Békésmegyei közlöny, 1878 (5. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1878-08-25 / 68. szám

„BÉKÉSMEGYEI KJZÍNY." IFL78. 68 SZÁM. MEGYEI KÖZÜGYEK. Alispáni jelentés. Felolvastatott a közigazgatási bizottság f. hó 12-én és folytatva tartott gyűlésen. (Folytatás.) Csabán a tiszteletbeli szolgabírói segéd jelentése szerint, a csatornázási rendszer keresztül van vive ugyan, d'e a csatornát minden nagyobb esőzés, mely az utczák szemetét fölveszi rendesen elrontja; mely jelentés össze i^ein egyeztethető a t. közigazgatási bizottság f. évi 659 kb. számú határozatával, miszerint a város csatornázási térvéuek beterjesztésére f. évi szeptember 15-ig határidő engedtetett. A szeghalmi járás szolgabirája őszintén be­vallja, a mit magara is tapasztaltam, hogy járása közsó geiben a község belterületén, valamint határában egybe gyűlt csapadékvizek raórn öki lejtmérezés utján való léVézetóse s kiszárítása tárgyában meghozott rendele ték végrehajtva nincsenek, egyrészt azért, mert községek egyátalában semmi pénzzel nem rendelkeznek másrészt azért, mert hivatalos szakértő mérnökök ottan nem léteznek; mely hiu mentség alaptalanságát eléggé tünteti fel a szolgabíró azon rendelkezése, misze­rint a községeket utasította, hogy a jövö évi költségve tésben e czélra megfelelő összeget felvegyenek, s midőn a szeghalmi járás községei részéről a megyei határoza tokkal szemben tanúsított eme semmit nem gondolást jeleznem kellett: nem mulaszthatom el azon tapasztalá­somat kijelenteni, hogy például Szeghalmon az utczák szabályszerű domborítása, s a vizládák eltávolítása helyett az utczák oldalain létező mély irkok még inkább mélyi tettek, hogy a csapadékvíz annál kevésbbé folyhasson le! Áttérve a gyomai járás községeire, sajnálattal kell itt is érintenem, hogy e tekintetben a községek részéről ed­dig semmi intézkedés nem történt, mely mulasztás a köz­ségek által a jövö évben helyreütetni igértetik. Hasonlót kell a szarvasi járáshoz tartozó Öcsöd és Szent-András községek részéről jelentenem, hol az e tárgyban kiadott felsőbb-, rendeletek egészben még végre nem hajtattak, a járási Molgalairó Ígérete szerint azonban a sürgős mezei munka végeztével végrehajtatnak. Még az orosházi járás községeiről kell megemlékeznem, melyekben, a szolgabiro jelentése szerint posványos mállások nem létezvén a?! utczák lejtmérezósónek szüksége, fen nem forog, mely kö­rülményre figyelmemet a legközelebbi helyszíneléskor ki­terjeszteni el nem mulasztandom. háza község elöljáróság; aendŐrséget nem a kellő szi­gorral gyakorolja, a mitatöbb. (Vée ivetkezik). L E V EL E Z E S. Hazafias tisztelettel kész szolgája : vagvok tek. szerkesztő urnák GömlöcsI Benedek apát és gyulai lelkész. V. Községi ügykezelés. : > il íji ... ' i 1 ' íj'íí .. • . i A közutak megtekintése alkalmával a községi ügy­kezelést is tüzetesen megvizsgálván, e tekintetben folyta­tólag jelenthetem, hogy a mily ötömmel tapasztaltam, hogy K.-Tarcsa község jegyzői az általam kiadott rend­szabályhoz mindenben alkalmazkodva az ügykezelést pél­dás pontossággal vezetik, a miért elismerésemet nyíltan kijelenteni kedves kötelességemnek tartottam : ugy tnás részről sajnosan kellett meggyőződnöm, hogy a járás többi községeiben, u. m. Békésen és Mező-Beréúyben a községi jegyzők az ügykezelés egyöntetűsége czéljából általam ki­adott mintákhoz minden tekintetben szorosan nem alkai. mazkodtak, mely mulasztás feletti . megütközésemet kije­lentve, a jegyzőket az észlelt hiányok megjelelése mellett a szabályszerű ügykezelésre felelősség terhe alatt figyel­meztetni, s a járási szolgabírót a rendelétók pontos vég­rehajtásának ellenőrzésére felhívni él nem mulasztottam A szeghalmi járás községeire wonatkozólag különösen és kivá)óan emelem ki azon páratlan pontosságot, melyet Szeghalom község jegyzői irodáiban találtam a hol az ügykezelés, igen csekély kivétellel szabályszerűen vezette­tik, a miért a község derék jegyzőit érdemok szerint fő­kép a községi közigazgatás terén hartninc? éven át lan­kadatlan ügybuzgalommal, kitartó szorgalommal és kitűnő szakértelemmel működő Sós József községi főjegyzőt di­cséröleg kiemelni kedves kötelességemnek ismerem. El­lenben sajnosan kellett tapasztalnom, hogy a járás többi községeiben, fent jelzett szabályrendeletem minden irány­ban nem fognatosittatott, a miért a járás szolgabiráját felhivíam, hogy a községi ügykezelés pontos és kifogás­tahin vezetésé* éber figyelemmel kisérni s ellenőrizni szí­veskedjék. A községi ügykezelést a már elősoroltakon kí­vül megvizsgáltam Gyulán és Oiosházán is, és mig az elöobi helyen az ügykezelést, csekély kivétellel kifogásta­lannak és elismerésre érdemesnek találtam, addig az utóbbi községben arról győződtem meg, hogy az ügyke­zelés nagyobb részt nem az uj minták, de régi mód sze­rint vezettetik, utalványozási napló pedig egyátalában nem vezettetik. Kíllönöspn felötlött Orosházán azon körülmény, hogy bírságolásnak semmi nyemát nem találtam, a miből két dologra lehet következtetést vonni, t. i. arra, hogy Orosháza községben vagy nem fordul elő bírságolandó kihágás, a mi a csodák közó tartoznék, avagy, hogy Oros­Gyula, aug. 21. Tek. szerkesztő ur! A „Békésmegyei Könny" 66-ik számában Jancso­vits Emil ur igénytelen sziólyemet méltatlanul megtá­madta, legyen szíves anráigva tek. szerkesztő ur a tisz­telt közönség felvilágosítása becses lapjában az igazság érdekében e sorokat közzóenni. Jancsovits Emil ur í\,Békésmegyei Közlöny" aug. 18-iki számában szóról-s:ót ezeket írja: „Midőn becses lapjában a „ Békésmegy e : jiy képek" czimü tárczák meg­jelentek, csudálkoztam, heg Göndöcs Benedek gyulai apát­plébános ur megörökitése-Ás nem lön egy fénykép szen­telve" — és tovább ezeif mondja : „vártam róla egy fényképet — de minthogy a „Békésmegyei fényképek" irója nem mutatta be öt eapok olvasóinak, engedje meg tek. szerkesztő ur, hogy (élJancsovits Emil) a közönséget e részben kárpótoljam és ö/idöcs Benedek apátot meg­ismertessem Jancsovit Emil ur tlit, minthogy a fénykép elma­radt, árnyképben kiván egm bemutatni a „Bókésmegyei Közlöny" tisztelt olvasómat, azért, m^rt én a városi kép­viseleti gyűlésen mint kéjvislő elleneztem az indítványo­zott polgári leány-iskola eglyezését. Hogy mennyire vol hdokolt az én felszólalásom, és mennyire nem volt szalékom küzdeni a közművelő­dést előmozditó intézet elli, kitűnik a követke/.endőkből: 1. Én már az 1877it évben, ugy a magyar- va­lamint a német-városrészba levő leány-iskolákban, a tör­vénynek inegfelelőleg az 5. ós 6. osztályt felállítottam, mely osztályokban minaz^n tantárgyak taníttatnak, melyek a tervezett polgri leányiskolában előadatnának és ezen iskolák mellett eg külön munka-iskolát is" létesí­tettem, mi által részünkreegy ujabb polgári leány-iskola felállítása feleslegessé vál; én tehát szemmel tartva tíz­ezernyi számú hiveim aiyagi érdekeit, kik már eddig is iskolai czélokra tetemesn áldoztak — őket szükségte­lenül ujabb iskolai adóval tulterheltetni nem óhajtottam, azért a tervezet ellen felssólalni kötelességemnek ismer­tem, annál is inkább, mert a fent emiitett tanodákba valláskülönbség nélkül, éppii ugy mint a tervezatt polgári leányiskolába, öt frt évi csekély tandíj mellett, minden leánynövendék készséggel felvétetik. 2. Én a tervezett polgári leány-iskola felállítását csak a módozat miatt elleneztem, melylyel az indítványba hozatott, hogy tudniillik acnak költségei részben a városi pénztárból fedeztessenek, ismerve Gyula város nyomasztó anyagi viszonyait és tudva, hogy Gyula városa iskolai ezélokra eddig is öt százaidnál többet fizet és mindamel­lett két év óta állami segélyt kénytelen igénybe venni a polgári fi-iskola fentartására. Ha azonban ugy mint B.-Csabán magánadakozá soktól jönne létre ily polgári leányiskola, higyje el Jan­csovits Emil ur, az ellen tel nem szólaltam volna, mert én csak a nép szükségtelen adóvali tulterheltetését óhaj­tottam gátolni. E. A városi képviseleti gyűlésen nyiltan kifejeztem, hogy értelmes, vallásos, erényes, munkás, takarékos uŐKet kivínok a családnak és a hazának neveltetni és minden ezen erényekkel ellenkező irányzatokat kárhoztatjk — Ítélje meg tehát a „Békésmegyei Közlöny tisztelt olvasó közönsége, ha vájjon ezen nyilatkozatom miatt lehet-e rólam elmondani, hogy én a nemesebb értelemben vett női nevelés és haladás ellensége vagyok?! Ugy látszik íáj Jancsovits Emil urnák, hogy én a megyei közművelődésre törekvő egyletek elnöke va­gyok — mert az ö gyenge Ítélete szerint, a nagyérdemű közönség nem volt képés megválasztani társulatai élére az alkalmas elnököt. Már engedjen meg Jancsovits Emil ur, de ezt, azon tiszteletből, melylyel a társulati tagok iránt, kik engem malmukkal megajándékoztak, viseltetem mint szeiényte­en és séitő nyilatkozatot, különösen ön irányában, ki a iözmüvelődés ós a társadalmi haladás terén eddig semmi jelét sem adta tevékenységének, kénytelen vagyok vissza utasítani, mert nem hiszem, hogy fiatal, tapasztalatlan kora daczára, magának józanul megengedhesse azt, hogy saját téves Ítéletét a nagy közönség Ítélete felé helyezze! Végül, tek. szerkesztő ur, •/. alatt ide melléke­lem Gyula város képviseleti ülésének e tárgyra vonatkozó jegyzőkönyvi kiirt czikkét — legyen szives azt a t. cz. olvasó közönség biztos tájékozhatása végett szintén köz­leni — melyben világosan látható, mily indokok vezették a képviselő testületet arra, hogy a tervezett polgári le inyiskola segélyezését megtagadta. *) Endröd, aug. 21. Nyilt levél Berkovits Jakab endrődi orvos úrhoz. E lap folyó hó 11-ón megjelent számában urasá­god egy nyilt levelet intézett hozzám, azon bevallott szándékkal, hogy a naay közönség előtt megbélyegezzen eugem. Es miért? „Megbízható embertől hallom" írja uraságod, hogy Kalocsa endrődi gyógyszerész a zsidókat „hunezut, gazember, csalónak" nevezte, főt azt is mondta „okádhatnám ha csak egy zsidót látok" végre pedig, hogy „lesz nem sokára zsidóüldözés, gyilkolni fogják a zsidókat, és én leszek az első ki zsidót gyilkolok." De uraságod nem hallott tőlem semmit, s egymással soha sem volt legkisebb bajunk sem. Erős vád valóban, na de igaz, mert hát Berkovits ur mindezeket „egy megbízható embertől" hallotta. Hogy kicsoda ez a megbízható ember, nemsokára eljő az al­kalom midőn felfedezhetem, elmondván egyszersmind a „spiritusz" és „sósborszesz" históriáját is, melyeknek ál­talam történt gyógyszertárambóli kiutasítása miatt e meg­bízható ? ! ember, oly bosszút forralt, mely csak alka­lomra várt, hogy epéjét nevemre önthesse. Ez az em­berke volt uraságodnak besúgója ; mert hiszen ő volt az, a ki a követválasztás lázas idejében, pártot akarván gyűjteni Endrödön Zsilinszky ur ellen, megfordult az ón gyógyszertáramban is, magasztalván jelöltjét említett képviselő ur rovására, kit én nemcsak elvéért, de azért is tisztelni fogok teljes életemben, mert feledhetetlen kedves tanárom volt. Ez és egv levél érkezésének alkal­mából fejlődött már közöttünk a zsidóság jövője fe­lett tartott eszmecsere, melyet oly elferdített alakban közlött uraságoddal a megbízható ember s adott tovább ön a közönségnek. Annyi tény és való, hogy mint ez az ember, ugy az ez által kémlelődés végett hozzám küldött posta-kiadó előtt is, szenvedélyes vitává fejlődött ki közöttünk az esz­mecsere. De az már sem nem tény, sem nem való, hogy ón nem hogy annyit, a mennyit reám akarnak kenni, de kevesebbet is általánosságban mondtam volna a zsi­dóság felöl. Hogy a zsidóság között vannak olyanok a kikről ^undorodás" nélkül álig lehet szólni, bizonyos do­lbg, mint bizonyos az, hogy a magyarok között is van­nak ilyenek. Ebből azonban egyáltalában nem következik, hogy a kivételek általános szabálylyá emeltessenek, mint teve ezt, „a megbízható ember," a ki, hogy találva érezte talán magát, róla nem tehetek. Én ismételten is ünne­pélyesen kijelentem, hogy nem általánosan szóltam a zsidóság felöl, csak azokról, a kiknek létezését maguk a t ni dóság tiszteletre méltó tagjai is szégyenük x undorral imiitik. Gyalázatosság volt tehát, midőn a „megbízható émber" oly tőkét csinált jelentőségükből kiforgatott sza­gaimból, a inely még uraságodat is a küzdhomokra hozta, hogy nevetséges szélraalomharczot vívjon s any­iiyira hagyja magát ingereltetni, hogy még a „bíróság­gal" is fenyegessen engemet, vénasszonyos pletykával •telített nyilt levelében. Hogy mit vonhattam volna vissza? valóban ní>m tudom. Egy embertársát műveletlenséggel vádoló ember és orvostól annyit bizonyára joggal megvárhattam volna : 1-ör., hogy követválasztási mozgalmak alkalmábóli provokálásra ejtett szavakat, ne mórjen a békés és po­litikai láz nélkül folydogáló idők mérlegén. 2-or. Ne legyen hasonló a vakhoz, a ki tánczolva örvend a ravasz ember által markába nyomott hamis garasnak, hanem vizsgálja meg azt először, és azután vigye ki a nyilvánosság boltjába. 3-or. hogy ne járja a felekezeti képzelődés és ór­zékenykedósnek férfiatlan utait, a melyeken való fára­dozását a higgadtan ítélni tudó ember csak is szánó ihosollval kisérheti. A mi pedig végre az uraságod által fenyegetőleg említett „birósági Ítéletet" illeti : bátran fogok szembe nézni ezzel is, sőt örvendeni fogok az önök által nyúj­tott jó alkalomnak, mely a reám erőszakoltatni akart ^spirituszt" és „sósborszeszt" hozza az éji homályból. Ezek lesznek majd az ón tanúim ! Ekkor azután gyönyörködhetik uraságod „megbíz­ható emberében" annyival is inkább, mert könnyen hivö­áégének kérdése is érintve lesz, s feltüntetve a vele való ártatlan érdekközösség, mely önt a dicstelen szerepre óly könnyen megmozdithatóvá tette ellenem. Nagyra becsülósem kifejezésével vagyok a tekintetes szerkesztőség alázatos szolgája : Kalocsa IstTán, gyógyszerész. Kiirt czikk. 1878. aug. hó t3-án tartott városi kép­viseleti közgyűlés jegyzőkönyvéből. 1153. ikt. 34. kgy. Olvastatott évi 394. sz megyei közigazgatási bizottságnak polgári leányis­kola felállítására vonatkozólag hozott határozatára nézve a nevelés­ügyi szakosztály véleményes jelentése, mely szerint Pivár János tanitó által felállítandó magán polgári leányiskolát ez évié 600 frttal véli oly módon segélyezendőnek, hogy ennek folytán az oda felveendő tanonezokért évi 5 forint tandij fizettessék : F i g y e­" e m m e 1 a város nyomasztó anyagi viszonyaira, figyelemmel, hogy a polgári íiiskola is a törvényszabta ö7o" 01 1 feljii 1 már két év óta tetemes állami segélyt volt kénytelen igénybe venni ; de figye­lőmmel továbbá arra, hogy a rom. kath. hitfelekezetnek leányisko­lája ti osztályra lévén kiegészitve, az külön női kézi munka isko­lával köttetett egybe, mely felekezeti intézetben nem csak a rom. kath. de más vallásúak is mérsékelt évi tandij mellett oktatást nyelhetnek ; figyelemmel továbbá arra, hoay évek óta két magán riövelde van s a jövő év kezdetével pedig jPivar János — felsőbiii­leg engedélyezett magán polgári leányiskolája is megnyílik,' mely intézetek a nevelés körüli hiányt nemesak (pótolják, hanem a ne­velésügy körül haladást is jeleznek; annálfogva a nevelésügyi szakosztály .véleményének el nem fogadása mellett'ttpdlgki leány­TÁVIRATOK. * Konstantinápoly, aug. 21. A szultán Layard előtt Oda nyilatkozott, hogy Görögországnak semmi területet nem enged át. Volóba ismét 10 zászlóalj küldetett el hadihajokon. Azt állítják, hogy Osman pasa oda megy ezen csapatok parancsnoksága átvételére. * Bécs, aug. 21. Az ellenségeskedések a törökök és monlenegróiak közt újra kitörtek. Tegnap reggel óta megkezdődött a harez Podgoritza körül. iskola felállítása kedvezőbb időkre alhalasztatik, s a Pivár-féle iagán leányintézet részére indítványozott segélyezés el nem fo­fadtatik. Kmft.

Next

/
Thumbnails
Contents