Békésmegyei közlöny, 1878 (5. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1878-08-08 / 63. szám

»BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" I268. 48. SZÁM. századossal, kik alatt két-két lovat kilőttek, elérte az llzoránál még meg nem támadott osztrák elővédet. Filippovics főparancsnoknak ma Maglaj felé kellett volna előnyomulni, hogy az ellentállást megtörje és a helyet elfoglalja. A 7-ik ós 20-ik hadosztály még eddig sehol sem talált ellentállásra. A Mostárba vezető uton a 18-ik hadosztály 500 fölkelőre bukkant, kik erős állást foglaltak el és csapatainkat heves tüzeléssel fogadták; rövid csatázás után mely a 7. vadász zászlóalj, a 27, ezred egy zászlóalja és egy hegyi üteg által vívatott, az ellenség Mostárba vonult vissza. A 7-ik vadászzászlóaljból 4 ember megsebesült. Az ellenség több halottat számol, kezünkbe 38 fogoly esett, egy zászló, 100 fegyver, sok lőkószlettel és 3 ló. Joanoűcs altábornagy Mostár ellen indul. — A főváros I kerületében Pauler Tivadar, az ötödikben Wahrmann Mór közfelkiáltással választattak meg. A II. kerületben Kerntler 39 szótöbbséggel lett megválasztva Házmán Ferencz ellen. A III. kerületben 1152 választó közül 388 és pedig Ivánkára 328, Polonyira 60 szavazott. A törvényesen meghatározott időben több választó nem jelentkezvén Ivánka Imre a Ill-ik kerület képviselőjének nyilváníttatott. A IV. kerületben a választás Havas Ignácz, Királyi Pál és Irányi Dániel között történt. Absolut többség nem lévén, Havas és Királyi közt uj választás fog történni. A VI. kerületben Podmaniczky kapott 463, Helfy 238, Radocz hazv. 218 szavazatot br. Podmaniczky tehát 7 szavazatnyi absolut többséggel a VI. kerület képviselőjének választatott. A VII. kerületben Hoffmann Pál 620 szavazattal Eüzesséry ellenében (126 szavazat) a VII. ker. országgyűlési képviselőjének lett megválasztva. A VIII. kerületben Szilágyi Dezső 685, Jókai Mór 616 szavazatot nyert. Szilágyi Dezső 69 szavazattöbbséggel a VIII. kerület képviselője. A IX. kerületben Tbaly és Steiger közt szűkebb választás fog történni. — Örvendetes tényt constatálhatunk. Azt, hogy csapataink minden ellentállás nélkül vonultak be aug. 5. Mosztárba, Herczegovina. Elmondhatjuk tehát, hogy az egész boszniai és herczegovinai mozgalom a fosztogató csőcselék garázdálkodására zsugorodik össze, ha a hadi mesterség szabályai szerint működő csapatok állanak vele szembe. Sőt még az is bizonyos, hogy a poitának semmi része sincs ezekben a zavargásokban, mert a török hatóságok midenütt ellentállást fejtettek ki a lázadókkal szemben, mert a török lakosság kivétel nélkül barátságosan fogadja csapatainkat. Mi a legjövedelmezőbb házi ipar ? I. — Hölgyek figyelmébe különösen ajánljuk. — „Minden állat uram te rád néz, szemeit emelvén felségedre" mondja évezredekkel ezelőtt egy nagy ihletségü dalnok, Szent Dávid. Midőn az évszázadok s ezredek leorlődnek az idő telhetlen garadján, axióma marad, hogy: mindenki onnan táplálkozik, a honnan kereseti tehetsége szerint megélnie tisztességesen lehet, s jogosultan szabad. A pap is az oltárról él. A kereső megtalálja a mit keres, a zörgetőnek megnyittatik stb. stb. mondja a példabeszéd s a szent könyv. A magyar társadalmi élet régi időtől fogva, csak akkor volt igazi, midőn a szajkó felvehette a páva tollát, s azzal tüntetve másokat kissé ránczba szedhetett. Sokszor láttunk magyar hölgyet diszöltönyben, melyhez nem munkás^ági joga, hanem nagymérvű fényűzési vágya vezette. A hölgy elérte a derék czélt, mert az alantasabb társak előtt ragyogott, mint a hold felleges éjeken. Nagyot mutatott, mint az éjszakifény a hó és jégmezők fehér temetőjén. Örült, mert ő lehetett a szálon első delnője. A szálonokban, jó időről, rosz időről, gazdag és szegény termésről, az élet boldogságáról s nyomorairól, mindent kanapé-párbeszédeznek. A végmegállapodás abban összpontosul, hogy : minden állat uram te reád néz I A megélhetés szüksége sok helyen nem áll elő paizsos férfiú gyanánt, ki zordon, hideg mosolylyal távolit el minden felfalni valót, hanem a házi gond apró tolvaj-szarkái gyakran rohamosan seregeinek a kerti nyárligetekre, s ezek még veszélyesebbek mint a határozottan roszakaratu szükség. Hölgyeink a szükség láttára megborzadnak. Az apró kényelmes kiadásokhoz mosolylyal fordulnak. Nem vers, de igaz ! Midőn az apránként tolvajló madarak már annyira beavatkoztak a háztartás boldog családi csendébe, hogy lármájuk miatt a gazda sem tud aludni : jön a vas szükség, — s azt ordítja : ki van itthon ? ébredj és fizess! Ez a kemény lárma : dobszó . . . dobszó és verés . . . A hölgy, ki talán saját élveire többet fordított a meglevő tőkéből, mint a kétszer-kettőt tanulta, érezve a vagyon-visszaforditás iránt tehetetlenséget, melyet a férfi és nőnem közé a természet bölcsesége hivott, megijed s nem mer szembe nézni a fenyegető viharral, mert nem is lenne hatalmában magát ellene teljesen védeni, oly tények elkövetője lesz, melyek csak a mély szánalmat vagy keserű undort ébreszthetik föl. Ha minden házi nő annak idejében a házi ipar valamely ágának elsajátítására fordítja figyelmét, sok kellemetlenségtől megóvja önmagát s környezetét. Segíthet magán, Isten is segíti. A házi iparnak igen sok neme van. Minden vidéket saját terménynyel s felhasználható anyaggal áldott meg a természet. Itt a szalma, ott a vesszőfonás, amott a faművek, másutt a len s kendermüvek előállítása lép előtérbe, s mint jövedelmező házi aranybányát a hozzá értők tetszésök szerint kiaknázhatják. De a házi iparnak van egy neme, mely sem a vidék talajához, sem légmérsékletéhez, sem terményeihez nincs kötve. A házi ipar ezen essentiája a nőruha-szabászat Hölgyek mindenütt vannak, kik a divat fényelgő vánkosán igyekszenek kipihenni a napi fáradalmat. A nőruha szabászat nagy mestere (no nem a carbonari vagy szabad kőműves társulaté) Gusztrinyi Sándor, ki most Debreczenből érkezett a csabai s vidéke hölgyeinek a nőruha szabászat terén határozott és tartalmas utasítást nyújtani, a hölgyekre nézve oly fontos szabászati házi ipar tárgyában az általa megjelölt feltételek mellett kész leend a t. hölgyközönségnek szolgálni. Grusztrinyi soha sem látogatta Csaba városát és vidékét, azóta bizonnyal beáihatott a szükség, hogy ez általános házi ipar, a nőruha-szabászat általa terjesztessék. Mert az a módszer, melyet magával Amerikából hozott, s folyvást tökélyesitett, a gyakorlati életben már-már uralkodóvá tett, kevés idő alatt képesít minden hölgyet arra, hogy nemcsak saját családi szükségének tegyen e házi ipar elsajátítása által eleget, hanem ha a jelen czikk elején idé zett mondat köpenye alá kényszerülne húzódni, mindig lenne egy arany kulcs a kezében, melylyel az önfentartás csikorgó ajtaját tisztességesen felnyithatná. Kállay István. a) az egyesület évi munkáságáról szóló jeletós, mely azon oKból, mert egyes fiókegyletek igen szép eredményeket igen szép eredményeket mutattak fel, igen örvendetes tudomásul vétetett. b) „Békésmegye földrajzára" hirdetett pályázat közzététele, melynek eredménye az, hogy a 4 pályamunka közöl kettő csaknem egyforma jónak találtatott, de mivel mégsem egészen korrektek, a pályamunkák az-n megjegyzéssel adatnak vissza, hogy az uj határidőig iróik a biráló bizottság által kitűzött irányelvek szerint dolgozzák át. c) A kitűzött tótelek megvitatása „Hogyan készítheti el a tanító a legszükségesebb pliizikai taneszközöket s melyek ezek f

a Előadó : Benka Pál szarvasi tanitó. A felolvasott értekezés igen nagy gonddal íratott, s szép tapasztalatról tesz tanúbizonyságot. írója mególjeneztetett. Mit tegyen a tanitó a testi nevelés érdekében f

u Előadó: Turóczy Endre szeghalmi tanitó. A gyűlés érdekeltséggel hallgatta végig e kiváló gonddal irt, s szép tapasztalatra mutató értekezést. d) A tagdíj egy forintra leszállittatik. Ezeken kivül több érdekes indítvány tétetett, Az évi számadások felül vizsgáltatván rendben találtattak. e) Tisztviselők választattak : Elnök Németh Lajos, alelnök : Török Gábor, jegyzők : Donner Lajos ós Finta Ignácz, pénztárnok : Pivár János. Ezek után elnök a közgyűlést ép oly buzdító szép és nemes hangon zárja be, mint a minővel megnyitotta. D. u. 1 órakor közebéd volt, melyen az egylet tagjain kivül számos orosházi tekintélyes polgár vett részt. Igen sok thoaszt mondatott. Érdekes volt azon eszme, melynél felmerült a kérdés : „Egyházi, vagy állami jog a neveltetés f

u Itt érdekes lesz megemlitni Harsányi Sándor nyilatkozatát, mely nagyon helyesen azt foglalja magában, hogy az egyház kellő tekintetbe vételével a neveltetés határozottan állami jog!. . Állítását szép történelmi példákkal igazolja. Örömmel láttuk a közebéd alatt Kis István biró, Dénes András albiró s Eapcsák József jegyző urakat, kik megjelenésük által lónyes jelét adták amaz érdekeltségnek, melylyel a tanügy iránt viseltetnek. Mielőtt sorainkat bezárnók, nem tehetjük, hogy az orosházi fiók-egyletnek s lelkes elnökének Harsányi Sándor urnák, továbbá egyleti elnök Németh Lajos urnák valamint kir. tanfelügyelő Bánhegyi István urnák buzgó törekvéséért magam ós tagtársaim nevében a legforróbb köszönetet ne mondjam. Végül pedig kívánom, hogy Isten éltesse az orosházi jó érzelmű polgárságot, hogy szives vendégszeretetéről még számtalanszor tehessen tanúbizonyságot. Finta Ignácz tanár in. k. a békésvármegyei t. egylet jegyzője A békésvármegyei tanitó-egyesület 1878-ik évi gyűlése Orosházán. *) Még a mult 1877-ik évben meghívást kapott a tanitóegylet Orosháza jó érzelmű polgáraitól a végett, hogy a legközelebbi gyűlés Orosházán tartassék. A meghívást az egylet szívesen fogadta, s meg is jelent ottan. A meg érkezés jul. 30-án d. u. volt. Az indóháznál a rendező bizottság által igen sziveSön lettünk fogadva, s alig egy negyed óra alatt el is szalásoltak. Jul. 30-án d. u. 6 órakor igazgató-választmányi ülés volt, mely alkalommal a jövő 3 évi cyklusza megejtendő tisztújítás czéljából a kándidáló bizottság megalakult. Este 9 órakor megkezdődött az „Ismerkedési-estélyi általán véve igen jó hangulatban s tanférfiakhoz illő példás rendbon folyt le. Halottunk igen szép thoasztakat, a melyekben az egyesület s Orosháza vendégszerető polgársága igen meleg szavakban köszöntettek fel. Jul. 3l-én d. e. 8 órakor volt a tan szerkiállitás megtekintése. Tekintetbe véve a kezdet nehézségeit, igen nagy megelégedéssel távozott onnan minden érdekelt fél, mert a kiállítási tárgyak mennyisége s minősége mindnyájunk figyetmét magoki a vonták. Különös megemlítést érdemelnek : Kéry István számoló gépe a természetrajzi gyűjtemény, s legfőképp a női kézimunkák, melyeket nem győzénk eléggé megbámulni. Kevéssel ez után tartotta Simko István mintatanitását a természettanból. Fogadja Simkó ur legőszintébb ilismerésünket azon törekvéséért, hogy a didaktika elveit tanítási gyakorlataiban nemcsak elérni igyekszik, hanem azokat valóban érvényesiti is. Fogadja ez elismerést azon meleg hangon, melylyel a gyűlés önt azzal megtisztelte! Az igazán sikerült mintatanitás bevégezte után az évi közgyűlés vette kezdetét, melynek fontosabb tárgyai a következők : TÁVIRATOK. * Páris, aug. 5. A kocsisok majdnem valamenynyien strikeolnak. * Debreczen, aug. 5. Simonyi Ernő 72 szavazattal győzött Tisza felett. Helfy 39 szavazattal győzött Kiss Lajos felett. Baldácsi két szótöbbséggel Molnár ellenében képviselővé választatott. * Bukarest, aug. 5. Az „Orient" hirlap jelenti : A törökök Varna egész vidékét elpusztítják szemben ezen vár kiürítése előtt. * London, aug. 5. A „Times"-nek Konstantinápolyból, a „Daily News"-nek pedig Syraból jelentik, hogy — hír szerint — Anglia ujabb terület-átengedések miatt alkudozik. Különösen Tenedos szigetét emiitik e tekintetben. * Bécs, aug. 6. A reggeli lapok jelentése szerint ő felsága és Rudolf trónörökös Teplitzbe mennek a német császár látogatására. MEGYEI HIREK. * A mult számból térszüke miatt kimaradt. Szerk. * Megliivás a b.-csabai nőképzó-társulat rendkívüli közgyűlésére. A f. évi julius 28-ikára egybehívott közgyűlés a tisztelt tagok részvétlensége miatt meg nem tartathatván, — az alapszabályok: 19. §-a értelmében ujabb rendkívüli közgyűlés tűzetik ki a folyó évi augusztus 11-dik napja (vasárnap) d. u. 3 órájára a városháza díszteremébe. Tárgya egyedül az, mi a meghiúsult közgyűlésé volt : az elnökség és iskolaszék megválasztása, s intézkedés a megüresedett tanítói állomások betöltéséről. A tiszt, társulati tagok közművelődési érzülete biztosit, hogy e közgyűlésen az ügy fontosságához mért nagy számban fognak megjelenni. B.-Csabán, 1878. julius 30.