelmes fát ? Mert, hogy ily nagy mérvben egy orvos sem kultivalta ha még oly nagy tisztelője volt is a mindeu mulandók útját követett gyógymódnak, arról eleve meg voltam győződve. E dolog meghatározásánál a hires franczia regényiró — Dumas — szavaival kell élnem: „cherchez la femmo," keresd az asszonyt. Hogyan — hogyan nem, az ember valóban meg nem határozhatja, minden vidéken tűnnek fel úgynevezett javasasszonyok — nálunk tudós asszonyok — kik — nem tudatik mily eszközök által — rendithetlen bizodalmat keltenek tapasztalataik és tudományuk irányában és az ilyenek által ajánlott gyógymódok, legyenek azok a legészszerfltlenebbek is, tárt karokkal fogadtatnak a köznép által. Az érvágást ily tudós asszonyok tették nálunk oly kelendővé mire nézve többféle körülmény nyújtott hathatós segédkezet. Először is az olcsóság — főtényező ! Másodszor a siker, miután sokszor az érvágás után — alább említendő esetekben — csakugyan könnyebbülés áll be. Ha még azt is hozzáveszszük, hogy a mezei munkával foglalkozóknál a tíidőlob igen gyakori betegség és épen ezen betegség az, melynél az érvágás sokszor ugy szólván életkérdés, könnyen beláthatjuk hogy dicsérőkre akadhatott azon gyógyeljárás, melylyel oly roppant visszaélés történt. Hiszen naponként tapasztaljuk, hogy a szomszédasszonyok nagy szívességgel kölcsönözgetik egymásnak az orvos által irt reezepteket is ; persze, hogy az egyik typhusban feküdt, a másik pedig a létráról esett le, tekintetbe nem igen jön. „Honny sóit qui mai y pense" legyen szabad igy fordítanom : nem akarok senkire sem czélozni. Nézzük most az érvágás legnevezetesebb oldalát t. i. káros befolyását és következményeit az emberi szervezetre. Midőn akár erőteljes, akár gyenge embernél vért bocsájtunk ki a szervezetből, természetes, hogy ezen hiány nemsokára szétoszlik az edényzet egész hálózatában. A nép azt mondja : a rosz vért eresztette ki. A kibocsájtott Vérmenynyiség arányához képest, az edényekben uralkodott nyomás, hirtelen kisebb fokra szállt alá. Ha ez vérrel tultelt egéneknél történik, az illetők mintegy megkönnyezi ve érzik magukat és ez azon eset, melyet fönebb is megemlítettem Hogy egy nagyon könnyei megérthető összehasonlítás hozzak fel — a ezé bocsánatot fog eszközölni az eszköznek — az >lyan embert említem meg, kinek gyomra a bő itkezés után gázakkal telt és ki egy felböfögés utai mintegy teher alól szabadultnak érzi magát. V tudományos magyaráza nagyon czifrán hanganék, de orvos vagyok és nem akarok emésztetlen ételek által valakinek gyomorbajt okozni. Ie majd egy kissé tovább haladunk. A vérkibocsájás következtében nemcsak csökken a nyomás, lanem a testnek valamennyi része veszt az őt sznesitő és tápláló nedvből. Az izmok meglágyullak, vesztenek rugékonyságukból — az ember elgyengül — és azért lábhad oly nehezen valanely kiállott betegség után. A kibocsájtott vér nennyiségéhez képest a bőr többé-kevésbbé meghalványodik — az ember elsápad. — A bír nem kapván elég táplá lékot, veszt rugany)sságából, összeránezosodik — innen a korai ehénülés A véredények maguk is vesztenek rigékonyságukból ; szakadé konyabbakká lesznek és vagy már ezen állapotuknál fogva, vagy mm birván elleutállani valamely okozat követkíztében hirtelen támadt nagyobb erejű vérárannak — megrepednek. A vidékünkön előforduló gutaütések többnyire ily természetűek és csodílkozását igy fejezi ki a nép : „Alig volt vér iz emberben és mégis megütötte a guta." De az is történik, hogy a véredények vesztvén ruganyosságukból, a vér tovamozditásáná' nem folynak be. Képzeljünk egy kautschuk? vagy gummicsövet, melynek egyik végén egy nyomógép bizonyos időközökben egyenlő menynyiségü folyadékot nyom a ruganyos csőbe. Minden egyes nyomásnál a benyomult folyadék ki fogja tágítani a ruganyos csövet, mely ezután ismét összehúzódva a benntolyó folyadékra u tovalökő erőt gyakorol. Ez a ruganyos cső minden egyes pontján ismétlődik. Ha azonban a nyomógép nem lökhet annyi folyadékot a csőbe hngy azt ki io tágitan^ a cső nwn fog Begiteni a folyadék tovalökésénél, a gép saját erejére van hagyatva és azon kérdés támad : vájjon van-e annyi ereje a gépnek, hogy e munkát • csök hosszabb ideig végezhesse ? továbbá kenvén a folyadék gyorsasága és rohanó ereje jókor fog-e érkezni rendeltetési helyére vagy az útjába akadó kártékony porszemeket magával ragadhatja-e ? Ha a nyomógép helyett a szivet, a gummicső helyett a véredényeket, folyadékul pedig a vért vesszük, azon eredményre jutunk : hogy a sziv túlfeszített munkája és a vérnyomás csökkenése következtében siámos betegségek jönnek létre melyek közül a heves szívdobogást, senyves külemet, emésztési zavarokat és különféle tályo gokat akarom felemlíteni, mely betegségek nálunk valóban igen gyaliran fordulnak elő. Hogy mind az érvágásra való hajlam, mind az ebből keletkező bajor inkább a nőnemnél — mint az előítéletekre ógékonyabb kedélyekkel megáldottaknál — fordulnak elő, mondanom is alig szükséges A baj ellenszerekért ujat nem mondhatok, csodaszert nem ajánlhatok. Segítve lesz e bajon, ha mindegyikünk megteszi lelkiismereti kötelességét, ha a járó betegeitől az érvágást eltiltjuk és őrködünk az avatatlan kezek működése fölött. Kartársam működése núr előbb is, most pedig velem egyetértőleg oda irányul, hogy helységünkben a baj gyökeresen gyógyittassék. En hiszem hogy aámosan lesznek köszönettel a tekintetes szeikesztőség irányában ez értekezés közrebocsájtááért, mert figyelmessé teszi népünk egy részét egy kerülendő bajra. A nép kedélye minden jóra fogékony, csak útmutatóra van szüksége és adja a magyarok Istene, hogy minden banál találkozzék olyan! Endrőd, 1878. évi szept. 6. Dr Berkovits Jakab. MEGYEI KÖZÜGYEK. Alispáni jelentés. Felolvastatott a közigazgatási bizottság f. hó 12-én és folytatva tartott gyűlésén. (Vége.) IV. Vegyesek. 1. Köztudomásu tény, hogy az egyesült hármas Körösön Szarvas és Gyoma között f. évi augusztus 1 tői fogva „Petőfi" nevü csavargőzös Közlekedik, miről a járási szolgabíró egy emlékirat kapcsában, melyben a gőzhajózás akadályai soroltatnak elő, oly kéréssel értesített hogy ezen akadályok felismerése s elhárítása végett helyszíni szemlét rendeljek. E jelentós folytán a teendők rendjének megállapítása czéljából a Körös-Berettyó szab. m. kir. folyam mérnökséggel érintkezésbe bocsátkozván : ennek átirata a megyei államépitészeti főmérnök ur által a t. közigazgatási bizottság elő fog vélemény kíséretében terjesztetni. 2. A megyei pénztár a mult hóban is váratlanul megvizsgáltatott s a kezelés hiánytalannak találtatott. 3. Gyula város polgármesteréhez f. évi julius 5-én 592. és julius 25-én 685. eln. sz. a. a város területén találtató mély meredek a a közlekedésre veszélyes nyílt csatornák megjavítására, továbbá a kéményseprés iránti megyei szabályrendeletre, a személy és vagyonbiztosság feletti őrködésre, s a közterek ós az élöviz csatorna partjainak tisztán tartására vonatkozólag a közlekedés, közegészségügyi rendőrség és közbiztonság érdekében és indokából menesztett felhívásaimat, melyekről mult tiavi jelentésemben megemlékeztem, Gyula város képviselete f. évi augusztus 13-án tartott üléseben vita és határozat tárgyává tévén : a polgármester utján értésemre adta, hogy jóllehet a város rendezésére vonatkozó emelkedettebb rendelkezéseimet elismerő készséggel veszi tudomásul, mindazonáltal rendelkezéseimet a város önkormányzati jogába ütközőknek kijelentve ós kötelezőknek nem tekintve alkalmazkodásul nem veszi. Gyula város képviselő testületének ezen katározatait én viszont a Gyula városa ós Békésmegye törvényhatósága közti viszony az alispáni hatáskörrel megegyeztethetőknek nem tarthatván, tisztelettel felkérem a t. közigazgatási bizottságot, hogy kifogásolt rendelkezéseimet, melyeket már tudomásul venni méltóztatott, helyben hagyni s a városi képviselő-testület idézett határozatait- megváltoztatni szíveskedjék. NemTonom én kétségbe azt, hogy Gyula rendezett tanácsú városa belügyeit önállóan intézi, sőt biztosítom Gyula város képviselő testületét, hogy a községeknek minél tágasabb önkormányzatot óhajtok, mert az önkormányzatra fektetett községi rendszert tart;in alkotmányunk egyik sarkkövének. De mig a megyei törvényhatósági rendszer fenáll, melynek mint alkotmányunk védbástyájának fenállását szintén nem óhajtanom lehetetlen : addig a községi önkormányzatot a megyei felügyelet és' ellenőrködés alul kivonni nem akarom, mely a városnak előnyére igen, de ártalmára nincs; de nem vonta ki a törvényhozás sem; mert a község belügyeit önállóan csak a törvény korlátai közt intézheti el; s mert a község a törvényhatóságnak, s illetékes közegeinek az állami és törvényhatósági közigazgatása vonatkozó rendeleteit végrehajtani köteles; miből kifolyólag az alispán a rendezett tanácsú város tis/.tviselői ellen, ha arra okot szolgáltatnak, fegyelmi eljárást is rendelhet. Ezeket Gyula városával szemben elfoglalt hivatalos állásom jogosultságának felderítése érdekében előre bocsátván, kénytelen vagyok kijelenteni, miszerint a neheztelt felhívásaim tárgyát képező ügyeket oly belügyeknek nem tekintem, melyek kizárólag a város önkormányzatára bízva volnának; nem tekintem pedig azért, mert a közlekedés biztonsága a közegészségügyi rendőrség s a személy és vagyon közbátorság nem kizárólag a város önkormányzatára bízva volnának; nem tekintem pedig azért, m^rt a közlekedés biztonsága a közegészségügyi rendőrség s a személy ós vagyon közbátorság nem kizárólag községi, de oly közérdekű ügyek, melyek a törvényhatóság felügyelete és ellenőrködése alul kivonva nincsenek ós melyékben a vármegye mint például a kéményseprés, rendőrség tárgyában kötelező szabályrendeletet is alkotott. Minthogy pedig a városi hátóság eljárása felett a felügyeletet és ellenőrködóst a törvényhatóság nevében az alispán gyakorolja ; Gyula városa képviselő testülete e felügyeleti s ellenörködósi jogból származó fent jelzett felhívásaimat önkormányzati jogába ütközőnek nem nyilváníthatta s az általam szorgalmazott közérdekű kérdések megoldását boldogabb időre el nem halaszthatta, a miért a t. közigazgatási bizottságot tisztelettel felkérem, hogy a fenálló törvények végrehajtására s a város javának előmozdítására irányzott hatósági intézíedéseimet újból is helyeslő tudomásul venni, s Gyula város képviselő testületének f. évi augusztus 13-án 2493. ikt. 35. kgy. és 2273. ikt. 41. kgy. sz. alatt hozott és