Békésmegyei közlöny, 1878 (5. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1878-08-15 / 65. szám

V. évfolyam. 1878. 65. s/iám. Il.-Csaba, augusztus 15-én. BEKESMEGYEÍ KÖZLÖNY Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik. heten Ivént ivétszoi- : vasárnap és osiitörtök-ön. Előfizetési dij: helyben házhoz hordva vagy postán bér­mentve küldve: egy évre 6 frt; félévre 3 frt; évnegyedre 1 frt 50 kr. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség és kiadó-hivatal: Vasut-utcza, közbirtokossági épület. Egyes szám ára 10 kr. kapható Biener B. urnái B.-Csabán. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, Biener B. ur­nái és a nyomdában, vidéken mindeu postahivatalnál 5 kros postautalványnyal. Mező-Berény aug. 12-én. Ismét néma csönd szállta meg a megyét; a választási mozgalmas idők elmultak, a kedélyek lecsillapodtak, s kiki rendes foglalkozásához visz­szatér; csak mint a távozó vihar utolsó villám­lásai ütik fel fejüket a pártok „számadásai" a pártoskodásnak e kimaradhatlan utóbajai, a kor­teskedésnck kikerülhetleu fekélyei. Mert hát hiába van nekünk választási tör­vényünk, hiába függ Democles-kardként fejünk felett a 3000 frt vagy hat hónapi börtön bün­tetés, azért az etetés-itatás széles e hazában szél­tiben grasszál. A választási törvény tiszteletben tartását na­gyon ritkán a törvény iránti tisztelet, az erkölcsi önérzet, hanem az erszény szük volta diktálja re­ánk, szóval ez undok lélekvásárlás mindig a párthívek anyagi viszonyaihoz mérten, hol nagyobb, hol kisebb. De hála istennek, vége már a sok zenebo­nának ; az ellenpártiak már nem kénytelenek pol­gártársaikkal szemben titkolódzó rejtélyes, gyak­ran aggódó tekintettel megjelenni, mindenki igyek­szik a rendes kerékvágásba belejönni. Kell is hogy ugy legyen. Tiszteljük mindenkinek politikai meggyőző­dését, vagy ha jobban tetszik, politikai érzékét; ennek nemcsak nyilt bevallása de az érte való — tisztességes eszközökkeli — sikraszállást pol­gári szent kötelességnek tartjuk, de csak a vá­lasztás megejtéséig. Eddig — s ne tovább. A hiábavaló kiabálás, hetvenkedés, gúnyo­lódás, rágalmazás a tényeket nem változtatja meg, a dolgon mit sem segit nemcsak, de sőt ha­tározottan kárára van ugy társadalomnak, mint egyeseknek. Mert ha az a maroknyi intelligenczia az el­lenségeskedést, a súrlódást még tovább is szitja, mit tegyen a műveltség alacsonyabb fokán álló — s nagy többséget képező nép? Ennek az intellígencziának kell követésre méltó példával előljárni, politikai ellenfelének a társadalom minden egyéb rétegein a baráti job­bot nyújtani s vállvetve, egyesült erővel a közjót továbbra is elősegíteni. Csakhogy talán az a kérdés merül fel, hogy melyik fél kezdje meg a régi jó viszony helyre­állítását ? Erre röviden ezt feleljük : Köztudomásu — hisz még a külföld sem vitatja tőlünk, hogy mi lovagias nemzet vagyunk; a lovagiasság pedig azt követeli, hogy az erős a gyöngével szemben — a győző a legyőzött irányá­ban tegye meg az első lépést a kibékülésre. Vajha ez őszinte tanácsunkat megyénkben sokan követnék! — Eddig névszerint csak azon konstatált veszteségek ismeretesek, melyeket a „Wiener Zeitung" folyó hó 10-ki számában foglalt kimutatás tartalmaz. E lajstrom Buda­pestre is megküldetett a magyar hivatalos lapban leendő közzététel végett, de elkésve érkezett. Intézkedés történt, bogy hasonló kimutatásom ezentúl a „Budapesti Közlöny­nek azonnal megküldessenek. — Zágrábból irják f. hó 10-dikóről : Tegnap érke­zett Sziszekre a hajó-ambülaiyi-on a sebesült katonák­első szállítmánya Broodból, mintegy 120 ember, minden fegyvernemből. A sebek többnyire a felső testrészeken vannak, ritkábban lejebb. A katonák fájdalmaikat nyu­galommal és türelemmel viselik, sőt némelyik dalolt is; ez>m felül a legtöbben dohányoznak is. Nagy gonddal szállítottak őket partra, s elhelyezték bivouac-lazarethek­ben, részint pedig a korházakká berendezett iskolákban. A sziszeki lakosság szívességgel fogadta a derék barezo sokat, dohányt, szivart, sőt vászonruhát is osztott ki kö­zöttük, s részvéttel kisérte a kórházakba. Különben nem mindnyája sebesült, hanem van köztük olyan is, a ki az ut fáradalmai miatt súlyos beteg. A sebesültek sok roszat mondanak a felkelőkről, kevesebbet a törökökről mint in­kább azokról, a kikben szerb és montenegrói katonákat sejtenek. A súlyos betegek és a súlyosan megsebesültek egyelőre Sziszeken maradnak, inig az elszállithatókat Gráczba és Klagenfurtba viszik. Magában Zágrábban a kórházak már tele vannak, s könayebb betegeket napon­ként szállítanak Laibachba és Gráczba, hogy helyeit csi­náljanak az újra érkezőknek. Ma reggel 9-kor ment itt keresztül a maltai lovagrend egyik egészségügyi vo­nata. Tegnap óta kilencz vonaton vagy 3509 ember ment itt keresztül a harcztérre. Kevés időt pihentek a pálya­udvarban s aztán mentek tovább Sziszeken át a határig Broodnál, Sainacznál, és O-Gradiskánál három álland ó fa-hidat építenek; a munkálatok már e napokban be lesz­nek fejezve. —• A 7. hadosztálytól is megérkezett a jelentés a Jaicze mellett vívott csatáról. E hadosztály győzelme fé­nyes, de egyszersmind elhatározó is volt. E győzelem után nem állhattak meg a fölkelők a Boszna völgyében a 13. hadtest előtt a nélkül, hogy el ne vágassanak Szerajevótól. Örömmel constatáljuk, hogy a véres munka nehezebb része be van fejezve, a fölkelők megfutamodtak a Boszna völgyéből. — A lapokban felmerült hirrel szemben, illetékes helyről vett értésités alapján jelentik, hogy semmiféle csapatlázadásról és annak folytán végrehajtott bünte­tésről hivatalos körökben tudomással nem birnak ós igy az egész téves értesülésen alapul. — Livmóból érkező jelentések szerint egészen bi­zonyos, hogy a török csapatok együtt küzdenek a bos­nyák fölkelőkkel. A porta haza bocsátotta néhány hót előtt a redif-zászlóaljak egy részét. Ezek hátultöltő fegy­verrel és inunitióval fölszerelve hagyták oda a hadsere­get, és a bosnyákokhoz csatlakoztak. Mi a legjövedelmezőbb házi ipar ? II. — Hölgyek figyelmébe különösen ajánljuk. — A szeretet meleg leheletével érinti az anya kedves leányszülöttét. Boldog, hogy ép s egész­séges gyermek látott napvilágot, hogy láthatja a körülte hemzsegő mindent, melynek zűrje még az álomélet első stádiumán az öntudatosság leg­első fokára szállítja. A gyermek alszik, az atya mint ápoló, mint szellemképzés-tónyező már az 1—4 éves korban oda irányithatja legutolsó ked­vencze fejlődő lelkét, a hol a gyakorlati életre mutatni lehet. A 3 —4 éves leányka vidorságánál, vér­mérsékénól, testalkatának fejlettségénél fogva töb­bet ér 4—5 éves fiúnál. A fi-sarjadék később fejlik. A mandula, baraczk stb. fa virága elébb jelenik meg, mint a levele. A természet igen jó tanitómester, jobb mint a spanyol inquisitio Ar­buez Pétere, a szentté avatott; jobb mint a nö­vényvilág-rendezés Linnéje, jobb mint az afrikai puszták regeneráló Livingstona, jobb mint a nő­ruhaszabászat Grusztrinyije. A 6—7 éves leány­kában annyi sok szép természetes tehetség buzog fel, mint a külön sajátságu gyógyforrások csöpp­ü Jktagp BÉof társzíja. Karczolatok az ügyvédi praxisból. (Vége.) Ma jön egy kedves női teremtés, ki mély feleségi szeretetének ad kifejezést, midőn azt mondja az ügyvéd­nek, ki valami adósságért beperelte : hogy már rég fize­tett volna, ba férje előbb hal el, de csak a napokban tette meg nekie ezt a szívességet; holnap betoppan egy rőthaju, a furfang minden kenőcseivel kent zsebmetsző, kit két tanú tetten kapott, midőn valakinek zsebében ko­torászott : hogy az ügyvéd mossa fehérre a vöröshaju sze­recsent, mert ő nem akart lopni, sőt, mivel saját tárczá­jának hiányát vette észre, csak megnézte a hozzá dörzsö­lődzött szomszéd zsebében, vájjon nem ez vitte el az övét? Egyszer egy férj panaszkodik neje ellen, hogy miután ámítás és hízelgő szavak által rábírta, miszerint hitelezői kijátszásával vagyonát ráirja: koldusként cserben hagyta; máskor egy nő férje ellen emel panaszt — és ez esetek, hogy igazsághü legyek, gyakoriabbak, — hogy egy bor mellett keresztül dobzodutt éj után hazajött és kivetkőz­vén minden emberi érzetből, őt és gyermekeit ütlegelte . . . Megjelenik egy ember és előadja, hogy már erre meg amarra járt, mindenféle bíróság előtt, de nem tudja kikapni az „igazságát." „Hát mi a maga igazsága, jó ember?" „Egy birka!" S ha egy félóráig kérdezgeted, nem hozhatsz még foghuzóval sem ki egyebet belőle, mind azt, hogy az ő igazsága, az ő „birkája." Mindeneset^ ugy gondolod magadban, kétes, ki a nagyobb birka, Ő maga vagy az igazsága és még félórai vesződés után kisül, hogy szomszédjának fia egy birkáját ütött agyon, melyet az apa nem akar megfizetni és nem találkozik olyan bíróság, mely neki kárát megítélné. Hat nőtestvér akar valami örökösödési pert indítani egy fitestvére ellen Nem képesek a tényállást előadni a nélkül, hogy édes apjuk születésétől haláláig és saját születésüktől mai napiglan elő ne adnák biográfiájukat. Mind a hat beszól egyszerre. „Jó ember volt az apánk, az isten nyugosztalja," mondja az egyik, „hat ökröt és tíz lovat hagyott hátra," kiabálja közbe a másik ós kö­nyek jönnek a szeméből felindulásában az ökrök és lo­vak, illetve apjára való visszaemlékezésében. „Mindnyá­junkategyformán szeretett," folytatja a második; „20 da­rab szappan ós töménytelen szalonna is volt a kamará­ban," vág közbe most az első, szinte sírásra fakadva s az ügyvéd türelemmel hallgatja hogy sirnak, rínak, veszekszenek, panaszkodnak apjukon, fivérükön a szalo­nán ós szappanon és nem is számit magának, illetve ne­kik, dijat, ha 2 órai sirás, rívás után végre is kitűnik, hogy az apa egyforma szeretete daczára, a fiút tette vég­rendeletiig egyedüli örökösóvó, s hogy ők, a lányok, kiházasitásuk alkalmával kaptak annyit, amennyit a va­gyon ér, mi most is fiúra száll .... Érdekes köteteket lehetne írni arról mi egy óv alatt egy keresetebb ügyvédi irodában előfordul ós volna tárgy az irodalom minden ágaira : drámák, vígjátékok, ólégiák ós satyákra, regények ós költeményekre . . . Dr. Báttaszéki Lajos.

Next

/
Thumbnails
Contents