Békésmegyei közlöny, 1878 (5. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1878-01-27 / 8. szám

„BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY." IB78. 8. SZÁM. monarchiánkkal történik. A jelen mozgalmas és végzetes időben is, a midőn megeshetik, hogy a következő perez érdekeink védelmére a hareztérre szólit, belügyi villongások zsibbasztják a monarchia erejét. Az országos szabadelvű párt tegnapi értekezlete a kormányra igen kinos benyomást tett. Többen a szabadelvű párt tagjai közzül az Ausztriával való kiegyezés tárgyalásának előestéjén a vámtarifa- és a bankkérdésekre nézve fölöttébb kedvezőtlenül nyilatkoztak. A hajdani Deákpárt hivei is szokatlan tevékenységet fejtenek ki. Szóval mozgalom indult meg, melynek czélja a kiegyezés, épenséggel nem lehetetlen megbuktatása. Beszélnek kormányválságról is. Mi részünkről bármily tartózkodással fogadjuk is e hireket, annyit konstatálhatunk, hogy valami fontos van készülőben. „Légáramlat nélkül nem rezg a falevél", mondja a közmondás. És vájjon ki merné kétségbevonni a közmondások igazságát? E kényelmetlen helyzetet súlyosbítja még azon körülmény is, hogy a keleti kérdés döntő stadiumba lépett. Az egyesült orosz hadak a „békeszerető czár" parancsára Konstantinápoly ellen nyomulnak. S vajh ki állja el utjokat? A szétszórt, demoralizált, elcsigázott török hősök? Az intriguákban nagy, de a veszélyben törpének bizonyult fejvesztett török kormány? Avagy a semleges, és csupán saját közvetlen érdekeit féltő Európa ? Sem egyik, sem a másik! Törökország elveszett! Birtokai fölosztatnak a

w „barátságos" nagyhatalmak közt, a mint illik. 0 maga pedig mehet vissza Ázsiába uj hazát keresni. Mert az elvitázhatlan, hogy Oroszország, ha egyszer elfoglalta a fényes kapu székhelyét a másfél milliárd hadiköltség biztositásának fejében megtartja Sztambult. Minthogy pedig Törökország ez öszszeget megfizetni ez idő szerint nem lesz képes, fővárosát sem fogja visszaválthatni. Anglia egy ideig fog ugyan rezonnirozni, de a fait accomplin ezzel még mitsem változtat. Megérjük tehát, hogy a jövő év uj politikai és geographiai viszonyokat hoz Európának. Konstantinápoly Armeniával az oroszoké lesz, Bulgária a hadikárpótlás cautiójául nem különben. Lesz független román királyság a Dobrudzsával. Szerbia kap három pasalikot; Montenegro tengeri kikötőt, Herczegovina felét és a déli területeket, a meddig azokat szlávok lakják. Más szóval meg lesz a szláv confoederatio a czárral élén. Ez pessiinistikus jóslás ugyan, de mi leszünk az elsők, kik örömmel állandunk el tőle, az események kedvezőbb alakulásokat ha teremtenének. LEVELEZES. Szarvas, jan. 20. Tisztelt szerkesztő ur! Nem állhatok ellent a vágynak, hogy le ne írjam a mai tündérójt abban a reményben, hogy becses lapjában helyt nyer egy törzselőfizetö. Szarvason a fiatalság által e hó 19-én jótékony czélu tánczvigalom rendeztetett a „bárány vendéglő" nagytermében. Ha volt valaha e városban jótékonyczélu táuc/.vigaloin, mely iránt érdeklődéssel viseltettek, ugy bizonyára ez volt az, nem kímélve időt és pénzt, nem tekintve fáradságot, hogy e bál a legsikerültebb legyen, s mindezekért a terembe lejtő, s örömtől sugárzó arczokról leolvasható vult, hagy e kedély-füszerezte pár órai mulatság fáradságaikat kellőleg megjutalmazta. A „bárány vendéglő" terme táu még sohasem összesített oly szép számú ugy a vidék, mint a helybeliek legszebb virágszálaiból font hölgykoszorut, mint épen ez alkalommal. Arra nézve azonban, hogy a hölgykoszorú szép virágszálait felsoroljam, emlékező tehetsegem gyenge és cserben hagyna, ha azt megkísérteném; s a mükertészet terén sem dicsekedhetem oly jártassággal, hogy az ott diszlő virágok neveit felsorolhatnám; mindazonáltal mégis megkísértem: ott lejtett jk felénk a báj és szi-llemdus Medveczky Paulin „Dóesröl", a szeretetre méltó Dórczy nővérek „Kondorásról," Í^

1 kedves Haviar Valéria, a bájos Plavecz nővérek, Rohoska nővérek, Pólt nővérek, az örökké mosolygó Salacz Viktória, a bájdus Delüanyi Mariska, Szendi Luiza, Télesi Jen ke, Kalmár Luiza, Hajas Rózsa, Krcsmárik Teréz, Potoczky Fáni k. a.-nyok. Az örökké viruló rózsaszálak közül kiemelendő: Dr. Szlovákné, Salacz Ferenczné, Bakay Dánielnó, Breugarten Lajosné „Szt.-Andrásról", özvegy Bérczy Józsefné, Praznovszky Ferenczné és Szókács Lajosné. A kedély és jó kedv sziinni nem akaró, a táncz reggelig tartó volt, s tudom, hogy az ifjúság örömtől sugárzó arczczal idézi fel emlékezetébe a letánczolt boldog estélyt. Egy tUrzselőfizető. TÁVIRATOK. * London, jan. 22. (Áz alsóházból). Northcote Ciiilders kérdése folytán kijelenti, hogy az eszmecsere, mely julius havában a kabinetek közt a lehető békeföltételek fölött folyt, bizalmas volt, tehát nem közölhető. Dilwyn tegnapi kérdéseire vonatkozólag a miniszter üozzátevé: A királynőhöz közvetlen kérelem érkezett a szultántól; a királyné a miniszterek tanácsára azt táviratozta aczárnak, hogy nem hagyhatta válasz nélkül a szultán egyenes felkérését; s minthogy a czár ismeri az ő komoly békeóhaját, nem haboz közölni vele ezen tényt, remélvén hogy a fegyverszüneti tárgyalások, melyek tisztességes békére vezethetnek, gyorsittatni fognak. A czár válasza, va_ lamint a szultán kérelme nem közölhetők, mivel ezen iratok teljesen személyes jellegűek. * Bécs, jan. 28. (Képviselőház). A vám- és keresk-. szerződés torvényezikkei, továbbá az ennek 20 czikke foganatosításáról szóló hargiadik olvasás után elfogadtatik. A honvédelmi miniszter a ház tetszése közt bemutatja a katonaelszálásolási törvényt. A vámtarifát, a fogyasztási adót, az ásványolajat és az általános vámtariff életbeléptédét illető törvényjavaslatok tárgyalása a miniszterelnök kérésére a mai napirendről elmaraduak. * Konstantinápoly, jan. 23. délután. A Gallipoli ellen nyomuló oroszok Kesanba érkeztek; azt hiszik, hogy ma vagy holnap Gallipoliban lesznek. Konstantinápoly védelmén serényen dolgoznak. * Pétervár, jan. 24. Határozottan dementálják a konstantinápolyi birt, mely szerint az orosz hadak Gallipoli ellen nyomulnának előre. Az Agence Russe" kijelenti: Az orosz kormány ismeri a jelentőséget, melyet az angol kabinet Gallipolira helyez. Oroszországnak nem áll érdekében e pontot érinteni, mely nem esik operátiói körébe. * Kazanük, jan. 22. 18-áról 19-re való éjjel csapataink egy török traint vettek észre. Egy ezred, a 81. lövószzászlóálj és 2 ágyú küldetett ki melyek Hermanlitól 12 versztnyire elérték a traint, a melyet 5 tábor és számos lakos védett; heves % órai harcz után a törökök megverettek s szótszórattr k 20.000 (?) kocsi esett zsákmányul ; az oroszom 4 tisztet és 46 katonát vesztettek. * Athén, jan. 23. A kabinet következőleg alakult meg: Komonduros elnök és belügy; Dlijánisz küliigyér; Bubulisz tengerészet; Papamihalopalosz pénzügy; Szotil riosz igazságügy; Petmezar hadügy és Notarasz közoktatás. * London, jan. 24. Hartington interpellátiójára a/t válaszolta Northcote pónzügyminister a parliamentben, hogy az oroszok folytonos előnyomulásával szemben és a békeföltételek nem közlése miatt nem halaszthatja továbbra a különhitel megszavazását. * Konstantinápoly, jan. 24. Az „ Agence Havas" jelenti: Mehemed Ali csapatai Kirkilissze környékéről Kuleliburgaszba vonultak vissza. A kuleliburgasz-konstantiuápolyi ut még nyitva áll. A Gallipoli felé nynmuló oroszok átkeltek a Demsztikán. A drinápoli ágyuk legnagyobb része Csuraldsába érkezett, A Drinápolyba maradt 60 ágyút használhatlanná tették a törökök. A képviselőház formulázta panaszait több funktionárius ellen, ós fölhívta a kormányt, hogy az utalványok elértéktelenedését akadályozza meg. * Bécs, jan. 24. A „Pol. Corr." jelenti Athénből, hogy a Komondurosz kabinet alkotása uj harczias tüntetésekre adott okot, melyeknek befolyása alul annál kevésbe vonhatja ki magát a kabinet, melyben nagy az aktió pártja, mert a király is mindinkább az aktiv politika bive gyanánt viseli magát. * London, jan. 25. A „Daily News" megerősíti Derby és Caruarvon lordok (lord Salisbnryval tudvalevőleg ők képezték a parliamentben a békepártot) lelépését, és jelenti, hogy azon esetben, ha az oroszok Gallipoli ellen indulnak, a középtengeri hajóraj parancsnoka informálva van tengerész katonákat ós matrózokat Gallipoli védelmére partra szállítani. Továbbá, hogy 6 nagy terimijü hajót készen tartson, a maltai helyőrség zömének szükség esetén rögtön Gallipoliba szállítására. * Athén, jan. 24. A képviselőház mai ülésében Komondurosz kifejtette a kormány programmját, mondván : A viszonyok válságosak, de a minisztérium az actio politikájára, a hellénismus jogainak activ megvédelmezésóre, ós a rabszolgákul nyögő testvérek felszabadítására határozta el magát. * Pétervár, jan. 25. Az Agence Russe tagadja, hogy az oroszok Gallipoli ellen nyomulnak, s e hírt tutkQÍil maehinatiókra vezeti vissza, melyeknek czélja Angliát é« Oroszországot összeveszíteni. MEGYEI HÍREK. * A »Bék.ésmegyei KÖzlony« cziinii kétszer hetenként megjelenő politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú hetilapra még folyvást fogadtatnak el előfizetések. Újonnan belépő előfizetőknek, az eddig már megjelent számok utánpótoltatnak. Előfizetési dij: egy évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. helyben házhoz hordással vagy postán bérmentve küldéssel. Lapunk a csabai országos iparos gyűlés alatt szükség esetén naponként fog megjelenni és nagyobb ünnepekre alkalmi mellékletet ad. A tár cz át lehetőleg változatossá és érdekessé iparkodunk tenni. A m egyei közügyeket legnagyobb figyelemmle Uti jegyzetek Olaszországból. — A római colossaeum romjairól. — (Folytatás.) A játék ily szelíd tréfás jelenteinél magunk is elmulatunk. De ime az állatszeliditők szelia állatjaikkal csakhamar elvonulnak, — és jönnek helyettök a viadalra szánt vadállatok. Legelőször egy vad bika buldoggal; aztán egy oroszlán tigrissel, majd egy orrszarvú bikával bocsáttatik be a porondra. A vad bika levegőbe röpíti a íeá uszított kutyát; az oroszlán széttépi a támadó tigrist, mig az orrszarvú egykedvűen nézi ellenfelét. Ekkor előszaladnak az ingerlő viadarok, kik tüzes vasakkal és trombitahangokkal dühítik fel a lusta állatot, mely az égő fáklyákkal felriasztott bikára rohan. Iszonyatos harcz fejlődik ki közöttük. mig a bika felhasittatva összerogy élettelenül. Most a kalitkáikban feldühösitett vadak egész csoportja rohan elő: u. m. medvék, oroszlánok, tigrisek, hyenak és párduezok; a bestiariusok összeveszítik őket, mire fíilszakgató zaj ós izgató jelenet támad. A fenevadak addig marczangolják egymást, mig csak egy marad élve a csatatéren. Ekkor a bestiáriusok kihurczolják a hullákat a künt leselkedő éhes nép szabad prédájául, mig odaben a nép tetszósnyílatkozatokban tör ki. Most következik a vadászat. Szelíd ártatlan állatok, struezezok, giraífok, őzek, szarvasok és nyulak bocsáttatnak a színkörbe. A nemzeti díszruhában megjelent vadászok, sajátságos nemzeti fegyvereikkel és vadászkutyáikkal sorba hajtják őket; némelyiket ismét láncsával ejtik el, mig mások nyakába pányvát veinek, és ugy fogják meg őket, hogy megöljék. Alig takarították el az elesett állatokat, s hintették be a vértócsákat uj homokkal, midőn egy uj jelenet következelt, mely izgatóbb minden előbbieknél, t. i. emberek halálos küzdelme a vadállatokkal. A közönség lázas izgatottságában tombolni kezd, midőn a küzdtérre kilépett viador az eleve felingerelt medvével birokra kel, és vagy ő, vagy az, élettelenül összerogy. Még jobban nő az érdekeltség, midőn a párduez, mely macska ravaszságával lapul a földhöz, tűrve az ingerkedést egyszer csak villám-sebességgel ugrik a férfiura, ki minden eiejének megfeszítésével igyekszik tőle megszabadulni. Egy másik oldalról oroszlán rohan ki a ketreczből és talpa hatalmas csapásával földre teríti ellenfelét: ez azonban hirtelen felugrik s halálos szúrást mér az oroszlán mellének. Most mindketten egy gomolyban a földön henteregnek, tajtékos szájjal kidülledt szemekkel, irtózatos ordítással. A közönség tapsol, és izgatottan várja a győző felemelkedését s a halottnak elhurczoltatását, hogy utána még embertelenebb jelenetben, t. i. a börtönből kihozott bűnösöknek vadállatok általi szétszakgatásában gyönyörködhessék. Borzasztó látvány! És még borzasztóbb, ha meggondoljuk, hogy az áldozatra szánt szerencsétlenek között olyanok is vannak, kiknek egyedüli vétkök, hogy keresztyének. Ezzel a mulatság délelőtti része befejeztetett. Az ember azt hinné, hogy ennyi vérontással minden néző már megelégedett. De fájdalom nem ugy volt, meri a vérben gyönyörködő közönség még a délutánt is az amphitheatrumban töltötte. Ekkor már nem vadállatoknak, hanem emberek az u. n. gladiatoroknak kellett egymással halálos tusára kelniük. Ott, a néző közönség szeme láttára köszörülték élesre a vasat, tüzesitették izzóvá a bélyeget, készítették metszővé a korbácsot, hogy szükség esetén ezekkel kényszerítsék a gyávákat a szörnyű harcz folytatására. Egyszerre fölharsan a trombiták indulója, mely mellett katona-rendben lépnek elő a gladiatorok, többnyire válogatott szálas legények ünnepi ruhában és fegyverben. Midőn a császár páholya előtt mennek, adott jelre elkiáltják magokat: ..Ave Imperátor, morituri te salutant!" (üdvnekedesászár, a meghalandók üdvözölnek). És azután ugyanazon katonás rendben kivonulnak, hogy páronkínt vagy nagyobb csapatokban visszajőve megkezdjék a végzetes harezot. Zsilinszky Mihály. (Vége következik).